Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-02-01 / 2. szám

4 ATOMERŐMŰ Újjáalakult a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány kuratóriuma Az 1990. óta működő Tehetsé­ges Paksi Fiatalokért Alapítvány, melyet az akkori Paksi Atomerő­mű Vállalat, illetve a Paksi Városi Tanács közösen alapítottak, 1993. január 13-tól új elnökkel és tag­sággal dolgozik tovább. Ez alka­lomból kérdezem a kuratórium új elnökét iír. Müller János tanárt, a paksi Vak Bottyán Gimnázium igazgatóhelyettesét.- Elnök úr! Az újjáalakult kura­tórium luftjait kik választották meg?- A kuratórium tagságát nem én válogattam össze. Hogy kik lesznek a kuratórium tagjai, azt tulajdonképpen január 13. előtt néhány nappal tudtam meg, ami­kor is az első ülésre szóló meghí­vót megkaptam. A kuratórium első ülését ja­nuár 13-án tartottuk meg. Akkora polgármester úr közölte velünk, hogy a kuratóriumnak ajelen levő 7 személy mellett tagja lesz Ko­­váts Balázs, aki az atomerőmű rt-t képviseli. így a kuratórium név­sora: Elnök: dr. Müller János tanár. Tagok: dr. Széchenyi Attila al­polgármester, L. Németh Erzsé­bet óvodapedagógus. Halász Ká­roly képzőművész, Hartmann József, zeneiskolai igazgató, Haj­ba Antal kajak-kenu szakedző, Kováts Balázs a Paksi Atomerő­mű Rt. tájékoztatási irodavezető és Ferenczi Józsefné költségveté­si gazdasági felelős.- Mi a megújult kuratórium cél­ja, miben hasonlít, illetve mennyi­ben tér el a régitől?- Az alapítvány célja a módosí­tott alapító okiratban található, eszerint a tudomány, az anyanyel­vi kultúra, a művészetek és a sport területén kimagasló eredményt, kiváló teljesítményt felmutató 10-18 éves fiatalok és a velük fog­lalkozó felnőttek ösztönzése a to­vábbi sikerekre és eredményekre. Az alapító okiratot az elmúlt év­ben módosították, és a módosí­tást elfogadta a város képviselő­testülete, de ebbe a módosításba az új kuratórium már nem tudott beleszólni. Tulajdonképpen a mi tevé­kenységünket már a kidolgozott okiratra kellett alapozni. A módo­sításoknak vannak új elemei. Mindenekelőtt a pályázók felső korhatárát 18 évről 24 évre emel­ték, másrészt a kuratórium ha­tásköre bővült, mégpedig ösz­­töndíjjuitatással és a fiatalok felkészüléséhez szükséges támo­gatás biztosításával. Ezenkívül új momentum az is, hogy a pályadí­jak elaprózásának elkerülése érdekében a pályadíjak összegé­nek alsó határát 5000 Ft-ban jelöl­ték meg az új okiratban. Talán ezek a lényegesebb változások.- Az újjáalakult kuratóriumnak mi a jellege?- Ez az alapítvány ösztönző jel­legű alapítvány, mely helyt ad minden állandó paksi lakhellyel rendelkező és paksi iskolában ta­nuló tehetséges fiatalnak, lehet az akár külföldi állampolgár is.- Hol székel az alapítvány kura­tóriuma?- Székhelyünk Paks, Dózsa György út 55-61-ben a polgár­­mesteri hivatalban van.- Milyen működési rendjük van?- Tulajdonképpen az alapító ok­irat rögzíti a kuratórium és ezen belül az elnök és a titkár feladatait. Évente legalább két alkalommal tartunk ülést, de ha szükséges akkor többet is. Az első ülésünk, mint már mondottam megvolt, s ezen megfogalmaztuk a pályázati felhí­vást, amit közzétettek a város isko­láiban és sportintézményeiben, a könyvtárban és a művelődési ház­ban. Továbbá szeretnénk, ha a Pak­si Tévé is bemondaná, illetve a Paksi Hírnök is közzétenné.- Miről dönt, illetve dönthetnek önök?- A költségvetésről, pályadíjak odaítéléséről, tanulmányi ösztöndí­jak odaítéléséről és megvonásáról, a kiírt pályázatok összegéről, a pályá­zatok kifizetésének mikéntjéről, az alapítvány elkövetkezendő teen­dőiről, és a kuratórium személyi fel­tételeinek folyamatos biztosításá­ról. Ellenőrizzük a felkészítést segí­tő támogatás felhasználását...- Munkájukról hol tájékoztatnak?- Mindenekelőtt a pályázati fel­tételekről adunk tájékoztatást, illetve a döntések meghozatalá­ról, a díjak odaítéléséről. Nyilvá­nosságra hozzuk azt is, hogy mi­lyen elvek, eredmények, érvek alapján döntöttünk és milyen szakvéleményeket kaptunk segít­ségül. A döntéseinket a díjak át­adásakor fogjuk ismertetni. A dí­jak átadására ünnepélyes keretek között fog sor kerülni szeptember hónapban a polgármesteri hiva­­talban.Az idei évben a pályázatok beadásának határideje eltolódott. Eddig március 31-ig kellett leadni a pályázatokat, ez a határidő az új kuratórium szerint augusztus vé­gére tolódott el. Az új kuratórium azért döntött a beadási határidő későbbre halasztása mellett, mert egyrészt az országos tanulmányi versenyeknek az eredményhirdeté­sére májusban kerül sor, másrészről még nyáron is elég sok sportver­seny van, s szeretnénk az itt szüle­tett eredményeket is értékelni. Ezenkívül a kuratórium új feladatai közé tartozik még a tanulmányi ösztöndíjak megállapítása is, ide természetesen az egyetemi hallga­tók is beletartoznak, márpedig ők a tanévet június végén fejezik be. Ahhoz, hogy minden beérkező pályázatot összegyűjtsünk és lás­suk, hogy a pénzt hányfelé kell osztani, szükségesnek tartottuk, hogy augusztus vége legyen a határidő. Köztájékoztatást a díjkiosztásról a városi televízióban illetve a Paksi Hír­nökben adunk, de kérésre személyre szóló tájékoztatást is küldünk.- Mi az elnök feladatköre?- Az alapító okirat szerint veze­ti a kuratórium üléseit, képviseli az alapítványt harmadik szemé­lyekkel szemben, felügyel az ala­pítvány és a kuratóriumi munka erkölcsi tisztasága felett, gyako­rolja az utalványozási jogot.- Az alapítványnak van-e nyitott számlája, s ha van akkor hol?- Természetesen van, az Agrár­innovációs Bank Rt. Paksi Irodá­jánál. (Az alapítvány betéti szer­ződés megkötésében ez megte­kinthető.) 1990-ben a Paksi Atomerőmű Vállalat és a Paksi Városi Tanács egyaránt 1 000000 Ft-tal hozta létre az alapítványt. A jelenlegi egyenleg 2 697 818 Ft. Egyébként az alapítvány nyitott mindazon személyek és közössé­gek számára, akik céljaival egyet­értenek és azt anyagi eszközökkel támogatni szándékoznak. Hozzá­tenném még, hogy az új kurató­rium szeretné figyelembe venni a munkánk javítására irányuló ja­vaslatokat, kritikai észrevételeket. Ezeket szíveskedjenek a kurató­rium címére elküldeni!- Elnök úr, köszönöm a beszél­getést, és sok sikert kívánok a mun­kájához. Kuti Horváth György Képzőművészeti tárlat FEBRUAR — Györffy József: Tátrai táj (Botiunkéi erőmű üdülője mellett Zavazna-poruban). Készült 1989-ben. Olajkép 60x80 cm. Kiállítva a paksi művelődési házban. Pillanatkép az ESZI-ben befe­jeződött tánc- és illemtanfolyam záróestjéröl (Felv.: L. Z.-né) Hogyan élsz most, kedves Szabó Ferenc? Hiába, az évek az atomerőmű rt. felett sem múlnak el nyomtala­nul. Emelkedik az alkalmazottak átlagéletkora is. A kezdetben „csi­­kócsapat”-nak becézett szakem­bergárda mostanra már enyhén őszülő „team”-mé korosodott. Évről évre többen érik el a nyug­díjkorhatárt. 1992-ben 79 fő vonult nyugállományba. Ebből 24-en ténylegesen elérték a nyug­díjkorhatárt, 55-en pedig koren­gedménnyel távoztak. Az, hogy valaki milyen érzések­kel búcsúzik munkahelyétől sok mindentől függ. Erről is kérdezem Szabó Feren­cet, aki tavaly óta élvezi a nyugdí­jaséletet.- Mondaná! néhány szót arról, hogy hol dolgoztál nyugdíjazásod előtt?- A karbantartási igazgatósá­gon dolgoztam, mint lakatos. A 38 éves munkaviszonyomból 14 évet az atomerőműben „húztam” le. Először a turbinásoknál, majd a hajtóműveseknél voltam. Végül is az armatúra karbantartó osz­tályról mentem el.-Hogyan értékeled ezeket az éveket?- Úgy érzem, a munkatársaim­mal jól kijöttem, szakszervezeti bizalmi voltam évekig. A munkámat is elismerték, a III-as blokk indulásakor vezér­­igazgatói dicséretet kaptam.- Ennek ellenére mégis nagyon örültél annak, hogy korengedmény­­nyel elengedtek.- Igen. 38 év munkában, az elég nagy idő. Belefáradtam. Gondol­tam kihasználom az adódó lehe­tőséget.- Nem bántad meg?- Dehogy! Élvezem a „semmit­tevést”. Ezt persze tényleg idéző­jelben értem, mert nagyon sok el­foglaltságom van. Nagyon szeretem a sportot. Reggelenként rendszeresen úszni járok. Alkalmanként az 5000 m-t is leúszom. Sokat sétálok, pihe­nek. Másik nagy szenvedélyem a horgászat. Most erre is sokkal több idő jut.- Sokan panaszkodnak, hogy nem tudnak mit kezdeni a hirtelen rájuk szakadt tengernyi szabad idővel. Az előbbiekből kiderült, hogy neked nincsnek ilyen gond­jaid. És a társaság, a munkatársak nem hiányoznak?- Hát tudod, ez a kollektíva már nem ugyanaz, mint a 80-as évek­ben! Akkor volt jó igazán itt dol­gozni! Akkor valahogy jobb volta kapcsolatunk egymással és a főnökeinkkel is,- Mitől változott ez meg?- Pontosan nem tudnám meg­mondani, de ahogy ők haladtak följebb a ranglétrán, egyre jobban eltávolodtak tőlünk, melósoktól. Az ország gazdasági bajait is egyre jobban éreztük a saját bőrünkön, az sem tett jót a hangulatnak. Meg aztán akkor még én is fiatalabb voltam!- Tényleg, milyen volt nálad jó­val fiatalabbakkai dolgozni?- Nagyon szeretem a fiatalokat. Sok jó szakember van közöttük. A mostanában lezajlott változások után is még sok olyan vezető ma­radt meg a posztján, akik helyett szívesebben látnék nagyobb tudá­sú fiatalokat.- Eszerint te figyelemmel kíséred a volt munkahelyed életét?- Természetesen. Rendszere­sen találkozom a volt munkatár­saimmal, velük megbeszéljük a benti dolgokat. Az Atomerőmű c. újságot is mindig elolvasom, ab­ból is sok mindent megtudok. A 10 éves jubileumi ünnepségre is kaptam meghívást. Igaz ugyan, hogy onnan kissé keserű szájízzel jöttem el.- Miért?- Nagyon kevés fizikai dolgozó részesült elismerésben.- Ismered-e azokat a lehetősége­ket, amelyeket a PA Rt. biztosit nyugdíjas dolgozóinak?- Természetesen. Örömmel vettem át a nevemre szóló nyug­díjkiegészítő biztosítási kötvényt. A feleségemmel együtt beiratkoz­tunk a nyugdíjasklubba, szeret­nénk majd résztvenni a kirándulá­sokon és a többi közös rendezvé­nyen is. Balatonfüredre ezután is szívesen elmennénk üdülni. És az is nagyon jó dolog, hogy a szerző­déses buszjáratokon ingyen utaz­hatok.- Van-e még valami, amiben se­gítséget várnál a volt munkahelyed­től?- Nagyon sok embert ismerek, akik nem az erőműből mentek nyugdíjba. Biztosan állítom, hogy nincs a környéken még egy ilyen cég, amelyik ennyi figyelmet for­dít nyugdíjas dolgozóira. Igazán elégedett vagyok.- Remélem, ha néhány év múlva valaki ismét megkérdez ezekről a dolgokról, akkor is az leszel! Benedeczky Mária Merre futnak majd útjaink? Úttervek a városban Ismét benzinkút épül a 6-os mellett A város föútja köztudottan zsú­folt, a lakótelepről az óvárosba a Kishegyi és az Újtemplom utcákon jön le a forgalom. Előkeresve a vá­ros 1987-ben készült Általános Rendezési Tervét (ÁRT), több megoldást találhatunk az említett gond orvoslására. Erről a tervről kértem tájékozta­tót a polgármesteri hivatalban Egyed Sándortól. Egyed Sándor: Az ÁRT-ban sze­replő elkerülő út azért került a terv­be, mert a város szeretné, ha a 6-os út a gyűrüsi lejtőtől kezdve elkerül­né Dunakömlődöt és Paksot is. így a város közelebb juthatna a Du­nához.- Van példa a megyében arra, hogy az adott település vállalja a megkerü­lő út kiépítését - pl. Bonyhád, Fájsz - és nem várnak az országos tervek kivitelezésére. Egy ilyen megoldásra nem gondolt a város? E. S.: Egy ilyen munka nagyon­­nagyon drága dolog, ezt az országos autópálya-fejlesztési programba kell beilleszteni. Mi nagyon szíve­sen építenénk egy Németkér-6-os utat összekötő szakaszt, a Cecei úti trafóháztól a lakótelepen át a 6-os útra és onnan az erőműbe. Ennek az elképzelésnek a legnagyobb nyertese az erőmű, hiszen az erő­mű dolgozói juthatnak be hama­rabb munkahelyükre. Ezt az erőmű már korábban felismerte és elkészí­tette ennek az útnak a tervét. Tehát a lakótelepen és a erőmű között ki­viteli terv szinten készen van az út­építési terv. Sőt, építési engedélye­zésre is beadták hozzánk, amit en­gedélyeztünk, ám a megépítésről nem beszéltünk, mert az rt.-nek er­re nincs most pénze. Merre menne ez az új nyomvonal? E. S.: A Gesztenyési út folytatá­saként a DNY-i városrészen át a gőzvezeték mentén, a Dunacenter telepe előtt, ki a 6-os útra, majd azon át - szintbeni vagy többszintű csatlakozással - a Borsócséplői úton az erőmű É-i bejárójához. Már csak a DNY-i városrész és a Duna­center előtti szakaszt kellene össze­kötni és használható is lenne az út a 6-os útig, ahol a csomópontot kelle­ne kialakítani. Erre a megoldásra a város elké­szítette a területrendezési tervét, házhelyeket terveztünk az út men­tén. A telkek áraiból befolyt pénz az útépítés költségének felét fedezné, így a másik 50%-ot kellene megosz­tani a város és a PA Rt. között. Sokan vannak a városban olyan véleményen, hogy egyelőre ne osz­­szunk telkeket a városban ilyen drá­gán. Inkább a régi városrész öreg há­zait bontsák el, azok helyén épüljön új ház, így az óváros is átalakulhat­na, újjáépülhetne. Milyen tehermentesítő elképzelés van még? E. S.: Ilyen tehermentesítő épít­kezés a Pollack Mihály utcát a Ká­polna és Rákóczi utcán át a Hajnal utcával összekötő belső út, amely párhuzamos a Dózsa György úttal. Ez az építkezés a Kápolna utcáig ké­szen van, a Kápolna-Rákóczi út összekötője most áll kisajátítás alatt, de 1993-ban megépül. Meg kell jegyeznem, hogy a Pol­lack Mihály út burkolata rossz, ám a IV. sz. iskola építésének elkezdése esetén - amennyiben a testület így dönt - a műszaki gépek úgyis feltör­nék az utat, ezért az építkezés befe­jezése után tervezzük felújítani. Ha viszont nem lesz iskolaépítés, akkor mindenképpen javasoljuk a Pollack M. út felújítását két forgalmi sáv és két leállósáv szélességben. Folytatódik-e a kerékpárút építése? E. S.: A kerékpárút a Tolnai út végéig elkészült. Ha nagy lesz az igény, ha az erőmű dolgozói is kerékpárral szeretnének bejárni dolgozni, mert ilyen jelzés már ér­kezett a Fidesz részéről - akkor te­rületi döntés után meghosszabbít­hatnánk ezt a kerékpárutat a Borsó­cséplői útig és onnan az erőműbe. Egyelőre üyen igények érkeztek a polgármesteri hivatalhoz - zárta mondandóját Egyed Sándor.- béri -

Next

/
Thumbnails
Contents