Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-05-01 / 5. szám

12 ATOMERŐMŰ Mátraderecskén mértünk PA Rt kont(é)ra OTP?! Mi lett az átutalásból, átutálás vagy átutasítás? Azt hiszem, hogy Bódi Mihály a PA Rt. főkönyvelője 1992. május 4-én kiadott tájékoztatóját az 1250 érintett PA Rt. dolgozónál sokkal többen olvasták el. Hogy miért? Valószínűleg azért, mert a tájé­koztatóban foglaltak nem „csak” 1250 embert, hanem 1250 családot érintettek, illetve 1250-szer (átlag­ban) 4-5 elintézetlen ügyet jelen­tettek az OTP-nél átutalási betét­tel rendelkező PA Rt. dolgozók­nak. A tájékoztatót elolvasva ben­nem is kérdések merültek fel, me­lyeket megerősítettek a hozzánk beérkezett olvasói levelek. A vegyes érzelmeket kiváltó, nagy port felkevert esemény kap­csán úgy gondoltam megkérde­zem a legilletékesebbeket, mi is történt, illetve mivel magyarázzák az átutalási betétszámlákra kötött PA Rt.-OTP szerződés felbontá­sát. Úgy gondoltam a válaszok egyértelműen magyarázatot ad-' nak az első pillantásra kellemet­lennek, a dolgozók számára hátrá­nyosnak tűnő szerződésbontás okaira. Elsőként Bódi Mihályt, a PA Rt. főkönyvelőjét kérdeztem. „Először is azt kell tisztázni - mondta a főkönyvelő hogyan történt a szerződés bontása. Az OTP novemberben értesítette vállalatunkat, hogy át kíván térni január l-jével a lakossági folyó­számlás rendszerre, ezért az átuta­lási betétszámla szerződésünk ér­vényét veszti. Ezzel egy időben átadott egy szolgáltatási szerződéstervezetet, amely már az új körülményeknek megfelelően egyesség tárgya volt. Nyilvánvaló, ha két fél kölcsö­nösen kötelezettséget vállal, ak­kor kölcsönös előnyöket is elvár­hat egymástól. Ez sajnos a terve­zetből nem volt érezhető sem ha­táridő, sem fizetési garanciák te­kintetében. Sőt az eddig is sze­rénynek mondható anyagi ellen­szolgáltatást az OTP továbbra nem vállalta. Ha a javasolt határidőt elfogad­juk, számfejtésre nem maradt vol­na időnk, mert 11-től vagy 8-tól visszaszámlálva a banki átfutást is, nekünk a pénzt 4-én, 5-én indíta­nunk kellett volna. Ez ilyen tech­nika mellett is elképzelhetetlen. Banki igazolást is kért az OTP, ami jó fizetőpartner esetében kis­sé szokatlan. A tárgyalások" során e két kér­désben közeledtek az álláspontok, az anyagi ellenszolgáltatás tekin­tetében azonban az OTP hajtha­tatlan maradt. Semminemű ellen­szolgáltatást nem vállalt. Végül is a nem teljesen egyező határidő és az ellenszolgáltatás hiánya miatt zárkóztunk el a szerződés aláírá­sától. Ami az áprilisi eseményeket il­leti, az számunkra is kicsit megle­pő volt.-Az eredeti szerződéster­vezetben is fellelhető annak nyo­ma, hogy a régi rendszerrel június 30-ig a dolgozók forgalmazhatnak - tárgyalásaink során ez többször szóba került - és levelezésünkben is nyomon követhető, mint álta­lunk igényelt módozat. Ezért meglepetéssel vettük tudomásul, hogy a korábbi hallgatólagos be­leegyezés ellenére a kapcsolatot az OTP hirtelen megszakította. Hogy minél kevesebb problé­mát jelentsen dolgozóinknak a csekken történő befizetés, hely­színre hoztuk a Dunaföldvár és Vidéke Takarék Szövetkezet kép­viselőit, akik ugyanolyan feltétele­ket kínálnak, mint az OTP. Előkészület alatt áll a szerző­déskötésünk a Faddi Takarék Szövetkezettel is ugyan ilyen mó­don. Az IBUSZ Bank Paksi és Szekszárdi fiókja pedig megkezd­te a felkészülést a lakossági folyó­számlák kezelésére. Amennyiben felkészültek lesznek, hajlandók leszünk velük is szerződni. Mindezek a partnerek szá­munkra is elfogadható feltételek­kel hajlandók szerződni.” Úgy gondoltam a tisztesség megkívánja, hogy megkérdezzem a másik felet, az OTP-t is. Egy előzetes megbeszélés után az OTP Tolna Megyei Igazgatósá­gán, Szekszárdon fogadott válasz­adásra dr. Leidecker Jenő igazgató­­helyettes és Tímár Ferencné osz­tályvezető. Kérdéseimre adott vá­laszaik a következők voltak. „Mi nagyon sajnáljuk és máig sem értjük a PA Rt. miért hozott ilyen egyoldalú döntést. Úgy gon­doljuk a jó emberi kapcsolatokon, a tisztességen, az etikán esett csorba. Az OTP átalakuláson ment ke­resztül a tavalyi (1991) év folya­mán, és megpróbál megújulni. Megszűnt hatóság jellege lenni. Sajnos, mint minden nagy szerve­zetnél itt is mélyen gyökereznek az alapvető problémák és ezek megoldására nem elég egy pár hó­nap. Még magunkon viseljük a központi irányításos rendszer egyes jegyeit, de minden törekvé­sünk a teljes megújulás, a szerve­zeti és munkastílusbeli átalakulás és ezekből adódóan üzletfeleink­nek a legkorszerűbb szolgáltatá­sok nyújtása. Egyik ilyen volt a napikamat-el­­számolásos lakossági folyószám­larendszer bevezetése. Ehhez azonban új alapokon nyugvó szer­ződés megkötése vált szükséges­sé, a régi szerződés természetes módon történő megszűnésével. Tavaly decemberben, idén ja­nuárban mind a 24 000 ügyfelünk­nek - illetve 217 vállalatnak, ki­sebb gazdasági közösségnek - ki­küldőik a fent említett új szerző­dés előzetes ajánlatát. A 217 válla­latból 205 elfogadta a szerződés­­ajánlatot és megkötötte a szerző­dést. A maradék 12 vállalat közül több anyagi problémák, csődje­lentés, fizetésképtelenség miatt nem kötötte meg a szerződést. Voltak azonban olyan ügyfelek - és ilyen volt a PA Rt. is - amelyek nem fogadták el az előzetes szer­ződésajánlatot, illetve annak bizo­nyos pontjait. Miután a PA Rt.-vel nekünk soha nem volt gondunk, mindig pontos, tőkeerős, fegyel­mezett, megbízható partner volt, számára a tárgyalás lehetőségét kínáltuk fel. A tárgyalás lényege az volt, hogy a PA Rt. számára nem meg­felelő feltételeket átdolgozzuk, és mindkét fél számára megfelelő szerződést alakítsunk ki. Ennek érdekében két alkalom­mal személyes tárgyalásra került sor az atomerőműben, de több­ször egyeztettünk telefonon, ill. személyes találkozások alkalmá­val is. A tárgyalások eredményekép­pen megszületett egy szerződés­­tervezet, amely mindkét fél szá­mára elfogadhatónak tűnt. Ezt a szerződést aláírásra (elfogadásra) elküldtük a PA Rt.-nak. Több he­tet vártunk, de a szerződés nem érkezett vissza. Érdeklődésünkre halogató jellegű válaszokat kap­tunk. Április 30-ával le kellett zár­ni minden szerződéses ügyet, ezért miután sem igenlő, sem nemleges választ a szerződésre nem kaptunk, április 14-ei dátum­mal levelet írtunk a PA Rt.-nak, melyben a további munkakapcso­lat lehetőségét felmondtuk. Máig sem tudjuk a PA Rt. miért nem válaszolt a közösen kidolgo­zott szerződésajánlatra. Mi azt is elfogadtuk volna, ha a PA Rt. nem tartja megfelelőnek a szerződést, de szóbeli vagy írásos visszajelzést erről sem kaptunk. Sajnálatos, hogy egy jó személyes és fegyel­mezett üzleti kapcsolatokkal ren­delkező, tőkeerős vállalatot veszí­tettünk el, de mi úgy érezzük, töb­bet nem tehettünk. A huszon­négyezer ügyfelünkből egy bizo­nyos kört elveszítünk, de ennek ellenére kívánjuk nekik, hogy ta­lálják meg azt a bankot, amely leg­megfelelőbb módon kezeli pén­züket, átutalásaikat, pénzügyei­ket.” így hangzott az OTP illetékesei válaszainak összegzése. Az olvasó a mindkét féllel közel egy-egy órás beszélgetésem eszenciáját olvashatta. Végül is mindkét megkérdezett válaszolt a kérdéseimre, ám én a válaszokból nem alakítok ki álta­lános véleményt. Ezt az olvasóra bízom. A cikk elején felvetett problé­ma eddig a mélységig engedte az új szemléletű pénzügyi és üzleti világ ismeretlen ösvényein törté­nő botorkálást. MonoGram 1992. március 15-től a mai napig (1992. május 9-ig) az ELTE Atom­fizikai Tanszékének megkeresé­sére néhány tanár (Béresné Nem­­csák Ilona, Mátradérecske, dr. Bo­­ross Dezső, Jászberény és Tóth Eszter, Budapest) tanítványaival együtt bekapcsolódott Mátrade­­recske radiológiai feltérképezésé­be. Noha a község vizsgálatával foglalkozó harminc kutatóinté­zetnek lényegében minden ered­ményét sikerült egyenes vagy gör­be úton megszereznünk, ebben a tájékoztatásban szigorúan ragasz­kodni fogunk ahhoz, hogy csak sa­ját (az ELTE Atomfizika Tanszék és a velük dolgozó tanárok) méré­si eredményeit, és a lakosságtól ál­talunk szerzett információkat mu­tassuk be. Mátraderecske a Mátra északi oldalán fekszik, 2650 lakosa van. Tiszta, gondozott falu, barátsá­gos, derűs, egészséges életkor­eloszlású lakossággal. Mátrade­­recskétől alig két kilométerre van Recsk, dél-nyugati irányban, és ugyancsak néhány kilométerre délre van a recski ércbánya két 1000 méternél mélyebb feltárású bányája, amelyek jelenleg nem üzemelnek, csupán szinten tartják őket. (A hírhedt büntetőtábor, a kőfejtő közelében, messze van ide.) Mátraderecskén, hasonlóan Pá­rádhoz, Parádsasvárhoz két lénye­gesen különböző geológiai kép­ződmény találkozik: az andezit, andezites tufa és az oligocénkori agyag. Ilyen találkozásoknál gya­kori a szénsavas (csevicés) vízfel­törés, gyakran kén-hidrogénes beáramlással. Hasonlóan a híres parádi vízhez, Mátraderecskén is vannak kutak, amelyek szénsava­sak, illetve „büdösek” a kén-hid­rogéntől. A község lakóitól tudjuk, hogy az elmúlt évtizedekben a felszín alatti víz szintje több méterrel csökkent. Ugyancsak tőlük tud­juk, hogy a faluban szén-dioxid feláramlása a pincékbe (nem a bo­rokból, hanem a talajból), vala­mint a csevicés kutak nagyon rég­óta jelen vannak. Ezek helye az utóbbi évtizedekben lassan ván­dorolt. (Meglehet régebben is, de erről nem tudott senki.) A ra­dioaktív nemes gáz, a radon jelen­létéről, természetesen senki sem tudott a faluban, egészen 1992 feb­­ruáijáig. Mérőeszközök Mátraderecskén a radont illetve leányelemeit a következő mód­szerekkel vizsgáltuk: 1. A svéd gyártmányú ATMOS alfa-spektrumot vesz fel, mégpe­dig oly módon, hogy ionizációs kamrájában szűrőrendszeren ke­resztül csak a radon áramolhat be, a radon leányelemei nem. Az ATMOS-ba épített mikroprocesz­­szor feldolgozza a spektrumot, ennek néhány Bq/m3 pontosság­gal megadja a mérőhely radonak­tivitását. Az ATMOS előnye, hogy viszonylag gyors tájékozó­dást tesz lehetőivé. Gyorsasága egyben hátrány is, hiszen a radon lakásban való jelenléte nagyon sok változótól függ. A napszakos, évszakos ingado­zások, az időjárási adatok (a lég­nyomás, a talajhőmérséklet, az eső, az égbolt fedettsége, a szél), a ház szerkezeti megoldása és nem utolsó sorban a lakásban élők élet­módja akár 20-30-szoros radon­­koncentráció-eltéréseket is okoz­hat ugyanabban. a házban, sőt ugyanabban a szobában. Éppen ezért az ATMOS-méréseknél mindig figyelembe kell venni a mérés időpontját (reggel, délben vagy este) és az időjárási körülmé­nyeket. 2. Hosszabb idejű mintavételt tesz lehetővé a nyomdetektoros vizsgálat. (A nyomdetektorok al­fa-részecskéket regisztrálnak.) A nyomdetektorok kiértékelését dr. Boross Dezső és tanítványai vé­gezték. A nyomdetektorok egy ré­szét a MÁFI geológusainak kéré­sére tettük ki egy hétre 27 darab 1-3 méter mélységű kutatófúrá­sokba. A mérési eredmények 1000 Bq/m3 és 156000 Bq/m3 között voltak. Ezek az eredmények nagy­mértékben segítették a geológiai feltárást. - További 40 nyomde­tektort lakásokban helyeztünk el egy hónapig mintavételre. E nyomdetektorok kiértékelése ezekben a napokban folyik. 3. Az aktív szén felületén vi­szonylag jól megköti a radont. New York Állam Egészségügyi Központjától ajándékba kapott harminc, aktív szenet tartalmazó fémdobozt ugyancsak felhasznál­tuk a radontérképezéshez. Ezeket a dobozokat 4-6 napra helyezték ki a mátraderecskei gyerekek, majd a dobozokat bezárásuk és begyűjtésük után azonnal Buda­pestre szállítottuk. Itt az ELTE Atomfizikai Tanszékén Ge(Li) gamma detektorral vizsgálták meg a radon egyik unoka-lányá­nak, a 214-Bi-nak gamma-intenzi­tását. A kapott beütés számokat „kvázi-hitelesítettük”, azaz egy al­kalommal egy mátraderecskei szobába (saját „radonkamránk­ban”) 4 napon át mértünk folya­matosan az ATMOS-szal is és a szénnel is. 4. Kisebb jelentőséggel hasz­náltunk egy NaI-kristályos gam­madetektort helyszíni megfigye­lésekre, de mint az várható volt, a radon gammasugárzó leányele­meinek megfigyelése, azok ki­csiny aktivitása miatt, csak a legra­­dondúsabb pincékben, kutakban mutatott értékelhető eredményt. - Hasonló módon még nem kap­tunk jól értékelhető eredményso­rozatot gammadozimetriás méré­sekből sem. (A KFKI segítőkész­sége révén gyerekek között kiosz­tottunk néhány gammadozimé­tert (TL-kristályt), amelyet minta­vétel után ők értékelnek ki szá­munkra. Eddig öt gyereknél kb. 100 nGy/óra, egy gyereknél 650 nGy/óra dózist találtunk. Az utóbbit most ellenőrizzük további mérésekkel. A magyar átlag 75 nGy/óra körül van.) Eredmények Munkacsoportunk eddig 90 há­zat (lakószobát, konyhát, néhány pincét) vizsgált meg. Ebből 60 he­lyiség mérési eredményét már tudjuk. A vizsgált házak szétszór­tan helyezkednek el a faluban, bár sűrűségük valamelyest nagyobb abban a zónában, ahol nagyobb aktivitásokat tapasztalunk. Repre­zentatív mintának egyáltalán nem nevezhetők tehát a felmért házak. Sőt, ismerve a radonfeláramlás szeszélyes voltát, nyugodtak csak akkor lehetnénk, ha minden ház­nak, minden szobáját megmér­nénk, és a radon megjelenését időben is nyomon tudnánk kö­vetni. Méréseink szerint márciusban négy házban volt az aktivitás az OSSKI által megadott 800 Bq/m3 intézkedési szint fölött. (Az idő­pont, március fontos! Saját méré­sek és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy nyáron sokkal alacsonyabb, télen lényegesen magasabb értékek szoktak előfor­dulni.) A fenti házak közül kettő­ben vannak olyan lakószobák, ahol az aktivitás meghaladja a 10000 Bq/m3-t, kettőben 1000 Bq/m3 körüli a radonaktivitás. 200 Bq/m3 alatti aktivitást tapasztal­tunk 27 esetben, a többi esetben 200-600 Bq/m3 alatti aktivitást ta­pasztaltunk 27 esetben a többi esetben 200-600 Bq/m3 a radon jelenléte. Mátraderecske térképének izo­­radon-vonalas bemutatása ilyen kevés mérési eredmény alapján nem lenne tisztességes. Az ered­mények statisztikai értékelése, vi­lág és hazai eredményekkel való összevetése is csak akkor lesz eti­kus, ha egyenletes eloszlásban legalább a falu minden második házáról lesz mérési adatunk. Ehe­lyütt inkább olyan eseteket muta­tunk be, amelyek érdekesek lehet­nek a további kutatások számára is. Esetek D. utca 15. A polgármester ké­résére mentünk mérni, mert má­sok méréséből ő úgy tudta, hogy az ház a magasabb aktivitású, mint az intézkedési szint. 242 Bq/m3 aktivitást mértünk. A mé­rés ideje alatt elbeszélgettünk az ottlakó, régebben bányászként dolgozó férfival. Csodálkozva mondtam, hogy milyen változé­kony szobája van. Most alig mutat valamit a műszer. „Na, ja. Akkor, amikor az előző háromhetes mé­rés volt, én becsuktam minden ab­lakot, még az ajtót sem nyitottam ki a három hét alatt, hogy jó na­gyot kapjanak. Megtanultam a bá­nyában, hogy az a jó, ha a lehetsé­ges legnagyobbat kapják.” Aznap, amikor mi mentünk, úgy élt, aho­gyan szokott: rendesen szellőzte­tett, ki-bejárkált ebbe a szobába is. Sz. utca 4. Idős néni lakja a kicsi házat. Konyhájában, ahol tulaj­donképpen éjjel, nappal tartózko­dik 540 Bq/m3 az aktivitás, szo­bácskájábán, ahová csak akkor megy, ha ruhát vesz ki a szekrény­ből, vagy befőttet a polcról, 900 Bq/m3 volt az aktivitás, amikor mi mértünk. Mérés közben megkísé­reltük rávenni, hogy szellőztessen gyakrabban. Nem lehetett. Na­gyon fázós. Különösen a lába. Általában igaz, hogy a nagyobb aktivitású házakban idős emberek laknak. (68,69 éves 600 Bq/m3,84 éves 400 Bq/m3, 72, 80 éves há­lószoba 150 Bq/m3, de a pince 150- 200 ezer Bq’/m3,77,78 éves 10 ezer Bq/m3 fölött, 75 éves 10 ezer Bq/m3 fölött, 78 éves 540 Bq/m3, 94 éves 420 Bq/m3.) Ez nyilván vé­letlen. Bizonyára az is véletlen, bár elgondolkoztató, hogy ezek a nénik, bácsik szerencsére egész­ségesek, életerősek, legtöbbjük ma is dolgozik. P. utca 2. Az egyetlen eddig vizsgált ház, ahol éppen a gyerek­szobában tapasztaltunk a megen­gedettnél nagyobb aktivitást, már­cius 23-án 1020 Bq/m3-t. Szeren­csére a szoba lakója egy nagyon értelmes, 14 éves lány, aki azóta rendszeresen dolgozik velünk e mérésekben. Az ő szobájában vet­tük fel az ábrán látható aktivitás­­idő-grafikont. (Az ATMOS négy napon át tízpercenként eltette memóriájába a mért aktivitást.) A grafikonról szépen látszik a nap­szakos ingadozás. Gyönyörűen kiviláglik a szellőztetés hiányakor az aktivitás növekedése, a szellőz­tetéskor bekövetkező aktivitás zu­hanás. A grafikonon látható idő­szakban az átlagos aktivitás a szo­bában 410 Bq/m3 volt, ez azt is jel­zi, hogy áprilisra lecsökkent a ra­don kiáramlása és szobában való felgyülemlése. Ugyanez a kislány az akinél korábban említett gam­madózis 650 nGy/órának adó­dott. A dózismérő viselésekor részletes naplót vezet, ennek alap­ján próbáltuk megfejteni, honnan származhat az ő többletdózisa. Még nem tudjuk. De a kutatás köz­ben olyan jelenséget vettünk észre, amit addig csak könyvekben olvas­tunk. A fürdőszobában megmértük az ATMOS-szal az aktivitást: 65 Bq/m3. Ezután kinyitottuk a zu­hanyt és 20 percen át engedtük. Ve­le párhuzamosan mértünk az ATMOS-szal. 18 perc múlva már 300 Bq/m3 lett a fürdőszoba levegő­jének aktivitása. A vizet nem a háló­zatból, hanem a saját kútból szívat­ják fel. A kútban a víz felülete csak­nem 9 m mélyen van. A vízfelszín­től 6 méter magasságban többezer Bq/m3 a levegő radonaktivitása. Egyébként a gyerekszoba három méterre van a kúttól. Tanulságok Az újságírók szeretnek bolhából elefántot csinálni. így történt Mát­­raderecskével is. Újságokban pöfö­gő radioaktív pokolról jelentek meg hírek, rádióban katasztrófáról, 50 család kiköltöztetéséről múlt idő­ben beszéltek. A tény azonban az, hogy két olyan ház van amely lak­hatatlan, elsősorban a szén-dioxid miatt, ezek közül is az egyikben csak a nyárikonyhába kellett átköl­tözködni a lakóknak. Valószínűleg ezt a szituációt ép­pen az újságban, éppen az atom­energiát értőn és gonddal kezelni képes olvasóknak nem kell magya­rázni. Átélhették nem egyszer. Ta­lán az egyetlen hely az országban, ahol Mátraderecske helyzetét ár­nyaltan, a maga valóságában értik, érthetik, az Paks. Beleértve Mátra­­derecskét is. Beleértve, mert ott na­gyon nehéz megmagyarázni a la­kosságnak, hogy a radioaktivitás csaknem olyan, mint az elektromos áram. Aki nem ismeri, nem érti, azt agyonütheti. Aki tudja kezelni, az veszélytelen élhet vele, akár hasz­nára is fordíthatja. A radont nem látni, szaga sincsen, hatása csak évek múltán jelentkezhet bizonyos valószínűségi törvények szerint Az emberek, akik évtizedek óta békésen élnek ebben a gyönyörű völgyben csak azt látják, hogy tudó­sok jönnek-mennek gondterhelt arc­cal, turistákat elriasztó cikkek jelen­tek meg, házaik értéke rohamosan esik. Egészséges veszélyérzete csak annak a nagyon kevés embernek van, akik vagy maguk tapasztalják a szén-dioxid okozta légszomjat, vagy akik megtanulták, mit jelent a maga­sabb radonkoncentráció. Tanárként, nem kutatóként, azt tartom nagyon fontosnak, hogy az ott lakók megértsék, hogyan lehet együtt élni a szobába beszivárgó ra­donnal. Ezért dolgozom együtt a helyi iskola fizikatanárával, aki oko­san, a gyerekeken keresztül próbál­ja korrekten tájékoztatni a felnőtte­ket is. Talán így sikerülni fog a páni­kot is elkerülni, és egészségesnek is maradni. Ezt a korai, a feltárás,kez­­detéről és nem a befejezéséről szó­ló, éppen ezért csak attitűdöket, ap­ró részleteket adó beszámolót azért mertem megírni éppen ebben az új­ságban, mert reménykedem benne, hogy a meggondolt, felelős, együtt­érző tömegtájékoztatás terén már tapasztalt paksiak közül valaki majd úgy érzi, tapasztalatát'megosztani kész velünk. Tóth Eszter fizikatanár, Lauder Javne, Zsidó Közösségi Iskola Budapest Az egyik lakásban 1992. április 23. és 26. közt végzett folyamatos mérés eredmény^

Next

/
Thumbnails
Contents