Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
8 ATOMERŐMŰ A könyv segít Figyeljünk egymásra, magunkra Sok a dolgunk, gondunk. Ingerlékenyek, feszültek vagyunk. Rohanunk, nincs időnk semmire. Nincs időnk magunkra, nincs időnk egymásra. Pedig az ember társas lény. Egymásra utalva, egymás mellett élünk. Szólunk embertársainkhoz, érezzük reakciójukat, érzelmileg hatnak ránk és mi viszont. Ennek a közös kapcsolatnak, az érintkezésnek kell megtalálnunk azt a formáját, amely mindannyiunk számára kedvező. Mi sem vagyunk tökéletesek, miért várjuk el másoktól, miért ítélkezünk? Egy kedves hang, egy mosoly, egy dicséret viszont csodákra képes. Ne fosszuk meg magunkat, másokat se attól a kincstől, amivel egymás napjait könnyebbé, szebbé tehetjük! Ennek a kincsnek bővében vagyunk, kifogyhatatlan, mégis szűkmarkúan bánunk vele. Ezek azok a bűvös szavak, gesztusok, melyek nem kerülnek sem pénzbe, sem fáradságba, mégis kamatoznak, mert mindannyian jobban érezzük tőle magunkat. Csak annyit kellene mondani: - Kérem! - Köszönöm! - Jó napot kívánok! - Segíthetek?... Csak vissza kellene mosolyogni, kicsit figyelni a másikra is. Kiegyensúlyozottan, nyugodt lelkiállapotban kevesebb a nehézség, könnyebb a feladat, szebbek a hétköznapok, többet süt a nap. A társas kapcsolatok, a pozitív viselkedési formák, megnyilvánulások ápolásának fontos alapja az önvizsgálat, önnevelés. Milyen is az emberekkel való kapcsolatunk? Milyenek is vagyunk? Nézzünk magunkba, feddjük fel hibáinkat, erényeinket! Ismerjük meg önmagunkat! Ebben nyújt segítséget, ad praktikus tanácsokat, javaslatokat a Park Kiadó Hétköznapi pszichológia című sorozata. A vékony kis könyvek szinte kínálják magukat, késztetnek az olvasásra, baráti, közvetlen hangon szólnak hozzánk. A hétköznapok nyelvén, egyszerű feldolgozásban tárják fel lelkünk, legbelsőbb énünk világát. Ahhoz, hogy „kint”, a külső kapcsolatainkban eredményesek legyünk, előbb „bent”, a saját magunk dolgaiban kell rendet raknunk, a nyomasztó nehézségeket feloldanunk. Valamennyi kötetre érvényes az a szemlélet, mely szerint az új játékszabályok megtanulhatók, sőt, ha roszszul tanultuk volna meg azokat, újratanulhatók, korrigálhatok. Felszínre hozza hibáinkat, de nem veszi el az önbizalmat, sőt erővel, hittel tölt fel. Eddig megjelent: - Légy jó önmagadhoz!- Fő a nyugalom! - Mélyponton - A magány- Barátkozni jó! - Testbeszéd - Szó - beszéd- Féltékenység - Mitől jó a házasság? - így szeress, hogy szeressenek! Aki célratörően akarja egyéniségét formálni, aki sikeres személyiséggé szeretne válni, annak a Menedzser kiskönyvtárat ajánlom, mely szintén a Park Kiadó gondozásában jelent meg. Gyakorlati útmutató, sok jó tipp, hasznos ötlet lelhető fel a sorozat lapjain. Segít eligazodni a társas viselkedés, az üzleti élet útvesztőiben. Néhány kötet: - A jó fellépés titka - Hogyan bánjunk a nehéz emberekkel - Az életszervezés művészete - A jó értekezlet titka - Hogyan tartsunk hatásos beszédeket. A Gondolat Kiadó által megjelentetett Szende Tamás: Megérthetjük-e egymást? c. könyve már tudományosabb magyarázattal szól korunk kommunikációs zavarairól. Nyelvészeti síkon tárgyalja közlésrendszerünket, a megnyilvánulási formákat, az egyén és a társadalom viszonyát. Befejezésül P. M. Shawszavai:„Mindanynyiunkban megvannak a képességek, hogy szembenézzünk a problémáinkkal, csak élni kell velük. A könyvek azonban még egy kis pluszt adnak, ne féljünk hát levenni egy-egy kötetet a polcról, ha segítségre van szükségünk.” Lovászi Zoltánná Országos tűzoltónapok Tolnában Rónán a tűzoltók védőszentje. Régen ezen a napon majálisokat, díszgyakorlatokat, versenyeket, zenekari találkozókat rendeztek. Ezt felújítva az elmúlt évben Sopronban, az idén tolnában rendezik az Országos Tűzoltónapokat. Tolnán, május 1-jén délelőtt a külföldi vendég tűzoltócsapatok edzést tartanak a sportpályán. Délután két órakor a diáktűzoltók megyei versenye lesz, 10-14 éves fiúk és leányok vetélkednek. Az első helyezettek továbbjutnak a felsőbb versenyekre. A Hősök terén fél háromkor tábori misén szentelik fel a holland partnerváros önkéntes tűzoltósága által a helyieknek adományozott fecskendőt. Május 2-án felnőtt önkéntes és vállalati tűzoltók versenye kezdődik 9 órakor. Közreműködik az országos tűzoltózenekar. Délután kb. 2 órakor hivatásos tűzoltók bemutatják hogyan szabadítják ki a balesetkor autóba szorultakat. Utána autóbusztüzet oltanak el. Az eredményhirdetés után a csapatok zárt rendben, „kellő vidámsággal” a Deák és Alkotmány utcán végig Szekszárdra vonulnak. Szekszárdim, május 2-án a reggeli órákban több helyütt térzenét ad az országos tűzoltózenekar. A Babits művelődési központ előtt 10 órakor lesz az ünnepségsorozat megnyitója. Kiállítás tekinthető meg a külön teremben Szent Flóriánról és a lakóházak tűzvédelméről. Egy órakor filmvetítés a Panoráma moziban. A Liszt Ferenc téren délután három orakortuvószenekarok találkozója látható és hallható. Ugyanitt 5 órától az Országos Tűzoltózenekar ad műsort. Ezt követően a Hunyadi utcában vidám tűzoltói felvonulás keretében technikai bemutató lesz. A tűzoltóság és a tűzoltás történetét mutatják be a cégek, diákok az önkéntes tűzoltóságtól a mai hivatásos tűzoltóságig. A bőrvedertől a turbóreaktív olajkúttűzoltó kocsiig. Felvonultatnak lovas kocsifecskendőket, 1923-ban készült Rába tűzoltóautót és létraszert. Humoros jeleneteken mutatják be, hogy vidám emberek a tűzoltók. Este tűzoltóból a Babits márványtermében. Cs. I. A magyar energiarendszer szén-dioxidkibocsátása A jelenlegi energiarendszerünk elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetésén alapul. A különböző szektorok (lakosság, szolgáltatás, közlekedés-szállítás, hő- és villamosenergia-termelés, ipar, mezőgazdaság) által felhasznált fosszilis tüzelőanyagok elégetése során tekintélyes mennyiségű szén-dioxid keletkezik, amely az üvegházhatás előidézésében elsődleges fontosságú. Ennek nagyságát - tökéletes égését és a tüzelőanyagban lévő karbon teljes oxidációját feltételezve - sztöchiometriai egyenletek felhasználásával becsülhetjük... A téli fűtési időszakban a lakossági tüzelőanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátás mintegy 50%-kal meghaladja az erőművek kibocsátását. « A fosszilis tüzelőanyag-felhasználáshoz mintegy évi 90 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás kapcsolódik. (A paksi atomerőműben az 1983-1990 évek között megtermelt villamos energia mennyiségének széntüzelésű erőműben való megtermlése évi mintegy 90 millió tonna széndioxid kibocsátását jelentette volna.) Az évente keletkező mintegy 53-54 millió tonna növényi biomassza (fitomassza) - karbonsavtartalma mintegy 21 millió tonna - szén-dioxid megkötése mintegy 78-79 millió tonnára becsülhető, amenynyiben újbóli eltüzelésre nem kerül. A lakosság szén-dioxid-termelése mintegy 8-9 millió tonna, az állatállományé (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) pedig évi mintegy 13-14 millió tonna. így az évi nettó szén-dioxid-kibocsátásunk meghaladja az évi 30-35 millió tonnát. (További információk: dr. Tajthy Tihamér, VEIKI) Szénadó? Az Európai Közösségek 1992-től a fosszilis tüzelőanyagokra „szénadó” bevezetését tervezik: ezt a szerves energiahordozókra vetnék ki karbontartalmuk függvényében úgy, hogy egy hordó kőolaj adója mindegy 3 dollár lenne. A továbbiakban ez az adó évente egy dollárral emelkedne. Szaúd-Arábia egykori olajipari minisztere A. Z. Jamani által alapított „Energy Think Tank” elnevezésű központ tanulmánya szerint az EK döntésének komoly következményei lehetnek az olajiparra, mivel az olajfogyasztás jelentékenyen csökkenne. A brüsszeli EK-központ előterjesztése elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás korlátozását célozza. (Világgazdaság, 1991. október 25.) Alaperömű: lignit, importszén vagy atom? Egyes hazai adatok alapján az atomerőmű a legolcsóbb villamosenergia-forrás, H. Harrison, az Európai Energiagazdálkodási Társaság vezérigazgatója szerint viszont sokkal drágább, mint bármely más hagyományos energia. Erőművet a hazai lignitvagyonra is lehetne telepíteni, mérsékelve általa energiafüggőségünket a külföldtől. Ennek „fajlagos beruházási költsége 70-80 ezer Ft/kW, az atomerőművek egyébként folyamatosan növekvő 130-150 ezer Ft/kW-jával szemben; amelynek megépítése és üzemeltetése 500 kW-os egységekben történhetne...; mely által a legveszélyesebb környezetszennyező kén-dioxid-kibocsátás eredő értéke is mérséklődhetne.” Az importszénre építendő erőmű mellett - a szerző szerint - egyetlen érv szólhat: a kén-dioxid-kibocsátás csökkentése. „Minthogy ez azonban ma már megoldható műszaki-technikai feladat hazai szeneink felhasználása esetében is, a döntés előtti mérlegelésnek főként a tartós szénimportálás hátrányaira kellene összpontosulnia.” (Hegedűs Csaba bányamérnök cikkéből; Magyar Hírlap, 1991. október 24.) A szerző a hazai lignit magas kéntartalmára utal cikkében, a fosszilis energiahordozók esetében emellett nem szabad elfeledkezni például a széndioxid-kibocsátásról sem. (a szerk.) (Az Atmoszféra című híradó '91. évf. 3. számából) T űzoltólaktanya-avatás Felsorakoztak a tűzoltók a régi kazánházból átalakított impozáns laktanya előtt. A másik oldalon a vendégek Budapestről, a szomszédos megyékből, Szekszárdról és Paksról. Itt vannak az erőmű vezetői, a beruházók és kivitelezők. Maróthy László nukleáris igazgató ismerteti az építés történetét, a BM. Tűzoltóság országos parancsnokával kötött megállapodást. Ennek értelmében 1990 májusától üzemi parancsnokságként működik az állami tűzoltóegység. Ehhez meg kellett teremteni az anyagi feltételeket. Vonulószereket vásárolni és laktanyát építeni. A terveket az Általános Tervező Intézet készítette. A 22. számú Állami Építő Vállalat mint generálkivitelező és több más alvállalkozó munkája eredményeként, a BÉRIG és a BTO ellenőrzése mellett elkészült az épület, amely szemre is tetszetős, belső elrendezésében szakszerű és minden igényt kielégítő. Miközben Marótyúrezeketaz adatokat ismerteti, képzeletem a múltba száll. Hogyan indultunk? Milyen utat tettünk meg az erőmű 1967. április 12- ei helykijelölésétől, amíg ide jutottunk. Ez év decemberében lesz tíz éve, hogy az egyes blokk áramot termel. Miért csak most avathatunk a területén tűzoltószertárat? Érdemes lesz talán sorra venni mi történt egy évtized alatt. Mi, vagy kik segítették, esetleg gátolták a munkát. Az államközi szerződés értelmében a Pakson épülő atomerőműben a magyar tűzvédelmi előírásokat kell figyelembe venni. A lecke részünkrefól volt adva, mert az érvényben lévő rendelkezések még ma sem tartalmaznak atomerőműre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. Teljesen ismeretlen feladatot jelentett ez számunkra. Nem ismertük az ilyen erőművek fölépítését, működését. Jó lett volna legalább látni ilyen létesítményt. Erre azonban nem volt lehetőség. A BM. Tűzoltóparancsnokság Országos Parancsnokságától kint járt három személy tanulmányúton, ők azonban, mire valóban beindult az építés, nem segíthettek nekünk, mert kikerültek az állományból. Magam pedig akkorjártam Voronyesben, amikor itthon az egyes blokk már a fizikai indítás állapotába került. „Magad uram, ha szolgád nincsen.” Tehát nekifogtunk. Bach József őrnaggyal - jelenlegi megyei tűzoltóparancsok-helyettessel, akkorő volt a paksi parancsnokság erőművel foglalkozó előadója - meg Horváth Béla paksi tűzoltóparancsnokkal, a beszerezhető forrásmunkákat éjjel-nappal tanulmányoztuk. Segítettek a tervezők, az ERBE szakemberei, a PAV vezetői, de nem utolsósorban Szabó Benjámin kormánybiztos és Katz József, aki időközben a BTO vezetője lett. Hogy milyen gondjaink, vitáink voltak az építés időszakában, külön írást érdemelnek. Most a tűzoltóság kérdésével foglalkozom, közben a mikrofonnál Bach Józsefőmagy szakmailag indokolja az erőműben lévő tűzoltóság fontosságát. Az első időszakban szó sem volt arról, hogy az erőmű védelmét hivatásos tűzoltóság lássa el. A magyar jogszabály ún. vállalati tűzoltóság szervezését írta elő. Meghatározta, hogy műszakonként hány főből kell állniaa dolgozókból szervezett egységnek. Tűz esetén ezek a személyek otthagyják a munkahelyüket, és mennek oltani. Megtörtént a kiválogatás. Részükre tanfolyamot szerveztünk. Fecskendőket vásároltunk, és szertár épült a felszerelés elhelyezésére. Közben Paks szélén elkészült a tűzoltólaktanya, melynek építéséhez, a vonulószerek és eszközök beszerzéséhez az erőmű jelentős összeggel járu It hozzá. Leegyszerűsítve a kérdést ilyen módon tíz évvel ezelőtt tűzvédelem vonatkozásban minden készen állt ahhoz, hogy az egyes blokk fizikai indítása megkezdődjön. A gondok akkor kezdődtek, amikor a vállalati tűzoltók részére próbariasztást rendeltünk el. A szertárnál ügyelet nem volt. A tűzoltókocsikat vezető személyek a munkahelyükön voltak, az értesítésük, szertárhoz érkezésük és a kivonulás hosszú időt vett igénybe. Eddigre már a városiak a helyszínen voltak, pedig nekik is sok idő kellett ahhoz, hogy a forgalmas hatos úton és a kapu kon át a helyszínre érkezzenek. Ez volt a másik gond. Ugyanis nem tűnik soknak a 10-12 perc, de ilyen fontos üzemben ennyi idő alatt beláthatatlan következményei lehetnek a tűznek. Arról nem is beszélve, ha a vonulás útját egy baleset zátja el, vagy ha a városi egységek éppen DunaföldVáron oltanak tüzet. Mindezeknél is fontosabb tanulság volt az, hogy a vállalati tűzoltóknak adott esetben más fontos védelemmel kell törődniük. Pónya József vezérigazgató mondta ki először: - Magyarország egyetlen atomerőműve, mely a termelés egyharmadát fogja biztosítani, megköveteli, hogy - külföldi példáknak megfelelően - hivatásos tűzoltóság védje. Mindent meg kell tennünk a megvalósítás érdekében. Az érvek, és ellenérvek sorozata indult meg: - Miért különb üzem a paksi, mint bármelyik másik. - Ha Paks akaija, oldja meg. Igen, de a magyar jogszabályok a vállalati hivatásos tűzoltóság fogalmát nem ismerik. - Ha ott állami tűzoltóságot szervezünk, ezzel átvesszük a felelősséget, - hangzott a következő érv, éppen egy nagyon is exponált személytől. Arra nem gondolt, hogy az atomerőmű állami tulajdon, így a tűz oltása is az állam feladata. A vitákból kitűnt, hogy nem ismerik az atomerőművet. Többségük nem látott ilyen létesítményt, sőt itt sem járt. így nem tudják áttekinteni a védelem fontosságát. Mivel a döntés joga a tűzoltóság országos parancsnoka és az őt felügyelő miniszterhelyettes kezében volt, meghivattuk őket látogatóba. Ezután már enyhült az ellenállás. Küldték a szakembert felmérni, vizsgálni. Vittük őket az akkor már működő blokk primerkörébe. Egyik jobban félt, mint a másik. Hiszen a polgári védelmi oktatásokon csak az atombomba pusztításáról oktatták őket. Mi azonban „gyúrtuk” őket. Lassan mindenki egyetértett a javaslattal. Mire eddig eljutottunk, az akkori országos parancsnok nyugállományba vonult. A volt helyettese került a parancsnoki székbe. Nem volt ismeretlen előtte a téma, de vele is kellett „néhány kört futni”. Miután Balogi Jenővel végigjárta a primerkört, ő is fontosnak látta a kérdést. Együttműködési megállapodást ajánlott. Az iratot elkészítették és leküldték. A parancsnokság létesítését feltételekhez kötötték. Ennek értelmében az erőmű költségén több mint 10 értékes vonulószert kellett volna beszerezni. Ilyennel kellett volna ellátni a kalocsai, dunaújvárosi, paksi és a szekszárdi tűzoltókat. Ez utóbbiaknál szertárbővítést is kellett volna végezni. A PAV vezetői érthetően túlzottnak tartották ezeket az igényeket. Az ügy húzódott, és újabb megállapodás születet. Ebben a tűzoltók részére fecskendők és felszerelések beszerzése, üzemeltetése, Paks és Szekszárd területén elhelyezett védőruha, légzőkészülékek, egyéni sugárdózismérők, meg egy palacktöltő kompresszor szerepelt. Az erőműben lévő tűzoltóság részére pedig hatszerállásos laktanyát kell építeni. Minden megvalósult, így ez már történelem. Mire gondolataimban ideértem, átadták a jutalmakat a kiemelkedő közreműködőknek. Petz Ernő a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság vezérigazgatója átadja Böhm Péter, százados parancsnoknak az épület kulcsát. Bleszity János ezredes, az országos parancsnok helyettese, átvágja a szalagot és a vendégek megtekinthetik a laktanyát. A korszerű hírközpont vezérlőpultjáról működtethető a riasztóberendezés, nyithatók a szertárkapuk és a csúszóakna ajtajai. Adatrögzítő jegyzi és úja ki az eseményeket. Ide futnak be a közvetlen vonalak a blokkügyeletekből, EIK-ból, portákról. Tűz esetén a 77-77 szám hívásakor itt jelentkezik az ügyeletes. Itt működik az önműködő tűzjelző berendezés számítógépes kijelzője. A földszinten készenléti szertár, kocsimosó, és szervizállomás van elhelyezve. Az emeleten legénységi hálók, irodák és az étkezde kapott helyet. A padlástérben oktatóterem, az előcsarnokában a hivatásos tűzoltóság kialakulását és életét bemutató állandó kiállítást helyezték el. A többi részben majd pszichikai felkészítőpályát alakítanak ki. Most konditeremnek használják. A vendégek - köztük tűzoltó szakemberek is - elismerően nyilatkoztak a látottakról. Azonban ez csak az építés első üteme. Még épül egy földszintes épület. Ebben raktárak, kompreszszorhelyiségek lesznek. Üzemanyagtároló és szabadtéri gyakorlópálya épül még. A szerény ünnepségen hallottak-, és látottakból bátran megfogalmazhatjuk, hogy megérte a fáradtságot, mert ismét növekedett a paksi atomerőmű biztonsága. CSÖGLEI ISTVÁN Dr. Petz Ernő vezérigazgató átadja a laktanya kulcsát Böhm Péter parancsnoknak Kazánháziról tűzoltólaktanya
