Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
ATOMERŐMŰ 3 KÖRNYEZETVÉDELMI IFJÚSÁGI NAPOK Paks, 1993. 04. 2-3. A környezetvédelem közös feladatunk, és céljaink megvalósítása érdekében hová fordulhatnánk segítségül, mint az ifjúsághoz. Az Energetikai Szakképzési Intézet és a Paksi Atomerőmű Rt. környezetvédő centrikusság jegyében kívánja „nevelni” az ifjúságot, 1993 őszétől elindítja a kömyezettechnikusi szakot. (A felvételik már lezajlottak, 69 jelentkezőből 16 nyert felvételt.) A környezetünk védelme még nem mindenkinek természetes, ezért időről időre meg kell állnunk és a megfogalmazott közös aggodalmunkat közzé kell tenni. Környezetvédelmi ifjúsági napokat szervezett az ESZI, játékos sportversenyekkel és üzemlátogatással fűszerezve, „KIN”-tomásoknak (micsoda szójáték!) nevezve a résztvevőket! A rendezvényre meghívták azt az iskolát ahol környezetvédelmi tantárgyat is tanítanak: Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskolát Dunaharasztiból, Petiik Lajos Vegyipari Szakközépiskolát Budapestről, Kós Károly Építőipari Szakközépiskolát Miskolcról, és a Vak Bottyán Gimnáziumot Paksról. KIN-napok az ESZI-ben „Az ember minden cselekedete, mindaz amit tesz, mindenkire tartozik... ” (John Donne) A Föld megszületett, az ember és a természet békésen élt egymás mellett. Később megjelent a gonosz, aki uralma alá hajtotta és elnyomorította a természetet, ám az emberek felismerték, hogy tenni kell valamit... a Földet kell megmenteni és azt a környezetet, amelyben élünk. Talán lehetne mottója is e gondolat a KIN-napoknak, amely az Energetikai Szakképzési Intézetben hagyományteremtés céljából jött létre, utalt erre megnyitóbeszédében dr. Gálos István iskolaigazgató, aki beszédét megelőzően köszöntötte a több száz fős diákseregletet. Rövid köszöntőjében Thomas Mertont idézte, aki szerint: „Ki-ki maga felelős azért, hogy életét élje, önmagát megtalálja. Egy ember sem sziget. Fel kell fedeznünk, hogy önmagunkat nem tudjuk pusztán saját magunkban megtalálni, hanem másokban és mások által. ” A rendezvény az ESZI-s diákok műsorával folytatódott, akik Mahavisnu John Mclaughlin szimfonikus zenéjére szimbolikus játékot adtak élő. Annyit mindenképpen érdemes itt megjegyezni, hogy Mahavisnu, a rock-és dzsesszzenészek, valamint a kritikusok szerint a világ leghíresebb gitárosa. A látványos bemutatót Gyöngyösi Olga tanította be. A megnyitó után újabb szimbolikus játéknak lehettek részesei a meghívottak. Névaláírásokkal tarkított hatalmas léggömbök emelkedtek a magasba, a környezetért tenni akarók üzenetét repítve magukkal. Másnap Kováts Balázs, a Tájékoztatási Iroda vezetője köszöntötte az atomerőmű által, harmadik alkalommal kiírt környezetvédelmi diákpályázat győzteseit. A pályázatra 84 dolgozat érkezett Ezt követően Marx György akadémikus értékelte a közép- és általános iskolások pályamunkáit, és megköszönte a diákok és a felkészítő pedagógusok részvételét. (A bírálóbizottság tagjainak; Czeizel Endrének (Országos Közegészségügyi Intézet), Marx Györgynek (az Eötvös Társulat elnöke) és Mészáros Ernőnek (MTA Környezettudományi Bizottságának elnöke) ezúton is köszönetét mondunk - a szerk.) A díjak átvétele után a főiskola nagy előadótermében nyertes munkákból hallhattunk színvonalas előadásokat, melyeket maguk a tanulók adtak elő. Később szellemi vetélkedő következett, s vele párhuzamosan Ács Péter Európabajnok adott sakkszimultánt. A KIN-napok programsorozatába szépen illeszkedett a palackposták vízrebocsátása a Dunán, amelyekben a versenyzők üzentek. A környezet megóvásáért, aggódok a palackposták üzeneteit elküldték az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának és a környezetvédelmi miniszternek. A két nap alatt sportprogramok is akadtak bőven. így többek között az érdeklődők láthattak vízi kosárlabda-mérkőzéseket, valamint szabadtéri Wing Tsun-bemutatókat. A „napok” érdekes színfoltja volt a divatbemutató és a paksi Mazsorett-csoport szereplése is. Pakson az első ízben megrendezett KIN-napokat a tájékoztatási iroda vezetője zárta be: Jövőre ugyanitt! Szünetben „A XXL század miniszterelnökei már az iskolapadokban ütnek. ” Néhány kérdés Marx György akadémikushoz- Professzor úr, tényleg egyes újságírók azt állífják, hogy csak Pakson van atom?- Inkább arról van szó, hogy nem műveltek az emberek nukleárisan. A mai világban a nukleáris műveltség legalább annyira fontos, mint mondjuk az eligazodás az ókorban.- Hogyan lehet elérni ezt a magasabb szintű műveltséget?- így, ahogyan most csináljuk; a tanárokon és az iskolákon keresztül.- Ez csak egy szűk réteget érint..- A jövő generációját érinti. A XXI. század miniszterelnökei már az iskolapadokban ülnek.- Hajói értem, akkor e mai napnak is többek között ez a célja.- így van. A cél az, hogy az okok, összefüggések, tények ismeretében otthonosabban mozgó új generációt neveljünk fel.- Ont szoros barátság fűzi Juhász Ferenchez...- A költészetnek az a feladata, hogy koncentrálja, sűrítse, észrevegye azt, ami az emberek lelkében, az emberiség lelkében van. Fölhívja a figyelmet a tendenciákra, mert nyilvánvaló, hogy a humán értelmiség gondolataiban jelen van egyfajta nosztalgiázó, tradicionális hangulat. Mely szerint nem tudom, az igazi regényeket a tizenkilencedik században írták-e? A magyar történelemben a Mátyás király kora érdekesebb vagy az 1990-es évek történései? Ilyen formában pedig akár szóhasználatában is egy archaizáló képet és ideát állítok a társadalom elé. Juhász Ferencre az a jellemző, hogy ő nagyon érzékeny mindarra, ami ma alakulóban, változóban van. Ugyanúgy, ahogy Ady Endre megújította nem a nyelv szókincsét, hanem a költészet és a vers szókincsét -, ugyanúgy újította meg Juhász Ferenc is a költészetet azzal, hogy azt a nyelvet, amit ma beszélnek a fiatalok, használja a lírájában. Például az olyan szavakat, mint az atommag vagy a sugárzás.- Önt filozófusnak is tartják...- Én nem tartom magamat annak. Előszó az inteijúkhoz A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság által kiírt környezetvédelmi diákpályázatok díjait Marx György adta át április 3-án. Ez alkalommal három rövid írást készítettem egy I., egy II. és egy III. díjassal. A kategóriákon belül a diákokat véletlenszerűen választottam ki. Az I. díjas „Szeretem a környezetet... ’- Kérlek mutatkozzál be!- Horváth Gabi vagyok. Mátraderecskén lakom és az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumba járok.- Arra lennék kíváncsi, hogy miért „A szobám: Magyarország egyetlen természetes radonkamrája” című témát választottad?- Egy esztendeje foglalkoznak Mátraderecskén ezzel a kérdéssel és véletlenszerűen bekapcsolódtam a mérésekbe, amit nem hagytam abba.- Ez volt az első pályázatod?- Igen. Amikor megtudtam a szobámról, hogy nagyon magas benne a radonkoncentráció, érdekelni kezdett a dolog, ugyanakkor szerettem volna ezt a magas koncentrációt csökkenteni.- Miből állapítottad meg a koncentrációt?- Mérésekből.- Mennyire érzed magad környezetvédőnek?- Azt hiszem, minden szempontból. Szeretem a környezetet és igyekszem rajta segíteni.- Mi a véleményed az ökológiai egyensúlyról?- Nem nagyon ismerem, és ezért nincs róla véleményem... A II. díjas „Amatőr szinten újságírással is foglalkozom’- Vigh Tamásnak hívnak és a tatabányai Szabó József Geológiai Szakközépiskola III. osztályos tanulója vagyok. A pályázatom, amit Gombkötő Imrével készítettem, az Altal-ér vízminőségének vizsgálatáról szól. Annyit mindenképpen érdemes tudni az Áltál-érről, hogy jelentős vízfolyása Tatabányának. Mellesleg Komárom megyének is az egyik „fő” vize.- Milyen gondolat előzte meg a pályázat elkészítését?- Mindez úgy kezdődött, hogy je-F-lentkeztünk ebbe az iskolába. Az iskola indított egy környezetvédelmi szakot, amely az országban elsőként környezetvédelmi technikusi oklevelet ad. Ebbe az intézménybe olyan embereket válogattak össze, akik valamiféle környezetvédelmi elhivatottsággal bírnak. Természetesen ezzel a múlttal mi is rendelkezünk és ennek megfelelően igyekszünk is mindenbe segíteni és belevágni. Az Által-ér különösen felkeltette a figyelmünket, ugyanis van Tatán egy tó, az ún. tatai Öreg-tó, amelynek eléggé rossz állapotú a vize, s az Által-ér átfolyik ezen a tavon. Éppen ezért feltételeztük, hogy az ér vize közrejátszik abban, hogy a tatai tó vize elhasznált.- Ezt megelőzően pályáztál-e?- Igen, a tatabányai INKÖZ Rt által meghirdetett pályázatra küldtem el a dolgozatomat.- Milyen elképzeléseid vannak a jövőt illetően?- Először a technikusi oklevelet szertném megszerezni.- Úgy tűnik, közel áll hozzád a magyar nyelv.- Amatőr szinten újságírással is foglalkozom.- Mennyire érzed magad természetvédőnek?- Tulajdonképpen engem nagyon érdekel a vadászat is. Sokan azt hiszik, hogy a vadászat és a természetvédelem szemben áll egymással. Szerintem ez nem így van, s ennélfogva én nagyon is természetvédőnek érzem magamat.- Mi a véleményed arról, hogy Magyarországon megalakítják a Vadászkamarát?- Erről még nem hallottam. A III. djjas. „Környezetvédőszeretnék lenni"- Czeglédi Beáta 16 éves és az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium II. osztályos tanulója. Kérdezem: pályáztál-e már?- Még nem, ez volt az első munkám.- MUyen gondolat előzte meg, hogy elkészítsd pályamunkádat?- Az, hogy én környezetvédő szeretnék lenni.- Ezek szerint fontos számodra a környezet- Igen. vegyük például az üvegházhatást vagy a vizek és a talaj szennyezettségét...- Miért pont a „Mágocs-ér fokozatos pusztulásáról” írtál?- Elsősorban azért, mert a szűkebb környezetemben is nagyon sok gond van. Másodsorban pedig azért, hogy ne kelljen annyit utazni az írás miatt. A Mágocs-érben mindenki csak egy ostoba kanálist lát és senki sem foglalkozik azzal, hogy nem is olyan régen még jelentős vízfolyás volt.- Lesz-e következő pályázat?- Igen.- Mit értesz az alatt hogy környezetvédő szeretnél lenni?- Szeretném ha csökkennének az emberi beavatkozások okozta károk. Nyilván a búzaföldeket sem szabad csökkenteni, azért, mert emberek élnek itt, inkább valamiféle egyensúlyt kell megteremteni.- Mondjuk az ökológiai egyensulyt... írta és összeálűtotta: László-Kovács Gyula Nagyon kellemes napok virradtak fel az ESZI diákságára április 1-2-3-án. Már a bolondok napi diáknap is nagyon jól sikerült. Á VMK által szervezett Szupersuli vetélkedő egész napos kikapcsolódást nyújtott. Az ESZI, a PASZI és a VBG nemes versengéséből végül is a Gimnázium került ki győztesen, egy paraszthajszállal megelőzve az ESZI csapatát. A feladatok között szerepelt várépítés, úszás, emberlánc kialakítása és más tréfás vetélkedő. A legnagyobb érdeklődést a Tátika nevű erőpróba váltotta ki, amelyben híres együttesek számait kellett eljátszani. Kiemelkedő tehetségek bukkantak felszínre, akikből akár a jövő nagy parodistái is lehetnek. A napot egy közös buli zárta, amely az ekkor kezdődő Környezetvédelmi Ifjúsági Napok nyitótáncestje is volt. A Pala-disco szünetében került sor az eredményhirdetésekre is. Az aznap megtartott diákpolgármester-választást az ESZI-s Benke Gábor nyerte. A legfiatalabb jelölt 9 szavazattal előzte meg a gimis Nagy Annamáriát. Mivel a jóból soha nem elég, másnap reggel egy szimbolikus mozgásos tömegjátékkal kezdetét vette a KIN. Persze ez egy pillanatig sem volt „KÍN”-os, sőt, a résztvevők elég jól érezték magukat. Öt magyarországi középiskola küldöttsége vett részt a küzdelmekben, amely a sportpályákon és a szellemi versenyeknek is otthont adó termekben zajlott. A környezetvédelem propagálása is a célok közé tartozott. Ennek érdekében volt faültetés, palackposta vízrebocsátása. Természetesen a péntek este megint egy bulival záródott, mely zeneileg igényesebb volt az ezt megelőző diszkónál. A KIN zárómomentumaként egy nosztalgia kosárlabda-mérkőzésre került sor, vagyis a tavalyi Diákolimpia döntőjének visszavágójára az ESZI és az Árpád Gimnázium csapata között. Eredmény: Gulyás, Jankovics, Zeleznik, Honos, Jambricska kvintett vezényletével 91:71 arányban.nyert az ESZI. A meccs szünetében egy fantasztikus divatbemutató borzolta a kedélyeket. A mérkőzés méltó befejezése volt ennek a háromnapos, felejthetetlen programkavalkádnak. Kép és szöveg: Jankovics László IV. B - ESZI Környezetvédelmi diákpályázat eredményei - 1993. I. díj Készítette Iskola neve, címe Felkészítő tanár A pályázat témája Szentpéteri József Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen Tönkőné Tóth Mária Az ezüstkárász mutációinak vizsgálata a vízszennyeződés hatására. Almási Eszter, Bárány Péter, Eörsi Dániel + 30 fő Lauder Javne Gimnázium és Alt. Iskola Mátraderecske, Budapest Boros Dezső, Tóth Eszter Béresné Nemcsak Ilona Radon Mátraderecskén Horváth Gabi Gárdonyi Géza Gimnázium, Eger Szabó Miklós, Béresné Nemcsák Ilona, Tóth Eszter A szobám: Magyarország egyetlen természetes radonkamraja Berendi Attila Szabó József Geológiai Szakközépiskola Tatabánya Görög Zsolt Zajszintmérés Tatabányán n. d(j Wéber Zsuzsanna Árpád Gimnázium, Tatabánya Nagyné Kristó Erzsébet Kipufogógázok hatásának vizsg növényeken Botos Henriett, Kádár Erzsébet Kincses György, Lénáit Sándor, Tóth Tamás Széchenyi 1. Gimnázium, Szeged Dr. Olasz Sándomé A Tisza és mellékfolyóinak vízminősége Hidas Katalin, Kardos Orsolya, Kókai Ibolya Lehel Vezér Gimnázium Jászberény Csörgő Terézia Radon itt, radon ott, radon mindenhol Vigh Tamás, Gombkötő Imre Szabó József Geológiai Szakközépisk. Tatabánya Görög Zsolt Az Által-ér vízminőség-vizsgálata Bakos Gábor, Boros László Környezetgazdálkodási és Ép. Ip. Műszaki Szakközépiskola, Szolnok Dr. Fekete Dezsőné, Somodi Tibor „Savanyú eső” csapadékvíz pH-vizsgálata III. dű Bianyei Balázs József Attila Gimnázium, Budapest Kincsné Molnár Erzsébet A levegőszennyezés káros hatásai a környezetre, valamint a Kosztolányi Dezső tér adatainak elemzése Schmidt Henriett, Szedresi Károly Árpád Gimnázium, Tatabánya Nagyné Kristó Erzsébet Sózás és műtrágya-túladagolás növényélettani hatásának vizsg. Csiszár Zoltán, Szabó Attila, Szabó Imre Csonka János Gimnázium és Szakközépisk., Szeged Kurucz József, Zsótér Ferenc Gépjárművek környezetszennyező hatásvizsgálata Marokházi Judit, Szalay Veronika Szent István Gimn, Budapest Tóth Jánosné A Naplós-tó víztisztító képessége Apró Krisztián, Győrfly Eszter+8 fő Hunyadi János Gimn., Csorna Kovács Ilona, Horváth Mária Természetes eredetű radioaktivitás iskolánkban Varga Éva Ady Endre Kísérleti Szakközép., Sarkad Kolaroviszky János, Lukács Istvánná Talajvíz nitráttartalma Starecz József Piarista Gimnázium, Budapest Urbanek Rudolf A Dunai Cement- és Mészmű okozta környezetkárosítás Vácon Kemecsei Ágnes +6 fő Tóth Árpád Gimn., Debrecen Dr. Budayné dr. Kálóczi Ildikó A légkör savassáp Debrecenben Czeglédi Beáta Táncsics Mihály Gimn. és Szakközép., Orosháza Dr. Forman Istvánná, Kulcsár László A Mágocs-ér fokozatos pusztulása és jelenlegi helyzete Vasas Gábor Erkel Ferenc Gimn., Gyula Beneczky Béláné Két gyulai halastó összehasonlító algológiai vizsgálata Szűcs Attila Berzsenyi Dániel Gimn., Budapest Bónáné Sónai Ilona A levegőszennyezés néhány összetevője Magyarországon kömyezetvéd. Kecskeméti Szilvia, Pataki Éva Környezetgazdálkodási és Ép. Ip. Szakközépiskola, Szolnok A Sajó összehasonlító vízminőségvizsgálata Meddig fog élni az elültetett fa?
