Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
6 ATOMERŐMŰ Európa nukleáris vezetői Budapesten A Magyar Nukleáris Társaság meghívására április 30. és május 2. között Budapesten ülésezett az Európai Nukleáris Társaság vezetősége. A több mint 20 éve alakult szervezet a nyugat-európai országokban működő hasonló egyesületek szövetsége. A kelet-európai országok az elmúlt két évben csatlakoztak a nemzetközi tömörüléshez, amelynek vezetősége most először ülésezik a kontinensnek ezen a felén. Az ENS a nemzetközi tudományos és ipari egyesületek sorában az egyik legjobban szervezett, leghatékonyabban működő társaság, melynek tagsága jobbára mérnökökből, fizikusokból és tanárokból áll. Tájékoztatási tevékenységük különösen hatékonynak tekinthető, kéthavonta megjelenő információs lapjuk, a Nucleus nem annyira a szakemberek, hanem inkább a közvélemény formálói számára készül: az angol és francia nyelvű kiadást politikusok (köztük az Európa Parlament egyes tagjai), és újságírók kapják rendszeresen. (A magyar fordítást a Magyar Nukleáris Társulat küldi el saját tagjainak, országgyűlési képviselőknek, tudományos kérdésekben érdekelt újságíróknak, valamint néhány - elsősorban Paks környéki - polgármesteri hivatalnak). Valamivel több, mint két évvel ezelőtt indították el az ENS berlini központjában a NucNet szolgálatot. Az ebben részt vevő országok (így Magyarország is) minden témába illő eseményről azonnal telefaxhíradást küldenek a központba, illetve - szintén telefaxon, tehát lényegében késedelem nélkül - megkapják a többi résztvevő ország anyagait. A szerkesztők mind a Nucleus, mind a NucNet hírek összeállításánál a legnagyobb tárgyilagosságra törekednek, a szakma jó és rossz híreit egyaránt közlik. Szerencsére az arány jó felé tolódik: az utóbbi időben (a csernobili katasztrófa óta) komoly, környezeti kihatásokkal is járó üzemzavar, illetve baleset sehol a világon nem történt, az atomerőművek biztonságának növelését célzó kutatások és fejlesztések mindenütt előtérbe kerültek. A légkör nagymértékű szennyezésének vagy a fokozódó üvegházhatás által előrevetített esetleges globális felmelegedés rémének ismeretében azon sem csodálkozhatunk, hogy egyre több környezetvédelmi szakember és zöld szervezet (vagy legutóbb a nagy hírű Római Klub testületé) véli az atomerőműveket az energiatermelők között legalábbis a legkisebb rossznak. A változás első jelei már mutatkoznak: Svédországban felfüggesztették az atomerőművek fokozatos leállítására hozott korábbi határozatot, Finnországban az áramtermelők most május közepén kérik a kormánytól egy újabb atomerőműblokk jóváhagyását. A német környezetvédelmi miniszter szerint a ’90-es évek közepéig újabb erőművekről kell dönteni, s a nukleáris villamosenergiatermelés alapvető marad, „amíg nem lesz más, hasonlóan biztonságos, környezetbarát és gazdaságos lehetőség”. Az Európa legjobb szakembereit tömörítő szervezetnek lesz tehát elég feladata az elkövetkező években. Talán minden eddiginél fontosabb lesz a legkorszerűbb módszerek, a biztonságnövelő technológiák gyors elterjesztése, a különböző típusú reaktorok alapos felülvizsgálatához a nemzetközi összefogás megszervezése. És minden eddiginél fontosabb lesz a szakma és a lakosság alapos, pontos és korrekt tájékoztatása. dr. Koblinger Iászló a Magyar Nukleáris Társaság titkára Működik a Lakáselosztó Bizottság Egyelőre csak annyit tudtunk meg, hogy elkészült és kiadásra került a lakáselosztó bizottság működési szabályzata melynek alapján a részvénytársaság vezérigazgatója kinevezte a bizottság tagjait. A bizottság vezetője: Bódi Mihályné, tagok: Enyedi Árpád, Viszlay József, Bodó Ágoston, Horváth Miklós, Tóth János, Gaszner György, Dercze Lászlóné. Milyen erőművet építsünk? 2. Atomerőmű-építési ajánlatok V. Befejező részéhez érkeztem ennek a hosszúra sikerült sorozatnak. Ezúton kérek elnézést azoktól az érdeklődő olvasóktól, akiknek a nem éppen újságba illő terjedelem ellenére is maradtak válasz nélkül kérdéseik. Elnézést kérek azért is, ha olykor túl unalmas voltam, és nem eléggé közérthető. Most mielőtt valamilyen „zárszóval” lezárnám az ismertetők sorozatát, még egy ajánlat bemutatása kell, hogy következzék. Ez az ajánlat 1991 áprilisában érkezett az ATOMENERGOEXPORT moszkvai cégtől. Az ajánlat a szovjet WER-1000-es sorozat továbbfejlesztett változatának tervére alapozódott. Ez az úgynevezett WER-91 terv szovjet-finn együttműködés során jött létre. A WER-91 készítői a volt Szovjetunióban sorozatban épített WER-1000-es blokkok modernizálását, biztonságosabbá tételét tűzték ki célul. A tervezés a finnországi LOVIISA erőmű bővítési elképzelése kapcsán indult meg. Ennek során felhasználták a szovjet WER-1000-es blokkok üzemeltetési tapasztalatait, valamint a biztonsággal, a műszaki megoldásokkal szemben támasztott legkorszerűbb követelményeket. Ez is egy olyan terv, aminek még nincs működő referenciája A tervezési állapotra jellemző volt, hogy sok területen csak a követelmények voltak meghatározva, a műszaki megoldások felsorolásával. Végül is az átadott dokumentációk alapján egy igen jónak ígérkező blokk képe rajzolódott ki, amelybe a konkrét szovjet főberendezések mellé betervezhetők lennének a világpiacon beszerezhető legjobb csatlakozó berendezések vagy komplett rendszerek. A terv készültségi állapota az ajánlatnak egy igen jellemző adottsága volt, ami természetesen a számos működő referenciával rendelkező blokkok létesítésére vonatkozó ajánlatokkal szemben hátrányt jelentett. Ha a tervezés az ajánlattétel időszakára jellemző tempóval folytatódik, akkor hamarosan a korábbinál versenyképesebben jelenhet meg a kínálati listán. Külön említést érdemel, hogy ennek az ajánlatnak kapcsán merült fel először olyan változat, amely a szállító által biztosított hitelek törlesztésénél nem külföldi villamosenergia-eladásokból számlázó bevételeket, hanem egyéb magyar termékek szállításának lehetőségét vette figyelembe. Úgy gondolom, hogy a^xlOOO MW szovjet blokkokkal tervezett bővítés előkészítése kapcsán sokan elegendő információhoz jutottak ahhoz, hogy kielégítő képet alkothassanak erről az atomerőmű típusról, ezért a részletesebb műszaki ismertetéstől itt eltekinthetek. Helyette inkább említést tennék még egy cég atomerőmű-terveiről, amelyek esetleg szintén figyelembe vehetők lennének a „milyen erőművet építsünk?” kérdés eldöntésénél. Ez a cég a General Electric amerikai vállalat. Ajánlatot nem küldtek, de készülő terveikről érdekes tájékoztatást adtak 1991 őszén, egy Budapesten megrendezett szimpóziumon. A bemutatott tervek közül az egyik az úgynevezett „továbbfejlesztett vízforraló reaktorral” -, a másik pedig az „egyszerűsített vízforraló reaktorral” működő erőmű terve volt. A vízforraló reaktortípusról e sorozatban még nem esett szó. Ebben a reaktortípusban, amint arra a neve is utal, a moderátorként is és hőhordozóként is szerepet játszó vizet hagyják felforrni. A keletkezett gőzt a reaktortartály felső részében elhelyezett szeparátorokon végzett szárítás után közvetlenül a turbinára vezetik. Ez egy egykörös erőmű, aminek a turbinagépháza is sugárveszélyes munkaterület. A típus részletesebb ismertetésére, előnyeinek és hátrányainak felsorolására nem térek ki, mert aktualitása nem olyan mértékű, hogy ez feltétlenül indokolt lenne. Az említett tervek a General Electric vízforraló reaktorok terén felhalmozódott tapasztalatain alapulnak. A továbbfejlesztett vízforraló reaktor (ABWR) tervezésének befejezése 1992- ben, engedélyezési folyamatának befejezése pedig 1994-ben várható. Teljesítménye 1300 MW. A kettő közül érdekesebbnek tűnik a 600 MW-os egyszerűsített vízforraló reaktor (SBWR) terve, ami kis teljesítményének köszönhetően egy sor egyszerű, de biztonságos megoldás bevezetését tette lehetővé. Ennek engedélyeztetése 1996-ra várható. A terv legfőbb jellemzői:- moduláris felépítés, ami három év körüli építési időszükségletet eredményezhet;- egyszerűsített, de biztonságos technológia;- természetes cirkuláció a reaktoron belül (keringtető szivattyúra nincs szükség);- passzív - fizikai törvényeken alapuló -, üzemzavari zónahűtési megoldások;- 15-18 hónapos átrakási ciklus;- digitális irányítástechnika, multiplex irányítástechnikai jelátvitel stb. Az atomerőmű-választék felsorolását még mindig nem befejezni, hanem csak abbahagyni tudom, hiszen a tervek során folytatni lehetne a Westinghouse AP-600-asával, vagy az ABB-CE System 80 tervével. Gondolom, az olvasók többségében felmerül a kérdés, hogy e sok változat közül mégis melyik lenne nekünk a legjobb, ha az atomenergia-hasznosítás mellett szóló döntés születne. A kérdés nem véletlenül merül fel, eldöntése valóban korántsem egyszerű. Szükséges hozzá a műszaki és biztonsági jellemzők részletes megismerése és öszszehasonlítása, továbbá, ami nem kevésbé fontos, a pénzügyi-gazdasági elemzések és összehasonlítások elvégzése. E munkák zömét, - amiben a PA. Rt. szakembereinek egy csoportja is részt vett, - az MVM elvégezte. Atomerőmű-építés mellett szóló döntés esetén további tárgyalásokra és összehasonlító elemzésekre lenne szükség a végső választást eredményező döntés előkészítése érdekében. Arról, hogy egy üyen atomerőmű felépítése mibe kerülhet, tájékoztatást adhatnak a fajlagos beruházási költségek, amelyek az ajánlatok esetében 1500 és 2100 USD/kW közé estek. Ezzel kapcsolatban említésre méltó az a körülmény, hogy Csernobilt követően az egész világon erősen lefékeződött az atomerőművek építése. Ez az állapot várhatóan csak átmeneti lesz. Az átmeneti időszak azonban elég hosszú ahhoz, hogy gondokat okozzon nukleáris ipar óriásainak is. Amíg ez az időszak tart, feltehetően addig is legkedvezőbb, legolcsóbb áron lehetne atomerőművet építeni. E sorozatban csak az atomerőmű-építési lehetőségekről próbáltam információkkal szolgálni. Amint azt a sorozat elején említettem az MVM kapott számos javaslatot más típusú erőművek létesítésére is. A nagy teljesítményű alaperőmű kategóriában a bemutatott atomerőművek és néhány igen korszerű széntüzelésű erőmű versenye várható. Az első forduló tulajdonképpen már lezajlott, de a döntő időpontja egyelőre még nincs kitűzve, és a döntőbejutottak névsora sincs kihirdetve. Papp Sándor Advanced Boiling Water Reactor Assembly 1 Vent and Head Spray 2 Steam Dryer 3 Steam Outlet Flow Restrictor 4 Steam Separators 5 RPV Stabilizer 6 Feedwater Sparger 7 Shutdown Cooling Oudet 8 Low Pressure Flooder (LPFL) and Shutdown Cooling Sparge 9 High Pressure Core Flooder (HPCF). Sparger 10 HPCF Coupling 11 Top Guide 12 Fuel Assemblies 13 Core Shroud 14 Control Rod 15 Core Plate 16 In-Core Instrument Guide Tubes 17 Control Rod Guide Tubes 18 Core Differential Pressure Lint 19 Reactor Internal Pumps (RIP) 20 Thermal Insulation 21 Control Rod Drive Housings 22 Fine Motion Control Rod Drives 23 RIP Motor Casing 24 Local Power Range Monitor GE Nuclear Energ A (General Klectric „Továbbfejlesztett” 1300 MW-os >ízforraló reaktora "A 'tmm ■c:‘- • _________________________éut___________i______________ A VVER-91 főépületének hosszmetszete
