Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-04-01 / 4. szám

2 ATOMERŐMŰ Szinten tartásra törekszünk Hozzá kell azonban tennem, hogy időnként a Duna kellemet­len látvány nyújt, mert a meleg vizes csatorna felől fehér hab ér­kezik a fürdők közé. Ilyenkor bizony ne dicsérik az erőművet a fürdeni, vagy horgászni szándé­kozók. (Folytatás az 1. oldalról.) O. /.: A kezdet kezdetén eléggé rossz volt a községben a hangulat. Mennyi szitkot meg átkot kaptunk mi itt., aláírásokat gyűjtöttek a la­kosok az erőmű ellen. Az évek múltával lecsillapodtak a kedélyek, most már merem mondani: nincs semmiféle ellenérzés. Nincs féle­lem, bár néha hallok megjegyzése­ket, de elütjük azzal, hogy mi nem szenvednénk olyan sokat, mint egy nyíregyházi... Üdvözlet a túlparti községből Valamennyire az is megnyugtat­ja a kedélyeket hogy az erőmű ad egy kis pénzt a TEIT-nek, amiből nekünk 1 millió forint jut erre az év­re. Hát nem nagy pénz, de valami. Még nem tudjuk mit csinálunk eb­ből a pénzből: járdát-e vagy utakat. Röviden válaszolva a feltett kérdés­re: ha az erőmű segíti a falut, a la­kosság könnyebben elviseli a ki­sebb kellemetlenségeket. Beregnyei M. (A munkahelyen is rendezzünk! - a szerk.) Igazlátó nap Mondhatjuk úgy is, hogy hosszú volt a tél az ESZI-ben. Semmi mozgolódás, esemény nem tette színessé a hétközna­pokat. Még jó, hogy azért mindig akad néhány ember, aki ezt érzi és tenni akar ellene. Ezért született meg az igazlátó nap. Ez a fórum lehetőséget adott arra, hogy felszínre kerüljenek azok a gondok, problémák amelyek feltétlenül megol­dást várnak és talán akkor egy kicsit fel­ébred az iskola téli nyugalmából. A két ötödéves szervező - Mézes Ti­bor Sólyom és Szép Attila - Pál Ta­más Az igazlátó nap című könyvéből szerezték az ötletet, és érdemesnek tar­tották arra, hogy ne csak könyv formá­jában éljen tovább. Szép Attila: Nem azért csináltuk, mert másként nem tudjuk elütni az időnket, hanem mert szerintünk igény van rá! < Mézes Tibor Sólyom: Úgy gondol­tuk, hogy ebben az iskolában nagyon sok probléma van, csak nem veszik észre.- Mikor kezdtétek el szervezni? MTS: Decemberben jött az ötlet. Ak­kor Attilával végigzongoráztuk az osz­tályokat, hogy kinek lenne kedve segíte­ni. A vállalkozó szelleműekböl létrejött egy koordinátorcsoport - azaz a szerve­zők. A téli szünetben Attilával megír­tunk egy szabály tervezetet. Ezzel az ala­pokat letettük. Januárban bementünk minden osztályba, elmagyaráztuk, hogy mi ez, gyűjtöttük a problémákat.- Mennyire mutatkozott érdeklő­dés? SzA: Egy-két osztályból pozitív be­nyomással jöttünk ki, máshol ültek, mint a kukák, semmi kérdés: érdekte­lenség. MTS:/(z osztályfőnökök sok helyen lelkesítették a diákokat, hogy na most, itt a lehetőség, mondjátok el, mi nem jó. Sajnos nem mindenhol sikerrel. De nem adtuk fel, valami azért történt­ízelítő a felmerült kérdésekből:- Miért nem áll fénymásoló gép a ta­nárok rendelkezésére?- Miért nem lehet elhúzott függö­nyöknél, lekapcsolt villanyoknál ebé­delni?- Lehetne-e a menza egyik menüjét a korszerű táplálkozási módok szerint összeállítani?- Mit jelent az, hogy az alkalomnak megfelelően kell öltözködnünk?- Indulhatna a szekszárdi 6.20-as busz 20perccel később? A szervezőket kérdeztem, hogyan ér­tékelik az eseményt? MTS: A folyamat jó volt. A fórum le­zajlott, nekem tetszett, csak kevesen vol­tak. Az egészet érdemes volt már csak azért is megcsinálni, hogy egyes felme­rült kérdéseket válasz, sőt tett is köve­tett. Aki nem volt ott, azzal nem tudtunk mit kezdeni.- Hogyan tovább? SzA: Vannak sejtéseim, hogy kik folytathatnák. Hiszen az abszurdum, hogy az iskola 400 fis diákseregéből nincsen olyan, aki lelkesen csinálná! A résztvevő csekély számú diákság véleményei a fórumról tükrözik a való­ságot:- Nagyon jól szervezték meg.- Feltétlenül szükség van ilyenre.- Sajnos nem mindig kaptunk érde­mi választ.- Végre természetes fényben ebédel­hetünk.- Bizonyos esetekben csak válaszol­tak, de nem intézkedtek.- Sajnos kevesen voltak.- Nem került felszínre olyan problé­ma, ami igazából a diákságot érinti. Aki nem volt ott:-Azt hallottam, hogy jó volt, csak ke­vesen voltak. Te miért nem voltál ott?- Ami nekem probléma, az másnak is, azok meg úgyis elmondták. Gálos István igazgató úr szerint:- Feltétlen folyamattá kell válnia az igazlátó napnak. A szervezőknek csak gratulálhatok. Nem csodáltam volna, ha kedvüket szegik. De lenyelték a bé­kát, nem adták fii Lovászi Zoltánná véleménye a fó­rumról:- Ez a fórum értetek volt. Komoly, körültekintő, alapos munkát végeztek a szervezők. Egy jót működő iskolában szükség van ilyen megmozdulásra. Horányi György kollégiumvezető jó kezdeményezésnek tartotta:- Ez a maroknyi csapat komolyan gondolta. Hatalmas energiát fektettek bele. A diákokat érdeklő, jogos feltevé­sek merültek fit, azonban ők passzívak voltak. Vécseyné Farkasfalvi Lúcia pozití­van értékelte azt, hogy fontos, valós té­mák is felvetődtek, mint például a sporttal, a nyelvtanulással, a menzával kapcsolatos kérdések. De:- Úgy érzem, nem készültek fi! kellő­képpen a megoldásokra. Kellner Katalin ESZI, ni. F. Szigorú követelmények az atomerőműben Interjú dr. Horváth Imrével, a pszichológiai labor vezetőjével- Miért van szükség a pszichológiai laboratóriumra ?- Minden olyan üzemben, ahol ve­szélyes munkafolyamatokat emberek végeznek, illetve irányítanak, lénye­ges, hogy ezek az emberek, vagy fo­galmazzuk úgy: az emberi tényező ne válhasson a veszély, egy esetleges ka­tasztrófa kiváltó okává, elindítójává. Az atomerőmű veknél fokozottabban érvényesülnie kell az ilyenfajta véde­lemnek, hiszen az esetlegesen be­következett katasztrófa regionális, sőt köntinensnyi méretű lehet. Ezért nagyon fontos azoknak az emberek­nek a kiszűrése, akik olyan lelkiálla­potba kerülhetnek, mely magatartá­sukat kontrollnélkülivé teszi. Vizsgá­latokkal meg lehet állapítani, kinél léphet fel az említett lelkiállapot nagy valószínűséggel.- Milyen tulajdonságok, vagy képessé­gek határozzák meg az alkalmasságot?- Elsőnek talán a fegyelmezettsé­get, a szabálytartási készséget emlí­teném. A radioaktivitást nem érzé­keljük, a szervezetben nem alakultak ki olyan „receptorok”, amik fi­gyelmeztetnének a veszélyre, ezért elsőrendű szempont a biztonsági rendszabályok betartása, valamint a műszerek által közvetített jelek kon­centrált figyelembevétele. Ezért a stabilitás, a szabálytartó magatartás a leglényegesebb, ha ez a kettő megvan valakiben, a megfelelően „levédett” technika mellett biztonságosan dol­gozhat.- Mindenkinél megvizsgálják-e eze­ket a tulajdonságokat, és ha igen, min­denkinek egyforma „vizsgán " keü-e át­mennie?- Igen. Az ide kerülő alkalmazott átesik pszichológiai vizsgálaton. Ter­mészetesen nem egyformán esik lat­ba az eredmény, hiszen mondjuk a ta­karítónőket nem olyan vizsgálatnak vetjük alá, mint a blokkügyeleteseket. A pszichológiai vizsgálatok, az alkal­mazott tesztek úgy nehezednek. ahogy egyre fontosabbá válik egy-egy munkakör.- Ha valaki jó! „vizsgázott", a mun­kakörének megfelelő szintet hozta, megnyugodhat, hogy most aztán nyug­díjig semmi gondja nem lesz?- Nl alkalmazás előtti vizsgálat, az úgynevezett alapvizsgálat nem örök életre szól. Azokban a munkakörök­ben, ahol az esetleges hiba igen súlyos következményekkel járhat, évente végzünk úgynevezett „időszakos” vizsgálatokat. Ahol erre nincs ilyen gyakorisággal szükség, de jelzés érke­zik hozzánk, például az évi kötelező egészségügyi vizsgálatot végző orvo­soktól, behívjuk az érintetteket a la­borba, no és emellett a mentális kar­bantartás miatt ad hoc vizsgálatokat is végzünk. Emellett mindenki előtt nyitva áll az ajtónk, akinek egyéni gondjai, konfliktusai vannak, s ezek megoldásához segítségre van szüksé­ge. Őket terápiás foglalkozásokon fo­gadjuk, ha úgy látjuk, hogy 4-5 üyen alkalom elegendő ahhoz, hogy kilá­baljanak a „gödörből”. Természete­sen mindez az egyének személyiségi jogainak teljes tiszteletben tartása mellett történik. Ha netán olyan stá­diumban van már a páciens, hogy ez a „bejáró” kezelés már kevés, akkor kapcsolataink révén kórházban tud­juk elhelyezni. Ezek az esetek szeren­csére igen-igen ritkák. A mi laborunk tehát a fentiek alapján mind a szűrő, mind a híd szerepét betölti.- Lehet-e befolyásolni pozitív vagy negatív irányba ezeknek a vizsgálatok­nak az eredményét?- Tisztában vagyunk az úgyneve­zett „fehér köpeny eífektus” hatásá­val, vagyis azzal, hogy a páciens szo­rongó és feszült lesz a vizsgálat elején, ezt mind a környezettel, mind az alannyal való bánásmóddal a maxi­mális mértékben enyhíteni igyek­szünk. Másrészt ezek a tesztek oly módon vannak megszerkesztve, hogy óhatatlanul „kiugrik” a rendelle­nesség, akár az, ha valaki jobbat mutat a valódi formájánál, akár az, ha alulbe­csüli önmagát. Mindkettő figyelmez­tető jel. Metakommunikációs és in­tuitív jelekből is sok mindenre lehet következtetni. Mindezek nem hor­dozzák magukban a teljes alkalmat­lanságot, jelzésértékűek, ám hatásuk­ra kiegészítő pszichológiai vizsgálatot végzünk. Lehet, hogy csak pillanat­nyilag felgyülemlett konfliktushal­maz befolyásolta az illető teljesítmé­nyét. Ebben a második körben már teljes bizonyossággal megállapítható, hogy időleges, vagy állandósult prob­lémával állunk-e szemben.- Az erőmű dolgozóinak „karban­tartásával" ki is merül a tevékenysé­gük?- Korántsem. A terveink között szerepel kiscsoportos foglalkozások formájában a konfliktuskezelés, a kommunikáció magasabb szintre fej­lesztése, emellett autogén tréninggel, különféle gyakorlatok és technikák el­sajátításával kívánunk a dolgozóink segítségére lenni, főként a három mű­szakos munkakörökben, hiszen azt nem lehet megszokni, csak idomulni lehet hozzá. Emellett a csoportmun­ka hatékonyságának növelésére tö­rekszünk, ami itt igen fontos, hiszen jellemző a team-munka az erőmű­re. Részt veszünk szakértőként kü­lönféle alkalmassági tesztek elkészí­tésében, például más cégek munka­helyeire pályázók esetében, a mű­szaki egyetemmel közösen pedig az erőmű megbízható üzemeltetésére irányuló vizsgálatsorozatban kutat­juk azt, hogyan lehet egy munkahe­lyet emberileg a legalkalmasabbá tenni. Élsportolók, csapatok mun­káját is segítjük pszichés előkészí­téssel, vagy a rajtláz, az „alulteljesí­tés” okainak feltárásával és meg­szüntetésével. A művelődési köz­pont ifjúsági irodájával is kapcsolat­ban állunk. A különféle fegyvertar­tási engedélyekhez szükséges pszi­chológiai vizsgálatokat is el lehet vé­gezni, nem kell esetleg más megyé­be utazni emiatt.- Ön és kollégái hogyan bírják „pszichésen" mindezt?- Mind magam, mind kollégáim nevében mondhatom: aki azt csinál­ja, amit szeret, a fáradtságot és a ne­hézséget jobban bírja, mint az, aki „nemszeretem” munkakörben dol­gozik.- Köszönjük a beszélgetést. VENTER MARIANNA vezményét” (MTI), elindította a vihart. Tiltakozunk! Lépett fel a PADOSZ, a Paksi Atomerőmű Dolgozói­nak Szakszervezete és a Paksi Atomerőmű Munkástanács is szinte azonnal. Május 1-től néhányan már nem „fogyasztanak” havonta több ezer kWh-t. (A fénykép nem a cikk­hez készült, egy korábbi felvétel - a szerk.) Több mint száz újságcikk, meg­annyi nyilatkozat, interjú foglalkozott a villamosenergia-ipari dolgozókkal a közelmúltban. Az atomerőmű fenn­állása óta először szerepelt a nagy nyilvánosság előtt, az „ország címol­dalán” nem éppen kedvező színben. Egy röpke nyilatkozat, kiemelve a többi közül, amely a BDSzSz szövet­ségi tanácsülésén hangzottéi március 3-án, a Világgazdaság világgá kürtöli, március 4-én: „Elkészült az a kor­mányhatározat-tervezet, amely meg­szünteti a Magyar Villamos Művek alkalmazottainak villanyáram-ked­„A munkavállalók ki­fosztása ellen, a közlés cinikus módja ellen” til­takoztak. ”A szakszer­vezetek a rendelkezésre álló minden eszközt hajlandók igénybe ven­ni, ezen intézkedés el­len” olvashattuk a faliúj­ságokon. Az iparági kedvez­ményes tarifamódosítá­sával kapcsolatban a Vil­­lamosenergia-ipari Tár­saságok vezető testületé nyilatkozat megfogal­mazása útján nyilvání­totta ki állásfoglalását. „A villamosenergia­ipari dolgozók és nyug­díjasok tarifakedvezmé­nyét a jövőben is indo­koltfenntartani. Ameny­­nyiben a tarifakorszerűsítés a kedvez­mények korlátozásához vezet, a mél­tányos kompenzálást szükségesnek tartjuk és azt szorgalmazni fogjuk” - fogalmaztak többek között március 11-én. Ezt megelőzően, a szakmát képvi­selő szakszervezetek, március 5-én til­takozó levelet juttattak el az ipari, a munkaügyi és a pénzügyminiszter­hez, kifogásolván, hogy a tervezett tarifamódosításról az érdekvédelmi szervezet véleményét nem kérték ki, és ez ügyben tárgyalást javasol­tak. Tárgyalókészség mindkét fél részéről Harminc nap eseményeiről A10. és a 11. héten a Magyar H írlap és a Magyar Rádió, később több újság közzétette, hogy „sztrájkhangulat ala­kult ki a paksi atomerőműben”, ame­lyet a PA Rt. vezetése nem győzött cá­folni. A Villamosenergia-ipari Dolgo­zók Szakszervezetének Szövetsége, a LIGA Villamosenergia- és Hőenergia Szakszervezet, a Villamosenergia­­ipari Ágazati Munkástanács Szövet­ség, a Mérnökök, Technikusok Sza­bad Szakszervezete és a Szakszerve­zeti Ifjúsági Szövetség tíz pontban tet­te közzé nyüatkozatát (március 16.), mivel a kormány érdemben nem rea­gált megkeresésükre. A szakszerveze­ti szövetségek tagszervezetei előreve­títették, hogy élni kívánnak a munka­­vállalók részére biztosított valameny­­nyi törvényes érdekérvényesítési jo­gukkal. „Szükség esetén igénybe ve­szik a tiltakozás, a demonstráció, a munkalassítás, a figyelmeztető sztrájk és a sztrájk törvényes eszközeit” - ad­ták közzé és jóleső érzéssel nyugtáz­ták több szervezet szolidaritását bel­földön és külföldön egyaránt. Az iparági alkalmazotti tarifamó­dosítással kapcsolatban a PA Rt. Igaz­gatósága közleményt juttatott el a Magyar Távirati Irodához március 25- én, melyben többek között leszögezi: „A Paksi Atomerőműben érvényben van az 1989. évi VII. törvény alkalma­zására korábban kiadott, a kollektív szerződéshez tartozó sztrájkszabály­zat. Ezt is figyelembe véve: A Paksi Atomerőműben sztrájk lehetséges, azonban a sztrájkjog korlátozott. Az esetleges sztrájk semmilyen formá­ban sem érintheti hátrányosan az atomerőmű és a környezet biztonsá­gát Az atomerőmű teljesítményének csökkentésével járó sztrájk csak szigo­rúan korlátozott mértékben, részletes egyeztetések által kijelölt körben le­hetséges” és ezzel egy időben Felhí­vással fordult az atomerőmű munka­­vállalóihoz, érdekképviseleti szervei­hez, melyben nyugalomra, józan, fe­gyelmezett” magatartásra hívta fel a fi­gyelmet. „Ismeretes, hogy az rt. veze­tése, sőt szélesebb körben a villamo­­senergia-ipar vezetői köre sem ért egyet a tervezett intézkedésekkel, s egyeztető tárgyalásokra kerül sor az iparági szintű érdekképviseleti szer­vek és az illetékes kormányzati ténye­zők között” - olvashattuk. Mivel a szakszervezeti delegáció kompromisszumot tartalmazó javas­lata elfogadásától az ipari és kereske­delmi miniszter elzárkózott március 27-ei „a Villamosenergia-ipari Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsége és a Villamosenergia-ipari Ágazati Mun­kástanács Szövetség úgy döntött, hogy 1993. április 7-én 10.00—12.00 óra között kétórás figyelmeztető sztrájkot szervez”. Eredményes megállapodás esetén a szakszervezetek a figyelmez­tető sztrájk lefolytatásától elállnak” és „a sztrájk lefolytatásával nem kívánja sem korlátozni, sem veszélyeztetni a sztrájk ideje alatt a villamosenergia­­közszolgáltatást.” - adták közre. Sztrájk. Nos, erre a hírre minden újságíró felfigyelt. Néhány cím az új­ságokból: Holnap már nem hasad to­vább... Áramütésváltás... Mámor, sze­relem, halál - villamos energia...) Miután a PADOSZ (amely tagja a VDSzSz-nek) március 29-én bejelen­tette, hogy az atomerőműben figyel­meztető sztrájkot szervez április 7-ére, a PA Rt.-nél megalakult az Egyeztető Bizottság. Az Egyeztető Bizottság munkavál­lalói képviselői állásfoglalásukban ki­nyilvánították március 31-én, hogy a „PA Rt. mint munkáltató nem tartja időszerűnek és célszerűnek” a figyel­meztető sztrájk megtartását”, mellyel egyetértett a Társaság igazgatósága és felső vezetése is, és higgadt cseleke­detre, józan mérlegelésre intett, figye­lembe véve az atomerőmű egyedülál­ló sajátos szerepét És egy csütörtöki napon megszüle­tett a MEGÁLLAPODÁS A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Villamosener­gia-ipari Ágazati Munkástanács Szövetsége, a LIGA Villamosenergia- és Hőener­gia-ipari Szakszervezetek, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete Bu­dapesti Hőerőmű Csoport, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársa­ság, és az Állami Vagyonügynökség között az alkalmazotti tarifa tárgyában. Az MVM Rt. és tagrészvénytársaságainak tulajdonosai, az Állami Vagyonke­zelő Rt. és az Állami Vagyonügynökség kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tár­saságokat utasítják: alkalmazottaik részére a villamos energia alkalmazotti tarifá­val kerüljön elszámolásra. 1. Ennek mértéke 1993. május l-jétől 0,90 Ft/kWó. Az alkalmazotti tarifa a la­kossági tarifa árszínvonalával arányosan változik. Ez a kedvezmény az alkalma­zott részére választás szerint egy vételezési helyre vonatkozik. Az MVM Rt. és tagrészvénytársaságai jogosultak fentieknek megfelelő alkal­mazotti tarifa megállapítására. 2. Az ipari és kereskedelmi miniszter árhatósági jogkörében eljárva vállalja, hogy az MVM Rt. és tagrészvénytársaságainak nyugdíjasai, valamint azok özve­gyei részére kedvezményes tarifával teszi lehetővé a villamosenergia-szolgálta­­tás igénybevételét. E tarifának az igénybevétele a nevezett személyekre vonatko­zik és másra át nem ruházható. A kedvezmény mértéke mindenkor megegyezik az 1. pontban szereplő alkalmazotti tarifával. 3. Ä jogosultság részletes feltételeit, - a fenti Megállapodás keretei között - az MVM Rt. és társaságai kollektív szerződéseiben kell rendezni. 4. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság és az Állami Vagyonügynök­ség vállalják, hogy az MVM Rt. és társaságai értékesítése esetén a fenti Megálla­podást érvényesítik. Budapest, 1993. április L ipari és kereskedelmi miniszter, ÁV Rt. elnök vezérigazgatója, ÁVÜ ügyveze­tő igazgatója, Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, Villa­mosenergia-ipari Ágazati Munkástanács Szövetsége, L1G A Villamosenergia-és Hőenergia-ipari Szakszervezetek, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szak­­szervezete Budapesti Hőerőmű Csoport. - F -

Next

/
Thumbnails
Contents