Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-12-01 / 12. szám

ATOMERŐMŰ 13 határok nélkül Karácsony és salveszter olasz módra Olaszországban a karácso­nyi készülődést már decem­ber elején megkezdjük. A milliónyi színes lámpá­val kivilágított utcák, terek, üzletek és házak ilyenkor kü­lönleges, meseországi han­gulatot árasztanak. Heteken át lótunk-futunk, hogy a tömérdek ajándékot és .gasztronómiai kelléket megvásároljuk. Az ünnep fénypontja az üveggömbökkel, gyertyák­kal, arany- és ezüstszállal át­szőtt karácsonyfa díszítése, amely alá a fehérszakállú Té­lapó ajándékai kerülnek. Ná­záreti Jézus születésnapját szimbolizálja a fa alatt elhe­lyezett moha, jászol, Jézus szobra és néhány szál gyer­tya, amely vízkeresztig ott marad. Szenteste misére me­gyünk, valójában csak azután hangzanak el a karácsonyi jó­kívánságok. Hazaérve a csa­lád apraja-nagyja felbontja az ajándékcsomagokat. A karácsonyi ünnepi ebé­dünk általában húslevesben kifőtt, hússal töltött tészta­gyűrűk (tortellini), sült puly­ka, párolt angolna puliszká­val, közben cabernet vagy merlot típusú borokat kóstol­gatunk, majd kuglóf és apró­sütemények zárják a menü­sort. A csöndes karácsonyi ün­nepeket, a zajos eufóriás hangulatú óév búcsúztató váltja fel. Az esztendő utolsó napján a hagyományt őrző utcai népi játékok elűzik a bút és a bánatot. Szilveszteri menü: lencse kolbásszal, fekete szőlő, nu­gát és pezsgő. Vízkereszt napját, január 6-át őseink az ünnepek ünne­pének tartották. Az ilyenkor eljátszott rítus pogány eredetű, amely a rosz­­szal szembeni harcot szim­bolizálja. A csúf és gonosz Rossz, egy banya figura ké­pében jelenik meg, akit mág­lyán elégetnek. Míg a ceremónia tart, mi magunk a januári hideget forralt borral enyhítjük. Békés karácsonyt, és bol­dog új évet! Alberto Carraro A Caramelle Amatőr Ke­rékpár Klub szervezője Musile Di Piave - Venezia ITALY Úgy tartják, hogy az északi emberek értékelik leginkább a karácsonyt. Ez kétségtele­nül így van. A karácsony az év fordulópontja. A hosszú, sötét ősz után, a fény győz a sötétség felett. Az egyházi évben a kará­csony advent első vasárnap­jával kezdődik, de számtalan finnországi egyesület tagjai már októberben elkezdik ké­szíteni a karácsonyi hangulat kellékeit. Ezeket a közös estéket hív­ják pikkujoulunak, vagyis kis­karácsonynak. A pikkujoulu a húszas évek óta tartozik a karácsonyi hagyományok közé. A munkaadók meghív­ják dolgozóikat egy kiskará­­csonyi ünneplésre. Advent első vasárnapján a templomokban a hívek Vog­ler Hozsannáját éneklik. Az üzletekben és hivatalokban is ekkor gyújtják meg a kará­csonyi fényeket. A városköz­pontok fényárban úsznak. December 13-án a svéd nyelvű családok, illetve isko­lák Lucia - a fény hercegnője - napját ünnepük. Ez a szo­kás Svédországból honoso­dott meg a század elején. A kislányok által ilyenkor viselt fehér ruha az ártatlanság, a vörös öv a mártírság, a gyer­tyakorona pedig a szentség szimbóluma. Az öltözet az if­jú szicíliai mártírnő emlékét idézi. Advent utolsó vasárnapján megveszik a karácsonyfát, amelyet szenteste előtti na­pon díszítenek fel. A karácsonyfa díszei közé tartozik a zsinórokon függő nemzeti zászló is, rendsze­rint a szomszéd skandináv ál­lamok zászlaival együtt. Különösen eredetiek a szalmából készült díszek. A szalmát előzőleg kipuhítják a szauna melegében, egyenlő hosszúságú szálakra vágják, majd cérnákra fűzve több­­szögletű figurákat készítenek a szalmaszálakból. A sok ap­ró figurából nagyobb figuraa­lakzatot is összeállíthatnak. A lakás díszítésére a fafor­gácsból készült csillagfigurá­kat használják. Az udvarok­ban zabbkötegeket függesz­tenek ki a madarak számára. Karácsony előestéje úgy is­mert, mint a karácsonyi béke napja, amelyet még akkor deklaráltak, amikor Finnor­szág fővárosa Turku volt. Az a rítus, mely a középko­ri törvényeken alapszik, már évszázadokkal ezelőtt elve­szítette a hivatalos fontossá­gát, de megmaradt a karácso­nyi „szezon” hivatalos meg­nyitása napjának. Alkonyaikor a családok ki­látogatnak a temetőbe, ahol rendszerint istentisztelet van. Elhalt szeretteik sírjára gyertyát és koszorút helyez­nek. Számos városban az egykori frontharcosok közö­sen felkeresik bajtársaik sírját és az elesettek emlékkereszt­jeinél kivont karddal díszőr­séget állnak. Szenteste a családoknál már nagy az izgalom, úton van Karácsony apó, VaJoulu­­pukki. Finnország kitart az eredeti közép-európai szo­kásnál, hogy Karácsony apó­nak személyesen kell megje­lennie a gyerekeknél. Az ajándékok kiosztásakor a ki­csinyek énekelnek és körtán­cot járnak az apóval. A nagy esemény után kez­dődik a karácsonyi lakoma. Az új év első napjaiban még áll a karácsonyfa a laká­sokban. Három királyok ün­nepéig marad ott... Malms Hannele Finn Nagykövetség kulturális és sajtóattaséja Hyvaa joulm uutta wutta! Tanti auguri per, e felice anno nouw! Frohes Weihnaásfest und einen guten rutsch ins Neue Jahr! Pozdravljaem ws s novim godom! Finn karácsony Az oldalt összeállította: TOPOR < r MAGDOLNA "j

Next

/
Thumbnails
Contents