Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-07-01 / 7. szám

2 ATOMERŐMŰ Igazgatói állásra pályázat Beszélgetés a bérbizottság munkájáról A Paksi Atomerőmű Részvény­­társaság a szervezeti átalakulásával kapcsolatban pályázatot hirdet ter­melési igazgató, műszaki igazgató, biztonsági igazgató és közgazdasági igazgató munkakörök betöltésére. A részletes pályázati feltételek a 27-ei Heti tájékoztatóban is meg­jelentek. Bővebb felvilágosításért a részvénytársaság vezérigazgatói titkárságán Borbély Sándor mű­szaki titkárhoz lehet fordulni. Te­lefon 77-50, illetve 75/11-222, 77- 50, telefax 1756-852. Atomerőművekben a dolgozók sugár­­terhelésének ésszerűen legkisebb szinten való tartásához operatív személyi dózis­méréseket végeznek. Ezeknek a mérések­nek az alapján a származtatott dózishatár­értékeket általában nem lépik tűi a sugár­veszélyes munkát végő dolgozók. A PA Rt. operatív személyi dózisméré­si célokra a közelmúltban megvásárolta a finn ALNOR cég elektronikus személyi dozimetriai rendszerét. E személyi dózis­mérő rendszerelsősorban atomerőműves alkalmazásokra készült, s jelenleg az egyik legkorszerűbb mérőeszközöknek tekintik a rendszert világszerte. 1992 előtt operatív személyi dózismé­rések céljaira szovjet tolidózismérőket al­kalmazott az atomerőmű, ezt a rendszert váltották ki az ALNOR típusú elektroni­kus személyi dózismérő rendszerrel. Az ALNOR-gyártmányú elektronikus személyi dózismérő rendszer A folyadékkristályos kijelzők megjele­nése és a mikroprocesszorok elterjedése a nukleáris elektronikát is forradalmasítot­ta. Ennek tulajdonítható az a tény, hogy az utóbbi években világszerte elterjedtek az elektronikus személyi dózismérők. Ezek­ben a rendszerekben - amelyek általában a dózismérőből, kiértékelőből és adatfel­dolgozó PC-számítógépből állnak - nuk­leáris detektorként GM-számlálócsövet vagy félvezető detektort alkalmaznak, ter­mészetesen a kor színvonalának megfele­lő kivitelben (nagy méréstartomány, szű-A négy igazgatóság közvetlenül a vezérigazgatóhoz tartozik, fel­adataik:- termelési igazgatóság: az ope­ratív üzemviteli és karbantartási, az ezen tevékenységeket előkészí­tő és koordináló tevékenységek ellátása;- közgazdasági igazgatóság: a társaság költséggazdálkodásával, a kontrollinggal, a pénzügyi és szám­viteli feladatokkal, továbbá a telep­helyi és külső szolgáltatásokkal kap­csolatos tevékenységek ellátása; rőzéssel elért jó energiafúggetlenség, ütésállóság stb.). Az atomerőművekben alkalmazott ilyen rendszerekre jó példa a finn ALNOR cég által gyártott elektroni­kus személyi dózismérő rendszer. A rendszer az alábbi részegységekből tevődik össze:- RAD 100S elektronikus személyi dó­zismérő,- ADR-85 kiolvasókészülék,- IBM PS-2 számítógép, hozzá tartozó szoftverrel,- kiegészítő egységek. A RAD 100S elektronikus személyi dózismérő A dózismérő detektora energiakom­penzált Philips GM-számlálócső, amely­hez mikroprocesszoros feldolgozó elekt­ronika csatlakozik. A különböző informá­ciók az ütés- és vízálló burkolatú készülék felső részén elhelyezett LCD kijelzőn je­lennek meg. A dózisadatokat a készülék memóriája megőrzi és a kiolvasó készülék segítségével lehet a RAD 100S memóriá­ját „igazítani”, azaz a beállított adatokat (riasztási szintek, üzemmód stb.) megvál­toztatni. A RAD 100S a fenéklapján talál­ható, mechanikailag zárt, infravörös csat­lakozón keresztül kerül kapcsolatba az ADR-85 kiolvasókészülékkel. Nagy előnye a műszemek, hogy azon egyetlen kezelőszerv sem található, a dó­zismérőt viselő személy csak a különböző figyelmeztető hangjelzéseket hallja, illet­ve látja. Fontos hogy: a sugárveszélyes munkát- műszaki igazgatóság: a terme­lési folyamat műszaki támogatá­sát, a műszaki fejlesztési, beru­házási és informatikai feladatokat ellátó szervezeteket fogja ösz­­sze;- biztonsági igazgatóság: a ter­melési és előkészítési folyamatok felügyelete, a felügyeleti hatósá­gokkal való kapcsolattartás, a munkavédelmi, a sugárvédelmi, a környezetvédelmi, minőségbizto­sítási és őrzés-védelmi tevékeny­ségek ellátása. végző dolgozó folyamatosan figyelni tud­ja az általa elszenvedett dózis értékét. Az ADR-85 kiolvasókészülék Az ADR-85 kiolvasókészülék elsősor­ban a RAD 100S elektronikus személyi dózismérő különböző paramétereinek (riasztási szintek, kalibrációs tényező stb.) beállítására szolgál, de egyúttal meg­teremti a kapcsolatot az adatfeldolgozást végző PC-számítógéppel. Az IBM PS-2 számítógép A PA Rt. által vásárolt 4 db ADR-85 kiolvasókészülék egy IBM PS-2 típusú számítógéphez csatlakozik. A gyártó cég egy meglehetősen nagy bonyolultsági fo­kú programot fejlesztett ki a RAD 100S adatainak feldolgozására, mert a nyugati atomerőművekben megépített rendsze­rek egyúttal beléptető rendszerként is használhatók. A paksi atomerőműben a beléptető rendszer más elven - önállóan - üzemel, így az eredeti szoftvert a helyi kö­rülményeket figyelembe véve le kellett egyszerűsíteni. Tervezik a számítógépes csomag to­vábbi átalakítását, amely gyakorlatiasabb szempontokat is tartalmaz a helyi sajátos­ságok figyelembevételével. (Készült dr. Virágh Elemér sugárvé­delmi osztályvezető „Munkahelyi sugár­­védelmi tevékenység a paksi atomerőmű­ben” című előadása anyagát felhasz­nálva.)-f-Az „Atomerőmű” áprilisi szá­mában megjelent interjú folytatá­saként ismét felkerestük a bérbi­zottság elnökét és titkárát - Tímár Gézát és Kővári Istvánnét -, hogy tájékoztatást kérjünk az elvégzett munkáról és annak eredményé­ről. A bizottság a célul kitűzött bér­rendszer alternatíváira vonatkozó javaslatát 1992. június 30-ára elké­szítette. A munkát négy albizott­ságban (koordinációs és javaslat­­tevő, információs, munkakörök besorolását elemző, ösztönzési hatásokat elemző) és a velük pár­huzamosan működő teamekben végezték. Ez utóbbiak a bérbizott­ság ütemterve alapján megszabott konkrét feladatokra alakultak a bérbizottság tagjaiból és az opera­tív jellegű feladatokat, adatszol­gáltatást végző SZSZIG-dolgo­­zókból. Alkalmanként külső független szakértőként, illetve tanácsadó­ként az Ergofit Kft. munkatársai is közreműködtek. A döntéseket mindig a teljes létszámú bizottság hozta, ame­lyek több esetben viták során ki­alakult konszenzus eredménye­ként születtek meg. Mindehhez kezdetben kéthetente, majd he­tente, a munka végső szakaszában pedig szinte folyamatosan ülésez­ve folyt a munka. Miként történt a meghirdetett pá­lyázatokra beérkezett munkák érté­kelése és felhasználása? Az értékelést egy többlépcsős folyamatban végeztük el: a bizott­ság minden tagja elolvasta a beér­kezett pályázatokat, ötleteket és javaslatokat és ezt követően az al­bizottságok elkészítették értéke­léseiket. Az információs albizott­ság ezekből egy összesített értéke­lést készítve tette meg előterjesz­tését, amelynek alapján a bérbi­zottság az 1992. június 14-i közle­ményében ismertetett díjakat és dicséreteket hagyta jóvá. A beérkezett pályázatok, javas­latok egyes részeit közvetlenül, másokat továbbfejlesztés után tudtunk felhasználni javaslatunk kidolgozásában. Az anyagok érté­kelése és feldolgozása során a névvel leadott pályázatok szerzői­vel beszélgetéseket is folytattunk a javaslatok és elképzelések pontosí­tása céljából. A beérkezett pályamunkák és a bi­zottság által kidolgozott javaslat mi­lyen nyilvánosságot kap? A pályázók írásos hozzájárulása alapján a pályamunkák a Műszaki Könyvtárban olvashatók a közeljö­vőben. A bizottság által készített ja­vaslattal kapcsolatban szándékunk a következő: a PA Rt igazgatóság el­ső lépésben történő véleményezé­sét követően az anyagot széles kör­ben ismertetni kívánjuk, vezetőkkel és dolgozókkal egyaránt. A beérke­zett véleményeket mellékletként összegezve és a javaslat mellé téve kerülhet majd sor az igazgatóság és az érdekvédelmi képviseletek kö­zötti egyeztetésre. Voltak-e korlátozó tényezők a ja­vaslat kidolgozásakor, pl.: az MVM Rt. bérszerkezetre vonatkozó elképze­lései? A bizottság munkáját ilyen jelle­gű előírások és megkötések nem korlátozták. Zavaró momentumok azonban voltak és lehetnek is, mint pl.: az időközben megjelent új Munka Törvénykönyve és annak rendeletéi, az ágazati besorolási rendszer elkészülte illetve a PA Rt­­nél végrehajtás alatt álló szervezet­­fejlesztés eredménye. Lehetősé­geinkhez mérten azonban ezeket igyekeztünk figyelembe venni, me­lyek ellenére így is elképzelhető, hogy bizonyos pontokon az álta­lunk készített javaslat módosítások­ra szórni. Megtudhatnánk néhány részletet a bizottság által készített javaslatból a már említett széles körű véleményez­tetés előtt? Három, A, B és C-vel jelzett al­ternatív javaslatot tettünk, amelyek bármelyike önállóan is elfogadható, de a mai bérrendszerből kiindulva az A és C variánsokon át egy telje­sen új struktúra is kialakítható a B változattal. A megvalósítást nem az elvétel útján, hanem több lépcső­ben javasoljuk megoldani, amely pl. a B változat eléréséhez kb. 2-3 évet igényel. Minden verziónál a bérbesorolás alapja a munkaköri besorolás (!), amelyhez egy új munkakör értéke­lési módszert is ki kellett dolgozni a horizontális értékelés egységesítése céljából. A munkaköri besoroláso­kat - szervezetfejlesztés végrehajtá­sa után - egy erre a célra létrehozott vállalati szintű bizottság végezné el a munkahelyi vezetők bevonásával. A javasolt változatok mindegyi­kénél a bérösszetétel a következő: személyi alapbér, pótlékok, díjak, ösztönzők. A jelenlegi bérszerke­zethez legközelebbi A változatban a személyi alapbér egy részből áll­na, beépítve néhány pótlékot. A B és C változatban a személyi alapbér egy standard garantált részből és egy ún. egyéni részből állana, ahol az utóbbi az egyéni teljesítménytől és a munkaviszonyban eltöltött idő­től függ (ehhez természetesen ki kell dolgozni egy korrekt teljesít­ménykitűző és értékelő rendszert is). A standard bérbe több pótlék kerülne beépítésre. Mi a helyzet a jelenlegi sugárvédel­mi pótlékkal? Mivel az atomerőmű egy poten­ciálisan veszélyes munkahely, ezért egy olyan javaslatot tettünk, amely szerint az időszakosan vagy folya­matosan sugárveszélyes munka­körben dolgozók, illetve a kiemel­ten sugárveszélyes munkát végzők tisztességes megkülönböztetésben részesüljenek. Mit takar a dijak és ösztönzők ka­tegóriája? A díjak közé a túlóra-, készenléti és ügyeletéi díj tartozik, amelyek az új Munka Törvénykönyve előírásai illetve a Kollektív Szerződés értel­mében alkalmazandók (!). Az ösz­tönző elemek között szerepel a ve­zetői negyedéves prémium azon vezetők részére, akik tevékenysége ' jelentősen befolyásolja az erőmű gazdaságos és biztonságos műkö­dését. Az új szervezeti struktúrát követően az ebben részesülők körét felül kell vizsgálni (!). Ide sorolandó a célprémium: központi illetve szervezeti egységeknél a munkakö­ri feladatokon felüli tevékenységek elvégzése után a teljesítés mértéké­ben fizetendő. Végezetül szeret­ném hangsúlyozni, hogy a javasla­tainkkal modelleket dolgoztunk ki illetve azok alkalmazásának mód­szereit jelöltük meg. Egyúttal kö­­szönetünket fejezzük ki azon mun­katársainknak is, akik tevékenysé­günket segítették. Köszönjük a beszélgetést, és vára­kozással tekintünk az anyag megis­merése elé. Dr. Schunk János Az ALNOR-gyártmányú elektroniküs személyi dózismérő A díjkiosztó ünnepségről Dr. Szinger Zsuzsanna Dr. Szomor Péter Goda Gvula lgnits Miklósné Az új igazga­tósági tagról Holló Vilmos az PA Rt igazgatósági tagságáról le­mondott más fontos be­osztásba történő kineve­zése miatt. Az MVM Rt. Gazdasági Igazgatóság igazgatóhelyettese június 15-től. A PA Rt igazgató­ság új tagja dr. Ládi István üzemgazdasági osztályve­zető. Villamosmérnök és közgazdaságtudományi doktor. Május 1-jétől az MVM Rt. üzemgazdasági osztály vezetője. Korábbi munkahelyei: 1975-től az ÉMÁSZ terv- és közgaz­dasági főosztályát, majd 1988-tól a TIT ÁSZ hason­ló főosztályát vezette. Új beosztásában a Szervezeti és Működési Szabályzat­ban előírt tevékenységek irányítását látja el. Ezek között legjelentősebb az éves és középtávú üzleti tervek készítése, koordi­nálása, egy átfogó pénz­ügyi modellrendszer adaptálása, működtetése. A belső kereskedelmi szerződéses rendszer irá­nyítása és közreműködés az ár-, pénz- és hitelpoliti­ka kidolgozásában, vitelé­ben. Munkájához sok sikert kívánunk! 1992. július 7-én 15 órakor az irodaépület II. emeleti ta­nácstermében került sor a bérbizottság által meghirde­tett pályázatra beérkezett pá­lyamunkák díjkiosztására. A pályázati felhívásra 6 db I. kategóriás, 1 db II. ka­tegóriás pályázat, 5 db ötlet, javaslat érkezett. Díjazottak névsora: 1. kategória 2. díj Bara Sándor 3. díj lgnits Miklósné 3. díj dr. Szomor Péter A II. kategóriában a bi­zottság díjakat nem adott ki. Dicséretben részesített pá­lyamunkák: Goda Gyula és társa dr. Szinger Zsuzsanna Dicséretben részesített öt­let: Rósa Géza javaslata. A dijakat, elismerő okle­veleket dr. Petz Ernő, az Atomerőmű Rt. vezérigaz­gatója valamint Tímár Géza a bérbizottság elnöke ad­ta át. Dr. Petz Ernő vezérigazga­tó elismerően szólt a bérbi­zottság eddig végzett mun­kájáról. Valamennyi dolgo­zónak, munkatársnak - akik részt vettek a bizottság munkájában - megköszön­te a munkáját. Hivatalos program után, kötetlen beszélgetésre ke­rült sor. Szendvicsek és üdí­tőitalok fogyasztása közben bizakodó, optimista véle­mények, javaslatok, kérdé­sek hangzottak el. Tovább­ra is azzal a szlogennel, hogy az eredményesség ér­dekében az eddigieknél többet kell tennünk, megfe­lelő bérrendszer bevezeté­sével. Kép és szöveg M. J.

Next

/
Thumbnails
Contents