Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-05-01 / 5. szám

ATOMERŐMŰ 13 Zöld asztal mellett Pakson az ASE sportcsarnokában április 25-26. között már harmadik alkalommal került megrendezésre az MVM szintű országos aszta­litenisz-döntő. A 12 iparági vállalattól 16 csapat nevezett, 22 női és 56 férfi egyéni indulóval. Ezen verseny résztvevőinek száma is jelzi azt az igényt, hogy az eddigi tröszti versenyeknek megmaradt a létjogosultságuk, hiszen a ver­senyzők lelkesedése, száma egyre nő a többi sportágban is. A küzdelmek a csapatversenyekkel kezdőd­tek, amik kitöltötték a szombati napot. Nagy erőpróba volt ez a csapatok számára. Link Ferenc, a Magyar Asztalitenisz Szövet­ség tagja, a versenybíróság elnöke villámértéke­lésében elmondta, hogy az amatőr sportolók lel­kesedésén túl igen színvonalas mérkőzéseket is láthattunk. A csapatverseny eredményei: Nők: 1. PA Rt. Riszter Margit, Gyarmathy Ka­talin, Kissné Suckert Gabriela. Férfiak: 1. Dédász Szeged, Karip Tibor, Ra­dies Béla, Remző Attila. A férficsapatban a PA Rt.-s siker még várat magára. Vasárnap a páros és az egyéni döntőkre került sor. Nagy várakozással néztek a versenyzők a küzdelmek elé, ugyanis a csoportmérkőzések során már mindenki felmérhette jövendő ellen­fele tudását. Következzenek az eredmények: Nők, egyéni: 1. Balics Viktória PA Rt. Viktória megtörte Kissné Suckert Gabriela hosszan tartó veretlenségi sorozatát, így új bajnoknőt avattak. A férfiak mezőnyében szintén nagy csatáro­zások voltak. Férfiak, egyéni: 1. Szabó József, Titász Deb­recen, 2. Molnár Imre, Mátra Hőerőmű. A döntőben a több mint 30 év korkülönbség döntött a fiatalabb Szabó József javára. Férfipáros: 1. Esztergom, Prágai Zoltán, Tóth Pál. Vegyes páros: 1. PA Rt. Balics Viktória, An­gyal János. Női páros: 1. PA Rt. Kissné Suckert Gabriela, Gyarmathy Katalin. A verseny után Kókai Pétertől, a szervezőbi­zottság vezetőjétől kértem összegzést. Szakmai értékelést nem tudok adni - mondta -, hiszen az elért eredmények minősítik is egy­ben az atomerőműves dolgozók sikereit. A leg­nagyobb eredményt abban látom, hogy kiala­kult egy olyan közösség, akik heti rendszeres­séggel együtt sportolnak, edzenek. Ezen a versenyen természetesen csak a leg­jobbak indulhattak. A rendszeresen sportolók száma ennél jóval nagyobb és ők voltak azok, akik a verseny szervezésében, lebonyolításában segédkeztek. Önzetlen munkájukat ezúton is köszönöm. Végezetül hadd mondjak egy üzenetértékű vé­leményt, úgy is mint az eddigi tröszti sportbi­zottság tagja. Azt a kialakult hagyományt, hogy ma már 12- féle sportágban szerveznek MVM Rt.-szintű sportági döntőket, továbbra is támogatni kell, hiszen az az óriási igény, ami mutatkozik a munka melletti sportolás iránt, erre kötelezi a szervezőket. Az atomerőművet egy húszfős csapat képvi­seli majd az országos tekebajnokságon, mintegy harminc fo vesz részt a szörfVersenyen - ezt a PA Rt. rendezi -, ezenkívül még a vitorlásverse­nyen és a Százhalombattán megrendezésre ke­rülő labdarúgó-kupán kell helytállni az atom­erőműves csapatoknak. A sikerek záloga itt is házibajnokságok meg­szervezésében és ílz azokon való szerepléseken múlik. Gyányi Zsigmond Magas szőke lány edzőcipőben A mini röplabdacsapat. Elöl Zubor Enikő. A paksi röplabdasportról szóló cikkben említést tettünk a mini korosztályú lányok röp­labdaeredményeiről. Ennek a sikercsapatnak egyik részese Zubor Enikő, 5. a osztályos ta­nuló. A magas szőke lányt nem­csak a röplabdapályán talál­hatjuk meg. Ott van minden­hol, ahol futni, ugrani, kislab­­dát dobni és röplabdázni le­het. Harmadikos kora óta jár röplabdázni, de labdajátékok mellett az atlétikai számokat is kedveli. Futásban, távolugrás­ban és kislabdadobásban is szép sikereket ért el. Három­tusában az iskolája színeiben a körzeti, város környéki és me­gyei döntőn egyéniben és csa­patban is az első helyezett lett. A megyei mezei futásban is az első helyezett csapat tagja volt. Rendszeres résztvevője a városi futóversenyeknek, ő lett a lépcsőfutóverseny kor­­osztályos bajnoka is. Enikő jó tanuló, a testneve­lés, a technika és a magyar a kedvenc tárgyai. Szeret sokat mozogni, labdázni, regénye­ket olvasni - a kötelező olvas­mányokat nem hanyagolja el -, a tv-ben szívesen nézi a hu­moros és izgalmas filmeket. A röplabdában szinte min­denhonnan érmes helyezéssel tér haza a csapatával. Egy alka­lommal Kaposváron a torna legjobb játékosa különdiját is átvehette. A gyors, ruganyos mozgásá­val, a jó helyzetfelismerésével rendre kitűnik korosztálya mezőnyéből. Itt megemlítem, hogy nővére Anikó máraz NB Il-es röplabdacsapat tagja. Reméljük Enikő még sok si­ker és öröm részese lesz mind az atlétikában, mind a röplab­dában, ezzel dicsőséget sze­rezve iskolájának, csapatának és a későbbiekben talán Paks élsportjának is. Gyányi Zs. 350 fizikatanár Pakson Átalakul azÁVÜ Napirendre tűzte az Állami Va­gyonügynökség (ÁVÜ) Igazgató­­tanácsa a szervezet radikális átala­kulásáról szóló előteijesztést. Megszűnik az ÁVÜ nyolc igazga­tósága, és a mai, privatizációs technikák szerint tagolódó szerve­zetet négy nagy „blokkra” és ága­zati egységekre épülő szervezet váltja föl. Az úgynevezett privati­zációs blokk munkatársai bonyo­lítják majd le magukat a privatizá­ciós tranzakciókat. A blokkon be­lül külön-külön szervezeti egysé­gek foglalkoznak az ipari, az agrár­­gazdasági, az infrastrukturális, a kereskedelmi, az építőipari válla­latok, a bankok és az úgynevezett humán szférába tartozó szerveze­tek (egészségügyi intézmények, gyógyszertárak, kórházak) privati­zálásával. Ezeken belül is saját ügyintézői lesznek az egyes szak­máknak (kohászat, gépgyártás, textilipar stb.). A második blokk az állami vagyon kezelésbe adá­sát, állami vállalatok újjászervezé­sét végzi majd, a harmadik blokk a nemzetközi kapcsolatokért, az ügynökség marketing- és propa­gandatevékenységéért lesz fele­lős, a negyedik pedig elméleti, módszertani munkát végez. Az egész szervezettől különálló ki­sebb csoport Szabó Tamás tárca­nélküli privatizációs minisztert szolgálja majd ki, akinek a minisz­terelnöki hivatalon belül mind­össze ötfős stáb jutott. Az átszer­vezéssel feltehetően megszűnnek az ágazati minisztériumok privati­zációs részlegei,-a vagyonügynök­ség létszáma viszont a mai 130-ról várhatóan 300 főre duzzad. (A HVG-ből) Rangos rendezvénynek adott otthont Paks: idén áprilisban a Fi­zikai Társulat itt rendezte meg a XXXV. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétot. A rendezőgárda zömmel Paks­ról került ki. A társulat titkárságán kívül az ESZI, az szb, a szolgálta­tási, a hírközlési, a szállítási, az oktatási és a sugárvédelmi osz­tály, valamint a tájékoztatási iroda munkatársai biztosították a ren­dezvény zavartalan lebonyolítá­sát, az otthonos légkört, a szak­szerű idegenvezetést. Nagy sikere volt egy magfizikai példatárnak, amit minden résztvevő ajándékba kapott, ennek kivitelezése a nyomda munkáját dicséri. A rendezvény megnyitásán a rendezők és házigazdák üdvözlő szavai után Marx György akadémi­kus, a Fizikai Társulat elnöke is­mertette Teller Ede üdvözletét, aki ismét hangot adott a paksi atom­erőműről kialakult jó véleményé­nek. A háromnapos rendézvény dél­előttiéin plenáris előadások hang­zottak el, délutánonként műhely­­foglalkozások, az eszközkiállítás bemutatói, illetve erőműlátogatá­sok történtek. A sok érdekes külföldi előadás közül számomra legérdekesebb egy koreai volt. A természettudo­mányos oktatás szervezéséért fe­lelős koreai úr elmondta, hogy amikor nem sokkal a II. világhá­ború után megszűnt országában a japán megszállás, gyakorlatilag nem volt saját értelmiségük. En­nek megfelelően igen alacsony volt a nemzeti jövedelem és az is zömmel mezőgazdasági terme­lésből származott. A függetlenné vált ország veze­tése az oktatást kezdettől fogva stratégiai ágazatként kezelte, a költségvetés kb. 20%-át fordította e célra, a tanárok fizetése végig kiemelt volt. Ma már Dél-Korea ipara zömmel magas szellemiter­­mék-tartalmú cikkeket (hírközlés, elektronika, gépkocsi stb.) állít elő, az egy főre jutó GDP magas és dinamikusan nő. A koreai gye­rekek természettudományos kép­zettsége világszerte a legmagasab­bak közt van. A hazai előadások közül talán Tóth Eszter fizikatanáré volt a leg­érdekesebb. A Mátraderecskén tapasztalható magasabb radon­koncentráció vizsgálatáról szóló előadás anyagát külön cikkben közöljük. A délutáni programok közül a tanári mérések voltak talán a leg­izgalmasabbak. Tóth Eszter a friss üzemanyagtárolóban radont mért. Bár a részletek ismeretében nyilvánvaló, első hallásra mégis meglepő, hogy a sok tonna urán szomszédságában a radonkon­centráció a hazai átlag (épületek­ben 55-60 Bq/m3) alatti volt. Több tanár hozott szénerőmű­ből szénőrleményt és pernyét. A mérések jól kimutatták, hogy a hazai szenek némelyike jelentős urántartalommal bír. Azt is lehe­tett szemléltetni, hogy az égetés az aktivitáskoncentráció növeke­désével jár, hiszen a pernye töme­ge jóval kisebb mint a széné, de az urántartalom abban marad, így az egységnyi tömegre jutó aktivitás nagyobb lesz. Kaszás Dezső tanár úr a Duna vizét ellenőrizte. Az erőmű fölötti és alatti víz mintázását, előkészí­tését és mérését végig személye­sen ellenőrizte, a kalibrálásnak utána is számolt. Beszámolójában ismertette, hogy kimutatható ak­tivitáskoncentráció-növekedést az érzékeny méréssel nem talál­tak. Az esti programok közt nagy si­kere volt a zenei szakközépiskola korábban végzett növendékei közreműködésével az óvárosi ka­tolikus templomban szervezett orgonahangversenynek. A búcsúzáskor is le lehetett mérni, de az ankét után kapott kö­szönőlevelek is mutatják, hogy a rendezvény sikeres volt, vendé­geink jól érezték magukat, szemé­lyes benyomásokat és sok ismere­tet szereztek az atomerőműről. Elviszik városunk és erőmű­vünk jó hírét szerte az or­szágba. Rósa Géza A műhelyfoglalkozások PA Rt. különd(ját adják át Szakemberek pályázhatnak A Magyar Tudományos Akadé­mia Pécsi Területi Akadémiai Bi­zottsága pályázati felhívással fordul a Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék tudományos tevékenységet végző dolgozóihoz az alábbiakban részletezett témakörökben: A pályamunkákat tudományos fokozattal (a tudomány kandidátusa vagy magasabb) nem rendelkező kutatók a rendelkezésre álló forrá­sokból végzett kutatómunkák ered­ményeiből állíthatják össze és nyithatják be bizottságunknak. Pályázati rendszerünkben két­éves kiírási periódust követünk an­nak érdekében, hogy a munkaigé­nyesebb, illetve a viszonylag na­gyobb terjedelmű munkák is elké­szíthetők legyenek. Megtartjuk ugyanakkor az évenkénti beadási lehetőségeket is. A kiírt pályázatok működési te­rületünkön azon feladatokat ölelik fel, amelyek fejlesztését különösen fontosnak tartjuk. Szívesen foga­dunk azonban más területről is ér­demi pályamunkákat. Célunk a fiatal és tudományos munkában kezdő, vagy szakmai el­foglaltsága mellett tevékenykedő kutatók támogatása, ösztönzése, nevelése, a tudomány és gyakorlat kapcsolatának elmélyítése. A pályázatok díjazását a bizott­ság részben sqját anyagi fonásból, részben a régió önkormányzati és egyéb szervei anyagi támogatásá­ból, illetve alapítványból biztosítja. A pályázati rendszerünk szerves részeként szerepeltetjük működési területünk megyéinek egy-egy fon­tos témakörben kiírt pályázatait is. Azok beadása és elbírálása ugy an­csak a feltételekben meghatározott módon történik. A szakbizottságok pályatételei között több olyan témát is találunk, amely a természet-, illetve környe­zetvédelemmel foglalkozik. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK A pályázaton tudományos minő­sítéssel (tudomány kandidátusa vagy magasabb) nem rendelkező kutatók egyéni vagy kollektív mun­kával vehetnek részt, eddig nem publikált, máshová még be nem nyújtott tanulmánnyal. A tanul­mánynak az irodalomban közűitek­hez és az eddigi gyakorlathoz képest Új tudományos eredményeket kell tartalmaznia. A pályamunka tartal­mi szempontból az annak megfelelő tudományág tanulmányokra, tudo­mányos közleményekre vonatkozó mindenkori követelményei szerint kell hogy felépüljön. Tartalmazza az érintett irodalom kritikai áttekinté­sét, az érdemi kifejtést és végül az összefoglalást Ezen utóbbi részben szerepelni kell az új eredmények­nek, illetve azok gyakorlati alkal­mazására, hasznosítására vonatko­zó utalásoknak. A pályázat terjedelme maximáli­san 100 gépelt oldal (nagy mennyi­ségű tudományos anyaggyűjtést is tartalmazó társadalomtudományi pályamunkák esetén 200 oldal). A pályázatot 3 kötött, esetleg fű­zött példányban, A/4-es formátum­ban kell benyújtani az MTA Pécsi Területi Akadémiai Bizottságához (7624 Pécs, Jurisics M. u. 44.).' A pályázatnak mellékletként kell tar­talmaznia egy összefoglalást maxi­mum egyoldalas terjedelemben. A jeligés pályázatokhoz a pályá­zó lezárt borítékban csatolja nevét munkahelyét beosztását és címét (külön a munkahelyi címét) és tele­fonszámát A borítékon a jeligét kell csupán feltüntetni. Beküldési határidők: 1. 1992. szeptember 1. 2. 1993. szeptember 1. A fenti határidőre beérkező pá­lyamunkákat két felkért bíráló és az illetékes szakbizottság véleménye alapján bizottságunk első alkalom­mal 1992. december 20-ig, második alkalommal 1993. december 20-ig bírálja el. Az elfogadott pályamunkákat a bizottság oklevélben és az alábbi mértékű díjazásban részesíti: I. díj 15000 forint II. díj 10000 forint III. djj 7 000 forint Kiemelkedő pályamunkák ese­tében az I. díj mértéke nagyobb is lehet A pályamunkákat más célra, ér­tékelésük és az eredményhirdetés után lehet felhasználni. A benyújtott pályázatok első pél­dánya az MTA Pécsi Területi Aka­démiai Bizottság könyvtárába kerül megőrzésre, a második példánya a hasznosító szervezetnek vagy intéz­ménynek lesz átadva, a harmadik példánya pedig vagy hasznosításra kerül, vagy a pályázó kívánságára rendelkezésére bocsátjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents