Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
ATOMERŐMŰ 9 A múlt év szeptemberében tartott I. Minőségi Hét Nemzetközi Konferencia a jelenlévők szerint igen sikeres volt. A magyar résztvevők igen sok információhoz jutottak a nemzetközi minőségügyi követelményekről, szabványokról és szokásokról. A rendezvény eredménye az is, hogy mintegy 50 külföldi szakember, előadók és résztvevők megismerkedhettek a hazai minőségügy helyzetével és művelőivel. Ez lett az alapja több, azóta létrejött műszaki-gazdasági kapcsolatnak. Az I. Minőségi Hét sikere késztette a résztvevőket annak az ajánlásnak az elfogadására, hogy szervezzenek évenként hasonló célú, igényes rendezvényt. Ennek szellemében rendezte meg - több más társadalmi szervezettel együttműködve a Magyar Minőség Társaság a II. Minőségi Hetet, melyen felhasználta az elmúlt évi konferencia tapasztalatait. Tavaly a minőségbiztosítási rendszerek létrehozása, követelményei és az E. K. minőségügyi és szabványosítási rendszere állt az érdeklődés középpontjában. Az idei rendezvény jobban kidomborította a hazai eredményeket és az utóbbi időben kialakult hazai felkészültséget. Az előadások főbb gondolati csoportjai a következők voltak:- azok a jelentősebb eredmények, gyakorlati tapasztalatok, amelyeket az ipari és szolgáltató szervezetek a korszerű minőségbiztosítási rendszerek bevezetésében, valamint a laboratóriumok tanúsítása és akkreditálása alkalmával szereztek,- a minőségbiztosítási rendszerek és a tanúsítás piaci értéke az E. K.-ban,- a szolgáltató szervezetek (szállítás, energetika stb.) minőségbiztosítása,- a vezetést támogató számítógépes alkalmazási módszerek a minőség-irányítás és az információszolgáltatás területén,- a minőségbiztosítási rendszerek költségeinek megtérülése,- a fogyasztói érdekvédelem hazai és nemzetközi helyzete, a felügyeleti rendszer létrehozása és tapasztalatai. Felismerve azt a tényt, hogy a design, szerves része a minőségnek, a Magyar Kulturális Kamara „Tárgykultúra - Minőség” címen önálló szekciót szervezett öt kiváló szakértő közreműködésével. A Kulturális Kamara kiállításon is bemutatkozott. Egy másik párhuzamos rendezvény hat előadását az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet állította össze. A Minőségi Konferencia értékelésekor mindenekelőtt arra kell figyelni, hogy a több mint 350 fős (a „Tárgykultúra - Minőség” szekcióval együtt kb. 420 fős) látogatottsága meghaladott minden eddigit. Kézenfekvő az a következtetés, hogy a minőségügy iránt jelentősen nőtt az érdeklődés hazánkban. Ez egyrészt a minőségügy erősödő propagandájára vezethető vissza, de remélhetően köze van a növekvő piaci nyomásnak is, melyet a gazdálkodó szervek munkájúkban érzékelnek. Erre mutat az is, hogy a kormányzati szervek előirányzata szerint a századforduló táján exportunk kétharmadát az E. K. országaival fogjuk lebonyolítani, érthető tehát, hogy fel kell készülni e vevőkör minőségi követelményeinek teljesítésére. Ezek megismeréséhez a II. Minőségi Hét több előadása is számottevően hozzájárult. Ebből olyan következtetés is adódik, hogy ezt az érdeklődést a jövőben is fenn kell tartani és színvonalas információkkal, előadásokkal, fórumokkal ki kell szolgálni. Kíséreljük meg összefoglalni a konferencia megállapításait és - tézisszerűen - levonni az ezekből adódó következtetéseket.- Kétségtelen, hogy Magyarországon is nő a minőség iránti érdeklődés, és ha lemaradással is, de követjük az iparilag fejlett országokban érvényesülő tendenciákat minőségbiztosító és TQM rendszerek bevezetésében. Több jel mutat arra, hogy különösen a szolgáltatások minőségbiztosításában sok a teendő.- E rendszereket nem elég bevezetni, hanem el is kell fogadtatni. Sikeres alkalmazásuk feltétele a vezetők elkötelezettsége és a dolgozók egyetértő magatartása. A rendszereket tovább kell fejleszteni a TQM irányában.- A minőségbiztosítási rendszerek bevezetése a vállalat szinte minden alrendszerére hatással van, nemcsak a minőségre hat, hanem a termelés teljes folyamatára, gazdaságosságára. A minőségmenedzsment nem önmagában értelmezhető fogalom, hanem a vállalatvezetés része.- Az ISO környezetvédelmi menedzsment-rendszer szabványosít, melynek szerepe hasonló lesz az ISO 9000-éhez és idővel begyűrűzik a minőségbiztosításba is.- Az építőiparban, annak természetéből adódóan, sok az olyan konfliktus, amely erősen kihat az építmény minőségére. Ezek felismerése és „elhangolása” felhasználható a teljesítmény növelésére és a minőségjavítására.- A szoftverek minőségének mérésére és értékének kifejezésére rendelkezésre állnak kipróbált módszerek. A minőségbiztosítás elvei a szoftverkészítésben is felhasználhatók, sőt kiterjeszthetők fejlesztési projektekre, bonyolult beruházási folyamatokra is. Ezek hardver háttere ma már rendelkezésre áll.- Fogyasztási cikkek minősége komplexen is mérhető és értékelhető és állandósága stabilizálható: ez az elkövetkező évtizedekben magától értetődő követelmény lesz. A termékek különbségét - és egyúttal piaci sikerét - az összhatás, az ún. kulturális minőség fogja jellemezni.-, Végül az is megállapítható, hogy a hazai gazdaság érdeklődése jelentősen megnőtt a minőségügy iránt. Közös érdekünk ennek fenntartása és az információéhség folyamatos táplálása. A konferencia plénuma Ajánlást fogadott el. Ajánlás Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az utóbbi évben Magyarországon is megnőtt az érdeklődés a minőségügy iránt, és ha lemaradással is, de követjük az iparilag fejlett országokban érvényesülő tendenciákat. Ezt igazolja többek között az, hogy a második Magyar Minőségügyi Konferenciának majd háromszor annyi résztvevőjé volt, mint az elsőnek, és az egyes szekciók aktivitása is meghaladta a múlt évit, sok esetben élénk vita alakult ki. Az első Minőségi Hét plénuma megfogalmazta és közzétette a minőségügy fejlesztése érdekében szükséges teendőket. Bár az azóta eltelt időben több kérdésben előreléptünk, a múlt évi Ajánlások jó része ma is időszerű. Ezek figyelembevételével a konferencia az elmúlt évi megállapítások alapján az alábbiakban foglalja össze az időszerű teendőket: 1. Fel kell gyorsítani az Európai Közösség által kidolgozott alapelvekre épülő és attól csak különösen indokolt esetben eltérő, korszerű minőségügyi jogrendszer kiépítését. Ez előfeltétele annak, hogy a hazai termékek és szolgáltatások a fejlett iparú országok piacain versenyképesek legyenek. 2. A múlt év folyamán jelentős számú magyarországi vállalat vezetett be korszerű minőségbiztosítási rendszereket, és szerezte meg nemzetközileg elismert hazai és külföldi vállalatok tanúsítását. Számos további vállalatnál ébredtek rá ennek fontosságára, kezdték meg az ilyen irányú felkészülést. Mindamellett a konferencia felkéri a termelőket és a szolgáltatókat, hogy ezen a téren tegyenek további erőfeszítéseket. Kéri a kormányzati, állami és bankszerveket, hogy piaci eszközökkel és pályázatokkal is ösztönözzék a minőségügyi rendszerek bevezetését, valamint továbbfejlesztését a TQM irányába. 3. A nemzeti tanúsítási és elismerési (akkreditálási) rendszer kiépítése tekintetében az elmúlt évben jelentősen előreléptünk. További igyekezetre van szükség, hogy e rendszer végleges formája mielőbb kialakuljon, és életbe lépjen. 4. A konferencián elhangzott előadások felhívták a figyelmet arra is, hogy az Európai Közösség országaiban egyre szorosabb a kapcsolat a minőségbiztosítás és a környezetvédelem között. Erre nézve szabványokat is készítenek. Szükséges, hogy a hazai műszaki szabályozás is figyeljen erre, és a biztonságtechnika, egészség-, környezet- és munkavédelem is beépüljön a minőségbiztosítási rendszerünkbe. Mindez a kutatási-fejlesztési munkánkban is kellő súlyt kell, hogy kapjon. 5. A konferencia különös jelentőséget tulajdonít a minőség-kultúra fejlődése szempontjából az ismeretek elteijesztésének és a minőségtudat fejlesztésének. Ebben a vonatkozásban kiemelkedő szerepe van az oktatási intézményeknek, műszaki egyetemeknek, főiskoláknak és középiskoláknak, de nem utolsósorban a tömegkommunikációnak, az újságírásnak, beleértve az elektronikus médiát is. A konferencia nyomatékosan utal a minőségügyi ismeretek elteijesztésének fontosságára. Ebből a munkából a minőségügyi társadalmi szervezeteknek is jelentős részt kell vállalniuk. 6. A termékek és szolgáltatások megfelelőségének biztosítására és a komplex minőségjavítására irányuló törekvések végső célja a fogyasztók elégedettségének növelése. A végső fogyasztók érdekeinek védelmét azonban fejlett piacgazdaságban sok más eszköz is szolgálja, pl. fogyasztóvédelmi törvény, fogyasztói egyesületek, rendezvények, önkormányzatok és nem utolsósorban a nyilvánosság, tehát a sajtó, a média. A konferencia felhívja erre mindazok figyelmét, akiknek módjuk van a fogyasztói érdekvédelem ügyét hatékonyabban szolgálni. 7. Végezetül a konferencia felhívja a figyelmet arra, hogy a minőségügy fejlesztése a teljes társadalom érdeke és egyúttal feladata is. Ebből következik, hogy az ún. civil szervezetek kezdeményezzenek öntevékeny akciókat, a pénzügyi források felett rendelkező alapítványok, bankok pedig segítTanulmányi kirándulás A MEE paksi csoportja a szabadtéri kapcsolóállomást tekinti meg A Paksi MEE Szervezete immár hagyományosan rendez évente tanulmányi kirándulást. Az idén november elején meglátogattuk a Bécs-délkeleti Egyenáramú Betétet, ahol sok szakmai újdonságot láttunk. A kiránduláson 31 fő vett részt. Szállásunk Mosonmagyaróváron volt. November 3-án reggel átmentünk a határon és Bécs felé vettük az irányt. Az állomás, ahová a betétet telepítették, Wien-Südost Kuplung néven ismert és a Győri Távvezetékkel kapcsolódik a magyar villamosenergia-rendszerhez. Az osztrák kollégák barátsággal fogadták a csapatot és készséggel elmagyarázták, mi és hogy működik. A betét szerepe az, hogy a két különböző frekvenciájú rendszert összekösse. Ez az első megépült egyenáramú betét, melyet működés közben tanulmányozhattunk. A rendkívül korszerű, szép és praktikus vezénylőben a szolgálat egy tagja magyarul tartott előadást a részünkre. A szabadtéri berendezéseket is megtekintettük, ahol tisztaságot, rendet és korszerű megoldásokat láttunk. A látogatás végén megvendégelték a csoportot, ezután útunkra bocsátottak, A tanulmányút végén megnéztük a dunakiliti duzzasztóművet és meghallgattuk a létesítmény egyik szakemberének az előadását. Kép és szöveg: Vida György sék, támogassák e mozgalmak kibontakozását. A Minőségügyi világnap rendezvényeiről Az Európai Minőségügyi Szervezet, az EOQ ajánlása értelmében a szervezethez tartozó országoknak a lehető legszélesebb nyilvánosság bevonásával minden évben egy napot kell szentelniük a minőség propagálására, népszerűsítésére. Ebben az évben a Minőségügyi világnap (november 11.) délelőttjén hazai vállalatok számoltak be minőségbiztosítási és TQM-rendszerek bevezetésében elért eredményeikről és a tanúsítás megszerzésének tapasztalatairól. Örvendetes, hogy az előadásra jelentkezők száma oly nagy volt, hogy november 12-én egy további fél napot kellett a programba iktatni. ' A rendezvénysorozat indító előadásaként dr. Mokry J. Ferencné, az OMFB főtanácsosa imsertette a minőségbiztosítás központi támogatásának eredményeit, továbbá kitért a jövőbeli pályázatok lehetőségeire, az OMFB-től, valamint az NGKM-től kérhető támogatások feltételeire. Ezt követően 14 vállalat ismertette a minőségbiztosítási rendszer bevezetésének tapasztalatait, köztük két szlovákiai gyár is, amelyek magyar tanácsadó cég szolgáltatásait vették igénybe. Az IKM részéről Pogány János, dr. Szabó Antal és Kálmán Albert tartott közös előadást a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központ létrehozásáról. A világnap délutánján 12 társadalmi egyesület és alapítvány számolt be minőségpolitikájáról és a gazdálkodóknak nyújtott szolgáltatásairól. A Minőségi hét egyik kiemelkedő eseményére november 12-én délelőtt került sor. Ekkor a hazai kormányzati szervek, minisztériumok, országos hivatalok tartottak fórumot a minőségről, melyen az előadók szervezetük minőségügyi koncepcióját és programját ismertették, és megvitatták a hallgatósággal. Az előadók az alábbiak voltak: Ipari és Kereskedelmi Minisztérium: Dányi István főosztályvezető; Környezetvédelmi Hivatal: Szántó Péter főosztályvezető; Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium: Dr. Hajós Béla, helyettes államtitkár; Népjóléti Minisztérium: Susánszky Miklós főosztályvezető; Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség: Dr. Adám Lóránt elnök; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság: Dr. Veress Gábor elnökhelyettes. Az előadássorozatot kerekasztalmegbeszélés értékelte, melynek vitavezetője dr. Veress Gábor, az OMFB eknökhelyettese volt. Róth - Pákh A minőségügyi kiállításról Az elmúlt év tapasztalatainak alapján a Minőségi héthez, valamint a Minőségi világnaphoz kapcsolódóan november 7. és 12. között ismételten megrendezték az országos minőségügyi kiállítást. A kiállítás sikerét és eredményességét bizonyítja, hogy idén a kiállítói terület a tavalyinak több mint háromszorosa volt, és a Magyar Honvédség Művelődési Háza „B” épületének teljes területére kiterjedt. így a további igényeket már nem is tudtuk kielégíteni. A kiállítást a résztvevők kiemelkedő színvonalúnak, áttekinthetőnek, jól szervezettnek ítélték. A megrendezés helyszíne is nagyon kulturált körülményeket biztosított a kiállításnak. A kiállításon 65 cég mutatta be tevékenységét, amelyek között elsősorban- minőségfejlesztési és vezetési tanácsadó,- minőségellenőrzési,- műszer- és mérőeszköz-kereskedelmi,- kereskedelmi,- banki,- biztosítási,- vállalati, valamint- a minőségbiztosítást és ellenőrzést számítástechnikával támogatott szoftvert bemutató szervezet volt található. A kiállítók véleményének nagy jelentőséget tulajdonít a szervezőbizottság. Ezért kérdőívet adtunk minden kiállítónak, amelyben kértük, hogy segítse értékelésével és javaslataival jövőbeni munkánkat. A kiállítás palettáját színesítette a Magyar Kulturális Kamara, a Műszaki Könyvkiadó, a Világkiállítási Programiroda, a CARTOUR Utazási Iroda, a Schäfer Shop Irodabútor, a VIZUÁL Irodatechnikai Kft. megjelenése, a MagICS Holding Kft. vonalkódos regisztrációs rendszerének működése, az OLYMPOS Gyümölcsléelőállító Kft. italainak megjelenése, kóstolókkal tarkított értékesítése. Összefoglalva megállapítható, hogy a II. Minőségügyi hét konferenciához, valamint a Minőségügyi világnaphoz kapcsolódó országos kiállítás sikeres volt, és a kiállítók megelégedettségével zárult. A kiállításon 20 tanácsadó cég, 9 minőségellenőrző intézet, 22 vállalat, 14 különböző tevékenységet végző (bank, biztosító, kisvállalkozó stb.) vállalat, összesen 65 szervezet - az atomerőmű is segített - jelent meg. Az atomerőmű részéről Sipos László tartott előadást Minőségbiztosítás az információtechnológiában, telematikai szolgáltatások minőségfelügyelete címmeL Ruzicska - Pákh Részvénytársasági fórum December 8-án zsúfolásig megtelt az irodaépület tanácsterme. Dr. Petz Ernő vezérigazgató számolt be az Atomerőmű Rt. 1993-ban végzett munkájáról. A közel 90 perces értékelésből megtudhattuk:-1987 óta a harmadik legjobb termelési eredményét éri el az atomerőmű,- teljesítettük az előírt 6°/o-os létszámcsökkentést úgy, hogy senkit nem tettünk az utcára,- a tervezett 233,2 milliós nyereség helyett a várható nyereségünk 608,6 millió forint lesz,-az 1992-es átlagkereset 1993-ban 150000 Ft-tal emelkedik,-az 1993. évi bértömeg-növekedésünk 25% felett lesz. A részletes vezérigazgatói elemzés után szót kért Markotán Károly, a munkástanács elnöke és elmondta: nem tudja elfogadni az átlagkeresetről készült kimutatást. Szerinte túlságosan sokan vannak az átlagkereset alatt. Kiss Mihály, a PADOSZ titkára mérsékletre és racionálisabb helyzetértékelésre kérte a munkavállalókat. - BM -Ál új szakszemzeti elnök: a régi A Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ) hosszas előkészítő és tájékozódó munkával új tisztségviselőket választott december hónap közepén. Lapzárta utáni hír: a PADOSZ elnöke Kiss Mihály (e tisztséget korábban is ő látta el), elnökhelyettese Gócza Levente lett. (Hamarosan felkeressük őket - a szerk.) Mindig mondd: minőség Beszámoló a II. Minőségi Hét Nemzetközi Konferenciáról
