Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LAPJA 1993. ÁPRILIS Tervszerűen Az idén a 4., 1., 2. blokkon normál, részleges üzemanyagátrakással járó főjavításokat, a 3. blokkon teljes kirakással járó főjavítást végeznek. A főjavítások során új feladat az ún. hermetikus tokok üzemanyag-tárolásra való felhasználása, ezzel a pihentető medencék jobb kihasználtsága érhető el. A reaktorszerelők dózisterhelésének csökkentése érdeké' ben üzembe helyezésre kerülnek a közbenső rudak gépi szétkapcsolását lehetővé tevő speciális eszközök. Mivel mindkét tevékenység a reaktor, ill. az üzemanyag-átrakás munkáival kapcsolatos, ezért a normál főjavítások tervezett időtartama megnövekedett. A 3. blokkon el kell végezni a reaktortartály anyagvizsgálatát, az I. kör és a gőzfejlesztők szilárdsági nyomáspróbáját. Igen nagy volumenű munkát jelent a csővezetéki rendszerek hatósági felülvizsgálatának végrehajtása, ezért tervezték ezt a főjavítást 72 napra. A 4. blokkot március 27-én a főjavítás miatt leállították. A munkák az üzemanyagmanipulációkig tervszerűen haladtak, a hermetikus tokok feltöltése és a tartalék üzemanyagpolcok felhasználása körüli problémák miatt némi késés prognosztizálható a befejezés tervezett határidejét illetően. Az 1993. évi főjavítások tervezett időpontja és időtartama: 4. blokk: március 27. - 34 nap 1. blokk: máus 08. - 34 nap 3. blokk: június 19. - 72 nap 2. blokk: szeptember 04. - 34 nap Dr. Halzl József Pakson „Kevés a tehetséges ember” Paksra látogatott április 25-én dr. Halzl József az MVM Rt. vezérigazgatója, aki a paksi főiskola nagytermében tartott előadást az MVM Rt. jövőjéről. Dr. Gálos István köszöntője után a vendég röviden szólt arról, hogy e szakma elöregedett. Kevés a tehetséges ember és nincs utánpótlás sem. Ugyanakkor megjegyezte: „Aki az energetikai szakmát műveli, az jól választott életpályát.” Dr. Halzl József előadásában kitért a környezetvédelem kérdésére is, valamint arra, hogy ma már szinte lehetetlen a rendszabályok betartása nélkül dolgozni. Gazdasági mutatókról szólva a vezérigazgató megemlítette a miskolci DIMAG 500 millió forintos áramdíjtartozását és beszélt az MVM tavalyi évéről, mely szerint: „Elég nehéz gazdasági évet zártunk, sem ráfizetés, sem pedig nyereséges nem volt.” Az előadás 16 óra körül ért véget.- László ->---------------------------------------------„Az áramdíj egyébként magas” Héra Alapítvány: 680 000 Ft a nagycsaládosoknak A Fögler család is kapott az alapítvány pénzéből A médiumok híradásaiból megismerhettük a Héra Alapítványnak, az áramszolgáltató részvénytársaságoknak és a polgármesteri hivataloknak nem éppen felemelő vitáit, melynek lényege: a polgármesteri hivatalok nem rendelkeznek olyan nyilvántartással, amely alapján az alapítvány egyszeri pénzjuttatásban részesíthetné - a villamos energia árának emelkedése miatt - az arra rászoruló családokat. Kíváncsi voltam Pakson hogyan zajlott le ennek az országos programnak a helyi viszonyokra történő lebontása, ezért felkerestem Csikai Gyuláné családvédelmi csoportvezetőt a Paksi Polgármesteri Hivatalban. Csikainé elmondta, hogy a hivatal 1992 decemberében levelet kapott a DÉDÁSZ-tól, amelyben kérték a hivatalt: szíveskedjen megadni a nehéz szociális helyzetben élő családok névsorát. Ám az önkormányzatnak nincs ilyen kimutatása, de még a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól sem tudtak ilyen listát beszerezni. Ráadásul 1993 januárban megjelent a személyi jogok védelmével kapcsolatos törvény, mely szerint csak a család hozzájárulásával adhat ki a hivatal családra vonatkozó adatokat. A hivatal úgy vágta át a gordiuszi csomót, hogy a bölcsődék, óvodák és iskolák segítségével összeírta azokat a családokat, amelyek kettő vagy annál több gyermek után részesülnek családi pótlékban. Majd az így összeállított névsor alapján levelet juttatott el az érintett családokhoz. A levélben többek között ez állt: „Az alapítvány döntése alapján, szociális helyzettől függetlenül, gyermekenként 500 Ft egyszeri támogatást kapnak a három vagy több, illetve egyedülálló szülő esetében két vagy több gyermek után családi pótlékra jogosult családok." Ezzel párhuzamosan, az előzetes lista alapján 780 000 F-tot igényeltek a DÉDÁSZ- tól a majdani kifizetésre. Az érintett családok március 22-24-e között vehették fel a segélyeket a hivatal pénztárában. Április elejéig 420 család 680000 Ft egyszeri pénzjuttatásban részesült. A kiírás szerint az atomerőmű dolgozói is jelentkezhettek segélyért, függetlenül attól, hogy eleve áramkedvezményben részesülnek. Értesüléseim szerint az érintett atomerőműves családok túlnyomó többsége nem élt ezzel a lehetőséggel, néhányan viszont úgy ítélték meg, hogy az áramkedvezmény ellenére is kedvezőtlen az anyagi helyzetük és felvették a juttatást. Olyan eset is előfordult, hogy a feleség felvette a pénzt, de másnap visszavitte, mert a félj nem tartotta erkölcsösnek a segély elfogadását. A hivatal után megkerestem egy volt ismerősömet, akiről feltételeztem, hogy ő is kapott, hiszen több mint tíz éve rokkantnyugdíjban van, és öt kiskorú gyermeket nevel. Fögler István és családja Dunakömlődön él. Mint megtudtam, 2500 Ft-ot kapott, ami nagyon jól jött a házhoz, hiszen az új otthonra sokat kellene költeniük. Ugyanis eddig lakótelepi lakásban laktak, de nem tudták a lakás rezsijét fizetni, ezért kiköltöztek a tanácsi bérlakásból Kömlődre. A most kapott összeg közel féléves villanyszámlájukat fedezi, hiszen havonta 515 Ft-ot fizetnek. Végül is úgy tapasztaltam a beszélgetések során, hogy Pakson a Héra Alapítvány pénze zökkenőmentesen és jogszabályt nem sértve jutott el a családokhoz.- B, M. -A jövő tudós nemzedéke kerülhet ki közülük Ki miben tudós? Áprilisban ismét megrendezték a „Ki miben tudós?” országos középiskolai televíziós diákvetélkedőt, fizikából. Az elmúlt években, évtizedekben a fizika egyes tudományterületei, - így az atomfizika is - olyan rendkívüli eredményeket produkáltak, amelyek befolyásolják az emberiség jövőjét és hozzájárulhatnak a földkerekségre vonatkozó problémák megoldásához. Az atomfizika a vetélkedő kiemelt tárgyköre volt. A már elért eredményeket összefüggéseiben próbálta a tv a nézők elé tárni, bemutatva a középiskolás diákság legjobbjait, akikből a jövő tudósnemzedéke kikerülhet. A vetélkedő fő szponzora a PA Rt. volt. A seregszemlére csaknem négyszáz diák jelentkezett az ország minden részéből, s közülük nyolcán „mérkőztek” az elsőségért. A páros versenyeket április 3-án, 10-én és 17-én, a döntőt április 24-én közvetítette a TV2. (Az eredményekről később számolunk be.) Egy biztos, tíz diák már felvételt nyert az egyetemre. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem fizika szakára Veres Gábor (Balassagyarmat), Kutasi Kornél (Kőszeg), Katz Sándor (Bonyhád), Tegzes Pál (Budapest), Peresztegi Tamás (Zalaegerszeg), Futó Gábor (Budapest), Kovács András (Budapest). A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar műszaki informatikus szakára pedig: Molnár Lajos (Debrecen), Urban Péter (Budapest), és Székely Sándor (Kecskemét).- F -A felkészítés utolsó fázisa. - A „tudósjelöltek elméleti es gyakorlati ismereteiket bővítették az ESZI-ben és az atomerőműben. Felvétel: B. ❖ ❖ ❖ A hideg, zimankós téli napok után felüdülés a tavaszi napsütés. A megkapóan szép növényekkel az atomerőmű vonzáskörzetében is találkozhatunk áprilisi-májusi kirándulásaink során. - Keményfaerdeink arasznyi, törékeny virága a galambvirág. (Farkas Sándor felvétele) ❖ ❖ ❖ Szinten tartásra törekszünk Beszélgetés Úszód polgármesterével A túlparti települések közül Úszódra látogattam el, bár egy nappal később kellett volna mennem, mert a kis Duna-parti település esővel fogadott. Az utcákon egy-egy eső elől menekülő ember tűnt csak fel néhány pillanatra, ám a beton villanyoszlopra fészkelt gólyapár fittyet hányt az égi áldásra. A polgármesteri hivatalban várnom kellett, mert Okvátovity István polgármesternél egy kalocsai újságíró volt Amíg várakoztam, elővettem feljegyzéseimet, amelyekből kitűnt: Úszód lakossága az utolsó 100 év alatt felére csökkent Amíg 1891 -ben 2280- an éltek itt, addig 1993-ban 1300 lelket tart csak számon a községi hivatal.- Polgármester úr, kérem mutassa be Uszódot! O. I: Úszód község közvetlen a Duna partján terül el, 2000 hektáros közigazgatási területe van. A lakosság korábban és zömében jelenleg is a mezőgazdaságból él. A faluban egyetlen munkáltató üzem volt a termelőszövetkezet. A hagyományok szerint Úszódon a zöldségtermesztés és állattenyésztés dívott. Kihasználva a Duna közelségét, rengeteg salátát, fokhagymát és egyéb zöldségárut szállítottak hajókon a pesti piacokra. Ezeket a hajójáratokat nevezték kofahajóknak.- Mi lett a szövetkezet sorsa? O. I: Az egyetlen tsz az „utolsókat rúgja”, átalakult ugyan, de alig maradt 60-70 tagja. A földügyek intézése most van folyamatban, kb. 600 részaránytulajdonos lesz a községben, de azt még nem tudjuk, hogy mi a szándékuk a földjeikkel. Csak sejtjük: az idősebbek megmunkálni nem tudják, a fiatalok az anyagiak hiánya miatt nem képesek. Kell, hogy maradjon valamilyen szövetkezeti tag, akik majd gondoskodnak a határ megműveléséről. Ha ez nem sikerül, akkor óriási bajok lesznek.- Jelenleg mi a legnagyobb gondjuk? O. I: Sajnos igen sok a munkanélküliek száma, jelenleg 130 főnek folyósítunk munkanélküli-segélyt, és ezek zöme a tsz-ből került ki, másik részük a kalocsai vállalatoktól. Itt más munkalehetőség nincs, mint a halódó tsz. Segélyezésre 3 millió forintunk van erre az évre, hogy ez elég lesz-e, ezt most év elején még nem tudhatjuk. Mindenesetre annyi szociális kérelem mint mostanában, még soha nem volt. Töijük a fejünket munkahelyteremtésen, és a közhasznú munkások foglalkoztatásán is, de ehhez is, mint mindenhez, pénz kell. Pénzünk pedig nincs. Ennek a falunak 30 millió forint a költségvetése. Ebből csak az általános iskola költsége több mint 10 millió forint. A többi munkabér és talán jut a kisebb javításokra és karbantartásokra. Egyszerűen nem lehet semmilyen beruházási elképzelésünk. A pályázati támogatások is olyan feltétellel íródnak, hogy a költségek 40%-át önerőből kellene fedezni. Csak szinten tartásra törekszünk, arra, hogy a lakosság ne érezze, hogy roszszabbak az életkörülmények, mint voltak. Ezt el is értük, mert az orvosi, az iskola, óvodai ellátás, és a kereskedelem színvonala semmit sem csökkent. A közművek ugyanúgy működnek, áram és víz van, sőt a telefonhálózat szépen fejlődött Igaz önerős formában, lakossági hozzájárulással, több mint 130 telefon van a faluban.- Két templomot is láttam, milyen vallásúak az uszódiak? O. I: Kétharmada református, egyharmada római katolikus. Mind a két egyháznak van temploma. Református fötiszteletes csak Úszódon van, a katolikusokhoz Géderlakról jár át a lelkipásztor. Az egyházi ingatlanokat mind a két egyház visszakérte. Az egyiket már birtokba is vette, a másikról most folynak a tárgyalások. A reformátusok által visszaigényelt épületben idősek klubja működik. Az egyháza tulajdonjogot visszakéri, de hozzájárni, hogy továbbra is ott működjön a szociális intézmény. Majd kártalanítást kérünk az államtól, hogy egy új otthont építhessünk, mert egyre szaporodik a gondozásra szorulók száma. Jelenleg hatvanan vannak.- Idősödik a település? O. I: Sajnos igen, egyre több a halott, évente 40-50 fő, ezzel szemben jó esetben 10-15 gyerek születik. Ez a nagy átlag, házasságot is talán 15 pár köt évente.- Áttekintve a Duna jobb partjára, ott magasodik az atomerőmű. Mi a véleménye a község lakóinak az erőműről? (Folytatás a 2. oldalon.)
