Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-08-01 / 8. szám

8 ATOMERŐMŰ Megjelent a JELLEMZŐ STATISZTIKAI ADATOK 1991 Magyar Villamos Művek Rt. Főbb erőművek Erőmű Tüzelőanyag Gépegységek 1991. év száma db teljesítménye egyenként MW villamos teljesít­ménye összesen MW névleges hőteljesít­mény MW villamos­energia-termelés GWh hőszolgáltatás TJ Ajka szén 5 3x30+12+10+19 132 345 486 4 372 Borsod szén 9 4x30+4+5+10+12+21 171 532 624 3 981 Budapest szénhidrogén 16 min 1,3 - 32 max 131-163 2315 646 18 183 Dunamenti szénhidrogén 13 6x215+3x150+50+40+2x20 1 870 514 3 820 7 631 Mátra lignit 5 3x200+2x100 800 47 3 050 203 Inota szén 5 4x20+12 92 138 140 817 Inota (GT) olaj 2 2x85 170 0,4-Oroszlány szén 4 1x55+3x60 235 42 1 288 439 Paks nukleáris 8 4x440 1 760 135 13 726 676 Pécs szén 6 2x60+30+35 229 537 932 3 809 Bánhida szén 1 100 ÍOO 35 526 108 Tiszapalkonya szén 7 1x50+13+15+7+3x55 250 278 950 2 673 Tisza II. szénhidrogén 4 4x215 860 ■. -2 371-A villamos terhelés napi megoszlása nyáron és télen 1992/3. SZÁM KÖZLEMÉNYEK Részlet a tartalomból: DR. BÜKI GERGELY - DR. HALZL JÓZSEF: Megalakult az MVM Rt. DR. JÁROSI MÁRTON: A magyar Villamos Művek Rt. megalakulása DR. SZÖRÉNYI GÁBOR: Az átalakulás ünnepi eseményei Az MVM Rt. igazgatóságának közleményei Az MVM Rt. vezető tisztségviselői Az MVM Rt. igazgatóság közleményei Az átalakuláshoz kapcsolódó igazgatósági határozatok Az MVM Rt. Alapító Okiratának aláírását követően 1992. február 6-án tartotta első ülését az rt-nek az alapító által kijelölt tagokból álló igazgatósága. Az igazgatóság az rt. működését biztosító alapvető kérdé­sekben már ezen az ülésen az alábbi határozatokat hozta. 1/1992. számú határozat (február 6.) Az igazgatóság az előterjesztett Szervezeti és Működési Szabályzatot, mint a szervezeti és működési rend korszerűsítésének alapdokumentu­mát elfogadja azzal a változtatással, hogy a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának a tervezetben a jogi és igazgatási főosztályhoz rendelt te­vékenységét a pr-irodához kell áttenni. Az igazgatóság egyidejűleg kötelezi az MVM Rt. vezérigazgatóját arra, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásait 1992. május 21- ig vezesse be, továbbá arra, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat bevezetésének folyamatáról 1992. március 15-ig adjon tájékoztatást az igazgatóságnak. 2/1992. számú határozat (február 6.) Az igazgatóság az alapító okirat 51. pontjában foglaltakra is tekintettel úgy rendelkezik, hogy felhatalmazza az MVM Rt. vezérigazgatóját, hogy az MVM Rt. minden munkavállalója felett teljeskörűen, az igazgatóság által nem korlátozottan gyakorolja a munkáltatói jogokat. A Kollektív Szerződés megkötésének, módosításának vagy felmondásának joga azonban az igazgatóságot illeti. Az 1992. március 13-i ülésen az igazgató­ság meghatározta a cégjegyzésre jogosult alkalmazottak körét. 9/1992. számú határozat (március 13.) Az igazgatóság az előterjesztésnek megfelelően felhatalmazza az MVM Rt. üzemviteli igazgatóját, fejlesztési igazgatóját, gazdasági igaz­gatóját, valamint a jogi és igazgatási főosztály vezetőjét arra, hogy az MVM Rt-t feladatkörében eljárva cégjegyezze. Az igazgatóság egyúttal hozzájárul ahhoz, hogy nevezettek cégjegyzési joga cégbírósági bejegy­zést nyeljen. A részvénytársaság vezetősége az igazgatóság 1992. május 10-i ülésén adott tájékoztatást az 1/1992. számú határozat végrehajtásá­ról, amelyet az igazgatóság tudomásul vett az alábbiak szerint: 25/1992. számú határozat (május 10.) Az igazgatóság a konszern új szervezeti felépítésének kialakításáról szóló tájékoztatóban összefoglalt intézkedéseket - mint az 1992. február 6-i 1/1992. sz. határozatának végrehajtását -jóváhagyólag tudomásul ve­szi. Az SZMSZ tapasztalatait, illetve esetleg szükséges módosítását az igazgatóság októberi ülésén fogja tárgyalni. Az ismertetett és idézett ha­tározatok tartalmukban szorosan kapcsolódnak az MVMT átalakulásá­nak folyamatához. Az igazgatóság egyéb határozatait a következő szá­munkban jelentetjük meg. Paksi kortárs képzőművészeti gyűjtemény Korábban, ha valaki mara­dandó művészi élményt nyúj­tó kiállítást akart megnézni és érdeklődött a környezetében, hogy hová érdemes mennie, Paks városát biztosan nem ja­vasolták volna. Ma már a modern képző­művészet élményeiért Paksra is lehet jönni, mindenekelőtt azonban a paksi polgároknak kell megnézni azt a páratlan kortárs képzőművészeti gyűj­teményt, amely több művész és műkedvelő együttes mun­kájának eredményeképpen született meg. Ha nem lennék biztos ben­ne, hogy ez a képzőművészeti gyűjtemény - mely már dol­lárban számítva is milliós nagyságrendű - szinte pénz nélkül jött össze, akkor is tud­nám: manapság sem Pakson sem máshol nincs pénz a kul­túrára, a művészetre. Halász Károly paksi születé­sű, országosan és nemzetközi­leg is elismert, különleges ké­pességű képzőművész, követ­kezetes, több évtizedes „ma­kacs álmodozása” eredmé­nyeként született meg a Paksi Képtár. A képtár megnyitóját az el­múlt év végén tartották meg. A több, mint ötven alkotó - kiállító - között olyan neveket olvashatunk, melyek képvise­lik és méltán uralják a mai mű­vészeti életet. Néhány közü­lük: Bak Imre, Csiky Tibor, Ga­lántai György, Fajó János, Ke­serű Ilona, Maurer Dóra. A hí­res Pécsi Műhelyesek, akik a ’70-es években vezéregyénisé­gekké lettek: Ficzek Ferenc, Ha­lász Károly, Kismányoky Károly, Borbás Klára, Soós Tamás. E sorok írója nem rendsze­res látogatója és nem tökéletes ismerője e művészeti terület­nek. De nem ment el egy-egy szép alkotás, művészeti kiállí­tás mellett szó nélkül. Kikapcsolódásként, művé­szi élményszerzés céljából lépjenek ki egy kicsit a turbi­nák, a gőzfejlesztők, az alfanu­­merikák és a szervezeti válto­zások világából és látogassa­nak el a paksi Szent István téri volt Erzsébet Szálló területén lévő képtárba! FÁBIÁN Halász Károly Ágh István Ágh István költő-író kö­zel negyedszázada rend­szeres látogatója Paksnak. Az idén kiemelkedő mun­kájáért Kossuth-díjat ka­pott. Az Évfordulók című verse a Szép versek 1991 kötetben jelent meg. ÉVFORDULÓK Nemcsak a délutáni nap, ahogy cirmolja a fatörzsön a mohát tetszetős aranyzölddé, mint finom muszlinsálat, ajándék nyakadon, tiéd a barka, pedig ott hamvad bársonnyá a bokor bogán, fogadd el tőlem március páros harkályát, s ezt az ibolyát, úgy adom át, hogy le se szakítom. Nemcsak a feledéssel tüntetők, ahogy kizárták magukat a tél megülepedett szegleteiből, s mi is velük a körhintán, pedig csak állunk, s hosszan örülünk nekik s nekünk itt, mintha valami mesebeli falusi búcsúban, erdei réten, hol a vadak is célba lőhetnek záróra után. Nemcsak mert olyan vasárnapias , minden, inkább mert idegyűlik az összes napunk, évünk, évtizedünk, ami elmúlt, az együtt, a külön, születéseink, túléléseink, sortűz, karambol, hasmetszés, beforrt és mégis kibírt nem-bírom-tovább, ahogy a barka a bokor bogán, úgy adom át, hogy le se szakítom.

Next

/
Thumbnails
Contents