Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
♦ ♦ ♦ MIÉNK A SZÓ ♦ ♦ ♦ Vétó Csak aláírásra vár... Majálisi programok 1992. május 1. A program kezdési ideje: délelőtt 10 óra. Helye: ASE sporttelep, ASE sportcsarnok. Kulturális programok 9.30 - A paksi Majorette csoport bemutatója. Vezető: Prokob Józsefné. Szponzorok: Paksi Atomerőmű Rt., Roger Schilling Egyesület, Paksi Ruházati Ktsz., ESZI. 10.00 - Gyermeknéptánc együttes bemutatója. 10.30 - Old Boys együttes koncertje. Sportprogramok 12.00 - Kisgyerekek focija 2x15 perc. 12.30 - Kövérek-soványak focija 2x15 perc. Csapatkapitány: Papp Gyula, Taba István. 13.00 - 11-es rúgások: felnőttek - nagypálya. gyermekek - edzőpálya. 14.00 - ASE öre^iúk-osztrák iparági válogatott labarúgó-mérkőzése. Gyermekprogramok Helye: ASE sporttelep, teniszpálya és környéke. Ideje: 10.30 óra. Fellép: Labant Csaba. Vidám játékos vetélkedő: kerékpárverseny, gördeszka-, görkorcsolya-verseny, színeskréta-rajzverseny, ugróiskola, labdajátékok stb. Értékes ajándéktárgyak, jutalmak. Jelentkezés a helyszínen! Esti program Helye: ASE sportcsarnok. Ideje: 18.00 óra. Fellép: - a szombathelyi Rock and Roll tánccsoport,- a paksi Majorette csoport modem tánckara,- „Szilvya” divatstúdió divatbemutatója,- fözőverseny eredményhirdetése,- sportversenyek eredményhirdetése,- szalontáncverseny,- tombolahúzás értékes nyereményekkel. Zenél: Az Úri Boy’s együttes. DOLGOZÓ KOLLEKTÍVÁINK RÉSZÉRE FŐZŐVERSENYT HIRDETÜNK! AZT ESZEL, AMIT FŐZÖL - ÉS MÉG ÉRTÉKES AJÁNDÉKTÁRGYAKAT IS NYERSZ! A fözőversenyhez a szükséges alapanyagot központilag biztosítjuk (hús, burgonya, zsír, kenyér), a többi kelléket a résztvevők maguk szerzik be. Főzőversenyre a jelentkezés határideje: április 22. JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK DOLGOZÓINKNAK ÉS CSALÁDTAGJAIKNAK! MINDENKIT SZERETETTEL VÁR A RENDEZŐSÉG! A Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete március 26-28. között rendezte meg éves bizalmi továbbképzését. Az időpontot és helyszínt, valamint a részt vevő bizalmiak létszámát tekintve, nevezhetjük hagyományosnak. Többéves gyakorlat, hogy az év első negyedében a bizalmiak néhány napos „összevonáson” vesznek részt. Elsődleges cél a szakszervezeti és munkahelyi helyzetelemzés és az érdekvédelem aktuális feladataira való felkészülés. A mostani továbbképzés tartalmát tekintve nem nevezhető „hagyományőrzőnek”. A társadalmi változások, az érdekvédelem helyének és szerepének megváltozása új kihívások elé állítja a testületi tagokat. Ezeknek megfelelni csak felkészültséggel, tájékozottsággal lehet. Az új, egységes értelmezésére kell felkészülni ésjaví-A napjainkban folyó átalakulás minden iparági dolgozó sorsát érinti. Az átalakulás mikéntjéről azonban a dolgozóknak csak hiányos információi vannak. Ezért a munkástanács kötelességének tartja, hogy arról a konfliktusról, amely az MVM rt.-vé válása kapcsán kialakult, részletesebben is beszámoljon. A konfliktus fő forrása az, hogy az MVM rt.-vé alakulása - mindenjel szerint - úgy történik meg, hogy figyelmen kívül hagyják a legalapvetőbb dolgozói érdekeket. Mind ez ideig (III. 10.) nem írták alá azt a „Megállapodás”-t (tervezete mellékelve), amely a humánpolitikai blokkot tartalmazza. E blokk leglényegesebb elemei a következők:- a munkaviszonyok jogfolytonossága;- elbocsátás esetén végkielégítés, korengedményes nyugdíjazás;- az átlagbérfejlesztés alsó határa nem lehet kevesebb, mint az infláció mértéke, 1992-re az ÉT és a kormány által közösen megállapított 28%;- 1992. január l-jétől a „nyereségrészesedés” továbbra is kerüljön kifizetésre (pl. 13. és 14. havi bér formájában). Ha az átalakulás a „Megállapodás” aláírása nélkül megy végbe, akkor a dolgozók nagy tömege kerülhet létbizonytalanságba. Mindezek miatt a Paksi Atomerőmű Munkástanácsának kezdeményezésére az iparági munkástanácsok szövetsége a. Munka Törvénykönyvében lefektetett lehetőségével élve vétót emelt az átalakulás módja ellen. * * * (Még nincs) MEGÁLLAPODÁS amely az átalakulással kapcsolatban létrejött a Magyar Villamos Művek Tröszt vezetése, ÁVÜ, valamint a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, az Iparági Munkástanácsok és az FSZDL Vill.en.ip. tagozat között az iparági dolgozók élet- és munkakörülményeinek tárgyában. Felek az iparági dolgozók élet- és munkakörülményeit, a foglalkoztatáspolitikát, a bérezése a szociális ellátást, az oktatást, valamint a vezetés és az érdekképviseletek együttműködését illetően az alábbiak szerint jutottak egyetértésre.- tani kell a cselekvőképességet is. Ezen fő szempontok szerint állt össze a továbbképzés programja:- az átalakult energiaipar érdekvédelme,- az érvénybelépő Munka Törvénykönyv megismerése, értelmezése,- választások,- üzemi tanácsok létrehozása. A minőségi tájékoztatás biztosítására kizárólag szakértő szintű előadók kaptak meghívást:- PA Rt. részéről dr. Bakács István, dr. Petz Ernő,- az érdekvédelmi tanácsadó szolgálat szakértői,- a VDSZSZ vezetői. Tagságunk tájékoztatására röviden ismertetjük az előadásokon elhangzott fő témákat. A bővebb tájékoztatást a részt vevő bizalmiak munkahelyeiken teszik meg. Megkülönböztetett érdeklődés kísérte Bakács István tájékoztatóA) Foglalkoztatás 1. Az átalakulás időpontjában hatályos munkaszerződések alapján fennálló munkaviszonyok jogfolytonosan maradnak hatályban. Az 1992. január 1-jén létrejövő konszern ill. azok rt.-i a „zárónapon” munkaviszonyban álló minden jogi állományban lévő alkalmazottját, munkavállalóját átveszi és velük meghatározatlan időre szóló munkaszerződést köt. Az új munkaszerződésen alapuló munkaviszony • az előző szerződés megszakítás nélküli jogfolytonos következménye. 2. Az iparágat illetően - az egyes vállalatok kiválásának létszámcsökkentő hatásán túl - évente 4%-ot meghaladó létszámleépítés végrehajtására nem kerül sor. Három év alatt pedig nem haladhatja meg az 1991. évi létszám 10%-át. 3. Az átalakulás és átszervezések következtében munkahelyüket vesztő munkavállalók esetében alkalmazásra kerül a Kollektív Szerződés szerinti végkielégítés, illetve - amennyiben a törvényes feltételek fennállnak - a korengedményes nyugdíjazás. B) Bérpolitika 1. Az állami bérszabályozás által biztosított lehetőségek keretein belül: Az átlagbérfejlesztés alsó határa nem lehet kevesebb, mint az infláció mértéke. A bérfejlesztés mértéke minimálisan érje el az ÉT-megállapodás felső határát. Amennyiben a vállalati eredmények ezt megalapozzák, további bérnövekedésre is sor kerülhet évközi szakszervezeti és munkáltatói megállapodás alapján. Az átlagbérfejlesztésen felül az 1992-től megszűnő év végi részesedést a munkavállalók személyi jövedelmében kompenzálni kell. 1992. január l-jétől a nyereségrészesedés minden munkavállalóra vonatkozóan kerüljön beépítésre az alapbérbe, teljes körűen az évközi kifizetéseket is figyelembe véve, oly módon, hogy a számítás alapja az 1990-es gazdálkodási év adózás előtti eredménye legyen. A gazdálkodás eredményességének függvényében meg kell vizsgálni az 1991. IV. negyedévben a munkavállalóknak a többleteredményekből való részesedésének kérdését. ját. Taglalta az iparág és a PA Rt. átalakulás utáni helyzetét, az átalakulás várható hatásait. Kitért a gazdálkodás előnyös és hátrányos határaira. Felhívta a figyelmet a takarékos és ésszerű költséggazdálkodásra. Dr. Petz Ernő a PA Rt.-al szemben támasztott termelési, biztonsági, környezetvédelmi követelményeket emelte ki. Tájékoztatott a WANO-vizsgálat néhány tanulságáról, a radioaktív hulladék elhelyezésének alternatíváiról. Beszélt a szervezetfejlesztésről és a lakáseladások lebonyolítási rendjéről. Vámos István (ÉTOSZ-szakértő) az üzemi tanácsok létrehozásáról tartott előadást. Összevetette az üt. és az érdekvédelem jogszabály szerinti jogait és hatáskörét. Hasznos tanácsokat adott a választások előkészítésének időszakára. C) Szociális dlálijs A szociális ellátásnak az'iparágban elért színvonalát meg kell őrizni, és ehhez a szükséges pénzügyi forrásokat 1991-es reálértékben biztosítani kell. Ennek keretében: 1. Az új egészségügyi törvény előírásaihoz alkalmazkodva működtetni kell az üzemegészségügyi ellátás rendszerét. 2. Továbbra is üzemeltetni kell a saját, ill. bérelt járatokon történő munkásszállítást, ill. annak költségeihez - jogszabályi előírások szerinti - hozzájárulást fenn kell tartani. 3. A kialakult gyakorlatnak megfelelően gondoskodni kell az üzemi étkeztetésről, ill. annak költségeihez a munkáltató - a Kollektív Szerződésben rögzített mértékben - hozzájárul. 4. A vállalati üdülők, ill. hasonló célú intézmények továbbra is a dolgozók pihenését, üdülését szolgálják, más célú felhasználásuk vagy elidegenítésük csak a munkavállalók, illetve érdekképviseleti szervezeteik hozzájárulásával történhet. Az üdülés költségeihez a munkáltatók hozzájárulnak. Amennyiben az MVMT és vállalati jogutódjának anyagi-pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az említett szociális vagyon további - eredeti - funkció szerinti működését, úgy az külön megállapodás szerint - de térítésmentesen - átadásra kerül a munkavállalók által szervezett, alapított egyesülés (alapítvány) számára. 5. Az iparági vezetés továbbra is támogatja a külföldi csere-, gyógy- és gyermeküdültetést. 6. Felek együttesen megvizsgálják az üdültetés iparági rendszere létrehozásának és működésének lehetőségeit. 7. A jogszabályok adta lehetőségek keretén belül továbbra is fennmarad az iparági dolgozók lakáscélú pénzbeni és egyéb támogatásainak rendszere. 8. Megfelelő pénzügyi forrásokat kell biztosítani a rászoruló nyugdíjas és aktív dolgozók rendszeres és eseti segélyezéséhez. 9. A vezetés továbbra is támogatja az iparági találkozók és sportversenyek megrendezését, azok szervezésében és lebonyolításában közreműködik. Rajcsányiné Gráf Gabriella (ÉTOSZ-szakértő) az adótörvényről, ezen belül részletesen ismertette a szociális segélyezés, az adómentesség, az üdülés, az ajándékozás, a vagyonnyilatkozat új rendjét. Választ adott ügyviteli, könyvelési, nyilvántartási kérdésekre. Dr. Takács György (ÉTOSZ- szakértő) a Munka Törvénykönyvet állította (GÖRBE) tükör elé. Köznapi stílusra egyszerűsített, paragrafusismertetőjéből megértettük mi minden van a sorok közé elrejtve. Véleménye szerint nem sok pozitívumot találni az MT-ben, ami a szakszervezetre vonatkozik. Kisgyörgy Sándor (ÉTOSZ- szakértő) a szakszervezetek szerveződéséről, rétegződéséről tartott elemző előadást. Független és objektív megállapításai segítenek eligazodni az érdekvédelem „ködös” és bizonytalan helyzetében. Összehasonlítást tett más országok érdekvédelmével. Egyik megállapítása (nem a múltra, hanem a jövőre érvényes): a munkavállalók kezében egyetlen fegyver a szervezettség. D) Oktatás, képzés Továbbra is fenn kell tartani, ill. a lehetőségek szerint fejleszteni kell a dolgozók szervezett oktatásának, tovább- ill. átképzésének rendszerét, valamint - meghatározott szakmákban - a szakmunkás-utánpótlásról való intézményes gondoskodást. E) Együttműködés 1. A gazdasági vezetés a dolgozók élet- és munkakörülményeit, bérezését és szociális ellátását érintő ügyekben az érdekképviseletekkel érdemben együttműködik, azok jogait tiszteletben tartja. Az érdekképviseletek működési feltételeinek biztosításához, ill. a működés költségeihez - külön megállapodások alapján, minimálisan 1991. reálértékben - hozzájárul. 2. Felek Iparági Kollektív Keretszerződést kötnek. Ennek, ill. az ennek alapján megkötendő Vállalati Kollektív Szerződések hatályba lépéséig a jelenlegi Kollektív Szerződések érvényben maradnak, azok egyoldalúan fel nem mondhatók (sem egészében, sem részleteikben). Ezek módosítása csak mindkét fél egyetértésével tehető meg, az átalakulást követő 1. évben (1992). 3. Az együttműködés megfelelő formai kereteinek létrehozása és rendszeres információcsere biztosítása érdekében felek létrehozzák a Villamosenergiaipari Érdekegyeztető Fórumot. F) Egyéb témák 1. Az rt.-k alkalmazottai, munkavállalói részére tulajdonszerzési programot kell kidolgozni és az alapító okiratban ezt rögzíteni kell. A dolgozói tulajdonszerzés kedvezményei érjék el a vagyonpolitikai irányelvek és az idevonatkozó törvények szerinti maximális mértéket. 2. A vállalati bérlakások elidegenítése tárgyában az MVMT vezérigazgatója hozzon elvi döntést a bérlők számára történő eladásról. 3. Az érdekvédelmi szervezetek közös egyeztetésével kialakított fenti humán alapelvek érvényesítésének biztosítását, ill. ellenőrzését a tulajdonosi szervezet, az igazgatóság, az ÁVÜ (majdani ÁTI), ill. az érdekképviseleti szervek kompetenciájába kell utalni. Az igazgatótanácsban 1 fő képviseli a munkavállalókat. 4. Továbbra is maradjon meg az alkalmazotti áramdíj-tarifarendszer. G) Záró rendelkezés A jelen megállapodást felek irányadónak tekintik a vállalati szinA VDSZSZ részéről Gál Rezső elnök tartott tájékoztatót. Igyekezett választ adni arra, hogyan (nem) érvényesül a középszintű érdekegyeztetés. Tagságunkról, gazdálkodásunkról nemzetközi kapcsolatokról fejtette ki álláspontját. Bejelentette, hogy megtörtént az Autonom szakszervezetekhez való csatlakozás: Major Gábor és Petke László elnökhelyettesek egy-egy témakörben fejtették ki véleményüket. Üzemi szakszervezetünk előtt álló legfontosabb feladatokról, a választásokra való felkészülésről Kiss Mihály titkár tartott tájékoztatót. Ismertette az 1992. évi bérfejlesztés lehetőségeit. Valamennyi előadást konzultáció-vita követte. Közös jellemzőként ki kell emelni az aktivitást és az abból adódó időzavart. Példa erre az rt. vezetőinek programja, mely egy órával tartott tovább a tervezettnél. A kétnapos program, levezető elnpke LTtszló Pál volt. A szép környezet, a kulturált körülmények, a pihenési és szórakozási lehetőségek együttes megléte, valamint a színvonalas elláten megkötendő hasonló megállapodások olyan kérdéseire vonatkozóan is, melyekre speciális jellegük miatt, a jelen magállapodás nem tér ki. A fenti megállapodás tervezett aláírói felkérik az ÁVÜ meghatalmazottját, hogy aláíróként csatlakozzon a megállapodáshoz. Járuljon hozzá, hogy a megállapodás bekerüljön a konszern és rt.-i alapítói okiratának függelékébe. Záradék: Jelen megállapodást egyik fél sem, és egyik fél jogutódja sem mondhatja fel. Aláírások: * * * 1992. április 14-én megalakult a VTSZ A Villamosenergia-ipari Társaságok Szövetségében (a VTSZ- ben) az MVM Rt.-n kívül mind a 15 vállalati szintű rt., valamint három, konszernen kívüli vállalat vesz részt. Az alapító közgyűlésen elfogadott alapszabály szerint a VTSZ egy olyan társadalmi szervezet, amelynek szakmai és érdekvédelmi-érdekegyeztető céljai vannak. A szövetség tagja a Magyar Gazdasági Kamarának. A szakmai feladatok közül néhány:-jogszabálytervezetek véleményezése;- a villamosenergia-ipar szakmai színvonala és vezetési kultúrája továbbfejlesztésének elősegítése az oktatás, az át- és továbbképzés, valamint a nemzetközi tapasztalatcsere különféle formái szervezése útján;- a tagok üzleti kapcsolatainak, lakossági és sajtókapcsolatainak elősegítése;- az iparág műszaki-szakmai szabályainak, előírásainak előkészítésében való részvétel. Az érdekvédelmi-érdekegyeztető feladatok közül néhány:- az érdekegyeztetés fórumain a munkáltatói oldalt képviseli;- a munkáltatói oldal részéről kidolgozza és megköti a kollektív keretszerződést;- kidolgozza és egyezteti a villamosenergia-ipar bértarifarendszerét. Úgy tűnik, létrejött az a szervezet, ami az átalakulás előtt annyira hiányzott, amelyikkel az ágazati szakszervezetek különféle megállapodásokat köthetnek, amelyik előzetes egyeztetés után képviseli az iparágat különböző, magasabb szintű fórumokon. Az új szövetségnek eredményesjó munkát kívánunk! Rósa G. tás eleve garantálta a jó hangulatot. A szervezők ötletességét dicséri, hogy ennek fokozására MEGLEPETÉST iktattak a programba: Karda Beáta és Lehr Ferenc műsora kellemes meglepetést okozott. . A füredi továbbképző csak kezdeti szakaszát képezte annak az elképzelésnek, hogy rendszeressé és gyakrabbá kell tenni a szakértő szintű, kiemelt témakörű képzést. Erre áldozni érdemes. A lehetőséget meg kell teremteni, hogy a tisztségviselők ezeken részt vehessenek. A sorozat folytatásaként április 9-én a német Siemens Művek üzemi tanácsának vezetői látogattak el üzemünkbe. Két értékes tájékoztatójukból ízelítőt adtak arról, hogyan működik náluk az üzemi tanács, Sémán ábrázolva mutatták be az üzemi struktúrához való kapcsolódásukat és működési szabályzatukat. Köszönet valamennyi előadónak, hallgatónak a részvételért és aktivitásért. SZIGETI JÓZSEF üszb-titkár Aktuális témák a napirenden Szakszervezeti továbbképzés Balatonfüreden
