Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-08-01 / 8. szám

6 ATOMERŐMŰ Megegyeztünk Életbe lépett a Kollektív Szerződés módosítása. Erről beszélgettem dr. Szinger Zsuzsanna jogtanácsossal- Mikor kezdett el foglalkozni a részvénytársaság és az érdekvédel­mi szervezetek a Kollektív Szerző­dés módosításával?- A szerződés éves rendes mó­dosításának munkáit év elején el szoktuk kezdeni a korábbi évek­ben. Ez most is megindult, azon­ban az idei év mégis rendhagyó­nak bizonyult. Az igazi érdemi munkát csak az új Munka Tör­vénykönyve (Mt.) parlamenti vi­tája és elfogadása után lehetett megkezdeni. A kihirdetett tör­vény a Magyar Közlönyben csak május közepén jelent meg. Ekkor tudtuk csak megismerni az új ren­delkezések lényegét, ettől kezdve azonban rendkívül intenzív mun­kát kellett végezni. Az Mt. szabá­lyait tanultuk, értelmeztük, min­den lehetőséget megragadtunk képzések folyamán a vitatott kér­dések tisztázására. Megtudtuk, július 1-jéig min­denképpen el kell végezni a szer­ződés rendszerében azokat a vál­toztatásokat, amelyek lehetővé te­szik az év második felében az új munkajogi szabályoknak megfe­lelő működést. Ez nem a törvény­ben megoldott határidő vagy kö­telezettség volt, hanem abból kö­vetkezett, hogy július 1-je után a szerződéskötésre jogosult fél a munkavállalói oldalon nem is­mert mindaddig, amíg az üzemi tanácsokon történő „megmérette­tés” nem történik meg. Július 1-je előtt pedig a régi szabályok szerint lehetett Kollektív Szerződést köt­ni vagy módosítani.- A módosításra tett javaslatok bekérése és annak feldolgozása ho­gyan bonyolódott le?- A munkáltatói oldalról a mó­dosításra tett javaslatokat még március hónapban összegyűjtöt­tük. E módosítási javaslatok túl­nyomó többsége többletjuttatási igényt tartalmazott; új bérpótlé­kok bevezetését, új területek ill. munkakörök premizálását, a már meglévő bérpótlékok alkalmazási körének kiteijesztését, egyes terü­letek kitüntetési és elismerési ja­vaslatait. Ezeket sajnos nem tud­tuk figyelembe venni, mert az a döntés született, hogy az új Mt.-re történő átállásra készített módosí­tási tervezet csak a legszüksége­sebb változtatásokat tartalmazza. Egyben döntés született arról is, hogy év végéig új Kollektív Szer­ződést kell készíteni, amelynek során ezek a felvetések is figye­lembe vehetők lesznek. A módo­sítási tervezet során alapvető ve­zérlő elvként szerepelt a már ko­rábban adott juttattások garantá­lása, valamint a helyi szabályozás hozzáigazítása az új Mt. kogens - feltétlen érvényesülést kívánó - rendelkezéseihez. Az Mt. új szabályozási rendsze­rében ugyanis az állami szabályo­zás visszavonul. Csak a minimum juttatásokat határozza meg, azo­kat, amelyek minden munkavi­szony nélkülözhetetlen elemei. A kollektív szerződésekre helyező­dik a hangsúly a további juttatások és kedvezmények megállapítása tekintetében. A megváltozott munkajogi sza­bályozás több juttatást helyezett hatályon kívül. Ilyenek voltak pl. a jubileumi jutalom vagy a sugárár­­talmi pótszabadság. Ez utóbbinál azzal a pontosítással, hogy az Mt. csak az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyeken dolgozó munka­­vállaló részére, mértékét azonban a kollektív szerződésre bízta. Visszakanyarodva a kérdés lé­nyegéhez, a módosítási tervezet összeállítására ütemterv készült, amelyben az SZSZIG illetékes szakterületei - személyzet, mun­kaügy, szociálpolitika, adminiszt­ráció - kaptak feladatokat és adták meg saját területük módosító ja­vaslatait az új Mt., valamint a munkahelyi vezetők által leadott javaslatok figyelembevételével. Az érdekképviseleti szerveze­tek is összegyűjtötték a módosítá­si javaslataikat és fit az igazgató­ságunknak átadták. A végleges - az érdekegyezteté­si vitára is alkalmas anyag - már ennek figyelembevételével tör­tént. Ezután kerülhetett sor a tár­gyalásokra az érdekegyeztetési fo­lyamatban.- Természetesen a végleges anyag összeállítása előtt voltak viták. Ezek milyen természetűek voltak? Pl. fél­reértelmezés, egyes területek túlzott kiemelése stb.- Voltak viták, konfliktusok, de azt mondhatjuk, hogy az érdek­­egyeztetési mechanizmusban ezek a munkák természetes velejárói. Ehhez hozzászoktunk már, a ko­rábbi években is kemény „csatákat” kellett vívni. Még olyan év is volt, amikor több hónapig nem írtuk alá a kollektív szerződést, mert nem volt a felek között megegyezés. Vé­gül külső szakértő igénybevételével sikerült mindkét félnek elfogadható álláspontot kialakítani. A mostani módosítási eljárásnak két sajátossága volt. Az egyik, hogy a munkavállalói oldalon három fél tárgyalt, a másik pedig az, hogy a végleges döntés az igazgatósági ülé­sen született. A munkáltatói jogok gyakorlását a vezérigazgatóra ru­házta az igazgatóság a kollektív szerződés elfogadását kivéve. Szerencsére azonban mindenki átérezte a felelősséget, hogy július 1-jéig mindenképpen megegyezés­re kell jutni. A módosítás során vitáink első­sorban az egyenlőtlen munkaidő­beosztással, a munkaközi szünettel, a műszaki alkotói díjjal, a prémium­mal, a túlmunka és a készenlét ér­telmezésével voltak.-A Kollektív Szerződés 17. sz. mó­dosítása 1992. július l-jével életbe lé­pett, érvényes. Kérlek, említs meg két­­három olyan esetet, amikor inkább a dolgozónak kedvezett a módosítás, és olyat is, amikora munkáltatónak.- A munkavállalóknak kedvez a szabályozás a már említett kétjutta­­tásnál, az egészségügyi pótszabad­ságnál és ajubileumi jutalom eseté­ben. Tovább folytatva a felsorolást ilyen még a tanfolyam idejére járó tanulmányi kedvezmény. Az új Mt. ugyanis csak az iskolarendszerű képzésre biztosít tanulmányi ked­vezményt. A tanfolyam pedig nem minősül ilyennek. Ugyancsak ide kell sorolni a fizetés nélküli háztar­tási napot is, amelynek igénybevé­telére az a dolgozó nő vagy a gyer­mekeit egyedül nevelő apa jogosult, aki legalább két 16 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza. Inkább a munkáltató érdekében létrehozott szabályok a további munkaviszony és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szabá­lyai, a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén alkalmazható joghátrányok, valamint az egyes különleges meg­őrzési, felelősségi szabályok. Tovább folytatva a gondolkodást még egy csoportot lehetne képezni: „a mindkét fél érdekében állót”. Ilyennek minősíteném a munkavi­szony létesítésének új szabályait, a felmondási időket, a rendkívüli fel­mondás munkáltatói és munkavál­lalói részről történő megfogalmazá­sát stb. Mindkét félnek kedveznek, mert garanciális jelleggel rögzítik a követendő eljárást.- Régóta dolgozol az erőműben és itteni „életed” a paragrafusok között éhed, jól eligazodsz közöttük. Mit ja­vasolsz a dolgozóknak, a megannyi betűhalmaz olvasása közben mire fi­gyeljenek, hogyan tudják jobban megérteni a munkavállalók és a munkaadók között kötött szerző­dést?- Köszönöm az elismerést. Bár én magam úgy érzem, hogy szak­mánknak sajátossága lett a nagyszá­mú, teijedelmes, gyorsan változó joganyag egyre nehezebb követése. Különösen, ha naprakészen akar­juk tudni az Alkotmánybíróság ha­tározatait vagy az eseti bírósági dön­téseket is. Éppen azért, ma már csak úgy lehetséges, ha szakosödunk. Ezért megértem azokat, akiknek ilyen képzettségük nem lévén na­gyobb gondot okoz az eligazodás, esetleg nehezebben képesek érde­keik felismerésére. Nekik üzenem; ne szégyelljenek kérdezni, legyen meg a szándék a dolgok megisme­résére bennük. Ne csak a jogaikat fedezzék fel, hanem a kötelezettsé­geiket is ismerjék meg. Ezt azért mondom, mert a munkaügyi viták során többször tapasztaltam, nem mindenki ismeri azt, hogy a jogsza­bály nem tudása nem mentesít a fe­lelősség alól, sőt az arra történő hi­vatkozás sem, hogy a kifogásolt ma­gatartást más is elkövette.- Fábián -A zajról Bizonyára sokan tudják, hogy a TBC kórokozóját Ro­bert Koch fedezte fel. Azt már bizonyára kevesebben isme­rik, hogy volt egy nagy és saj­nos beigazolódott jóslata, hogy „az emberiség egyszer úgy fog küzdeni a zaj ellen, mint a TBC ellen”. Hogy meny­nyire így van ez? Dolgozóink zöme városla­kó! Ilyenkor nyáron - de télen is - hányán nem tudnak el­aludni, vagy éppen ijednek fel az esti, vagy éjszakai órákban autó- vagy motorberregésre, ajtócsapkodásra, személyek által okozott lármára stb. Néhány éve sokan vettek telket a jó levegő miatt és vala­mi azért csak terem és csend van stb. jelszóval! Ma minden más megma­radt, azonban a csend, „hála” a rotációs kapáknak, a motoros permetezőgépeknek, teljesen elveszett. Erre még később kell né­hány szót fordítani. Miért foglalkozunk ezen írás keretében a zajról? Dolgo­zóink közül már több, mint 30 fő szenved halláskárosodás­ban. Több dolgozónknál ez még nem kifejezett károsodás, de a hallásvizsgálatok alkalmával az orvosok már látják a diag­nózison, hogy gond van, illet­ve később ebből kifejezett hal­láskárosodás fog bekövet­kezni. A területünkön viszonylag sok a zajos munkahely. Pl. tur­binacsarnok, dízelgépházak, kompresszorházak, vízkivételi mű, szellőzőgépházak stb. A terület pontos feltérképezését már több éve megkezdtük és ma már néhány hely kivételé­vel pontos munkaegészség­ügyi térképek állnak rendelke­zésünkre. A munka körülményeinek javítása érdekében sok min­den történt, ezzel természete­sen nem azt akarom mondani, hogy nincs mit tenni. A zajcsillapítás érdekében is sok mindennel próbálkoz­tunk. Több vállalat, kutatóin­tézet stb. volt itt, még dán szakvállalat is. Mértek, megál­lapítottak, aztán horribilis ösz­­szegért ígértek megoldást, il­letve vélt megoldást. Pl. turbi­nacsarnokban kb. 200 millió Ft-ért ígértek 1-3 decibel zaj­­csökkentést. Azonnal látható, hogy ez kivitelezhetetlen, nem beszélve arról, hogy a megoldás más műszaki prob­lémákat hozott volna elő. (Burkolás miatti túlmelege­­dés, burkolatok elhelyezése nagyjavításkor, tűzbiztonság stb.) A fentiekből egyértelmű, hogy egyetlen megoldás ma­rad, az egyéni hallásvédő eszkö­zök használata! Ennek a vé­dőeszköznek a használatát nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni! A zaj ugyanis egy alatto­mos veszélyforrás, mert általá­ban nem azonnal hat. Míg pl. ha valaki nem használ védő­­szemüveget és egy szilánk a szemébe pattan, azt azonnal észleli, ha semmi nem megy a szeme felé, akkor természete­sen nem vesz észre semmit. Addig, aki a turbinacsarnok­ban éveken keresztül egész nap nem használ hallásvédőt, az előbb-utóbb biztosan meg­­süketül, illetve halláskároso­dást szenved. Akkor még nem beszéltem az egyéb zajterhe­lésről. Képzeljük csak el: vala­ki egész műszakban a turbina­­csarnokban volt, délután el­ment a kertjébe a motoros per­metezőjével permetezni, este pedig a walkman-ét hallgatja - Amerikában a fiatalok jelen­tős része a kb. 110 dB-nek megfelelő zajszintje miatt hal­láskárosodást szenvedett -, vagy éppen diszkóba megy, ami szintén nem az a kimon­dottan csendes hely. Azt hi­szem, érzékelhető, hogy en­nek az embernek előbb-utóbb „meg kell süketülnie”, s akkor még nem beszéltem az ideg­­rendszeri és más bántalmak­­ról. Kertész András turbina-karbantartó lakatos használja a fejvédőt és a fül­tokot A halláskárosodás megálla­pítása után pedig kezdődik a vita, hogy akkor most hol is kapta az illető a halláskároso­dást! Ember legyen a talpán, aki ezt megnyugtatóan megálla­pítja. Mivel ez konkrétan nem állapítható meg, ebből aztán további vita és idegeskedés, netán pereskedés származik, ami megint nem hiányzik sen­kinek. Ismét csak vissza kell térni a hallásvédő eszközök haszná­latához. Azt hiszem, az olyan munkavédelmisek, akik már nem egészen fiatalok, kötet­nyi kifogást írhatnának le, amelyeket a dolgozók szoktak felhozni, hogy miért nem használják az egyéni védőesz­közt. Biztos, hogy valami igazság­­magva mindegyiknek van, de ez az igazság oly kicsi érték pl. a kifogástalan hallás megma­radása mellett, hogy nem ér­demes újabb és újabb kifogá­sokon gondolkodni, hanem sokkal egyszerűbb védőeszkö­zöket használni. Az is jó lenne, ha ebből megérthető lenne, hogy nem az én érdekem ez, hanem ez valóban az egyén ér­deke! Ezzel a kis írással tulajdon­képpen az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet, hogyje­­lezzem, baj van ezen a terüle­ten és hogy mindenkihez szól­jak: emberek, vigyázzunk ma­gunkra, míg nem késő! És még valamit! Ha nem kell, ne keltsünk zajt - van úgyis belőle elég - sem géppel, sem berendezéssel, sem ordí­tással. A nagy hangerő nem jelent egyben igazságot is! ÉBER JÓZSEF Munkakönyvek kiadása A 103/1992. (VI. 26.) Korm. rend. 2. § (2) bek. alapján a mun­káltató köteles a munkaviszonyban állók munkakönyvét kiadni. Amennyiben a munkavállaló a munkakönyvét nem veszi át, il­letve az nem adható át részére, úgy azt a munkáltató egy évig kö­teles csak megőrizni és egy év lejártával meg kell semmisítenie. A munkakönyvek kiadására a nyári szabadságolásokra tekin­tettel szeptember első felében kerül sor, a 101/C épület I. emelet 107-es szobájában. Felhívják a dolgozók figyelmét a munkakönyv megőrzésére, mivel az továbbra is munkaviszony igazolására szolgáló elsődle­ges okmány, így annak átvétele és megőrzése minden munkavál­lalónak saját érdeke. A kiadás abc-sorrendben történik a következő időpontokban: de. 9-12 óra és du. 13-15 óra között. A világos célokért, hatékony eszközökkel... Az A-B betűvel kezdődő vezetéknevű munkavállalók: 1992. szeptember 07-én C-É: 1992. szeptember 08-án F-J: 1992. szeptember 09-én K: 1992. szeptember 10-én L-M: 1992. szeptember 11-én N-P: 1992. szeptember 14-én R-S: 1992. szeptember 15-én SZ-ZS: 1992. szeptember 16-án. A jogi állományban (tartós beteg, szül. gyed, gyes-en lévők, va­lamint katonai szolgálatát teljesítők) munkakönyvét meghatal­mazással a hozzátartozó is átveheti.

Next

/
Thumbnails
Contents