Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
2 ATOMERŐMŰ A felújított atomreaktorról A csillebérci kutatóreaktor vezénylöterme A budapesti kutatóreaktor 1969-ben létesült Csillebércen, a Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI). A kutatóreaktor nagy szerepet játszott a hazai atomtechnikai kultúra létrehozásában. Szakemberek generációi nevelkedtek a KFKI-ban, akik korábban és ma is igen jelentős szerepet játszanak abban, hogy a paksi atomerőmű biztonsága a nemzetközi elvárásoknak teljes mértékben megfeleljen. A kutatóreaktor ugyanakkor bázisa volt a gyógyászati és ipari célú radioaktív izotópok előállításának, valamint a fizikai alapkutatásoknak. A reaktor 27 éven át zavartalanul működött - hangsúlyozta Dr. Gadó János igazgató január 6-án, a sajtótájékoztatón azonban tekintettel arra, hogy 30 éves üzemre tervezték, 1982-ben döntés született arról, hogy a reaktort rekonstruálják. A rekonstrukció során kicserélték a reaktor főberendzéseit és néhány új berendezés beépítésével biztosították, hogy a reaktor feleljen meg az ezredfordulón nemzetközileg elvárható biztonsági követelményeknek. A kutatóreaktor üzemeltetése és rekonstrukciója a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt, az illetékes hatóságok kifogást nem emeltek. A berendezések gyártása és szerelése során a hatóság szigorúan ellenőrizte az Országos Atomenergia Bizottság által kiadott minőségbiztosítási szabályzatban rögzített követelmények betartását. A kutatóreaktor lakott területektől viszonylag kis távolságban helyezkedik el, ezért - és mivel a társadalom a nukleáris létesítményekkel kapcsolatban különösen érzékeny - a biztonság elemzésére, értékelésére fokozott figyelmet fordítottak. A létesítmény vezetője kiemelte: a reaktorberendezés kielégíti a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásaiban szereplő biztonsági kritériumokat. A kutatóreaktor névleges teljesítménye 10 MW (összehasonlításképpen egy paksi blokk teljesítménye 1375 MW). A kutatóreaktor paraméterei alapvetően különböznek az atomerőművekétől, mivel a hűtővíz nincs túlnyomás alatt és hőmérséklete 60 XC. (A kutatóreaktorban lévő hasadóanyag mennyisége az egy paksi blokkban lévőnek alig több, mint egy ezreléke.) A reaktor normál üzeme során, és a feltételezhető üzemzavarok következtében sem kell radioaktív anyagoknak a környezetbe való kijutására számítani. „A rendkívül valószínűtlennek minősített esemény” esetén a környezetbe esetleg kikerülő aktivitás csak a KFKI telephelyén való tartózkodás esetén járhat egészségkárosító hatással. Az ilyen katasztrófahelyzetek következményeinek csökkentésére a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő balesetelhárítási intézkedési tervezetet dolgoztak ki a Budapesti Polgári Védelmi Parancsnokság iránymutatásával. A kutatóreaktorban keletkező kiégett fűtőelemeket a telephelyen néhány évtizedig biztonságosan, szigorúan ellenőrzött módon tárolják. A fűtőelemek telephelyről való elszállítása tekintetében a Magyar Tudományos Akadémia, a Paksi Atomerőmű Rt. és a KFKI megállapodott abban, hogy ezt a problémát a Paksi Atomerőműben keletkező kiégett fűtőelemekével együtt oldják meg. A kis aktivitású (egyébként igen kis mennyiségű) radioaktív hulladék végleges elhelyezése a Püspökszilágyiban lévő tárolójában történik. A kutatóreaktor iránt jelentős nemzetközi tudományos érdeklődés mutatkozik. Ebből a szempontból a legfontosabb a Közép-európai Kezdeményezés keretében a Nobel-díjas C. Rubbia professzor javaslata ún. kiválósági központok (centers of excelence) létrehozására. A javaslat szerint e néhány központ egyike lenne a budapesti kutatóreaktor, amely nemzetközi intézménnyé válna. Ily módon a: magyar természettudomány és technológia olyan értékes csereeszközzel fog rendelkezni, amelynek révén jó lehetőség nyílik az európai kutatás vérkeringésébe való bekapcsolásra, a nemzetközi kutatási programokban való egyenjogú részvételre. A rekonstrukció munkálatai lényegében 1990. végére már befejezésükhöz közeledtek. A KFKI átszervezése miatt csak 1992-ben zárult le a teljes rekonstrukció, immáron a KFKI Atomenergia Kutató Intézetében. A reaktor üzembe helyezése három lépésben történik, és mindegyik lépés külön engedély kiadásához kötött. Első lépés a fizikai indítás (kritikussá tétel, próbamérések kisteljesítményben), majd az energetikai indítás (a teljesítmény lépcsőzetes emelése, próbamérések és végül a próbaüzem kezdődik a névleges teljesítményen. A lakosság tájékoztatása a reaktor üzembe helyezéséről több lépcsőben (beszámoló a XII. kerületi önkormányzat környzetvédelmi bizottsága előtt, a kerület polgármesterének és az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának látogatásai, lakossági fórum, újságcikkek, tv- és rádiónyilatkozatok) megtörtént. A KFKI kutatóreaktorában végzett munkát is elősegítették, hogy a paksi erőmű a világ 10 legbiztonságosabb atomerőműve között van. Az itt végzett kísérletek során nevelkedett fel több generáció tudósaiból az a kutatógárda, akik szellemi tőkéjükkel képviselik országunkat külföldön jelentős intézményekben is. A csillebérci kutatóreaktor minden hónap utolsó péntekén nyílt napot tart, amikor is előzetes egyeztetés után szívesen fogadják azokat, akik meg akarnak ismerkedni az atomreaktorok felépítésével, működésével. A helyszínen szakemberek előadása mellett bárki megtekintheti a reaktort ts. . A sajtótájékoztatón részt vevők a felújított reaktor első látogatóiként a fűtőelemekkel már feltöltött reaktortartályba tekinthettek be. Li-Ta A nukleáris technika biztonságát felügyelik (Folytatás az 1. oldalról.)- A tárgyalások és egyeztetések során minden simán ment, vagy voltak „viharos” egyeztetések is?- Úgy jellemezném: „a szellemi pengék villogtak”. A biztonságot és az üzemi munka zavartalanságát tartottuk szem előtt, de az asztalnál egymással szemben ülve. Nem személyeket láttunk, hanem szervezeti egységeket, összefüggéseket, ez vagy az hová való, hol fejti ki a legjobban, a legfüggetlenebbül tevékenységét, munkáját.- Kérem, mondjon egy-két példát!- Hosszú évek során kifejtett elégedetlenségünk eredményeként a minőségbiztosítás a helyére került, a biztonsággal foglalkozó területre, a biztonsági igazgatósághoz. Korábban - ugyan jó szándékkal volt kezelve, de - nem volt függetleníthető az üzemi élet napi gondjaitól. Az ügyeletes mérnökök hovatartozását illetően is elfogadták javaslatunkat. Ezek az emberek óriási felelősséget hordoznak, ezt erkölcsi megbecsüléssel, függelmi viszonyuk, hatáskörük rendezésével el kell ismerni. Több témában, hosszú időn át „finom árnyalatokon” vitatkoztunk, de kellő egyezségre jutottunk. Hangsúlyozom, hogy végső válaszunkat határozatban közöljük. Kollektív bölcsességre volt szükség mindehhez.- Az atomerőmű szervezetátalakításifolyamata lezajlott. Elkészült az új szervezeti séma. Tekintsünk most ki a kapun kívülre! Szőnyi úr, mit tapasztalt, milyen az atomerőmű nemzetközi megítélése?- Az atommáglya létrejöttének 50 éves évfordulójára rendezett ünnepségen - nagy örömömre én is ott lehettem Chicagóban, ’92 december 2-án. A konferenciához kapcsolódó szakmai értekezleten - amelyen a kelet-európai atomerőművek biztonságáról volt szó, Birkhofer professzor a GRS (Gesellschhaft für Reaktorsicherheit) elnöke elismeréssel szólt a magyarországi atomerőműről, az üzemviteléről, a biztonságáról. Tette ezt olyan közegbe, ahol számos tudós és szakember volt jelen, nemcsak Kelet- és Közép-Európából, hanem az egész világból. Jólesett és megvallom büszke voltam, hogy azok szóltak elismeréssel a paksi atomerőműről, akiknek a szavára „ad” a világ. Egy tekintélyes lap a Nuclear Engineering International, évente listát közöl az atomerőművek rendelkezésre állásáról. ’91-ben az első tíz között volt három paksi blokk. Úgy gondolom ez a mi dicsőségünk is... akkor, amikor a beruházás alatt igen szigorúak voltunk vagy a minőségbiztosítás végrehajtásában következetesek voltunk vagy amikor az átalakításoknál, előírásainknak érvényt szereztünk - mi is részt vállaltunk e hatalmas munkában. Jóleső érzés a dicsérő szavakat hallani, de ez sajnos a visszájára is fordulhat. Az atomerőmű biztonságának fokozására az ország szűkös anyagi lehetőségeit ismerve jó lenne több nyugati segítség... Lehet, hogy a kiugró jó eredményekkel a sor végére szorulunk, amikor segítséget kérünk. Fábián Zsóka A fdcsamok (A fotókat a KFKI-tól kaptuk.) Magyarországi villamosenergia-termelés megoszlása fűtőanyagok szerint 1992 E8Véb 2.5% Olaj 2-!% 20.9% Atom 44 6% Termelés és Import Megoszlás ________________________________SL._______ Az emberi élet, a környezet és a működés-fenntartás szolgálatában Biztonságtudomány Társaságunk lapja, az ATOMERŐMŰ 1992. decemberében megjelent jubileumi száma áttekinti a múltat, ajelent és némileg a jövőre is tartalmaz utalásokat, miközben tiszteleg a magenergia felszabadításával és hasznosításával foglalkozó emberek előtt. A múltat a változó világ történelmi áttekintése jelenti, ami képet ad az ember törekvéseiről a különböző társadalmak kialakítása és a megélhetést biztosító technológiák folyamatos formálása vonatkozásában. A jelent egy társadalmi változás jellemzi, mely szerint növekszik azon változtatási programok száma, amelyek kevésbé diktatórikus, inkább részvételi, nyílt rendszereket céloznak, s az ipari vállalkozások sikerét a tudományra alapozzák. A jövőt, a biztos megélhetést, a nyugodtabb és biztonságosabb élet reményébe vetett hit eredményességének kellene jellemeznie. Ne higgye senki, hogy létezik valamilyen varázsszer a biztonság hiányának felszámolására. A valódi titkot a kötelező előírások betartása, megtörtént események részletes elemzése, a javító szándékú elkötelezettség, a kemény munka és az elővigyázatosság jelenti minden szinten. Az eddigi termelési minták és módszerek önkényesen aknázták ki földünket, időben fel nem ismerve a cselekedetek hosszú távú káros hatásait. A természetben uralkodó egyensúlyi folyamatok felbomlása és átalakulása készteti az embert társadalmilag-, gazdaságilag-, technikailag integrált ítéletalkotási rendszer létrehozására. Már a jelenidőben is, de a jövőben biztosan az ipari vállalkozások társadalmi elfogadtatása, elismertetése csakis úgy történhet, hogy az a társadalom számára egyre biztonságosabb és kömyezetbarátibb működést kínál. Jelen körülmények között a feladatsort csakis a korábbi ártalmakat okozó, érintett országok, fejlett társadalmak összefogása és együttes erőfeszítése oldhatja meg. E felismerés hívta életre az első világkongresszust, amely a biztonságtudomány létjogosultságát határozta meg és kijelölte helyét az új, hozzákapcsolódó tudományok között, valamint a gyakorlati tapasztalatokból származó és tudományosan (elméletileg) alátámasztott cselekvési stratégiákat közelítette egymáshoz, illetve rendszerezte. E kongresszus elsődlegesen fejlett technológiával rendelkező ipari országok használatból kifolyólagos technológiai és társadalmi átalakulásainak problémáival foglalkozott a biztonsággal összefüggésben. 2. Biztonságtudományi világkongresszus, Budapest Szintén az ipari országokra fog koncentrálni, figyelembe vesz azonban egy olyan társadalmat, amely jelentősen megváltozott az elmúlt néhány évben. Többek között ezért adhat otthont Budapest az 1993. november 21-24-ig zajló tanácskozássorozatnak. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság, mint az emberi együttélés egyik alapfeltételét, a villamos energiát szolgáltató, veszélyesnek mondott üzem, e törekvés fontosságát felismervén, a Nemzeti Szervezőbizottság munkájában, valamint az „Ipar a Környezetért” Alapítványban való részvétellel támogatja a rendezvényt. A rendezvény az alábbi témák köré csoportosuló gondolatokat tárgyalja szekciónként: A) Az ember, mint kockázati tényező. 1 ~ Áz emberi hibák.nrértéke és a teljesítménycsökkentp tényezők. Csoportdinamikai hatások a munkahelyen. Az embertől eredő kockázat csökkentése komplex műszáki rendszerekkel és ezek visszahatása a biztonságra. B) Kockázatelmélet, kockázati határértékek, elfogadható kockázat. Az elfogadható kockázat meghatározása a kockázatelmélet segítségével és ennek kísérleti ellenőrzése. C) Biztonságtudomány a közlekedésben. A biztonságtudomány szerepe a balesetek, a levegőszennyezés és a zaj csökkentésében. D) Az energiatermelés biztonságának optimalizálása. „Az emberi hanyagságából eredő kockázat csökkentése; az emberi tényező helyzete, várható fejlődése a nukleárisenergia-termelésben. Társaságunk két olyan tudós szakembert jelölt e kongresszusra, akik más-más aspektusból figyelik e technika történéseit, illetve lehetőségeit és ezen a területen végzett munkájuk, kutatásaik útján jutottak alapvető igazságok felismerésére. John G. Kemény a Harrisburg melletti Three Mile Island-i Atomerőműben bekövetkezett üzemzavart kivizsgáló Elnöki (J. Carter) Bizottság elnökeként messzemenő következtetéseket vont le a demokráciát és tudományt illetően. Marx György akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár a hazai viszonyokat jól ismervén hazánknak alapvető energiaforrásként a nukleáris energia felhasználását ajánlja. Vizsgálatai és tevékenysége a mikrovilág kutatásán kívül az emberiség kockázatvállalásainak megismertetésére irányul a fennálló veszélyeztetettségek ismeretében. A paksi atomerőmű tevékenységét és törekvéseit a biztonság vonatkozásában két előadásban mutatjuk be, melyeket tárgyukat tekintve a D. szekcióban ismertetünk. Dr. Trampus Péter (PA Rt.) és dr. Somogyi György (AGMI Rt.) „Az emberi tényezők befolyásának csökkentése az atomerőmű nyomástartó berendezéseinek szerkezeti integritására” valamint Bacs Judit (PA Rt.) „Karbantartás és biztonság” címmel - a helyes karbantartási stratégia megválasztásának és végrehajtásának összefüggése a nukleáris energiatermelés biztonságának optimalizálásával - tart előadást. Keszthelyi J. Aa alábbiakban közöljük Teller Edének születésnapjára, az Egyesült Államokbeli otthona címére küldött jókívánságainkat Tisztelt Professzor Úr! Születésnapjára szívből gratulálunk, további jó egészséget és az alkotó munkában sok sikert kívánunk. Örömmel tájékoztatjuk Önt, hogy a paksi atomerőmű 1992. december 28-án ünnepeltel, blokkjának 10 éves jubileumát, 1993. január 3-án pedig a négy blokk eddigi összesített termelése elérte a 100 ezer gigawattórát. Köszönjük Önnek, hogy személyes közreműködésével segített erőművünk társadalmi elfogadtatásában és jó hírének terjesztésében. A mielőbbi paksi látogatása reményémt^ismételten kívánunk Önnek minden jót. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság dolgozóinak nevében: Dr. Petz Ernő Paks, 1993. I. 13. vezérigazgató Összes villamosenergia-fogyasztás (34602 GWh) Az I-IV. blokk összesen (PA Rt.)
