Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-07-01 / 7. szám
ATOMERŐMŰ 3 Együtt élni a veszéllyel DR. PETHES GYÖRGY, az Állatorvostudományi Egyetem élettani és biokémiai tanszékének ny. tanszékvezető egyetemi tanára, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja. Jelenleg az Országos Atomenergia Bizottság Műszaki-Tudományos Tanácsának titkára.- Professzor úr! Az első atomreaktor „beindítása ” ötvenedik évfordulója apropójából Pakson rendezték az Eötvös Loránd Fizikai Társaság XXXV. országos fizikatanári háromnapos ankétját. Az ön előadását, melyben az ionizáló sugárzások hasznosítását ismertette a mezőgazdaságban és az állatorvostudományban, igen nagy érdeklődés övezte. Azok számára, akik előadását nem hallották, kérem tájékoztasson arról, miként viselkednek az állatok és a növények a sugárzások hatására?- A növények másként reagálnak a sugárzás hatására, mint az állati szervezetek. Kis adagban alkalmazott sugárzással pl. számos gabona- és gyümölcsféleség betegségekkel szemben ellenállóbb, ill. bőségesebb termést hozó változatait sikerült előállítani. Gazdasági állatokban viszont ez nem volt észlelhető. A rendszertanilag állati szervezetnek minősített élőlények is alapvetően eltérően reagálnak a sugárzásra. Kissé leegyszerűsítve az a szabály állítható fel, hogy minél kisebb testtömegű az adott állati szervezet, annál kevésbé érzékeny az azonos szintű sugárzással szemben. Ez azt jelenti, hogy a vírusok radiosterilizációval (ionizáló sugárzással) történő elöléséhez nagyságrendekkel nagyobb besugárzás szükséges, mint a baktériumok, a gombák esetében. Ahogyan felfelé megyünk a „biológiai létrán”, azaz minél magasabb rendű egy állat-1987 szeptemberében, mint első gólyák, lepték el a hallgatók az újonnan induló paksi főiskolát, a Budapesti Műszaki Egyetem Paksra kihelyezett energetikai üzemmérnöki szakát. A kezdő évfolyam 1990-ben végzett, néhányan folytatták tanulmányaikat a BME-n, ahol idén nyáron leállamvizsgáztak, megszerezték második diplomájukat. Kissné Hegyi Ilona főiskolai oktatásszervező szívesen gondol vissza erre az évfolyamra. Ok voltak az elsők, az újak, akikért tenni kellett, akikkel közösen bizonyítani akartak, és akik erősen bevésődtek az emlékezetbe.- A kezdő évfolyam továbbtanuló hallgatói most a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar folyamattervező szakán végeztek. Ök gépészmérnökök, szakirányuk szerint energiatermelők. 1987-ben 24 hallgató kezdte meg főiskolai tanulmányait, 22-en fejezték be, 9-en nyerték el a lehetőséget egyetemi továbbtanulásra, 7-en tettek eredményes államvizsgát. A műegyetemen az idén 14 energiatermelő végzett, kiknek faj, annál kisebb sugáradag károsítja azt. A csúcson a teremtés koronája, az ember van. Talán még említést érdemel, hogy a gazdasági célból tartott állatok nem érik meg azt az életkort, amit az ember, vagy a kedvenc állatok, hiszen a gazdasági állatok fiatalon elégítik ki az emberi élelemszerzés céljait. Más szóval a sugárzás hosszú távú hatásai bennük csak kísérleti körülmények között figyelhetők meg.- És hogyan viselkedik az emberi szervezet, ha radioaktív anyagokkal „találkozik"? Az atomerőmű dolgozói, ill. azok, akik sugárveszélyes munkakörben dolgoznak, magasszintű oktatásban részesültek e témában. Nem eredménytelenül, mert az éves jelentésekből kitűnik, sugárvédelmi szempontból jók az eredmények. Az atomerőművön belül a gondos műszaki intézkedésekkel, a sugárhigiénia szabályainak betartásával minimális szinten sikerült tartani a dolgozók külső és belső sugárterhelését.- Magam 1955-ben kezdtem el sugárzó anyagokkal dolgozni. Munkámat egy B-(milliCurie)szintű radioizotóp-laboratóriumban végeztem. Abban az időben a sugárterhelést mérő műszerek a mai követelmények szerint még kezdetlegesek voltak. Saját életutam alapján bátran állíthatom, hogy a gondos és az előírásokat szigorúan betartó ember szervezete nem kaphat olyan terhelést, ami később egészségügyi bajok okozója lehet. És tessék figyelembe venni, hogy egy „nyitott készítményekkel” dolgozó radioizotóplaboratóriumi szakembert sokkal nagyobb terhelés érhet, mint a zárt rendszerben dolgozó atomerőművi munkatársakat. Megjegyzést érdemel, hogy a sugárzás kimutatására szolgáló módszerek olyan érzékenyek, mintha azt mondanánk: a fizetésem 10 forintról 20 forintra emelkedett, ami ugye olybá tűnik, mintha az 100%-kal emelkedne, pedig a változás igencsak nem jelentős. A sugár-egészségügyi határértékekre a fenti példa vonata fele Paksról került ki. Igen jó érzés volt látni, hogy a 7 diákból 1 közepes, 4 jó és 2 kiváló eredménnyel védte meg diplomáját. Minőség tekintetében ki kell emelnem, hogy az egyetlen doktoranduszjelölt paksi fiú, Bercsi Gábor. Kiváló eredménnyel végzett Lőrincz Attila, aki a KAIG-on fog munkába állni.- Milyen eredménnyel áliamvizsgáztak Pakson a főiskolások?- A 18 harmadéves közül ketten nem adták be diplomatervüket, halasztást kaptak szeptemberre, ketten nem védték meg diplomájukat, így tehát 14 államvizsgázott hallgatónk van. 6 közepes, 6jó és 2 kiváló eredmény született. A 14 végzett hallgatóból 7-en pályáztak a Jövő Energetikusa Alapítvány támogatásával egyetemi továbbtanulásra. 5 hallgató pályázatát értékelte pozitívan a bizottság, közülük hárman az erőmű támogatásával tanulhatnak.- A Paksi Atomerőmű Rt-nek hány végzőssel van szerződése?- A műegyetemen idén végzett 7 hallgatónkból 2 fő Paks elkötelezettje, a mostani 7 negyedévesből koztatható, hiszen valóban csak nagyon kis változásokat (viszont igen nagy érzékenységgel) jeleznek az erőmű hiteles mérőműszerei!- Előfordult már baleset atomerőmüvekben s olyankor nagy mennyiségű radioaktív anyag „szabadult ki"s bekerült az emberi szervezetbe is (belégzéssel, az étellelitallal vagy a bőrön keresztül). Professzor úr előadásában említett bizonyos lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a szervezetbe került jód, ill. cézium felszívódásának megakadályozását. Ilyen az olvasóink által is ismert jódprofilaxis. Mi erről az ön véleménye?- Olyan baleset, amelynek következtében nagyobb mennyiségű sugárzó izotóp nagy környezetre terjedt ki, mindössze egy volt: a csernobili. E baleset egyik pozitívuma, hogy a biztonsági tényezők szigorítása és az emberi hibaokozó lehetőség minimalizálása hasonló súlyos eset jövőbeni előfordulását kiküszöböli! Csernobil előtt azonban több száz kísérleti bombarobbanás szennyezte el a Földet, akkor elsősorban stronciummal. Ez azért veszélyes, mert a csontok szerves és szervetlen állományát felépítő sejtek nem tudnak különbséget tenni a kalcium- és a stronciumionok között s a stroncium a csontba beépülve a vérsejteket képző csontvelőt károsítja (eredmény: fehérvérűség). Csernobil után viszont elsősorban a jódizotópok, majd sokkal később a céziumizotópok jelentek meg. A jód beépülése a pajzsmirigybe az ön által említett megelőző jódadagolással meggátolható. Ez emberben és állatokban egyaránt sokszorosan bizonyított és ismert tény volt. A problémát akkoriban elsősorban az okozhatta, hogy ismeretek híján orvosok, gyógyszerészek a szükségesnél sokkalta nagyobb adagokat írtak elő; a túladagolt jód ugyanis károsítja a pajzsmirigy működését, főleg a fiatal szervezetben. Magam annak idején ezt megelőzendő, saját korábbi vizsgálataimra támaszkodva, a hozzám fordulók5 fő kötött szerződést vállalatunkkal. A harmadévesek közül 4 főnek volt szerződése, ketten a folyamatirányítási főosztályon, ketten a karbantartási igazgatóságon kezdik meg munkájukat.- A végzett hallgatókról érkezik visszajelzés?- Az erőműben dolgozó és továbbtanuló fiatalokkal nem szakadt meg a kapcsolatunk, mivel nap mint nap találkozunk velük. Természetesen a többiek sorsát is ismerjük. Többségükkel személyesen is találkoztam a végzésük óta, vagy ők keresték fel az iskolát, vagy valamelyik erőműben találkoztunk. Jó érzés látni, hogy a paksi diplomának becsülete és értéke van.- Várható levelező főiskolai oktatás indítása?- Az elmúlt évben elindult a levelező oktatás szervezése, ami rajtunk kívül álló okok miatt megakadt. A részvénytársasággá alakulások folyamata gátolta az egyetemi döntést. Az egyetem abban az esetben látja biztosítottnak a levelező oktatás jövőjét, ha újjászervezett iparág áll az igények mönak azt ajánlottam, hogy a sebfertőzések kezelésére használatos jódtinktúrával kezeljék gyermekeiket, hiszen az kitűnően felszívódik a bőrön keresztül, ezáltal védelmet nyújtva a sugárzó jódizotópoknak a pajzsmirigybe történő beépülése ellen. Más a helyzet a céziummal. A cézium az izmok egyik fő alkotórészét képező káliumion „ikertestvére”, azaz ha felszívódik a cézium, az főleg az izomzatba épül be. Csernobil után az állatok takarmányába került céziumot korábbi munkahelyemen a munkacsoportunk nyúlban és baromfiakban - az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézeti kollégáink - velünk együttműködve - pedig sertésben, annak 50-65%-át „meg tudta fogni” a bélből való felszívódás előtt. Ezt egy régóta ismert anyag, a Mád vidékén kibányászott agyagásványféleségnek, a zeolitnak a takarmányhoz történt adagolása útján biztosítottuk. Ismert azonban egy hannoveri állatorvos-fizikus professzor felismerése alapján az, hogy a kálium-ferri-hexaferrocianát, kimondani is nehéz (a kémikusok által mint „berlini kék” ismert) vegyület, amely a bélből nem szívódik fel, képes a gyomorbélrendszerbe került cézium 90%ának megkötésére. Újabban olvasható a sajtóban, hogy e „kék só”-val kívánják megelőzési célból a Csernobil környéki gyermekeket kezelni.- Januárban felröppent a hír, hogy elsőként a világon, magyar kutatóknak sikerült kifejleszteniük a „sugárfertőzöttség” (így!) ellenszerét. Képesek a stroncium90-től megtisztítani a szervezetet. Mi az ön véleménye e hírről?- Hat hazai kutató előzetes bejelentését a sajtó a maga érthetően szenzációhajhászó módján tálalta „Magyar kutatók megtalálták a sugárfertőzöttség ellenszerét” címmel. Ebből az világlott ki, hogy a feltalálók által készített vegyület adagolásával a szervezet megszabadítható a már beléépült stronciumtól. A feltalálók az ún. „kripgött. Ezért kellett leállítani az ilyen irányú munkákat, de tervezzük, és várjuk az alkalmat az indításra.- Az atomerőmű szakemberei mennyire folynak bele a főiskolai oktatásba, mennyire tudják segíteni a képzést?- Nálunk is érvényesül az iskola szlogenje: Tanítsd az utódodat! tand makrociklus” vegyületre gondoltak, mely a vérkeringésben jelenlévő radioaktív stronciumot képes megkötni, olyan kémiai csoportot kötöttek rá, mely a vegyület - egyébként rossz - oldhatóságát javítja és annak mérgező hatását csökkenti. A feltalálók közül öten ez év elején felhívták a közvélemény figyelmét arra, hogy a nagy hírverés ellenére még sok kísérlet elvégzése van hátra. Szükséges továbbá a minden új gyógyszer engedélyeztetésére vonatkozó szigorú kritériumok bizonyítása is. Összegezve, jóllehet - hál’Isten - Csernobil után a stroncium nem jelentett problémát, igen nagy dolog lenne, ha olyan anyagot lehetne a patikában venni, amely megóvja az'embert a stroncium csontba történő beépülésétől. A mai ismereteink szerint ugyanis, ha az a csontba már beépült, onnan többé nem távolítható el. Tehát itt is a szervezetbe történő beépülés megelőzése az egyetlen és jól járható út!- Professzor úr tekintetében nagyfokú elégedetlenséget láttam az előbbi kérdésem feltevésekor. Van valami talán, ami a kérdésemben önt irritálhatta?- Nem. Ön végig teljesen korrekten kérdezett. Ami zavar, az a „sugárfertőzöttség” kifejezés. Ilyen fogalom ugyanis nem létezik s ezt ezért tartom nagyon romboló kifejezésnek. E szót műveletlen vagy inkább valami egyéb vonalon érdekelt újságírók és önjelölt tudósok dobták be a köztudatba. A nukleáris humán- és veteriner medicinában (atomorvos- és állatorvos-tudomány) csak a sugársérülés és sugárbetegség fogalma ismert. Mindazok, akik „sugárfertőzésről” beszélnek, tudat alatt a sugárzás által valósan (vagy mint az esetek többségében az tapasztalható) potenciálisan érintett emberek állapotát összemossák a tüdőbaj, az AIDS, a vérbaj, a kolera és egyéb fertőző betegségek fogalmával. Ennek „eredményét” nemrég a Hajmáskéren történtek tükrözik. Egy német nemzetközi alapítvány a szorongás és az ismert élelmiszer-ellátási zavarokkal küszködő csernobili gyermekek számára kívánt szanatóriumot létesíteni és néhány heti gondtalan üdülést szervezni ott, a korábbi laktanyák helyén. Megjegyzendő, hogy ehhez hasonló Legnagyobb létszámban a gépelemek oktatásába segítenek be vállalati tanárok, gyakorlatvezetők. Az anyagszerkezettan tárgy oktatásában vesznek még részt nagy erővel az erőműves kollégák. A felsőbb évfolyamokon reaktorfizika, vízkémia, elektrotechnika, thermohidraulika, atomtechsegítséget az első világháború után a magyar gyerekek ezrei is kaptak, akiket nagy számban üdültettek pl. a holland segélyszervezetek. S lám mi lett belőle: a lakosság egy része, mert állandóan csak „(sugárjfertőzött” vendég gyermekekről hallottak (helyesebben ezt sulykolták beléjük), a maguk s gyerekeik egészségét féltve kezdetben elzárkóztak a humanitárius, egyben jó üzletet jelentő ügylettől. Szomorúan olvastam az önök lapjában megjelent a „Hajmáskér Jövője Egyesület” nevében írt közleményt. Ennek a fentiekkel kapcsolatos kifogásai között olyanok is szerepelnek, amelyek kétségbe vonják a nemzetközileg elismert hazai orvosprofesszor valós adatait, szembeállítva azokat egy nemzetközileg már sokszor történelmi tévedésnek minősített állítással, melyet a fehérorosz miniszter is átvett - ki tudja milyen indítékokból. Szomorúbb „érv” a hivatkozóé, mely szerint a létesítendő szanatórium az orosz maffia központja lesz (akkor már miért nem a fehéroroszé vagy ukráné? tessék a térképre ránézni!), s ezért nem szabad megengedni a gyermekszanatórium létrehozását. Miért mondom ezeket el? Mivel a „sugárfertőzöttség” kifejezés segítségével alantas és agresszív indulatok könnyen kelthetők. Szomorúan gondolok arra, hogy akik egy település jövőjét ilyen érvek alapján kívánják befolyásolni, azok majd bizonyára hasonlóan vonulnak be az 1990-es évek történelmébe, mint annak idején a tiszaeszlári vérvád vagy a daytoni majomper „tudós” képviselők Az egészben az a legszomorúbb, hogy ők, amikor érveikben igazában hisznek, valójában ártatlanok, hiszen 24 órán át a csernobili gyerekek sugárfertőzöttségével bombázta őket az általuk elérhető sajtó. Eszembe jut barátom nemrégi megjegyzése egy, a hajmáskérihez hasonló téma kapcsán: „Egy-két percnyi demagóg szöveg tényei elleni válaszhoz háromnapi munka szükséges”. De akiknek szól a válasz, vajon elolvassák-e azt?- Professzor úr, köszönöm a beszélgetést. Lóczyné Fábián Zsóka nika, műszertechnika és hőerőművek tárgyakat tanítanak szakemberek. Ezenkívül természetesen különböző gyakorlatok, konzultációk folynak az erőműben, ami igen nagy segítséget jelent számunkra.- További eredményes oktatást kívánok! Lovászi Zoltánná Az államvizsgázó paksi főiskolások csapata Államvizsga Pakson - Budapesten
