Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
6 ATOMERŐMŰ Szeminárium szlovák és magyar szakemberek részvételével A hagyományoknak megfelelően ismét szemináriumra gyűltek össze a szakemberek Balatonfüreden. Az ún. PAV-EBO szeminárium a paksi és a bohunicei atomerőmű szakemberei közötti évenként megrendezendő szakmai összejövetelt jelent. Hogyan vált hagyománnyá ez a rendezvény? Erről kérdezte az egyik szervezőt: Doma Árpádot, Beregnyei Miklós. D. Á.: Ezek a szemináriumok hatéves múltra tekintenek vissza. A paksi és a bohunicei atomerőmű szakemberei ilyen formában tartják a kapcsolatot. Azért döntött a két erőmű a szemináriumok évenkénti megtartása mellett, hogy ne csak 1-2 kolléga találkozhasson és cserélhessen eszmét egy-egy témáról. Minden évben 35-35 szakember találkozik az év vége felé, amikor már mindkét fél túl van a tervszerű éves karbantartásokon. Az első négy évben felváltva, igazgatósági szinteken tartottuk a kapcsolatot. Minden évben másik igazgatósághoz tartozó szervezetek találkoztak, és az adott igazgatóságon jelentkező aktuális problémákat beszélték meg. Ám a ciklus végén megváltoztattuk elképzelésünket, hiszen így előfordulhatott, hogy egy aktuális témát csak 2-3 év múlva tudtunk megbeszélni, mikor az adott igazgatóságra került a sor. Milyen forgatókönyv szerint szerveződnek ezek a találkozók? D. Á.: Korábban is és jelenleg is az a menetrend, hogy egyik évben Magyarországon, a másik évben Szlovákiában rendezzük a szemináriumot. Ezeket a rendezvényeket mint már említettem az év végén tartjuk, amikor lezajlottak a blokkok nagy karbantartásai, gyakorlatilag az üzemév vége felé járunk. így az adott évben szerzett tapasztalatokat aktuálisan ki tudjuk cserélni. Minden alkalommal, mindkét fél részéről beszámoló hangzik el az adott év üzemviteli és karbantartási tapasztalatairól, illetve a sugárvédelemmel kapcsolatos kérdésekről. Ezenkívül a megállapított szakterületek írásos anyagot készítenek, melyeket megküldenek egymásnak, lefordítják, könyv formában összesítik és kiosztják a majdani szemináriumon részt vevő szakemberek között. így a részt vevőknek 4-5 napjuk van arra, hogy a szeminárium megkezdése előtt tanulmányozzák az anyagot, melynek ismeretében jó lehetőség kívánkozik a kapcsolódó kérdések felvetésére és részletes megvitatására a szeminárium ideje alatt. Azt, hogy milyen témákat vitatunk meg ezeken a találkozókon, minden évben külön konzultácjó keretében határozzuk el. De előfordul az is, hogy van egy bizonyos problémánk, amire keressük a választ, ezért felkérjük a szlovák felet: ismertessék saját tapasztalataikat az adott témával kapcsolatban. Számos esetben volt úgy, hogy mi kértünk egy-egy témában tájékoztatást, mert hallottuk, hogy a szlovák félnél évközben jelentkezett ez a probléma. Természetesen ez fordítva is megtörtént és Folyton-folyvást adózunk 1992. január 29-30-án nyilatkozni kell a dolgozónak arról, hogy az 1991. évi személyijövedelemadó-bevallást a munkáltatótól, atomerőműtől kérik, vagy saját maguk végzik és az önadózást választják. így 1-es és 2-es nyilatkozatot adott ki a bérelszámolási csoport január 9-én, ezek valamelyikét kitöltve az irodaépület földszinti tanácstermébe kell leadni. Itt kapják meg a dolgozók az 1991. évi bérkartont, valamint a munkáltatói igazolást a személyi jövedelemadó-bevalláshoz. Ha azt kérjük, hogy a vállalat készítse el az adóbevallást, ezt csak akkor teszi, ha az alábbi feltételek fennállnak: a dolgozó 1991. december 31- én munkaviszonyban állt a vállalattal, a dolgozó nem alkalmaz jövedelemmegosztást (pl. állami végkielégítésből, szellemi tevékenységből, találmányból, házastársi közös vagyon hasznosításából származó jövedelemnél), a dolgozónak sem 1991. évi, sem 1990. évről áthozott halasztott adója nincs, a dolgozó az 1991. évi összejövedelmét befektetés miatt nem csökkenti. a dolgozónak ingyenes értékpapír elidegenítésből 1991-ben nem keletkezett jövedelme, kizárólag egy munkaviszonyból származó - adómentességet nem élvező - jövedelme volt, kizárólag egy munkáltatótól, de több jogviszonyból származó (kivéve a mezőgazdasági kistermelésből, az egyéni vállalkozásból továbbá az ingatlan, ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmeket), olyan összevonás alá eső adóköteles jövedelme volt, amellyel szemben költségeket nem kíván elszámolni, az év során kizárólag egymást követően több munkáltatónál létesített munkaviszonyból származott jövedelme. Az adómentes bevételek és a forrásadós jövedelmek nem érintik a vállalat adómegállapítási, elszámolási kötelezettségét (azokat a magánszemélynek nem kell bevallani és az összjövedelemhez nem kell hozzászámítani). Az 1992. január 1-je utáni munkahely-változtatás esetén a dolgozóval az a munkáltató számol el, amelyhez, a magánszemély a nyilatkozatát benyújtotta. Ha a magánszemély az új munkáltatóhoz megtörténik számtalan cselben. Ilyen eset lehet egy új technológia kidolgozása esetén, egy üzemzavar kiértékelésénél, vagy egy komolyabb meghibásodás elemzésekor. Légy szives az idei szemináriumról néhány fontosabb dolgot kiemelni! D. Á.: A szemináriumoknál a csoportot egy magasabb szintű vezető irányítja. A PAV részéről a nukleáris igazgató, a szlovák részéről pedig egy igazgatóhelyettes volt a vezető. December 17-én voltak az általános előadások, köztük az üzemviteli beszámolók mindkét részről. Részünkről elhangzott még egy tájékoztató a karbantartási és a sugárvédelmi tapasztalatokról. Délután pedig a biztonságtechnikai intézkedések összefoglaló előadása zajlott le. Egyébként az egész idei szemináriumról elmondhatjuk, hogy a fő téma a biztonságnövelő intézkedések állása, valamint a tervezés és kivitelezés helyzete volt. Természetesen most is van egykét aktuális téma, ami nem illik ebbe a képbe, de ezek csak emelik a rendezvény aktuális voltát. Összességében magyar részről 18 előadás hangzott el, szlovák részről pedig 11 előadás. Az általános előadások után három szekcióban - gépész, folyamatirányítási és villamos-, sugárvédelem-meteorológia és tűzvédelem - folytatta munkáját a szeminárium. Milyen a légköre, hangulata ezeknek az összejöveteleknek? D. Á.: Örülök, hogy ezt kérdezted, külön is ki szerettem volna térni erre, mert ezeknek a szemináriumoknak az egyik legnagyobb eredménye a nagyfokú szakmai őszinteség és a kellemes légkör. Úgyszólván többet beszélünk a megoldandó kérdésekről, problémákról, mint az eredményekről. Hiszen ha csak az eredményeket tennénk a kirakatba, a gondjainkat nem, akkor igen keveset tanulnánk egymástól, és kevés értelme lenne ezeknek az öszszejöveteleknek. Nagyon lényeges az őszinteség és a szlovák kollégáknál azt tapasztaltam, hogy ők kezdettől fogva nagyon nyíltak és őszinték. Egy időben a volt NDK területéről is próbáltunk bevonni szakembereket, de ők csak szűk körben mertek a gondokról beszélni, nagyobb nyilvánosság előtt csak az eredményeket hangoztatták. Tehát most nincs olyan gondunk, hogy nem merünk nyíltan beszélni egyegy témáról, és ez hihetetlenül fontos. Az elhangzottak alapján bizonyosra veszem: ismét találkoznak a szakemberek. JóI érzem? D. Á.: Igen, 1992-ben ismét megszervezi a szemináriumot az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület paksi csoportja, az Oktatási és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, a szlovák féllel közösen. Az előzetes egyeztetések szerint ismét központi téma lesz a biztonságnövelő intézkedések és az aktuális üzemviteli és karbantartási feladatok helyzete. Köszönöm a tájékoztatást és további sikeres munkát kívánok. nyújtotta be nyilatkozatai, akkor csatolja annak a munkáltatónak az 1991. évi jövedelemről szóló igazolását, amelynél december 31 -én munkaviszonyban állt. Ha a magánszemély 1992. január 1. után szünteti meg a munkaviszonyát, de január 15-ig (az 1992. január 15-ig kifizetett jövedelmet 1991. évi jövedelemként kell bevallani) nem létesít új munkaviszonyt és korábbi munkáltatójának nem ad nyilatkozatot, akkor adóbevallást kell adni (önadóznia kell). Adóbevallást kell adni akkor is, ha ugyan új munkaviszonyt létesített január 1-je után, de egyik munkáltatójának sem adott elszámolásra nyilatkozatot. A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatal munkaviszonya nem szűnik meg, ezert a vállalatunk helyette elszámol, ha az egyéb feltételek fennállnak. Azoknak, akik a.vállalatot bízzák meg az adóelszámolással, az adóalap-csökkentő (pl. gyermekkedvezmény, alapítvány) és adót csökkentő (pl. lakáscélú megtakarítás, biztosítási díjak stb.) kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat, ha azokat az adóelőleg megállapításához nem nyújtották be, 1992. február 20-ig kell leadniuk (törzsszámmal ellátva) a bérelszámolási csoporthoz. A vállalati elszámolást kérő dolgozók részére 1992. március 20-ig írásban közük az 1991. évi összjövedelem és személyi jövedelemadó elszámolási adatait. Praktikus-e a ma használatos névjegykártya ? Kétféle névjegy létezik: hivatali és magán. Ha magán, azon tulajdonosának privát lakcíme, telefonszáma szerepel. De akkor is magán, ha ugyan rajta van a cég emblémája, és a személy minden rangja, de lakáscímét és telefonszámát is feltünteti. Az ilyen névjegy mindenképpen elmondja tulajdonosáról, hogy csak egyféle névjegyet használ, a cégről pedig, hogy nem figyel erre. Az ilyen névjegy különösen utazáskor fontos, amikor nem tudjuk, hány emberrel ismerkedünk meg, üzleti partnereink közül mikor, melyiknél, milyen névjegyre lesz szükségünk. Ez a kis papír megkönnyíti a bemutatkozást, a név megértését, ami főleg idegen nyelv esetén - még a nyelv tudása mellett is - nem mindig egyszerű. Megadja a tárgyalópartner üzleti beosztását, rangját, ezáltal sfegít a tárgyalás során a kompetens személy megválasztásában. A névjegy birtokában nem lehet probléma a későbbi pontos címzés, telefonszám. A magánnévjegy egyértelműsíti a tárgyalófelek szándékát, hogy hivatalos minőségükön túl is kapcsolatban kívánnak maradni. Jelezheti az üzleti viszonyokon túli személyes bizalmat is. A névjegy formája, színe, jellege referencia a cégről és a névjegy tulajdonosáról. Külleme sokféle lehet. Itt a divat és az ötletesség a meghatározó. Egy, a szokványostól eltérő névjegy felhívja magára a figyelmet, tulajdonosára később is emlékszünk. A fehér, fekvő téglalap alakú névjegy, a cég emblémájával, elegáns betűtípussal és színnel nyomva mindig divat, és betölti funkcióját. A befutottság, az állandóság, a biztonság látszatát kelti. Sikeres, ismert cég nevében fellépő fél nem kell, hogy önmagára hívja fel a figyelmet. Viszont egy induló vállalkozás képviselőjének személyiségén sok múlik, a cég múltja még nem referencia, tehát a személyre kell irányítani a figyelmet. Egy álló alakú, színesebb, de nem tarka névjegy jó szolgálatot tehet. Főleg hölgyeknek ajánlott a lekerekített sarkú névkártya. Finom, elegáns. Divat a kétlapos, szétnyitható névjegy is, de nem praktikus. A névjegytartóban információja elvész, hiszen a másik lap letakarja. Néhány praktikus tanács: Mielőtt névjegyet csináltatunk, többfélét nézzünk meg. Döntsük el a színt, a betűtípust, tervezgessünk egy kicsit! Még ha cégünk hivatalból gyártat névjegyet, akkor is módunk lehet kisebb átalakításokra. Ha elkészült, nézzük meg alaposan, különösen a számokat. Hibásat ne vegyünk át, és ha mi hibáztunk az adatok megadásában, csináltassunk újat. Csúnya, illetlen és haszontalan a javított névjegy. A névjegyeket gyűjtsük. Kapható cserélhető lapokból álló, bővített névjegytartó, amely lehetővé teszi az ábécében történő tárolást. Az aktualitását vesztett névjegyeket dobjuk ki. Gyűjteményünk üzleti és társadalmi életünk dokumentuma, csak ránk tartozik. Ellenőrzése tartozzék ismétlődő feladataink közé. Egy kis névjegyprotokoll: A névkártyaküldés a diplomáciából került az üzleti és privát életbe. Protokolláris nyelve afrancia, a szándékot rövidítésekkel illik jelezni. A névjegy küldője csak ceruzával (!) írhat a kártya bal alsó mezőjébe. A névjegyküldés pótolhatja a személyes tárgyalást. Például nem kell elmenni az új munkatársakkal, ha őket régi üzletfeleinknek akarjuk bemutatni. Megküldjük névjegyünket és arra p. p. rövidítést írunk (pour presenter - átadásra, bemutatásként). Üzletfelünk tudja, hogy új kollégánk megjelenése változatlan kapcsolatot fejez ki. Az üzleti életben is illendő néha a kisebb ajándékozás, virágküldés. Az ajándékhoz küldött névjegyre ilyenkor az a. c. (avec compliment - hódolattal) kerül. Részvétnyilvánításkor p. c. (pour condoléance - fogadja részvétem) legyen a névjegyünkön. Ha jókívánságot, gratulációt küldünk, p.f. (pourfelidier - fogadja gratulációmat) az illő formula. De mire ezeket megtanuljuk és használjuk, már ismert, sikeres, közéleti hölgyek és urak vagyunk. Sikerünk, tudásunk, szerencsénk talán épp e kis papirlapocska okos használatának lesz köszönhető. Ez az eszmefuttatás talán már túl nőtt vállalati életű nkon' (Szakkönyvekből. F.) PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT 7031. Paks, Pf.: 71. Telefon: 75/17-^19 Telefax: 1-155-7280 Telex: 14-400,14-402 Több mint nég) éve \an forgalomban
