Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
6 ATOMERŐMŰ A környezetvédelmi hírlevélről A Dunamenti Hőerőműben meghibásodott generátor vizsgálata befejeződött Az új környezetvédelmi hírlevél, - melyet havonta bocsátanak az ipar, a mezőgazdaság, a vállalkozások és az önkormányzatok szakembereinek rendelkezésére - 1992 januárjában indult, 1991-ben csak próbaszámmal jelentkezett. A kiadvánnyal arra számítanak, hogy a szakemberek számára, hétköznapi problémáinak megoldásához nyújtanak segítséget, adatokat, információkat. Arra is vállalkoznak, hogy híreket közöljenek. A szerkesztőség szándéka, hogy egy-egy meghatározott tematika köré csoportosítsák a köziratokat. Az első számuk a fokozottan környezetszennyező iparágak bemutatásával, a nagyberuházások és az energetika környezetvédelmi vonatkozású kérdésköreivel foglalkozik. Jogszabályok és hatályos rendeletek lelőhelyét is a megrendelők elé kívánják tárni, az OMFB által finanszírozott környezetvédelmi, műszaki pályázatokról szóló hírekkel együtt. Állandó rovatként jelentkezik az aktuális eseménynaptár. A próbaszám beszámol a magyar-francia környezetvédelmi szeminárium eredményeinek összefoglalásáról és részletesen bemutatja a TÜV Rheinland csoportot. Hasznos az alapítványok felsorolása is, természetesen ezek mindegyike a környezet, illetve a természetvédelem ügyéhez kapcsolódnak. Az OMFB környezetvédelmi pályázatai közül az elfogadottakat ismerteti szócikkeiben. Különösen hasznosnak ígérkezik a környezetvédelemmel is foglalkozó szervezetek, hatóságok áttekintését szolgáló, a hierarchiát vonalas ábra segítségével bemutató oldal. A Környezetvédelmi Hírlevél Budapesten, az I. kerületben, a Fő utca 6. szám alatt készül, a szerkesztő szívesen fogad minden olyan információt, amelyet az energetikai környezet iránt is érzékeny szakemberei bocsátanak közre. Ismeretes, hogy a Dunamenti Erőműben létesül az első 15.0 MW-os gázturbina gépcsoport. A generátor Ganz Villamos Művek gyártmány, amely az üzembe helyezés során meghibásodott. Az üzemzavar kivizsgálása 1992 januárjában befejeződött. A gázturbina indítását megelőző próbákat 1991. szeptember 10- től 1991. október 29-ig tartottuk, a párhuzamos kapcsolás 1991. október 29-én megtörtént. Ezt követően megkezdődtek a gépcsoport melegüzemi és felterhelési próbái. A gépet 32 MW-os teljesítménynél védelmi kikapcsolásra a generátor a szinkronizmusból kiesett. A védelmek működését a generátorban keletkezett 3 fázisú zárlat idézte elő. A meghibásodást követően azonnali intézkedések történtek a hiba feltárására, és az üzemzavar kivizsgálására. Az üzemzavar a generátor állórész lemeztestet összeszorító csavarok egyik csavaranyájának elszabadulása miatt következett be, ami a légrésbe kerülve a tekercselést és a lemezanyagot megsértve zárlatot és egyéb mechanikai jellegű meghibásodást okozott. A gyártómű (GVM) vizsgálati jelentése megállapította, hogy a csavaranya elszabadulását a gyártás és a beépítés során fellépett hibák véletlenszerű egybeeséséből adódó repedés, törés váltotta ki. A generátor kijavítására, valamint az ismételt üzembe helyezés előkészítésére megfelelő intézkedések történtek. Az eset kapcsán az GVM mind a minőségbiztosítás, mindpedig a csavarbiztosítás terén megfelelő továbbfejlesztő lépéseket határozott el. (Az MVM Rt. Közleményekből 1992. 2. szám.) A paksi atomerőmű radioaktív kibocsátás- és környezet-ellenőrzésének fontosabb eredményei 1991-ben A szerzők: Volent Gábor vegyészmémök-radiokémikus, sugárvédelmi osztály, csop. vez. és dr. Germán Endre fizikus, környezet-ellenőrző labor vez. Egy atomerőmű működésének megítélésében rendkívül fontos, hogy milyen hatással van a környezet sugárzási viszonyaira és a környezeti komponensek (levegő, talaj, víz, növényzet stb.) radioaktív szennyezettségére. A környezeti hatások becsülhetők az atomerőmű radioaktív kibocsátásai alapján, de közvetlen méréseket is lehet végezni környezeti mintákból. A paksi atomerőmű radioaktív kibocsátásait hatósági korlátok szabályozzák, mely korlátok betartása mellett az atomerőmű környezeti hatásai elfogadható kockázatot jelentenek a közelben élő lakosság számára. A radioaktív anyagok kibocsátását, továbbá a környezeti közegek radioaktív szennyezettségét a sugárvédelmi osztály különböző egységei, nevezetesen a Dozimetriai laboratórium, a Dozimetriai üzem és a Környezetvédelmi laboratórium ellenőrzik. Az atomerőmű a hatósági előírásoknak megfelelően, a szellőzőkéményeken keresztül távozó levegővel, valamint mérleg feletti és hulladékvizekkel bocsát ki radioaktív anyagokat a környezetbe. A kibocsátásokat a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egy folyamatosan üzemelő távmérő rendszerrel és emellett folyamatosan vett minták laboratóriumi mérésével ellenőrizzük. Az üzemi távmérő rendszer, bár érzékenysége nem éri el a mintavételes módszerekét, lehetőséget ad a kibocsátások hatósági korlátozás alá eső komponenseinek azonnali értékelésére. A mintavételes kibocsátásellenőrzés terjedelme jelentősen bővült az elmúlt években. Olyan mintavételezési eljárásokat, és érzékeny nukleáris méréstechnikai módszereket (gamma-spektrometria, alfa-spektrometria, folyadékszcintillációs technika) alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a radioaktív kibocsátás teljesebb ellenőrzését. így alacsony kimutatási határok mellett mérni tudunk olyan radioaktív izotópokat is, amelyek kibocsátására jelenleg még nincs hatósági korlátozás (pl. 3H és l4C kibocsátása a légtérbe). Az 1991-es év radioaktív kibocsátásaira vonatkozó adatokat az 1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a folyékony radioaktív kibocsátásokkal távozó tríciumot FI 1) leszámítva, egyetlen komponens kibocsátása sem érte el a vonatkozó hatósági korlát 10%-át. Ez azt jelzi, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 1991-ben is alacsony szinten maradtak az atomerőmű radioaktív kibocsátásai. A trícium esetében ez az arány magasabb, közel megegyezik az 1990-es értékkel, de fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a trícium kibocsátására megadott hatósági korlát indokolatlanul kis érték, hiszen a tríciumtól származó lakossági többlet-sugárterhelés 1991-ben is hozzávetőleg 0,002 pSv effektiv dózisegyenérték volt. A hatósági korlátozás mellett fontos a paksi atomerőmű radioaktív kibocsátási adatait a nemzetközi adatok tükrében is vizsgálni. Vajon a kedvező paksi kibocsátási adatok megállják-e a helyüket nemzetközi összehasonlításban is? Erre az összehasonlításra az ENSZ szakosított szervezete az UNSCEARjelentései alapján összeállított adatok tanulmányozása (2. táblázat) ad módot. A 2. táblázatban a paksival azonos elven működő nyomottvizes atomerőművek radioaktív kibocsátásokra vonatkozó adatait vetjük össze a megfelelő paksi adatokkal. Az összehasonlíthatóság érdekében a radioaktív kibocsátási adatokat a termelt elektromos energiára normáivá adtuk meg. A táblázat adatai jól mutatják, hogy a paksi atomerőmű radioaktív kibocsátási adatai nemcsak a hazai hatósági korlátozás tükrében mutatnak kedvező képet, hanem a nemzetközi adatokhoz viszonyítva is nagyon jónak mondhatók. A szellőzőkéményeken keresztül a légtérbe, továbbá a kifolyócsatornákon keresztül a Dunába kibocsátott radioaktívan szennyezett anyagok terjedését a környezetben elsősorban a meteorológiai, illetve a hidrológiai paraméterek határozzák meg. A radioaktív izotópok közvetlen megjelenését valamely közegben a környezetellenőrző laboratórium vizsgálja. Normál üzemi körülmények között a laboratórium évente mintegy 2500 különféle minta (levegő, víz, talaj, iszap, hal, tej stb.) elemzését végzi, jól meghatározott menetrend szerint. A kapott mérési eredmények száma azonban jóval több a minták számánál, mert az izotópszelektív vizsgálati módszerekkel lehetőség van a legtöbb radionuklid aktivitásának meghatározására. A környezeti minták vizsgálatával kapcsolatban érdemes a következőket megjegyezni: bármilyen kiterjedt legyen is a mintavételes ellenőrzési program, az adott környezeti közegnek csak nagyon kicsi részét öleli fel. Ezért kellő körültekintéssel kell a mérési eredményekből az atomerőmű valóságos környezeti hatásaira következtetni. Az atomerőműtől 1-1,5 km-re lévő mintavevő és távmérő állomásokon 60-70 m3/h szívási teljesítményt alkalmazva, a földfelszín közeli levegő radioaeroszol-szennyezettségét mértük. Az aeroszol-kibocsátásban döntő hányadot képviselő radioezüst (ll0mAg) heti átlagos aktivitáskoncentrációja az atomerőmű körül 1 /vBq/m’’ nagyságrendű volt a 10 //Bq/m3 értéket pedig egyszer sem haladta meg (1. ábra). Ez rendkívül kicsiny érték, és semmiféle környezeti sugárhatást nem eredményez. Jó példa erre a következő összehasonlítás: a kozmikus sugárzás révén keletkező - tehát természetes eredetű - radioaktív berillium (7Be) aktivitáskoncentrációja a levegőben kb. 1000-szer nagyobb mint az ll0Ág izotópé. A mérleg feletti és a hulladékvizekkel kibocsátott radioaktív izotópok egyrészt a melegvíz-csatornán, másrészt a fekáliás szennyvízcsatornán keresztüljutnák a Dunába. A melegvíz-csatornában oly nagymértékű hígulás következik be, hogy az innen vett mintában csak a tríciumot (3H) tudjuk mérni. A 2. ábra bemutatja a melegvíz-csatorna vizének havi átlagos trícium aktivitáskoncentrációját az üzemi és a hatósági mérések alapján. Látható, hogy az egymástól független mérési eredmények jól egyeznek. A vízkibocsátási adatok és a Dunában bekövetkező átlagos hígulás alapján kiszámítható, hogy a radioaktív korróziós és hasadási termékek aktivitáskoncentrációja a Dunában, a teljes elkeveredés után éves átlagban nem lehetett nagyobb ImBq/l-nél, az atomerőműből származó 3H aktivitáskoncentrációja nem léphette túl az 1 Bq/l-et. Összehasonlításul érdemes tudni, hogy a Dunában a természetes eredetű 40K koncentrációja 100 mBq/1 körül van, a 3H aktivitáskoncentráció pedig az erőmű előtti szakaszon 1991-ben éves átlagban 3,6 Bq/1 volt. Az atomerőmű környékéről származó talajban, fűben valamint a tej- és halmintákban néhány esetben sikerült 0,1-1 Bq/kg körüli nagyságrendben radioezüstöt kimutatni. A levegő és a víz radioaktív szennyezettségéhez hasonlóan, ez szintén igen kicsi érték (a 40K koncentrációja a talajban és a fűben 200-600 Bq/kg, a tejben és a halban 30-40 Bq/kg között van). A radioaktív anyagok kibocsátásából a terjedési számítások, valamint a különböző besugárzási „útvonalak" figyelembevétele révén becsülni lehet az erőmű környékén élő lakosság többlet-sugárterhelését. Ebből az adódik, hogy 1 főre az évi átlagos többlet-sugárterhelés az atomerőműtől 3 km-re lakók esetében is kisebb mint a 0,4 /vSv effektiv dózisegyenérték (nagyjából azonos az előző évekével). Ez az érték a természetes eredetű éves átlagos sugárterhelés (2,4 mSv/év) kb. 1 tízezred részével egyenlő. 1. táblázat az 1991-es év radioaktív kibocsátásainak összefoglaló adatai Kibocsátás Bq/év A hatósági korlát %-ában Folyékony kibocsátások korróziós és hasadási termék 1.4 109 9,3 89Sr/90Sr 2,8 I06 1,9 trícium 1,6 1013 53,3 alfa-sugárzók > KHLégnemű kibocsátások nemesgáz (összesen) 1,6 1014 1,3 aeroszol (Tj/2>24 h) 5,3 108 <0,1 89Sr/90Sr 2,0 105 <0,1 radiojód (l3lI egyenértékben) 6,3 108 <0,1 trícium (3H) 1,9 1012 nincs korlátozva radiokarbon (l4C) 1,3 1012 nincs korlátozva Megjegyzés: - „KH” - a kibocsátás a kimutatási határt nem érte el. 2. táblázat. A paksi atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében Radionuklid Paks PWR világátlag (GBq. GWe-'év-') (GBq. GWe'év'1) 1991 1983-1991 1975-1979 1980-1984 Légnemű kibocsátások: összes aeroszol 3,5 10“' 3,7 10'1 2,2 4,5 1311 egyénért. 0,4 <0,1 1,9 1,8 összes nemesgáz 1,0 105 1,4 10s 4,3 105 2,2 105 trícium (3H) 1,2 103 6,5 102* 7,8 103 5,9 103 radioakarbon (l4C) 8,2 102 9,0 102** 2,2 102 3,5 102*** Folyékony kibocsátások: korróziós és hasadási termékek 9,0 10"' 6,4 10“1 1,8 102 1,3 102 trícium (3H) 1,0 104 1,0 104 3,8 104 2,7 104 Megjegyzés: a nemzetközi adatok a paksival azonos elven működő nyomottvizes erőmüvi blokkokra vonatkoznak (UNSCEAR Report 1982 és 1988) * 1985-91 átlaga ** 1986-91 átlaga *** nyugatnémet, finn és szovjet adatok alapján Aktivitáskoncentráció [pBq/n?] A mintavétel ideje [hét] 1. ábra: A fdldfelszínközeli levegő havi átlagos "°Ag aktivitás-koncentrációja a paksi atomerőmű környezetében. 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Mintavétel ideje [hónap] 2. ábra: A melegvíz-csatorna vizének havi átlagos 3H aktivitáskoncentrációja. Aktivitáskoncentráció [Bq/I] Bíbicek a Duna árterén. Tolna megye védett madara (Fotó: Zörényi) Környezetvédelmi szaklexikon Az Akadémiai Kiadó segítségével és gondos munkájával látott napvilágot - a Műszaki Értelmező Szótár sorozat keretén belül - az első magyar nyelvű környezetvédelmi szaklexikon. A fogalomkör mai ismeretanyagának teljességéről ad szócikkeinek segítségével közel 400 oldalon áttekintő képet. A munkát a szakemberek többsége kitűnően tudja használni az energetika területén is, hiszen eddig csak természetvédelmi ihletettségű szakszótár hagyta el a nyomdát. Az időszerű kiadvány a kor színvonalán álló foglalata és összegzése a környezetvédelem szerteágazó, de egyre fontosabbá váló területének. A szerkesztő 16 kitűnő szakembert nyert meg, és velük olyan szócikkeket sikerült egységes szerkesztői koncepcióban összeállítani, melyek a téma iránt mélyebben érdeklődők és a laikusnak számító könyvolvasók számára is eligazítást adnak. A kézben jól elférő kötet a környezetvédelem - természettudományok és a műszaki tudományokkal, valamint a társadalmi környezet tanulmányozásával foglalkozó területek - ismereteit mutatja be. A több mint kétezer címszó az elméleti és gyakorlati ismeretanyagok megfogalmazására törekedett. Különösen nagy érd,eme az írói gárdának, hogy megoldotta - megteremtette az egyes fogalmak egységes értelmezését. Ismert ugyanis, hogy egyes rokonszakmák és szakterületek egy-egy fogalmat gyakran' hasonlóan, olykor eltérő módon használnak és így a szóhasználat elhatárolása, feltárása, definíciószerű meghatározása a környezetvédelem területén roppant jelentőségű. Az idegen nyelvekből való fordítás is gyakran gondot jelent, hiszen a fogalomtartalom a hazai és külföldi szakirodalomban nem mindig fedi egymást. Ezért is hasznos, hogy összefüggéseket, a szakmeghatározásokat fejlődésében elfogadó szerkesztő egyes szócikkeket, az alfabetikus sorrendben rendezett ismereteket angol, francia, német és orosz megfelelőjében, is közli. Az energetika számos területe, az elsődleges energiatermelő folyamatok, a bányászati tevékenységek, a felhasználás során keletkező környezeti ártalmak témakörében érintve varanak a szaklexikon szócikkeiben.
