Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-08-01 / 8. szám

ATOMERŐMŰ 9 Nyílt levél Dr. Ótós Miklós üzemi főorvos úrnak Tisztelt Főorvos Úr! Mint üzemi lapunk szerkesztőbizottságának tagját, önkormányzati kép­viselőt és főként mint üzemi főorvost keresem meg a következő kéréssel. Ahhoz, hogy egy országban komoly, pozitív irányú változások következ­zenek be, szükséges, hogy polgárai megváltoztassák gondolkodásmódju­kat, tetteiket és emberi kapcsolataikat. Igen fontos például, hogy miként törődünk saját és embertársaink közér­zetével és egészségével. Tőlünk nyugatra igen szigorú és átgondolt intézkedéseket hoznak a do­hányzás visszaszorítására, a felvilágosító tevékenységre és a nem dohány­zók egészségének védelmére. Az intézkedések között több országban szerepel a munkahelyi dohányzás kérdése: a nem dohányzók védelmére megtiltották a dohányzást a közös he­lyiségekben. Nálunk ez a téma vagy tabu, vagy óriási konfliktusok forrása a két tábor között. Közben pedig az irodákban és a műhelyekben „ vígan "szívjuk az élte­tő nikotint, ennek hatása pedig a munkahelyi közérzetünkre és az egészsé­günkre beláthatatlanul káros. Tisztelt Főorvos Úr! Kérem vesse latba befolyását, tekintélyét és mint üzemi főorvos, tegyen lé­péseket a munkahelyeken, a közös helyiségekben történő dohányzás azon­nali betiltására! Köszönettel: STIEB GÁBOR raktárvezető 07. raktár Ui. Felhívás: tisztelt dohányzó és nem dohányzó munkatársaim! Kérem, erősítsenek meg szándékomban és egyetértésük esetén küldjenek néhány soros támogató levelet dr. Ótós Miklós üzemi főorvos úrnak, vala­mint üzemi lapunk szerkesztőségének! (Cím: 7031 Paks, Pf. 71. Köszönöm! Tisztelt Olvasó! Részemről nagyon örültem a mellékelt nyílt levélnek. Évekkel ezelőtt magam is tettem kísérletet, hogy a dohányzást vállala­ti szinten próbáljuk visszaszorítani, sajnos eredménytelenül. Félek azonban attól, hogy a leírt gondolatokra néhány ingerült levél lesz a vá­lasz. Az egyik fél felpanaszolja az elszenvedett betegségeit. A megoldást talán az alábbi elvek betartása segítené: 1. Minden dohányzónak be kellene látnia, hogy a dohányfüst kelle­metlen a nem dohányzó számára. 2. A káros hatás nemcsak a dohányzót, hanem a passzív dohányzót is sújtja. (Az Egészségügyi Világszervezet határozata szerint mindenkinek joga van a tiszta levegőre.) 3. Előbbi alapján nincs jog arra, hogy más egyént pusztán kényelmi okokból egészségkárosító hatásnak tegyek ki. (Ez erősebb érv a dohány­zás személyiségi jogainál.) 4. Az első három pontból adódó feladat, pozitív tolerancia kialakítása a nem dohányzók érdekében és nem fordítva. 5. A dohányzás korlátozását rt. szintű határozat is segítheti. (Az MVM már megtette.) 6. Végül pedig ne feledjük, egy határozatot be is kell tartani. DR. ÓTÓS MIKLÓS * Dr. Halzl József, az MVM Rt. vezérigazgatója a 6/92. számú 1992. jú­nius 11 -éo kelt körlevelében rendelkezett a munkahelyi dohányzásról. „Az egészséges és biztonságos munkavégzésfeltételeinek továbbijavítása érdekében a dolgozók egészségének megőrzésére irányuló átfogó program részeként, a dohányzás által okozott ártalmak mérséklése céljából"szüksé­ges a szigorú intézkedés. A körlevelet a 32. sz. Heti tájékoztató mellékletében olvashatjuk. Idézet a körlevélből (emlékeztetőül)- A konszernben szervezett mindenfajta hivatalos rendezvényen (mun­kaértekezlet, tanácskozás, ünnepség, zsűri stb.) tilos a dohányzás.- Minden olyan munkahelyen, ahol egyszerre több ember tevékenykedik és közülük legalább egy ezt igényli, a dohányzást ugyancsak mellőzni kell.- Tilos a dohányzás a büfékben, étkezdékben, a várakozásra szolgáló he­lyiségekben, illetve azokon a munkahelyeken, ahol ügyfélforgalom van (pl. irattár, telex, porta stb.).- Az olyan munkahelyeken dolgozó dohányosok, ahol a dohányzás nem megengedett, az erre a célra kijelöltjól szellőztethető helyiségeket, illetve fo­lyosószakaszokat vehetik igénybe.- A jelen rendelkezés be nem tartása a munkavédelmi előírások szándé­kos megszegésének minősül és végső fokon a munkaviszony rendkívülifel­mondás útján történő megszüntetésének alapjául szolgálhat. Ezúttal is kérem a dohányzó munkatársakat, hogy igyekezzenek káros szenvedélyüktől megszabadulni, vagy ha ezt nem tudják megtenni, akkor saját és kollégáik egészségének védelme érdekében tanúsítsák a lehető leg­nagyobb fokú önmérsékletet. Egy meleg nyári napon l>áv id Erzsébet harmadvezető a pótvízelőkészítő vezénylőpultjánál Varga József gépész az UH-rendszeríí vízszivattyúk tömszelencéjét, illetve áramfelvételét ellenőrzi a hütőgépházban Valóban emelkedik a rákos megbetegedések száma? Az elmúlt hónapokban szárnyra kapott a hír: Tolna megyében - és így Pakson is - az országos átlaghoz viszonyítva a legmaga­sabb a rákos megbetegedések száma. A magas megyei átlagról állítólag a tv-ben is szó volt. Számomra nem meglepő ez a hír, hi­szen évek óta keringenek ilyen és ehhez hasonló vélekedések. Az viszont meglepő, hogy ezt a negatív csúcsot is az atomerőmű rovására írják. Évek óta gyűjtöm a városra vonatkozó demográfiai adatokat, így egy közel 10%-os minta alapján tényekkel tudok válaszolni a címben feltett kérdésre. Erre a közel 10%-os mintavételre a Paksi Református Egyházközség halálozási anyakönyvei adtak lehető­séget, ugyanis kigyűjthettem az anyakönyvekből 1861-től 1980- ig az elhalálozások okait. A kigyűjtött adatok sok-sok tragédiáról vallanak, különös tekintettel a történelmi fordulóinkra, ám most csak a szigorú számszaki adatoknál maradjunk. Az könnyen kiszámítható volt - néhány hónap alatt - hogy 1861-1899 között 1793 fő halt meg, és ebből 45 fő volt rákos. Vi­szont 1900-1980 között 1822 fő halt meg, és a rákban meghaltak száma már 122 fő. Vagyis az 1861-1899 között elhunytak 2,5%-a, az 1900-1980 közötti időszak halottainak pedig már a 6,7%-a rák áldozata. Áttekinthetőbb az adat, ha 20 éves bontásokban vetítjük ki a számokat: ÉV Összes haláleset Ebből A rák a halál­(fo) rák (fo) esetek %-ban 1861-1880 1001 17 U 1881-1900 832 28 3,3 1901-1920 670 21 ■ 3,1 1921-1940 453 21 4,6 1941-1960 341 34 9,9 1961-1980 318 46 14,4 ÖSSZESEN 3615 167 4,6 A táblázat áttekintése után megállapíthatjuk: valóban emelke­dik a rákban elhunytak száma - amely nem azonos a rákbetegek számával - és a címben feltett kérdésre a válasz sajnos, az igen. Ám hozzá kell tenni: ez csak a vizsgált közel 10%-os minta alap­ján igaz. Még pontosabb adatot akkor kapunk, ha sikerül hasonló for­mában feldolgozni a katolikus egyház anyakönyveit is, hiszen az a lakosság több mint 60%-át reprezentálja. A 120 év távlatában megfigyelt tendencia nem hiszem, hogy kedvezőbbre fordul 1981-2000 között, de nem azért, mert 1982- ben elindult az atomerőmű első blokkja. BEREGNYEI MIKLÓS Partnerkapcsolat-keresés A kontaktuskeresés eredmény­re vezetett és létrejött a német Isar 2 atomerőmű képviselői és a paksi atomerőmű vezetői között a sze­mélyes találkozó, 1992. augusztus 4-én. Dr. Brosche a Bayernwerk AG vezetője, Hans Jürgen Beuerle, az Isar 2 igazgatója és Maximilian Rank részlegvezető tájékoztató előadáson, majd üzemlátogatá­son ismerkedhetett meg az atom­erőművel. A kellemes légkörű találkozón dr. Petz Ernő vezérigazgatónk be­szélt a paksi atomerőmű jelentő­ségéről, a magyarországi villa­­mosenergia-rendszerben elfoglalt helyéről, szerepéről. Elmondta, hogy az iparágban az elmúlt év­ben nagy horderejű változások történtek, megalakult az MVM konszern és részvénytársaságai. Időszerű lett a paksi atomerő­műben a szervezet fejlesztése, átalakítása, mely folyamat még napjainkban is tart. A vendégek részleteiben is megismerkedhettek az üzemvitel, a termelés, a nukleáris biztonság és a gazdálkodás területeivel. Néhány adatot megtudtunk a Bayernwerk és az Isar 2 atomerő­műről. A Bayernwerk három atomerőművet üzemeltet és to­vábbi két atomerőmű üzemelteté­sében részt vesz. Az Isar 2 atom­erőmű reaktora nyomottvizes rendszerű, 1400 MW teljesítmé­nyű. 380 kV-os távvezetékken ve­zetik el az energiát. Az erőművet a KWU tervezte és építette 1982—88-ig. Az isari (1,2) atomerőmű 700 főt foglalkoztat, főjavítások idején ez a szám a többszörösére emel­kedik. Nagy hangsúlyt helyeznek - többek között - a környezetvé­delemre, a radioaktív anyagok környezetbejutásának megakadá­lyozására. Szép kivitelű prospek­tusuk az atomerőmű életéről tel­jes keresztmetszetet ad. Dr. Brosche úr örömét fejezte ki, amiért létrejöhetett ez a találkozó, remélhetőleg a partnerkapcsolat is kialakul. „Kizárólag csak jót hal­lottam a paksi atomerőműről!'’ je­lentette ki a német vendég. A vendégek üzemlátogatáson vettek részt: a főjavítási bázist, a 4- es blokkvezénylőt, a turbinacsar­nokot, a dozimetriai vezénylőt, a reaktorcsamokot tekintették meg. Délutáni müszakváltás A Isar 2 atomerőmű elvi sémája A bádogos- és szigetelőműhelyben Hirmann Imre csoportvezető a bontható armatúraburkolat összeállítását ellenőrzi

Next

/
Thumbnails
Contents