Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
ATOMERŐMŰ 7 radioaktív hulladékok megoldására csolatos titkársági feladatokat az Országos Atomenergia Hivatal látja el. A célprojekt megvalósításáért felelős intézmény a Paksi Atomerőmű Rt. A megállapodásban a célprojekt első szakaszának költségelőirányzata 275 millió forint, amelyből a PA Rt. 165 millió forintot, az OMFB a központi műszaki fejlesztési alapból 110 millió forintot biztosít. A források felhasználására vonatkozó döntéseket a CIT hozza meg. Az együttműködési megállapodás mellékletét képező „Program” tartalmazza a célprojekt részletesebb célkitűzéseit és fő feladatait az alábbiak szerint: 1. Komplex stratégia kidolgozása a radioaktív hulladékok kezelésére és elhelyezésére. 2. Radioaktív hulladékok elhelyezésére alkalmas telephelyek kiválasztása. 3. A telephely és létesítmény lakossági elfogadtatása. 4. A hulladékkezelési, térfogatcsökkentési eljárások és technológiák, illetve ezek létesítményeinek kiválasztása és megvalósítása. 5. Az atomerőművi kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló tároló létesítmény koncepciótervének elkészítése. 6. A kiviteli tervek elkészítése, engedélyezések és megvalósítás. Ez év április 22-én megtartotta első ülését a Célprojekt Irányító Testület, melyen elfogadták a Projekt Dokumentumot, a Nemzeti Projekt Működési Szabályzatát és a szakértői bizottság névsorát. Ez utóbbira Kiss Ádám professzor, az ELTE TTK dékánja - akit az OAB elnöke javasolt a bizottság elnöki tisztségére - tett javaslatot. A bizottság összeállítása során irányadó szempont volt, hogy a rendkívül összetett problémakör minden szakterülete képviselve legyen olyan elismert szakemberek által, akik a korábbi szakmai vitákban nem vettek részt. Mind a CIT, mind pedig a szakértői bizottság már első üléseiken foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miként vehető figyelembe - ha egyáltalán figyelembe vehető - a PAV, majd jogutódja, a PA Rt. célprojektet megelőző előzetes tevékenysége. A fenti ismertetőből kitűnik, hogy az ófalui telephely-megvalósítást elutasító miniszteri döntés és a Nemzeti Projekt elfogadása között eltelt több, mint három év. Ez alatt az idő alatt a paksi atomerőmű megpróbált nyílt tájékoztatáspolitikával lépéseket tenni a kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének megoldása érdekében. A szaktudományok képviselői által a korábbi vizsgálatok alapján kutatásra alkalmasnak ítélt, Pakshoz legközelebb eső terület, 19 település polgármesterét levélben kereste meg a vállalat, kérve az önkormányzati testületeket, hogy a lakosság körében kezdeményezzenek véleménykutató beszélgetéseket és ennek alapján alakítsanak ki önkormányzati állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak-e a településen a telephely alkalmasság-meghatározását célzó vizsgálatokhoz. A legtöbb önkormányzat részletesebb, pontosabb tájékoztatást kért és kapott. A helyi népszavazások eredményeként hat önkormányzat hozzájárulását adta a településük területén történő regionális vizsgálatok megkezdéséhez. Ezzel együtt, mivel ekkorra már kezdett kirajzolódni a tárcaközi célprogram, a folyamatos tájékoztatáson és korrekt kapcsolattartáson kívül semmi érdemleges nem történt a telephelyvizsgálatok témájában (még helyszíni bejárás sem), annak ellenére, hogy az érintettek ezt szorgalmazták. A CIT az első ülésén hozott határozatának megfelelően, a szakértői bizottság többször tárgyalta a kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére irányuló regionális vizsgálatok megindítására vonatkozó, korábban megkötött PA Rt.-ERÖTERV szerződést, és úgy foglalt állást, hogy az alábbiakat tartotta szükségesnek:- megvalósulási ütemterv készítését,-a hatósági szabályozásra, a kritériumrendszerre és az engedélyezésre irányuló munkák hangsúlyos szerepeltetését,- kockázatmentes és környezeti hatástanulmány tervbe vételét,- a radioaktív hulladékokra vonatkozó országos szakirodalmi feltáró munka elvégzését a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére alkalmas perspektivikus térségek kijelölésére. Ez utóbbi kérdésnél hangsúlyozta a bizottság, hogy szükséges az országos szűrés, azonban ez elvileg nem akadályozza a kistérségi vizsgálatok megkezdését a lakossági elfogadtatást kinyilvánító településeken. Ennek ellenére a kistérségi vizsgálatok helyszíni megkezdésére csak az országos szűrési munka lezárása után kerül sor. A Nemzeti Projekt megvalósítására (1993. október) a következő érdemi lépések történtek:- Az ERŐTERV elkészítette a hulladékkezelési komplex stratégia feladattervének első 10 kötetét. All. összefoglaló kötet elkészültét követően véleményezi azt a szakértői bizottság.- A PA Rt. megkötötte a szerződést a Magyar Állami Földtani Intézettel (MÁFI) a Magyarország teljes területére kiterjedő szakirodalmi feltáró munka elvégzésére.- A PA Rt. szerződést kötött az ERÖTERV-vel a telephely-kiválasztási kritériumok és tényezők kidolgozására vonatkozóan.- A PA Rt. a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladéktárolóval kapcsolatosan a közönség (közösség) tájékoztatásának elvégzésére, valamint a lakossági elfogadtatásra előminősítő tendert írt ki. A nagy aktivitású radioaktív hulladékokkal kapcsolatos feladatok A Mecseki Ércbányászati Vállalat 1989-ben az uránércbánya mélyfeküjében található, de a Boda község körzetében a felszínen is megjelenő bodai aleurolitnak nevezett kőzetösszletben egy mélységi hulladéktároló kialakításának vizsgálatát kezdeményezte. A 30 éves uránérckutatás és -bányászat során szerzett földtani, hidrogeológiai, bányászati ismeretekre és tapasztalatokra hivatkozva, felvetették, hogy a bodai aleurolit, mint befogadó kőzet, a Ny.-Mecsek, mint földtani környezet alkalmas lehet egy geológiai mélytároló megépítésére. A célzott kutatások 1990-ben kezdődtek, 1991-ben azonban a munkálatok további finanszírozás hiányában megszakadtak, így csak az addig szerzett információk feldolgozása, értékelése folyhatott tovább. Az addigi kutatási szakasz eredményeit összefoglaló zárójelentés elkészítésére az IKM és a MÉV között megkötött K + F szerződés nyújtott lehetőséget. Külföldi és hazai szakértők véleménye szerint a formáció teljes körű értékeléséhez, minősítéséhez elengedhetetlen helyszíni, in situ vizsgálatok végrehajtása is. így állt a téma a Nemzeti Projekt megkezdésekor. Az együttműködési megállapodásban az aláírók deklarálták, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése hosszabb távon, nem pedig ebben az évtizedben jelentkező feladat. A célprojekt alapdokumentumaiban megfogalmazott program a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatosan, kizárólag a kritériumrendszer kidolgozásának előkészítését, az ország teljes területére kiterjedő szakirodalmi és feltárómunkát (a hulladék elhelyezésére szóba jöhető területek kijelölésére), valamint egy mélységi kutató laboratórium kialakítására vonatkozó koncepcióterv készítését irányozta elő. Időközben azonban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium úgy ítélte meg, hogy célszerű az aleurolit formáció korábban megkezdett kutatásának folytatása. Ez minimum 250 m vágathajtást és a mélységi laboratórium térkialakítását jelenti. A fenti előterjesztés alapján a Célprojekt Irányító Testület második ülésén határozatot hozott a bodai aleurolit formáció összleteibe telepíthető földalatti kutató laboratórium létesítésének célprojekten belüli előkészítéséről. A testület felhatalmazta a PA Rt.-t, hogy a Mecseki Ércbányászati Vállalattal a kutató laboratórium első építési fázisának kivitelezésére, valamint az ezzel kapcsolatos kivitelezési és kutatási feladatok koordinálására vonatkozó szerződést megkösse. E CIT-határozat alapján a PA Rt. szerződést köthetett továbbá a kanadai AECL Research céggel - melynek évtizedes tapasztalata van a mélységi kutató laboratórium kialakításában - a fenti témát előkészítő feladatterv elkészítésére. Az OAB elnökének döntése alapján a célprojekt központi támogatása 30 millió forinttal kibővült, melyhez a PA Rt. további 20 millió forint hozzájárulást biztosított. Az első szakasz feladatainak költségigénye így 325 millió forintra változott. Összefoglalás A Nemzeti Projekt célkitűzése egyrészt az atomerőmű élettartama alatt keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok, a fíítőelemciklus lezárásához és az atomerőmű leszereléséhez kapcsolódó hulladékok kezelésére és elhelyezésére vonatkozó komplex stratégia kidolgozása, másrészt az atomerőművi kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezésének megoldása. A célprojekt keretében a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos problémák megoldásának előkészítése kezdődik csak meg, tekintettel arra, hogy ez hosszabb távú, nem ebben az évtizedben jelentkező feladat. A célprojekt a műszaki problémák mellett foglalkozik a pénzügyi, hatósági és a lakosságot érintő kérdésekkel is. A célprojekt végrehajtására két szakaszban kerül sor. Az első szakasz alapozza meg az atomerőművi kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló telephely kiválasztására vonatkozó döntést, és a létesítéssel kapcsolatos tenderkiírást. A második szakasz a hulladéktároló üzembe helyezésével zárul. A célprojekt első szakaszának végrehajtásához az OMFB (a központi fejlesztési alapból) és a PA Rt. biztosítja a pénzt. A teljes célprojekt költségének pénzügyi fedezetét az első szakaszban kidolgozott közgazdasági feltételrendszer megvalósításával kell megteremteni. Az érintett tárcák és intézmények együttműködési megállapodásban fejezték ki azt a szándékukat, hogy támogatják a célprogram célkitűzéseit, és a hatáskörükbe tartozó feladataikat összehangolják. A célprojekt irányítását az együttműködési megállapodás aláírói által kijelölt Célprojekt Irányító Testület végzi, melynek elnöke az OAB elnökhelyettese. A CIT tevékenységével kapcsolatos titkársági feladatokat az Országos Atomenergia Hivatal látja el, míg a célprojekt megvalósításáért felelős intézmény a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság. „Atom-toplista” a rendelkezésre állás alapján The Top Ten Lifetime World Power Reactor Performance to June 30,1993* from among 361 reactors over 150 MW Country Ranking Unit (in-service date) Type Capacity Factor %f Point Lepreau (9/82) CANDU 90.8 Bohunice 4 (8/85) PWR 90.5 Ennsland (4m PWR 90.4 Pickering 8 ft/86) CANDU 88.1 Pickering 7 mm CANDU 87.9 Grohnde om PWR 87.1 Loviisa 2 (um PWR 87.1 Paks 3 óm PWR 86.8 Paks 4 (8/87) PWR 86.8 Neckar 2 (im s PWR 86.5 ...ködös, zúzmarás, havas napokon néha úgy érezzük, csak mi, emberek dacolunk az időjárás viszontagságaival. Figyelmesebben körülnézve azonban észrevehetjük, hogy nem vagyunk egyedül. A csupasz fákon, lámpaoszlopokon fázósan gubbasztó fekete vetési varjak, vagy a letaposott hóban tőlünk csak méterekre keresgélő barna, bóbitás búbos pacsirták hozzátartoznak téli hétköznapjainkhoz. Az élővilágban az ínséges időszakok - amilyen pl. a száraz évszak, vagy égövünkön a tél - túlélésére az evolúció során különféle stratégiák alakultak ki. Az állatvilág egyes csoportjai rejtett zugokba visszahúzódva, „téli álomba” merülve vészelik át a telet. A kétéltűek, hüllők testhőmérséklete változó, normális életműködésük a külső hőmérséklet függvénye. A rovarok és más ízeltlábúak egyes bátrabb képviselőivel is csak napsütésben, gyorsan felmelegedő helyeken (pl. házfalak) találkozhatunk. Madarak és emlősök esetében a táplálékhiány jelenti az elsődleges problémát. Fészkelő madaraink nagy többsége vonuló; a telet a Földközitenger vidékén, vagy még délebbre, Afrikában töltik. Kevésbé ismeretes, hogy egyes lepkék - mint pl. az Atalanta-lepke - a madarakhoz hasonlóan szintén vándorolnak. Téli álmot alvó állat a sün, az ürge, télen alszanak az egerekkel rokon pelék és a rovarokkal táplálkozó denevérek is. A mókus és a hörcsög ősz végére táplálékkészletet halmoznak fel. Utóbbi 10 kg-nál is több magot, gabonát gyűjt össze föld alatti A természet télen... üregében, s ebből - álmából ötnaponta felébredve - eszeget. A télen is maradó, valamint az északról érkező, nálunk telelő madarak az időjárás keményre fordultával biztos táplálékforrások közelébe húzódnak. Egyik ilyen a víz. Nagyobb folyóinkon csaknem mindig maradnak jégmentes foltok, különösen melegvizes torkolatoknál (mint pl. erőműveknél is). Sirályok, récék, bukók, szárcsák, kárókatonák, gémfélék különböző fajainak tarka tömegével találkozhatunk ilyen helyeken. Vetési ludak és Ulikek ezrei legelésznek háborítatlan folyószakaszokat szegélyező mezőgazdasági táblákon, mindaddig, míg a nagyobb havazás délebbre nem kényszeríti őket. Különös élmény megfigyelni, amikor a hatalmas madártömeg gágogva felkerekedik és elröpül a folyó felé, vagy éjszakázóhelyet keres. Ha szerencsénk van, megpillanthatjuk a „repülő drágakő”nek is nevezett, színpompás tollazatú, apró hallal táplálkozó jégmadarat, vagy a gémekkel rokon hófehér nagy kócsagot E kecses madár a honi természetvédelem címerállata, felkerült az új ötforintos pénzérmére is. (Fokozott védettséget élvező faj; eszmei értéke egyedenként 250 000 Ft) Más madárfajok télen lakott területeken próbálnak szerencsét Nyüzsgő élet tanúi lehetünk, ha madáretetőt helyezünk el egy nyugalmasabb helyen. A szemfüles cinegék órákon belül felfedezik az éléskamrát és néhány nap múlva verebek, pintyek, zöldikék, meggyvágók, tengeücek, sármányok csapatai váltogatják egymást a terített asztalnál. Jellegzetes téli madárvendégünk a csonttollú, amely nevét a szárnyán lévő piros szarulemezkékről kapta. Tipikus inváziómadár, voltak évek, amikor nagy csapatokban látogatott hozzánk, máskor alig lehetett látni. Elsősorban kertek, parkok díszfáinak, bokrainak (pl. keleti ostorfa) terméseik bogyóit fogyasztja, sokszor együtt az ugyancsak csapatosan járó, kissé nagyobb fenyőrigóval. Hazánk növénytakarójának zöme lombhullató, illetve termésérlelés után elszáradó, de található flóránkban néhány - télen is üde színfoltot jelentő - igazi örökzöld is. E kifejezésről csaknem mindenkinek a fenyők, esetleg a parkokba, arborétumokba tlepített tuják. borókák, ciprusok, a puszpáng vagy a magyal jut eszébe, pedig vadon termő növényeink között is előfordul néhány képviselőjük. Fenyöfélék őshonosán csak az ország nyugati sarkaiban, illetve a közép-Csonttollú hegységben foltszerűen fordulnak elő (sajnos, az elmúlt évtizedekben több botanikailag értékes, védendő terület esett áldozatul felelőtlen és észszerűden fenyőtelepítésnek). Ilyen - a fenyőkkel távolabbi rokon - a díszfaként is ismert tiszafa, melynek legnagyobb európai természetes állománya éppen hazánkban, a Bakonyban, Szentgál mellett van. A terület és a faj is védett. A Dunántúli középhegység erdeiben él egy kis termetű, legfeljebb méteresre növő, jellegzetes örökzöldünk, az atlanti-mediterrán elteijedésü babérboroszlán. A hasonló méretű szúrós csodabogyóval a Dél-Dunántúl bükköseiben, tölgyeseiben találkozhatunk. Érdekessége, hogy levelei nincsenek, levélszerű képletei valójában ellaposodott, módosult szánrészek. Apró virágait kora tavasszal hozza; termése egy cm átmérőjű piros bogyó. Mindkét faj védett Minden télen akad néhány egymást követő napsütötte enyhébb nap. Ilyenkor gyorsan olvad a hó, kizöldellnek az árokpartok, járdaszegélyek. Ha megállunk, és közelebb hajolunk ezekhez a zöld „szigetekhez”, meglepetésünkre tél derekán is láthatunk nyíló „vadvirágokat”. Ilyen a közismert tyúkhúr és a pásztortáska, de előfordul, hogy egyes veronika fajok is kibontják apró kék szirmaikat. A köztudatban úgy él, hogy a hóvirág az első, kora tavasszal nyíló vadvirágunk. E közkedvelt virág valóban az elsők között nyílik (együtt több megkapóan szép, hagymás, gumós erdei fajjal), de jóval megelőzi őt a januárban már rendszeresen kinyíló magyar kikerics. E kis termetű hagymás liliomféle hazánk legdélibb hegyének, a Nagyharsány melletti Szársomlyónak délre néző sziklagyepében él. Itt fedezte fel 1886-ban Janka Viktor jeles flórakutató. FARKAS SÁNDOR (a szerző rajzaival illusztrálva)
