Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-05-01 / 5. szám

ATOMERŐMŰ 5 Üzeimtanács-választás ’93 Jelöltjeink voltak , 1. Arató Árpád közgazdász Munkástanács-jelölt 2. Árokszállási Tibor tanár Munkástanács-jelölt 3. Baranyai József üzemmérnök Padosz-jelölt 4. Bálint Ferenc irányítástechnikus Padosz-jelölt 5. Bencze János munkavédelmi főelőadó Atisz-jelölt 6. Boda László turbinaoperátor Munkástanács-jelölt 7. Bogáncs János radiokémiái főszakértő Munkástanács-jelölt 8. Bunkóczi András munka-előkészítő Atisz-jelölt 9. G. Szabó Pál előkészítő technikus Munkástanács-jelölt 10. Kajsza Árpád üzemvezető Padosz-jelölt 11. Kapocs György ügyeletes mérnök Munkástanács-jelölt 12. Krasznai Iván műszerész Atisz-jelölt 13. Lóczy István fejlesztő mérnök Munkástanács-jelölt 14. Lovászi Zoltán művezető Padosz-jelölt 15. Lőrincz László szerelő lakatos Padosz-jelölt 16. Molnár László váltásparancsnok II. Padosz-jelölt 17. Molnár Sándor primer köri gépész Munkástanács-jelölt 18. Néber Tibor élők. vezető mérnök Atisz-jelölt 19. Niki József autószerelő Munkástanács-jelölt 20. Petróczky Ferenc instruktor Atisz-jelölt 21. Prókai István technikus Padosz-jelölt 22. Rácz Istvánná raktáros Padosz-jelölt 23. Reményi Sándomé adminisztrátor Munkástanács-jelölt 24. Rubácsné Fries Rozália asszisztens Munkástanács-jelölt 25. Simon Zoltán gépész tervező Atisz-jelölt 26. Strausz Tamás turbinagépész Padosz-jelölt 27. Szigeti József lakatos Padosz-jelölt 28. Tallósy Jánosné szerkesztési csoportvez. Munkástanács-jelölt 29. Tóth András karbantartó lakatos Atisz-jelölt 30. Tóth János előkészítő technikus Atisz-jelölt 31. Tóth József villanyszerelő Padosz-jelölt 32. Vajnai Attila fejlesztő mérnök Atisz-jelölt 33. Vas Pál üzemeltetésvezető Padosz-jelölt 34. Vida Károly technológus Munkástanács-jelölt 35. Viszlay József technológus mérnök Padosz-jelölt 36. Zöld Ferenc technológiai vezető Munkástanács-jelölt Balesetbiztosítás a szakszervezeti tagok részére A Paksi Atomerőmű Dolgozói­nak Szakszervezete (PADOSZ) biztosítási szerződést kötött a Pro­videncia Biztosító Rt-vel. 1. A biztosítási védelem tárgya A biztosítás egy általános bal­esetbiztosításra nyújt kockázati fedezetet. A biztosító kockázatvise­lése szabad időre és munkaidőre egyaránt kiteljed. 2. Biztosítottak köre Biztosított személyek azok a fő­munkaviszonyban álló SZAK­­SZERVEZETI TAGOK, akik a PADOSZ-nál a biztosítási ese­ményt megelőzően legalább 1 hó­napos szakszervezeti tagsággal ren­delkeznek. 3. A biztosító szolgáltatásai Tartós rokkantság esetén 1000001 Baleseti halál esetén 100000 Ft Kórházi napi térítés 100 Ft/nap Csonttörés esetén 1000 Ft 4. Kedvezményezettek Jelen szerződés kedvezménye­zettjei a biztosítottak. Baleseti halál esetén a biztosítási összeg a törvé­nyes örökösöket illeti meg. A biztosítással kapcsolatos rész­letes felvilágosítást a Providencia Biztosító Rt. munkatársai a szak­­szervezeti irodán nyújtanak. A biztosítási káreseményekkel kapcsolatos adminisztrációs felada­tokat a szakszervezeti bizottság megbízásából Dömötömé Völgye­­si Éva végzi (Irodaép. 512. szoba. Tel.: 87-08, 87-18.) A biztosítás 1993. május l-jén 0.00 órától lép életbe. A gondosko­dástól vezérelve, a tagság érdeké­ben cselekszünk. Sajnálattal közöl­jük, hogy a biztosításra máris szük­ség volt. Egy kollégánk sajnos cson­kulásos balesetet szenvedett. Szakszervezeti bizottság PADOSZ-hírek Alapítvány-támogatás A szakszervezeti bizottság ez év márciusában döntött a Szent Erzsé­bet alapítvány támogatásáról, mely alapítvány a mi munkatársaink rá­szoruló gyermekeit támogatja. Az alábbiakban az alapítvány ve­zetése köszönő levelét olvashatják. Kedves Támogatónk! Először és mindenekelőtt köszöne­­tünket fejezzük ki gyermekotthonunk támogatásáért. Mint már a fentiekből kitűnik, megkaptuk 20000 Ft pénzküldemé­nyüket. Örömmel és kíváncsisággal fogadunk minden címünkre érkező postai küldeményt, hiszen akkor de­rül fény arra, hogy gondozottaink számára mennyire használhatóak, alkalmasak. Ugyanis otthonunkba a csecsemő koruktól a felnőtt korú, halmozottan sérült embereknek visel­jük gondját és sok jótevője van, mint köztük Önök is. Hála a patronálóink révén nyújtott segítségért, hiszen e nélkül számunk­ra még nehezebb tenne feladatunk maradéktalan ellátása. Az Önök támogatása segít ben­nünket ápoltjaink minél színvonala­sabb és zavartalanabb gondozásá­ban, így ismételten megköszönjük áldozatteljes figyelmességüket és ön­zetlen segítségüket. Mostanában a műszaki és biztonsági szakembereink körében gyakran haltjuk az AGNES nevet emlegetni és ez minden­kit kiváncsivá tesz. Ki rejtőzködik efedő­név alatt?- kérdezem dr. Mikó Sándort, a reaktortechnikai főosztály biztonsági elemzések csoportjának vezetőjét.- Az ÁGNES név ez esetben egy projektet rejt és nem fedőnév, hanem egy, az atomerőmű biz­tonságát értékelő előteijesztés; az angol Advanced General and New Evaluation of Safety kifeje­zés kezdőbetűiből összeállított mozaikszó.- Mi a célja ennek a projektnek?- Kettős célja van: egyrészt, hogy olyan érvelési anyagot adjon az erőművezetés kezébe, amivel a biztonságot nemzetközi és hazai fórumokon demonstrálni lehet; másrészt, hogy az erőműben szükségessé váló biztonságnövelő intézkedések (BNT) megalapozá­sát szolgálja, prioritást lehessen megállapítani a megvalósításra.- Milyen szervezésben és módon történik a projekt működtetése?- Az ÁGNES projektet az erő­műben és az OAB finanszírozza és részt vesz benne mindazon magyar kutatóintézet, amely a biztonság szempontjából kompe­tens, így: a KFKI, AEKI, VEIKI, ERŐTERV. Ezenkívül külföldi közreműködők is vannak, mint a finn IVO International, a német GRS és a belga TRACHTABEL. A finanszírozásra nyugati kor­mánytámogatásokat is kaptunk.- Mi a program tartalma?- A program tartalmát az a fél­idősjelentés tükrözi, ami áprilisban állt össze, és a szakmai zsűrizése most van folyamatban. A jelentés az eddig elvégzett munkát, a meto­dikákat és az eddigi eredményeket foglalja össze. Tartalmi része, a be­vezetést és a célok meghatározását követően az alábbi: . - Engedélyezési eljárás- A telephely összefoglaló leírása (például szeizmológiai, hidroló­giai...)- A biztonság szempontjából fon­tos rendszerek ismertetése- Üzemviteli tapasztalatok- Üzemzavar-elhárítási utasítások- Biztonságnövelő intézkedések- Rendszertechnikai elemzések- Üzemzavarok elemzése- Balesetek elemzése- Valószínűségi biztonsági esemé­nyek (PSA) és az összefoglalás.- A tartalmából az tűnik ki, hogy ez meglehetősen széles körű vizsgá­lati program. Kielégíti-e ez a teljes körű biztonsági elemzés igényeit?- Ahhoz, hogy ez teljes körű le­gyen, még több vizsgálatot el kell végezni. De a biztonsági elemzés ÁGNES projekt által lefedett része már a nagyobb részt jelenti.- Mi az oka, hogy nem teljes körű biztonsági elemzést céloztunk meg?- Elsősorban anyagi oka van. De a legfontosabb szakmai kérdé­seket az ÁGNES tárgyalja.- Milyen fontosabb vizsgálati terü­letet tudna kiemelni, ha a jelentésben foglalt feladatok mélységét és fontos­ságát demonstrálni kellene?- A 4. fejezetet, amiben az atomerőmű biztonsági alapelveit fektetik le. Azon elveket, ame­lyekhez már a tervezés során iga­zodni kell. Elsősorban a mélységi védelem az, amit követni kell. Ehhez kapcsolódik a rendszer­technológiai elemzéseket taglaló 9. fejezet, ami már arról szól, hogy a tervezés során hogyan vették fi­gyelembe a NAÜ által megköve­telt biztonsági alapelveket.- Mi az, amit ezekből a legszigo­rúbban vesznek az elemzések?- Elsősorban azt kell megnézni, hogy a biztonsági rendszereknek van-e redundáns párja, hogy egy egyszeri meghibásodás esetén telje­sül-e a biztonsági funkció, vagy sem. A másik dolog, amit meg kell vizsgálni, hogy a diverzitás elvét fi­gyelembe vették-e a tervezésnél; azaz úgy tervezték-e a rendszere­ket, hogy a közös okú meghibáso­dások ellen védve vannak. Aztán meg kell vizsgálni azt is, hogy az egyes főbb biztonsági rendszerek függetlenül kerültek-e telepítésre, va­lamint azt is, hogy a gépész, villamos, irányítástechnikai meghibásodáskor a biztonság irányába működnek-e, vagy sem; ez az ún. failur-safe elv.- A biztonsági elemzéseken túl szó van az üzemzavar-elemzésekről is. Milyen mélységű ez?- A nemzetközi jogi gyakorlat­ban egy ilyen vizsgálatnál előírják, hogy milyen kezdeti eseményeket kell feltételezni, és be kell mutatni, hogy ezen események bekövetke­zését, hogy vészelné át az erőmű. A kezdeti eseményekben megtalálha­tók a reaktivitási és tranziens-zava­rokkal, aztán a preimerkör meghi­básodásával és inhermetikusságá­­val kapcsolatos üzemzavarok számtalan formája, kezdve a kis LOCA-tól a fökeringtető csőveze­ték törésig és hát ezeket az alapese­teket még különböző járulékos hi­bákkal is kombinálják, mondjuk tel­jes feszültség-kimaradással.- Ha jó! tudom, azon eseteket is előírják vizsgálatra, amikor zónaol­vadás következett be.- Igen. Ezekre az esetekre azt kell vizsgálni, hogy ilyenkor a zóna mely térrészei olvadnának meg, az olvadék áthatolhat-e a reaktortartá­lyon, és ha igen, akkor a tartályt kö­rülvevő betonfalazatot milyen mér­tékben károsítja és milyen mértékű kibocsátást okozna.-A reaktorvédelmi működés zava­raira milyen vizsgálatokat írnak elő?- Olyan ATVS-elemzéseket ír­nak elő, amelyeknél feltételezik azt, hogy a reaktor gyorsleállító rend­szere nem működik, például a sza­bályozó és biztonságvédelmi (SZBV) rudak nem esnek le akkor, amikor arra szükség van. Ilyenkor azt vizsgálja, hogy a reaktor saját fizi­kai adottságából eredő védettsége milyen mértékű, tehát a láncreakciót a gyors felmelegedés milyen módon fékezi. Ez is demonstrálandó dolog egy atomerőművi blokk esetében.- A valószínűségi biztonsági elemzé­seknél milyen célt tűzött ki az AGNES?- Az első szintű PSA vizsgálat megvalósítását, aminek a lényege azt vizsgálni, hogy mi a valószínű­sége az aktív zóna olvadásának. Ez egy nagyon széles körű vizsgálat, mert minden olyan eseményláncot végig kell követni, ami oda vezet­het, hogy az aktív zóna megolvad.- Hogyan és mikor tehet erre vá­laszt adni?- Az eseményláncok elágazási pontjaiban csak akkor tudunk való­színűséget mondani, ha egy adott rendszer „hibafáját” is felépítjük és vizsgáljuk, hogy milyen valószínű­séggel mond csődöt egy adott rend­szer, amikor szükség van rá, és így minden olyan eseménylánc végig­követhető, ami zónaolvadáshoz ve­zethet és megmondható, hogy mi­lyen valószínűséggel következne be az adott indító eseménynél. Az ösz­­szes eseményre megvizsgált zónaolvadás valószínűség-összege adja az eredő zónaolvadási valószí­nűséget, ami fontos biztonsági jel­lemzője egy atomerőműnek.- Akkor tehát mi a végső cél?- A végső cél, hogy korszerű, a mai követelményeknek megfele­lően újraértékelve lássuk az atom­erőmű biztonságát, és a hatósági igényeknek megfelelő biztonsági jelentést tudjunk letenni.- Úgy tudom, hogy az ÁGNES pro­jekt igen kedvező nemzetközi visszhan­got keltett, tovább javult az a megítélés, ami a loviisai és a paksi erőművet együtt említi abszolút pozitív példaként, mint megfelelően biztonságossá tett szovjet tervezésű atomerőművet.- Erre nagy szükségünk is van, mert a szovjet tervezésű atomerő­művek iránti nemzetközi kritika sok­szor nem tesz különbséget a V-230 és a V-213 típusok között, nem derül ki, hogy a paksi atomerőmű a korsze­rűbb V-213 típus. - Sju -„A 2000. év trendjei"fi címmel elem­zi az üzleti világ helyzetét az információs társadalomban egy nemrégen megje­lent könyv. Hogyan előzhetjük meg ön­magunkat? Erre a kérdésre kíván vá­laszt adni, a megoldás néhány eshető­ségére rámutatva a kötet. A szerző meg­győzni és megváltoztatni akar bennün­ket olvasókat, hogy módosítsuk eddigi szemléletünket, felfogásunkat, életrit­musunkat. Mindehhez példák soroza­tát illeszti. Már benne vagyunk jócskán a ki­lencvenes években, a század- és ezred­forduló itt kopog az ajtón. Mi pedig lé­legzetelállító változások korszakában étünk, s e változások életünk minden te­rületét egyformán érintik. De senki sem tudja pontosan, hosszú távon mit is je­lent ez! Hogyan fest gazdaságunk jövője? Melyek a kilátások és trendek, amelyek a búcsúzó XX. századot jellemzik majd. Az értékek milyen változására kell a vállalkozóknak és a menedzsereknek számítaniuk? Gerd Gerken körképet ad ezekről az izgató problémákról. Hat témakört, úgynevezett metálrendet fogalmaz meg a vállalkozók és menedzserek számára a 2000-es évek várható gazdasági-tár­sadalmi fejleményeit illetően:- Miért is lesznek a menedzserek ökológusok?- Milyen lesz az újszerű információs gazdaság?- Milyen társadalmi viszonyok, egyenlőtlenségek jellemzik majd társa­dalmunkat?- Miként változtatja mega népes ifjú nemzedék az egész társadalom élets­tílusát?- Milyen hatással tesz Ázsia a maga sajátos gondolkodásmódjával a nyu­gati világra?- Milyen lesz az új évezred fogyasz­tója? A szerző káprázatos lehetőségeket mutat fel az üzleti világ számára, s mindeközben azokat az utakat-módo­­kat is felvázolja, hogyan lehetnek a vál­lalatok sikeresek a metatrendek által körülírt, lassan kirajzolódó jövőben. Az alapmodell mindig ugyanaz: mi­nél távolabbinak és szokatlanabbnak tűnik valamely alternatív érték, annál erősebben működik a vakfolt és a hoz­zá kapcsolódó ellenagitáció. Ez történe­tileg rendkívül pontosan bizonyítható, lásd például az atomerőművek elleni mozgalom fejlődését. A mi itt történt, azt többnyire agyonhallgatták először. Azután megkezdődött az erőteljes, ag­resszív denunciálás - állítja a szerző. Az ipari forradalom első szakaszá­ban a kézi munkából gépi munka lett. Az elektronikus forradalom a nagy tö­meget kicsivel helyettesíti. Minimalizál, mégpedig úgy, hogy közben optimalizál is. Az új információs társadalmat azon­ban nem kizárólagosan a számítógépe­sítésen nyugvó szociális dinamika jel­lemzi. Bár az elektronikus információ bizonyára döntő szerephez jut, hatásai - amelyeket összességükben még nem lehet megbecsülni - rendkívül sokré­tűek és mélyrehatóak lesznek. Ebben az összefüggésben mindenesetre az lesz a döntő, hogy miképpen fejlődik tovább maga a számítógép. Különös nyomatékkai hangsúlyoz­za a tudós, hogy a tömeggazdaság egyik legnagyobb ellentmondása éppen ab­ban rejlik, hogy csak akkor képes ered­ményességre, ha szükségtelenné teszi a munkát. Eredményességét ugyanis a munka és a kibocsátás közötti viszony alapján mérik. Tehát amennyiben ugyanazon munkamennyiség mellett több árut állítanak elő, vagy még kedve­zőbb esetben, ha a több árut kevesebb munkabefektetéssel termelik meg, nos, akkor növelte termelékenységét a klasz­­szikus gazdaság. A mostanra már meghaladott ipari kultúra pontosan erre a termelésnöve­kedésre törekszik. De ez egyben azt is je­lenti, hogy a konzervatív elképzelések - amelyek ismételten abból indulnak ki, hogy a jelenlegi munkanélküliség még több áru előállításával volna csökkent­hető - egyáltalán nem ismerik fel a klasszikus típusú növekedésre beállí­tott gazdaság rendszerének immanens sajátosságait. A kilencvenes évek, valamint az ötve­nes és hatvanas évek közötti döntő kü­lönbség abban áll, hogy a kilencvenes évek gazdasága nem a növekedésre ren­dezkedik be, hanem az okos redukció­ra. Az új sikerhez vezető út az energiafel­használás és a munkamennyiség csök­kentésén keresztül vezet. Mindhogy az energia közvetett vagy közvetlen felhasználása az árukat és szolgáltatásokat drágábbá és így elő­fordulásukat ritkábbá is teszi, az áruk előállításakor át kell állnunk a csök­kentett mértékű energiafelhasználásra. Csak ily módon képesek az egyes ne­mzetek életszínvonaluk megtartására. A harmadik világ fontos szempont - írja a szerző. A kőolaj ma sokkal köny­­nyebben és gyorsabban hozzáférhető, mint bármely más energiaforrás. Vi­szonylag kényelmesen tehet távoli vidé­kekre szállítani. De a fejlődő országok „nyugatosodása" és a fejlődésben el­maradott régiók városiasodása nyo­mán ezeknek az országoknak is mind több kőolajra lesz szükségük. Ezzelpáhuzamosan számukra is fo­kozott nehézségekkel jár (elsősorban technológiai oldalról) az alternatív energiaforrások megtalálása. A világ energiafogyasztásának eme szcenárió­­ja érdekes tényre hívja fel a figyelmet: egy szegény ember számára egy liter benzin nagyobb érték, mintegy gazdag­nak! Éppen ezért a kőolajár hosszú tá­vú növekedése a fogyasztói magatartás visszafejlődésével jár. Az energiafaktorban- a legfontosabb energiaforrás, a kőolaj készleteinek szűkülése,- ezért paradigmaváltás várható a régi: minél többet termelnek, annál előnyösebb lesz az ár: az új: minél töb­bet termelnek, annál magasabb lesz az ár! E kötet erősssége az eligazító erő és a mértéktartás. Egy évezrede még a kris­tálygömb jóslataira és a csillagok állá­sára figyeltek a döntéshozók. Ma a trendek értékelése és a szakmai tisztes­ség lehet segítség. Óvatos optimizmust, de nem felhőtlen előretekintést éppen a dolgozóasztalra ajánlott, a fenti sorok­kal is bemutatott könyv nyújthat. Válla­lati felső vezetők, vállalkozók, reklám­­szakemberek - valamennyien nagy ha­szonnal forgathatják a könyvet, mely egyként hasonlítható menetrendhez és gyakorlati tanácsadóhoz. (Gerd Gerken: A 2000. év trendjei. Az üzleti világ az információs társada­lomban. Fordította: Gellériné Lázár Márta és Gelléri Tamás, Akadémiai Kiadó.) - er - és Mit hoz az új évezred? Képzőművészeti tárlat MÁJUS - Györfly József: Deli Alpok. Olaj 60x80,1992. Kiállítva: ESZI, Fadd A rejtélyes ÁGNES...

Next

/
Thumbnails
Contents