Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-08-01 / 8. szám
6 ATOMERŐMŰ Megegyeztünk Életbe lépett a Kollektív Szerződés módosítása. Erről beszélgettem dr. Szinger Zsuzsanna jogtanácsossal- Mikor kezdett el foglalkozni a részvénytársaság és az érdekvédelmi szervezetek a Kollektív Szerződés módosításával?- A szerződés éves rendes módosításának munkáit év elején el szoktuk kezdeni a korábbi években. Ez most is megindult, azonban az idei év mégis rendhagyónak bizonyult. Az igazi érdemi munkát csak az új Munka Törvénykönyve (Mt.) parlamenti vitája és elfogadása után lehetett megkezdeni. A kihirdetett törvény a Magyar Közlönyben csak május közepén jelent meg. Ekkor tudtuk csak megismerni az új rendelkezések lényegét, ettől kezdve azonban rendkívül intenzív munkát kellett végezni. Az Mt. szabályait tanultuk, értelmeztük, minden lehetőséget megragadtunk képzések folyamán a vitatott kérdések tisztázására. Megtudtuk, július 1-jéig mindenképpen el kell végezni a szerződés rendszerében azokat a változtatásokat, amelyek lehetővé teszik az év második felében az új munkajogi szabályoknak megfelelő működést. Ez nem a törvényben megoldott határidő vagy kötelezettség volt, hanem abból következett, hogy július 1-je után a szerződéskötésre jogosult fél a munkavállalói oldalon nem ismert mindaddig, amíg az üzemi tanácsokon történő „megmérettetés” nem történik meg. Július 1-je előtt pedig a régi szabályok szerint lehetett Kollektív Szerződést kötni vagy módosítani.- A módosításra tett javaslatok bekérése és annak feldolgozása hogyan bonyolódott le?- A munkáltatói oldalról a módosításra tett javaslatokat még március hónapban összegyűjtöttük. E módosítási javaslatok túlnyomó többsége többletjuttatási igényt tartalmazott; új bérpótlékok bevezetését, új területek ill. munkakörök premizálását, a már meglévő bérpótlékok alkalmazási körének kiteijesztését, egyes területek kitüntetési és elismerési javaslatait. Ezeket sajnos nem tudtuk figyelembe venni, mert az a döntés született, hogy az új Mt.-re történő átállásra készített módosítási tervezet csak a legszükségesebb változtatásokat tartalmazza. Egyben döntés született arról is, hogy év végéig új Kollektív Szerződést kell készíteni, amelynek során ezek a felvetések is figyelembe vehetők lesznek. A módosítási tervezet során alapvető vezérlő elvként szerepelt a már korábban adott juttattások garantálása, valamint a helyi szabályozás hozzáigazítása az új Mt. kogens - feltétlen érvényesülést kívánó - rendelkezéseihez. Az Mt. új szabályozási rendszerében ugyanis az állami szabályozás visszavonul. Csak a minimum juttatásokat határozza meg, azokat, amelyek minden munkaviszony nélkülözhetetlen elemei. A kollektív szerződésekre helyeződik a hangsúly a további juttatások és kedvezmények megállapítása tekintetében. A megváltozott munkajogi szabályozás több juttatást helyezett hatályon kívül. Ilyenek voltak pl. a jubileumi jutalom vagy a sugárártalmi pótszabadság. Ez utóbbinál azzal a pontosítással, hogy az Mt. csak az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyeken dolgozó munkavállaló részére, mértékét azonban a kollektív szerződésre bízta. Visszakanyarodva a kérdés lényegéhez, a módosítási tervezet összeállítására ütemterv készült, amelyben az SZSZIG illetékes szakterületei - személyzet, munkaügy, szociálpolitika, adminisztráció - kaptak feladatokat és adták meg saját területük módosító javaslatait az új Mt., valamint a munkahelyi vezetők által leadott javaslatok figyelembevételével. Az érdekképviseleti szervezetek is összegyűjtötték a módosítási javaslataikat és fit az igazgatóságunknak átadták. A végleges - az érdekegyeztetési vitára is alkalmas anyag - már ennek figyelembevételével történt. Ezután kerülhetett sor a tárgyalásokra az érdekegyeztetési folyamatban.- Természetesen a végleges anyag összeállítása előtt voltak viták. Ezek milyen természetűek voltak? Pl. félreértelmezés, egyes területek túlzott kiemelése stb.- Voltak viták, konfliktusok, de azt mondhatjuk, hogy az érdekegyeztetési mechanizmusban ezek a munkák természetes velejárói. Ehhez hozzászoktunk már, a korábbi években is kemény „csatákat” kellett vívni. Még olyan év is volt, amikor több hónapig nem írtuk alá a kollektív szerződést, mert nem volt a felek között megegyezés. Végül külső szakértő igénybevételével sikerült mindkét félnek elfogadható álláspontot kialakítani. A mostani módosítási eljárásnak két sajátossága volt. Az egyik, hogy a munkavállalói oldalon három fél tárgyalt, a másik pedig az, hogy a végleges döntés az igazgatósági ülésen született. A munkáltatói jogok gyakorlását a vezérigazgatóra ruházta az igazgatóság a kollektív szerződés elfogadását kivéve. Szerencsére azonban mindenki átérezte a felelősséget, hogy július 1-jéig mindenképpen megegyezésre kell jutni. A módosítás során vitáink elsősorban az egyenlőtlen munkaidőbeosztással, a munkaközi szünettel, a műszaki alkotói díjjal, a prémiummal, a túlmunka és a készenlét értelmezésével voltak.-A Kollektív Szerződés 17. sz. módosítása 1992. július l-jével életbe lépett, érvényes. Kérlek, említs meg kéthárom olyan esetet, amikor inkább a dolgozónak kedvezett a módosítás, és olyat is, amikora munkáltatónak.- A munkavállalóknak kedvez a szabályozás a már említett kétjuttatásnál, az egészségügyi pótszabadságnál és ajubileumi jutalom esetében. Tovább folytatva a felsorolást ilyen még a tanfolyam idejére járó tanulmányi kedvezmény. Az új Mt. ugyanis csak az iskolarendszerű képzésre biztosít tanulmányi kedvezményt. A tanfolyam pedig nem minősül ilyennek. Ugyancsak ide kell sorolni a fizetés nélküli háztartási napot is, amelynek igénybevételére az a dolgozó nő vagy a gyermekeit egyedül nevelő apa jogosult, aki legalább két 16 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza. Inkább a munkáltató érdekében létrehozott szabályok a további munkaviszony és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szabályai, a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén alkalmazható joghátrányok, valamint az egyes különleges megőrzési, felelősségi szabályok. Tovább folytatva a gondolkodást még egy csoportot lehetne képezni: „a mindkét fél érdekében állót”. Ilyennek minősíteném a munkaviszony létesítésének új szabályait, a felmondási időket, a rendkívüli felmondás munkáltatói és munkavállalói részről történő megfogalmazását stb. Mindkét félnek kedveznek, mert garanciális jelleggel rögzítik a követendő eljárást.- Régóta dolgozol az erőműben és itteni „életed” a paragrafusok között éhed, jól eligazodsz közöttük. Mit javasolsz a dolgozóknak, a megannyi betűhalmaz olvasása közben mire figyeljenek, hogyan tudják jobban megérteni a munkavállalók és a munkaadók között kötött szerződést?- Köszönöm az elismerést. Bár én magam úgy érzem, hogy szakmánknak sajátossága lett a nagyszámú, teijedelmes, gyorsan változó joganyag egyre nehezebb követése. Különösen, ha naprakészen akarjuk tudni az Alkotmánybíróság határozatait vagy az eseti bírósági döntéseket is. Éppen azért, ma már csak úgy lehetséges, ha szakosödunk. Ezért megértem azokat, akiknek ilyen képzettségük nem lévén nagyobb gondot okoz az eligazodás, esetleg nehezebben képesek érdekeik felismerésére. Nekik üzenem; ne szégyelljenek kérdezni, legyen meg a szándék a dolgok megismerésére bennük. Ne csak a jogaikat fedezzék fel, hanem a kötelezettségeiket is ismerjék meg. Ezt azért mondom, mert a munkaügyi viták során többször tapasztaltam, nem mindenki ismeri azt, hogy a jogszabály nem tudása nem mentesít a felelősség alól, sőt az arra történő hivatkozás sem, hogy a kifogásolt magatartást más is elkövette.- Fábián -A zajról Bizonyára sokan tudják, hogy a TBC kórokozóját Robert Koch fedezte fel. Azt már bizonyára kevesebben ismerik, hogy volt egy nagy és sajnos beigazolódott jóslata, hogy „az emberiség egyszer úgy fog küzdeni a zaj ellen, mint a TBC ellen”. Hogy menynyire így van ez? Dolgozóink zöme városlakó! Ilyenkor nyáron - de télen is - hányán nem tudnak elaludni, vagy éppen ijednek fel az esti, vagy éjszakai órákban autó- vagy motorberregésre, ajtócsapkodásra, személyek által okozott lármára stb. Néhány éve sokan vettek telket a jó levegő miatt és valami azért csak terem és csend van stb. jelszóval! Ma minden más megmaradt, azonban a csend, „hála” a rotációs kapáknak, a motoros permetezőgépeknek, teljesen elveszett. Erre még később kell néhány szót fordítani. Miért foglalkozunk ezen írás keretében a zajról? Dolgozóink közül már több, mint 30 fő szenved halláskárosodásban. Több dolgozónknál ez még nem kifejezett károsodás, de a hallásvizsgálatok alkalmával az orvosok már látják a diagnózison, hogy gond van, illetve később ebből kifejezett halláskárosodás fog bekövetkezni. A területünkön viszonylag sok a zajos munkahely. Pl. turbinacsarnok, dízelgépházak, kompresszorházak, vízkivételi mű, szellőzőgépházak stb. A terület pontos feltérképezését már több éve megkezdtük és ma már néhány hely kivételével pontos munkaegészségügyi térképek állnak rendelkezésünkre. A munka körülményeinek javítása érdekében sok minden történt, ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy nincs mit tenni. A zajcsillapítás érdekében is sok mindennel próbálkoztunk. Több vállalat, kutatóintézet stb. volt itt, még dán szakvállalat is. Mértek, megállapítottak, aztán horribilis öszszegért ígértek megoldást, illetve vélt megoldást. Pl. turbinacsarnokban kb. 200 millió Ft-ért ígértek 1-3 decibel zajcsökkentést. Azonnal látható, hogy ez kivitelezhetetlen, nem beszélve arról, hogy a megoldás más műszaki problémákat hozott volna elő. (Burkolás miatti túlmelegedés, burkolatok elhelyezése nagyjavításkor, tűzbiztonság stb.) A fentiekből egyértelmű, hogy egyetlen megoldás marad, az egyéni hallásvédő eszközök használata! Ennek a védőeszköznek a használatát nem lehet eléggé hangsúlyozni! A zaj ugyanis egy alattomos veszélyforrás, mert általában nem azonnal hat. Míg pl. ha valaki nem használ védőszemüveget és egy szilánk a szemébe pattan, azt azonnal észleli, ha semmi nem megy a szeme felé, akkor természetesen nem vesz észre semmit. Addig, aki a turbinacsarnokban éveken keresztül egész nap nem használ hallásvédőt, az előbb-utóbb biztosan megsüketül, illetve halláskárosodást szenved. Akkor még nem beszéltem az egyéb zajterhelésről. Képzeljük csak el: valaki egész műszakban a turbinacsarnokban volt, délután elment a kertjébe a motoros permetezőjével permetezni, este pedig a walkman-ét hallgatja - Amerikában a fiatalok jelentős része a kb. 110 dB-nek megfelelő zajszintje miatt halláskárosodást szenvedett -, vagy éppen diszkóba megy, ami szintén nem az a kimondottan csendes hely. Azt hiszem, érzékelhető, hogy ennek az embernek előbb-utóbb „meg kell süketülnie”, s akkor még nem beszéltem az idegrendszeri és más bántalmakról. Kertész András turbina-karbantartó lakatos használja a fejvédőt és a fültokot A halláskárosodás megállapítása után pedig kezdődik a vita, hogy akkor most hol is kapta az illető a halláskárosodást! Ember legyen a talpán, aki ezt megnyugtatóan megállapítja. Mivel ez konkrétan nem állapítható meg, ebből aztán további vita és idegeskedés, netán pereskedés származik, ami megint nem hiányzik senkinek. Ismét csak vissza kell térni a hallásvédő eszközök használatához. Azt hiszem, az olyan munkavédelmisek, akik már nem egészen fiatalok, kötetnyi kifogást írhatnának le, amelyeket a dolgozók szoktak felhozni, hogy miért nem használják az egyéni védőeszközt. Biztos, hogy valami igazságmagva mindegyiknek van, de ez az igazság oly kicsi érték pl. a kifogástalan hallás megmaradása mellett, hogy nem érdemes újabb és újabb kifogásokon gondolkodni, hanem sokkal egyszerűbb védőeszközöket használni. Az is jó lenne, ha ebből megérthető lenne, hogy nem az én érdekem ez, hanem ez valóban az egyén érdeke! Ezzel a kis írással tulajdonképpen az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet, hogyjelezzem, baj van ezen a területen és hogy mindenkihez szóljak: emberek, vigyázzunk magunkra, míg nem késő! És még valamit! Ha nem kell, ne keltsünk zajt - van úgyis belőle elég - sem géppel, sem berendezéssel, sem ordítással. A nagy hangerő nem jelent egyben igazságot is! ÉBER JÓZSEF Munkakönyvek kiadása A 103/1992. (VI. 26.) Korm. rend. 2. § (2) bek. alapján a munkáltató köteles a munkaviszonyban állók munkakönyvét kiadni. Amennyiben a munkavállaló a munkakönyvét nem veszi át, illetve az nem adható át részére, úgy azt a munkáltató egy évig köteles csak megőrizni és egy év lejártával meg kell semmisítenie. A munkakönyvek kiadására a nyári szabadságolásokra tekintettel szeptember első felében kerül sor, a 101/C épület I. emelet 107-es szobájában. Felhívják a dolgozók figyelmét a munkakönyv megőrzésére, mivel az továbbra is munkaviszony igazolására szolgáló elsődleges okmány, így annak átvétele és megőrzése minden munkavállalónak saját érdeke. A kiadás abc-sorrendben történik a következő időpontokban: de. 9-12 óra és du. 13-15 óra között. A világos célokért, hatékony eszközökkel... Az A-B betűvel kezdődő vezetéknevű munkavállalók: 1992. szeptember 07-én C-É: 1992. szeptember 08-án F-J: 1992. szeptember 09-én K: 1992. szeptember 10-én L-M: 1992. szeptember 11-én N-P: 1992. szeptember 14-én R-S: 1992. szeptember 15-én SZ-ZS: 1992. szeptember 16-án. A jogi állományban (tartós beteg, szül. gyed, gyes-en lévők, valamint katonai szolgálatát teljesítők) munkakönyvét meghatalmazással a hozzátartozó is átveheti.
