Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-12-01 / 12. szám

8 ATOMERŐMŰ Az üzemi tanács életéből - júniustól novemberig -Baranyai József (középen) vezetésével megbeszélést tartanak ÜT-ügyrend elfogadása. Üzemi megállapodás tervezetének ösz­­szeállítása. Munkavédelmi szabály­zat megtárgyalása, javaslat az átdol­gozás elhalasztására. Érdekvédelmi szervekkel kötendő megállapodás tervezetének kidolgozása. Munka­­védelmi bizottság megalakítása. Létszámgazdálkodási irányelvekről ÜT-vélemény kialakítása. Üzemi megállapodás tárgyalási sorozat. Munkacsoportok létrehozása. Üzemi megállapodás aláírása. Helyzettisztázó megbeszélés mun­káltatóval és az érdekvédelmekkel. Étkezési bőn felhasználhatóságá­nak bővítése érdekében intézkedés kérése. A PA Rt. középtávú terve irányelveinek megkérése vélemé­nyezésre (1. sz. határozat). Megálla­podás-tervezet megküldése az ér­dekvédelmeknek. ÜT jogosítvá­nyainak értelmezése a me­nedzsmenttel. Üzemegészségügy, rehabilitáció témában tájékoztató ÜT-kérésre. Munkavállalók Telje­sítmény Tervezésének és Értékelé­sének (TTÉ) rendje, véleményezé­se (2. sz. határozat). Helyzettisztázó megbeszélés a menedzsmenttel, az érdekvédelmek kezdeményezésé­re. Lakásügyi Szabályzat (6. sz.) módosításának kezdeményezése (3. sz. határozat). PA Rt. foglalkoz­tatási véleményezéséhez adatszol­gáltatás kérése. PA Rt. foglalkoztatási terv témá­jában közös megbeszélés az érdek­­védelmekkel. Lakásügyi Szabályzat módosítása ügyében tárgyalás (és megállapodás) a munkáltatóval. Belépés az ÜT Akadémiába. Szo­ciálpolitikai osztályvezető tájékoz­tatója ajóléti pénzeszközök felhasz­nálásáról. A PA Rt. foglalkoztatási tervének véleményezése (4. és 5. sz. határozatok), a terv és a vélemény nyilvánosságra hozása. Egyhetes továbbképzés a Közgazdasági Egyetemen. A sport munkacsoport beszámo­lója az ASE-nél tapasztaltakról. A PA Rt. munkavállalói hosszú távú egészségmegőrzési programjának megvitatása. Megállapodás-terve­zet készítése, ÜT együttdöntési jo­gosítványainak biztosítása céljából. Egyeztető tárgyalások kezdemé­nyezése és lefolytatása, az érdekvé­delmekkel együttműködésük biz­tosítása érdekében. Szórólap kiadá­sa. Munkáltatói kezdeményezésre aktuális kérdések megbeszélése a vezérigazgatóval. Tárgyalássorozat a megállapodástervezetről, (komp­romisszumokkal) a tervezet elfo­gadása. Finn iskolai hét megnyitója November 22-én délután a városi művelődési központ előcsarnokában izgatott gye­rekek nyüzsögtek. Az izga­tottság oka a finn iskolai hét megnyitása volt, s ekkor hir­dették ki a képzőművészeti pályázat eredményét. A megnyitón dr. Trampus Péter, a Finlandia Kör elnöke köszöntötte a megjelenteket: pályázó diákokat, szülőket, a kör tagjait, külön Hannele Malms asszonyt, a Finn Köz­társaság Nagykövetségének kulturális attaséját és Bor Im­re polgármestert. A vendégek kö­zött ott volt Kováts Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt. tájékoztatási iro­dájának vezetője. Az elnöki köszöntő után Bor Imre polgármester üdvözölte a megjelenteket s gratulált az ifjú al­kotóknak. A zeneiskola növendékeinek hangversenye után ismét dr. Trampus Péter vette át a szót. Elmondta, hogy a pályázatra 87 pályamű érkezett 65 alkotótól. A műveket három kategóriában dí­jazták. Általános iskola alsó tagozat: 1. Bach Anikó (Bezerédj ált. isk.), 2. Hornok Edina (IV. sz. ált. isk), 3. Stefán Cecília (Bezerédj ált. isk). Jutalomkönyvet kapott: Vincze AR _ Trampus Péter és Hannele Malms Tamás (IV. sz. ált. isk.). Általános iskola felső tagozat: 1. Laposa Zsuzsa (Bezerédj ált. isk.), 2. Nagy Mariann (Bezerédj ált. isk.), 3. Hangyási Dávid (IV. sz. ált. isk.). Elismerő oklevelet és jutalmat kaptak: Somai László (IV. sz. ált. isk.), Szénégető Szabolcs (II. sz. ált. isk.), Volf Klaudia (Deák Fe­renc ált. isk.), Hőgyes Géza (Beze­rédj ált. isk.), Józsa Ottó (IV. sz. ált. isk.), Zóka Eszter (IV. sz. ált. isk.), Szikszai Imre (IV. sz. ált. isk.). A díjátadás után a jelenlévők megtekintették az alkotásokból készített tárlatot, valamint a finn plakátkiállítást. Ezután a gyerekek vidám han­gulatban elfogyasztották az üdítő­ket és rágcsálnivalókat. A kör tagjai részére tartott állófogadáson hangzott el, hogy az iskolai hét megren­dezésének ötletét a Deák Fe­renc Általános Iskola három évvel ezelőtti finn hetének tapasztalata adta, illetve a Finlandia kör alapvető szán­déka nevezetesen a két nép, a két ország kultúrájának, éle­tének és történelmének meg­ismerése. Az időpont meghatározá­sát pedig az befolyásolta, hogy december 6-a a finn függetlenség napja, és a ren­dezvénysorozat addigra feje­ződjön be. Gócza Levente SYSTEMS 93 Computer • Kommunikation ■ Anwendungen 13. Internationale Fachmesse und Internationaler Kongress ® München, vom 18. bis 22. Oktober 1993 A számítástechnika, telekommunikáció és alkalmazástechnika 13. nemzetközi szakvására és kongresszusa A Híradástechnikai Tudomá­nyos Egyesület (HTE) és a Gépipa­ri Tudományos Egyesület (GTE) közös szervezésű lanulmányútján a közelmúltban lehetőségem volt megtekinteni a SYSTEMS ’93. rendezvényeit Münchenben. Első alkalommal 1969-ben, most pedig 13. alkalommal rendezték meg az ősz „eseményét”. Az elmúlt két év­tizedben a müncheni high-tech szö­vetségi koncepció fontos támaszá­nak bizonyult a rendezvény, amit igazolnak a kiállítói és a regisztrált résztvevői növekvő számadatok. 1991-ben 62 országból 1683 kí­nálatát 161 308 látogató tekintette meg, 1993-ban 1800 kiállító mel­lett 180 ezres látogatást reméltek a rendezők. Az információtechno­lógiai szakmákra (számítástechni­ka, telekommunikáció stb.) már hosszabb ideje olyan hatalmas nyomás nehezedik, amely elől a piac többi résztvevői sem tudnak már kitérni. A termékciklusok drámai gyorsasággal váltják egy­mást és az újonnan kifejlesztett nagy teljesítményű termékek idő­ben történő piacra vitele az infor­mációtechnikai szakmák elsőren­dű kérdésévé vált. A SYSTEMS ’91 óta az európai piacok gyors vál­tozása következtében megváltoz­tak a gyártók elosztó csatornái és forgalmazási stratégiái is. A nem­zetközi piacokon működő nagy disztribútorok mind nagyobb nyomást gyakorolnak a termelők­re, mely nyomás kiteljed a ter­mékpolitika befolyásolására is. Talán saját eszközeik kezdenek az információtechnikai szakmák­ra visszaütni? Úgy gondolom, hogy nem, de mégis át kell gon­dolniuk a piac megdolgozásával kapcsolatos módszereiket és nagyrészt új stratégiák szüksége­sek. A piaci változásokban nagy lehetőségek rejlenek. így például a piacok liberalizálása és a keleti piacok megnyitása következtében a kommunikációtechnika számá­ra hatalmas fejlesztési lehetősé­gek nyílnak meg és így új szolgál­tatások és új termékek létrehozá­sával rendkívüli növekedési lehe­tőségek is. így nem osztom azok né­zetét akik a dekonjunktúra vészha­rangját kongatják. Igaz, elmúlt a nagy gazdasági (mennyiségi) növekedés idősza­ka, azonban a minőségi fejlődés megállíthatatlan. A szoftverek területén is továb­bi növekedésről gondoskodnak a globalizált piacok és a termék­szabványosítások. Nem utolsó­sorban óriási a kereslet a számítás­­technikai hálózatok területén. Szép karrier előtt áll a multimédia, évente több mint 50%-kal nőhet az e termékek iránti kereslet. Nagy figyelmet fordítottak a szervezők a telekommunikációs szektor bővülésre. Amíg 1989-ben az ISDN bemutatkozásáról tud­tam kollégáimnak beszámolni, úgy most az eltelt négy év hatal­mas kontrasztját tapasztaltam. A számomra mértékadó Deutsche Bundespost Telekom előrejelzé­seit megismerve az európai táv­közlési piac több mint 50%-os nö­vekedése konkrét realitás. Az Európában üzembe helyezett ISDN berendezések összértéke több mint kétszeresére növekszik annak ellenére, hogy az áruk drasztikusan csökken. Feltűnő a mobil telekommunikáció szapo­rodása, egyes előjelzések alapján 1996-ig 15 millió európainak lesz mobil telefonja... Informatikai kongresszus A SYSTEMS ’93. szakvásár ideje alatt megtartották az első Európai Informatikai Kongresz­­szust is. A nemzeti informatikai társaságok londoni székhelyű csúcsszervének, a CEPIS-nek (Council European Informatics Society) valamennyi tagja vállalta eszmei és szakmai vonatkozásban a kongresszus feletti védnökséget. Súlyponti témák az alábbiak vol­tak: 1. Rendszerarchitektúra, ill. Hálózati és osztott rendszerek. 2. Útban 2001 felé - az informatika helye és jövője. 3. Ajövő informá­ciós rendszerei. 4. Az új szoftver­­világ ébredése. 5. Az áttörés piaci partnerei. Alkalmazói és szakmai szemi­náriumok egészítették ki a kong­resszusi programokat. Megvita­tásra kerültek az egyes felhaszná­lói ágazatok különböző megoldási ajánlásai. A sok nagyon érdekes és új do­log közül az informatika kulcssze­repére az üzletmenetek optimali­zálása terén világítottak rá az al­kalmazástechnikai szakemberek. Az információ- és kommuniká­ciótechnológiák minden más technikai fejlődésnél jobban jel­lemzik korunkat és a gazdasági élet legfontosabb és legdinamiku­sabb tényezőivé váltak. Még a mai, mind forrongóbb világunk­ban, a növekvő költségvetések és élesedő verseny mellett is a válla­latok az információfeldolgozástól azt várják, hogy növekszenek esé­lyeik a hatékonyság növelésére. Adatfeldolgozás A SYSTEMS ’93. során nagy fi­gyelem mutatkozott a modern adatfeldolgozó infrastruktúrának valamely vállalat újjászervezésé­ben betöltött kulcsszerepe felé és ennek révén az ipari létesítmény székhelyéül szolgáló Németor­szág irányában. Döntőek az olyan megoldások, ahol a szervezési követelmények a technológiai haladással szorosan összekapcsolhatók. Ennek oka egyrészt, hogy a külső gazdasági nyomás új gondolkodási módot követel, másrészt adva vannak olyan új adatfeldolgozó koncep­ciók, amelyek a vállalatokat meg­alkuvásra kényszerítik. A piaci átalakulásra a telített fel­vevőpiacok, a bőséges variációk és az innováció rövid ciklusai jellem­zők. Ezek következtében új válla­lati modellek keletkeznek kis szervezeti egységekkel, lapos hie­rarchiával és feladatra orientált teammunkával. Ugyanakkor vég­bemegy egy rohamos technoló­giai fejlődés, amely kedvez ezek­nek a struktúraátalakító folyama­toknak. Ezek során előtérbe kerülnek az olyan kis hardveregységek, mint személyi számítógépek és munkaállomások, amelyeknek az ára, a nagy számítógépekkel szemben aránytalanul nagymér­tékben csökken. Már ma ezeknek az egységeknek MIPS-ben (mil­lion instructionsper second) mért számítási teljesítménye 250-szer kedvezőbb árfekvésű, mint egy hagyományos nagy számítógépé. A nemzetközi piackutató vállalat, a Gartner Group abból indul ki, hogy az ezredfordulóra a MlPS/dollárvi­­szony eléri a 700-at, a munkahelyi számítógép javára. A válalatoknak így jó lehetőségük van arra, hogy az információfeldolgozást új, je­lentősen kisebb költségigényű alapra helyezzék. Sok adatfeldolgozó vállalat kí­nált ezzel kapcsolatban client-ser­ver architektúrákat. Ennek az az alapgondolata, hogy a feldolgozá­si teljesítmény helyi számítógé­pekre épüljön és ezzel javítsák az ember-gép kommunikációt. Ez új lehetőségeket tár fel a team- és workgroup-computing előtt, ame­lyek a különböző területek közötti információáradatot biztosítják és ami megfelel a vállalati karcsúsítá­sokkal kapcsolatos elképzelések­nek is. Grafikai felhasználói felü­letek és egyszerűen kezelhető szabványprogramok is támogat­ják ezt a trendet, éppúgy, mint a gyors hálózatok és nyitott standar­­dek. A SYSTEMS ’93. példásan be­mutatta azt, hogy az adattechnika sokkal rugalmasabb lett. Ezáltal minden vállalatnak lehetősége van arra, hogy üzletmenetének kialakításához és optimalizálásá­hoz segítségként felhasználja az informáiófeldolgozást. Számos adatfeldolgozást kínáló támogatja az információfeldolgozásra irá­nyuló törekvéseket, a stratégiai vállalati célokat adat- és folyamat­modellezésre alkalmas nagy telje­sítményű szoftvereszközökkel, valamint nyitott, modulárisan fel­épített alkalmazási rendszerekkel és szabvány-építőelemekkel. A vásár kínálata átfogta mind­azokat a hardver- és szoftverkom­ponenseket, amelyekre egy integ­rált és ugyanakkor individuális információfeldolgozásnak szük­sége van. Több számítógép összekapcso­lása egy adatbázis, vagy nyomtató közös használata céljából az utób­bi időben sokat veszített ijesztő voltából. Ennek oka egyrészt az ún. teammunka (a workgroup­­computing). A peer-to-peer háló­zatok megvannak file-server és a mindent ellenőrző hálózati super­visor nélkül is. A SYSTEMS ’93-on látható volt, hogyan tud minden felhasználó, egy ilyen számitógépes összeköttetésen belül, a többi felhasználónak a he­lyi nyomtatóhoz tetszés szerinti hoz­záférést és saját lemeznyilvántar­tást biztosítani. Workgroup-computing Egy team munkatársainak szá­mítógépeit kiegészítő kártyák se­gítségével és egyszerű összekábe­­lezéssel egyenrangúan összekö­tik. A peer-to-peer szoftver gondoskodik arról, hogy a team valamennyi tagja globálisan hoz­záférhessen a központi adatnyil­vántartás információihoz. Kiegé­szítő tényezők, mint E-Mail (elektronikus posta) lehetővé te­szik a munkatársak egymás közti kommunikációját és gondoskod­nak egy áttekinthető információ­­áradatról. Bár a peer-to-peer hálózatok a „begyökeresedett” felhasználók körében csak fintorgást idéznek elő, a sikerek a peer-to-peer szoft­verek gyártóit igazolják. A gyakor­latban az ilyen hálózati felépítések gyakran megfelelőbbek, olcsób­bak és kevesebb ráfordítást igé­nyelnek, mint a „nagy” hálózati megoldások. Alapjában két ok van, amiért a peer-to-peer hálózat mellett döntenek: egyrészt nincs kiküszöbölhető, a gyakran sok ad­minisztrációt igénylő, supervisori hálózatkezelés. A workgroup-computing sok­szor rugalmasabbnak és intuití­ven kezelhetőbbnek tűnik, mint a klasszikus hálózat. így a work­­group-computinggal logikus fel­használói struktúrákat lehet fel- és leépíteni, minden különösebb megerőltetés nélkül, minimális adminisztrációs ráfordítással és mindehhez nincs szükség hálóza­ti specialistára. Általában a peer-to-peer háló­zatok már eleve el vannak látva utilities-sel (segédprogrammal), ezek megkönnyítik a team mun­káját és serverhálózatok esetében ezeket előbb kiegészítő szoftver­ként meg kell venni a tulajdon­képpeni hálózatüzemeltetési rendszerhez. Mivel a peer-to-peer hálózatok az egyes gépeken ugyanazzal a hardverrel dolgoznak, mint a ser­­verhálózat workstationjei, a work­computing semmiképpen sem szól a file-server bekötése ellen. Sőt, a workgroup-computing ideálisan kiegészíti a serverkon­­cepciót. Emellett lehetőség van arra, hogy a peer-to-peer hálózatot és a teljes hálózatüzemeltetési rend­szert egyazon kábelútvonalon működtessék és a különböző há­lózati komponensek egymással való kommunikálását lehetővé te­gyék. Ily módon a workgroup­computing előnyeit össze lehet ötvözni a nagy hálózatok teljesít­ményismérveivel. Emellett, ez tág játékteret biztosít a további beru­házásoknak, mivel a komputerhá­lózat minden kiépítési szintjén bármikor bővítéseket lehet eszkö­zölni. Az ez évi SYSTEMS-en Münchenben egy sor kínáló és szoftverelőállító bemutatta a workgroup-computing által nyúj­tott számos lehetőséget. Különösen a szoftverfejlesztés területén a peer­­to-peer hálózat mindazon tulajdon­ságait, amelyek egészen új perspek­tívákat nyitnak meg a komputerfel­használásban. Ilyenek például a remote-procedure calls, amelyekkel osztottfelhasználást lehet megvaló­sítani és amelyek mint programok az egész hálózatban futtathatók és optimálisan kihasználják az összes hardverkomponenst, vagy az E- mail alkalmazások, amelyek köze­lebb visznek minket a „papír nélküli irodához”. Rövid összefoglaló-tájékoztató írásommal igyekeztem a legfonto­sabbnak vélt információkat közzé­tenni. A szakmailag bővebben érdeklő­dök számára az elhozott részletes ismertetőket, katalógusokat, szak­mai értekezéseket szívesen átadom a PA Rt. minőségbiztosítási osztá­lyon. Sípos László vezető mérnök Csodák Palotája Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Interaktív Tudományos Játszóháza 1994 márciusá­ban Kreativitás címmel - Buda­pest Európa Kul­turális Fővárosa - programsorozat­hoz kapcsolódóan megrendezi első interaktív tudo­mányos kiállítását, bemutatóját, ját­szóházát és verse­nyét. A Kreativitás pályázatra benyúj­tott munák leg­jobbjai szerepel­nek a kiállításon. Az 1 millió forint összdíjazású pá­lyáztot az alábbi kategóriákban hir­detjük meg:- kreatív játékok (az általános és középiskolás korosztálynak;- konstrukciós játékok;- Lego;- logikai játékok;- Rubik. A részletes pályázati kiírás átvehető -1993. december 13-ával kezdődő héten délután 14-17 óra között - Budapest 1027., Fő utca 68. 11/121.

Next

/
Thumbnails
Contents