Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-04-01 / 4. szám

4 ATOMERŐMŰ Újságról az újságban Keresetlen mondatok laptársunkról a „PAV közlemények”-ről A paksi atomerőmű berkein belül már négy éve működik egy média, egy sajtótermék, egy szaklap, melyet ez­úton szeretnénk bemutatni az érdek­lődő olvasóinknak. A lap neve „PAV közlemények". Témaválasztása szorosan kapcso­lódik az atomenergetikához, és ezt a témakört több oldalról közelítve dol­gozza fel, világítja meg a szakmai ér­deklődésű olvasók számára. De nézzük, hogyan is jött létre a lap. Körülbelül négy évvel ezelőtt a reaktorfizikusok körében érett meg a gondolat egy, az atomenergetikával, az atomerőműben zajló események­kel, munkákkal kapcsolatos média lét­rehozására. A cél az volt, hogy magas színvona­lú, igényes, de az atomenergetikához esetleg nem értőemberszámára isért­hető írások jelenjenek meg a lapban. A gondolatot tett követte. A lap lét­rehozásának nehéz munkáját Vinnay István fizikus, a műszaki fejlesztés csoportvezető mérnöke vállalta, mely vállalkozást siker koronázott. Jelenleg is ő a lap egyszemélyes szerkesztője. Segítője - aki a lap technikai létreho­zását számítógéppel végzi Merényiné Nyesev Adrienn. Hogy miről szól a lap, azt tulajdon­képpen már érintettük. Minden olyan szakmai kérdésről, ami az atomerő­mű, az atomenergetika megismerésé­nek, illetve megismertetésének szem­pontjából érdekes és célszerű lehet. Tehát nem csak technológiai jelle­gű írások jelentek (jelennek) meg, ha­nem pl. közgazdasági, egészségügyi, sőt még ergonómiai témájú is. És hogy honnan eza sokoldalúság? Ehhez hadd idézzem a szerkesztő mondatait: „A szerkesztőnek kicsit öngyilkos terve, hogy offenzíven pró­bálja meg rávenni, ránevelni a sza­kembereket az írásra, akik sokan iz­zadva tapasztalják meg, hogy nem­csak beszélni nehéz: írni talán még ne­hezebb.” A „társadalmi szerkesztők”, illetve a reménybeli cikkírók tehát nem má­sok, mint az atomerőmű szakembe­rei, az erőmű legkülönbözőbb terüle­teiről. A tőlük beérkező írásokat a szer­kesztőnek igyekezni kell minél job­ban „átérteni”, ami - tekintve a lap szé­les profilját - néha kemény feladat. Fontos kívánalom az írásokkal szemben, hogy a szakemberszámára korszerű és szakszerű információt ad­janak, de a más szakterületen dolgozó is megértse. A lényeg megfogalmazá­sához itt most hadd idézzem ismét a szerkesztő, Vinnay István szavait: „Sokan nem értik meg, hogy kívülál­lónak valamit elmagyarázni az más dolog. Úgy írják le a témáikat, mint amikor a szigorlatozó felel: én is tu­dom, te is tudod, de nekem most be kell bizonyítanom, hogy jól tudom. Fújják is a leckét, de az olvasó már a harmadik sorban elvesztette a fona­lat.” Ennyi talán elég is a szerkesztés nehézségeiből. A lap teijedelme úgy 50-70 oldal között szokott lenni, az írások teije­­delmétől függően. A számítógépen szerkesztett saj­tóoldalak sokszorosítása és kötése a PA Rt. nyomdájában történik. A témák, cikkek, írások beérkezé­sétől, feldolgozásától, szerkesztésétől függően nagyjából félévente jelenik meg a lap 250 példányban. Az újságot a PA Rt. főosztályok és osztályok kapják, de jut a vállalaton kí­vülre is. Itt meg kell említeni, hogy a lapot (a lap végén található angol nyelvű ösz­­szefoglalónak köszönhetően) az INIS (nemzetközi tudományos publiká­cióval foglalkozó angol szakfolyóirat) referálja. Ebből adódóan már több külföldi érdeklődő jelentkezett a lap iránt. Jelenleg 4-5 külföldi címre küldi a PA Rt. a „PAV közleményeket. A lap üzemeltetésével kapcsolatos gondok közül talán egyet - ha nem is a legnagyobbat - említhetnénk, mely nagyban nehezíti a szerkesztő amúgy sem könnyű munkáját. A reménybeli szerzők, cikkírók időnként szervezeti, hierarchikus és presztízsproblémákkal (főnökének más a szakmai véleménye, a főnöke nem nézi jó szemmel, hogy ő, a „beosztott” ír meg a szakterületről va­lami fontosat vagy érdekeset) indo­kolják a cikkírás hosszas halogatását. Reméljük, a rendszerváltozás és a vállalat új működési formája meghoz­za a vállalatnál is azt az új gazdasági és morális gondolkodásmódot, mely­nek szele elfujja a fentebb említett gondot. És még egy utolsó információ: a lap neve a következő számtól valószínű­leg megváltozik. Mi azonban addig is sok sikert kívá­nunk a lap társadalmi szerkesztőinek, Merényiné Nyesev Adrienn technikai szerkesztőnek és utoljára, de nem utolsósorban Vinnay István szerkesz­tőnek, lapjuk további eredményes megjelentetéséhez. MonoGram A cég alulnézetből Az erőmű életében komoly, mindenkire kiható válto­zások történtek az elmúlt hónapokban. Hogyan látják ezeket az emberek? Mit várnak tőlük? „Kiszúrtam” néhány embert, s ezeket kérdeztem tő­lük. 1. Mit vár a vállalat átalakulásától? 2. A bizottságok, érdekképviseletek munkáját hogyan látja? 3. Eljutnak-e hozzá a vállalati hírek? 4. Adott-e be valamilyen pályázatot a meghirdetett té­mákban? Lássuk a válaszokat: 25 éves operátor- Az előzetes hírekkel ellentétben - privatizáció, dol­gozói részvény stb. - úgy érzem, váratlanul alakult meg az rt.- Nem nagyon ismerem azokat. Tudom, hogy meg­alakultak. Olvastam a bizottságok névsorait. Időnként sablonszövegű közlemény jelenik meg az ülésekről. Ennyi. Semmi konkrétumot nem tudok.- Igen. Az infók teijesztése nagyot javult. Régen fon­tos híreket is csak folyosói pletykákból tudtam meg. Na­gyon tetszik, hogy mostanában azonnal kiadják kellő mennyiségben a tájékoztatókat. Sajnos, még van ben­nük néhány mellébeszélés.- Nem. Én nem értek annyit a kiírt témákhoz, hogy ilyet vállaljak. 32 éves szakmunkás- Azt hiszem, közvetve el kell tartanunk a gyenge erő­műveket, meg a hozzájuk kapcsolódó szénbányákat.- A bizottságok megalakulását ismerem, de konkrét eredményekről nem tudok. A személyi torzsalkodások­ról annál többet.- Az információk talán jobban eljutnak hozzánk, mint korábban. Minden eseményről szórólap jelenik meg, de azokon sok még az „üres” szöveg.- Nem, ezek a pályázatok nálam sokkal iskolázottabb embereket kívánnak. 39 éves önálló mérnök- Ez az átalakulás túlságosan váratlanul, gyorsan, ki­csit titokzatosan történt. De adjunk egy kis időt, hátha ki­fonja magát.- A megalakulásról hallottam, de konkrétumokat csak a személyi marakodásokról tudok.- A hírek teijesztése sokat javult. Tényleg nagyon gyorsan folyosóra kerülnek a tájékoztatók. Bízom ben­ne, hogy ezek javulni fognak. Valahol el kell kezdeni.- Igen. Pályáztam egy témában, de ne haragudj, nem beszélnék róla. 42 éves osztályvezető- Ne haragudj, de nem mondok semmit. A magánvé­leményem nem kívánkozik újságba. 38 éves technikus- Úgy látom, az átalakulás egyelőre papíron létezik. Bár az utóbbi időben történt változást látva, talán bein­dult valami. Helyenként még mindig nem a megfelelő emberek irányítanak. Sok még az ősmasszívum, van­nak, akiknek egyetlen érdemük, hogy az iparágban eltöl­tőnek „x” évet. Igaz, még kevés idő telt el az rt. megala­kulása óta.- Olvasom a tájékoztatókat, de gyakran közhelyeket írnak. A főnököm kissé „zárkózott”. Még azt sem mond­ja el, amiről őt tájékoztatják. A vállalati heti tájékoztató feladata lenne a kimerítő tájékoztatás. Helyette röpcé­dulákat teijesztenek, amikben sok a mellébeszélés.- Sokkal aktívabbak, mint azelőtt, de nem látom mi­lyen súlya van az érdekképviseleteknek. Néhány funk­cionárius fejében még nem rendeződött át semmi, csak a bátorságuk nőtt. Most nem büntetendő, ha valaki el­lenkező nézeteket teijeszt, ebből kiindulva az alapállá­suk az, hogy mindennel ellenkeznek, mindent tagad­nak, mindenbe belekötnek. Lehet ezjó vagy ésszerűtlen dolog. A munkástanácstól sokat vártam, de néhány em­ber lezüllesztette. Mostanára elvesztették arcukat. A szakszervezetben még mindig fű alatt mennek a jobb üdülések. Az üdülési tájékoztatóba be sem kerülnek, vagy ha mégis, mire megjelenik, addigra betelt. Konkrét példákat tudok.- Az az érzésem ezekkel a pályázatokkal kapcsolat­ban, hogy a közzététel előtt már eldőlt a dolog. Körülbelül 35 éves férfi- Hagyjál a süket kérdéseiddel!- Ha talán...- Mondom, akadj le rólam! Ez is egy vélemény. Tiszteletben kell tartanunk. NAGY ISTVÁN Az optimális családtervezésről Akar Ön egészséges gyermeket? A családtervezés minden em­ber számára felelősségteljes fel­adatot jelent, a gyermekvárás a szülők életének egyik fontos állo­mása. Minden leendő szülő azt szeretné, hogy a legoptimálisabb körülmények között foganjon, s a legmegfelelőbben fejlődjön a magzat a terhesség 9 hónapja alatt. Ezt tűzte ki céljául és hozta lét­re Optimális Családtervezési Programját az Egészségügyi Vi­lágszervezet, melynek keretében hazánkban is működik a Család­­tervezési Alkalmassági Vizsgálat, s az ezt követő optimális család­­tervezési szolgálat dr. Czeizel Endre irányításával. Magyaror­szágon a megyeszékhelyeken mű­ködik ez a szolgáltatás, Tolna me­gyében is megtalálható Szekszár­­don. A többlépcsős programot speciálisan képzett védőnők irá­nyítják, szülész-nőgyógyász szak­orvos ellenőrzése mellett. A házaspároknak még a teher­be esés tervezése előtt fel kell ke­resniük az erre kijelölt család és nővédelmi tanácsadókat, ahol az első feladat megállapítani a szülők genetikai alkalmasságát, feltárni az esetleg örökölhető rendelle­nességeket, ártalmakat. Mindeh­hez a védőnő kikérdezi a házas­párt az erre vonatkozó betegsé­gekről, gyanújelekről, s ezt köve­tően, ha indokolt szakemberhez küldi őket. Genetikai tanácsadóba irányítja azokat az egészséges há­zasokat is, akiknek családjában, rokonainál veleszületett fejlődési rendellenesség előfordult, vagy már több sikertelen terhessége volt a nőnek, s ha a leendő anya 38 évnél, az apa 45 évnél idősebb. Fel kell tárni az esetleges fenn­álló krónikus betegségeket is - cukorbetegség, magas vérnyo­más, gyomorfekély - s szakorvos segítségével gondozni a házas­párt. Nemcsak a sikertelenül végző­dött terhességeknél, meddőség esetén célszerű fogamzásra való alkalmasság, illetve alkalmatlan­ság kivizsgálása, tisztázása. A nő­nél ez a legegyszerűbb nőgyógyá­szati vizsgálattól a legfejlettebb műszeres technikát is igénybe ve­het. Férfiaknál spermavizsgálatot végeznek az andrológiai szakren­delés orvosai. Ha alkalmatlanság merülne fel, korszerű terápiával megkísérlik befolyásolni, gyógyítani az elvál­tozásokat. Ha azonban minden eddigi eredmény negatív, elkez­dődhet a 3 hónapos felkészülés, amely több szabályt is magában foglal. A szülni kívánó nőnek abba kell hagynia a hormonális fogamzás­­gátlók szedését, s valamilyen más módon kell védekeznie, ugyanis az optimális fogamzás eléréséhez 1-6 hónapra van szükség. Ma már egyre több erre alkalmas módszer, eljárás létezik: ébredési hőmér­sékletmérés, gumi óvszer, PG 53 teszt. Ez utóbbi a méhnyaknyák­ból és nyálból kimutatja a termé­keny napokat. Erre szükség is van a hőmérőzéssel együtt, hiszen meg kell határozni a peteérés pon­tos időpontját. Még ebben az idő­szakban elkezdődik az ivarsejtek védelme, ami szintén figyelemre méltó, összetett probléma. A leendő szülőknek betartva a szakemberek tanácsait, kerülniük kell a gyógyszer-, alkohol-, kof­feinfogyasztást, a dohányzás aktív és passzív formáit, s a röntgensu­gárzást. A táplálkozásban a vita­minokat és fehérjéket kell előny­ben részesíteni. A védőnő segít­het a reform étrend összeállításá­ban, javasolhat tomagyakorlatso­­rokat is. A leendő terhes elkezdi szedni az Egészségügyi Világszer­vezet által biztosított magzatvédő vitamint. Már ebben az időszak­ban esedékessé válhat a fogászati ellenőrzés, esetleges kezelés is. A második hónap már lehet az optimális fogamzás elérésének időszaka, amelyet a remélhetőleg bekövetkezett korai terhesség fel­ismerése követ. Ez utóbbi nagyon fontos, hiszen a terhesség első há­rom hónapja a legveszélyesebb időszak a magzat számára, mert ekkor alakulnak ki szervrendsze­rei, szervei. Az ezt követő terhesgondozás azonban már jól ismert folyamat, ami elvezet a szülésig, az újszülött megszületéséig. Az optimális családtervezés ha­zánkban kevesek által ismert program, szűk a gondozottak köre is. A Paksi Atomerőmű Rt. üzem­egészségügyi szolgálata ezzel a szolgáltatással kívánja bővíteni profilját a közeljövőben. Hahóit Zsuzsanna védőnő Közben jött a harmadik... A 40-50-es korosztály a legveszélyeztetettebb Kevés írásos adat jelent meg a válásokról, holott elég nagy azok száma, akiket érint. Pakson az a szó­beszéd jáija, hogy igen magas a válóperek száma, mert sokan csak azért jöttek Paksra, hátha sikerül új életet kezdeniük. Azért, hogy a szóbeszédnél konkrétabb adatok­hoz jussunk, felkerestem a városi bíróság elnökét dr. Vincze Zoltánt és tőle kértem tájékoztatást a vá­rosban előforduló válások alakulásáról. A bíróság elnöke készségesen segített, ám a rendelkezésére álló adatok nemcsak Paks városra, hanem a volt já­rás területére vonatkoznak. Ugyanis a bíróság nem készít arról kimutatást, hogy konkrétan Pakson ho­gyan alakul a válások száma. Ezért a volt járás terü­letére vonatkozó adatokat kaptam meg, hozzátéve: természetesen Pakson és Dunaföldváron a legma­gasabb a válások száma. íme a volt járási adat: 1975 169 1984 218 1976 171 1985 • 174 1977 137 1986 222 1978 156 1987 136 1979 148 1988 111 1980 160 1989 150 1981 179 1990 144 1982 1983 188 1991 209 139 Dr. Vincze Zoltán még az alábbi tájékoztatással szolgált: 1989-ben volt egy, az egész megyére kiter­jedő vizsgálat a házassági bontópereket illetően. Ekkor a következő lényeges adatokat rögzítették, melyek a mai időkig is hasonlóan alakulnak: a bíró­sághoz érkező perek száma 600-700 évente, ezek­nek 1/3-a házassági bontóper. Ezek a számok me­gyei összehasonlításban is hasonlóak. Lényeges megjegyezni, hogy a felbontott házas­ságok 41%-ában már nem volt kiskorú gyermek, 33%-ánál 1 gyermek volt és 22%-énál 2 gyermek volt. Nagyon kevés az olyan házasságbontás, ahol 3 vagy ennél több gyermek van. Az éves statisztikai adatokból kitűnik az is, hogy a házassági bontópe­rek 68,2%-át a feleség kezdeményezi. Milyen tapasztalatok szűrhetők le a paksi esetek­ben, erről dr. Benkö Eszter és dr. Raáb Zsuzsa bíró­nők tájékoztattak. Tőlük kérdeztem: hogyan alakul Pakson a válások száma? B. E.: Feltehetően,ahogyan Pakson nőaválások száma, úgy országosan is nő, de nem olyan mérték­ben, mint az a közhiedelemben elterjedt. Egy-egy évhez képest 10-20 eltérés lehetséges, de több nem­igen. Kivéve az 1981-86-os időszakot, amikor kiug­róan megemelkedett a válások száma. Mi lehet az oka ennek a nagy felfutásnak? R. Zs.: Mi arra következtettünk, hogy az egyik fő ok az erőmű I-es blokkjának az indítása, majd sor­ban belép a többi blokk is. Ekkor keményen bein­dul a három műszak, és közben bizonyosan meg­emelkedik a felvett dolgozók száma. Ekkor duz­zadhatott meg hirtelen a város lakossága is. Vissza­kanyarodva a műszakhoz, ha egy házasság eleve la­bilis, azt nem szabad megterhelni olyanokkal, hogy három műszak, meg tömeges túlóra. Az emlí­tett években az emberek nagyon le voltak terhelve. Ebben az időben nagyon sok olyan házasságot bontottam fel, ahol az egyik fél műszakos volt. Bár az érintettek nem erre hivatkoztak, de erre lehetett következtetni. A házaspárok keveset voltak együtt, közben a kapcsolatuk eleve nem volt erős. Egyéb­ként három fő okra vezethető vissza a válás, neve­zetesen az alkohol, az ebből következő tettlegesség és a harmadik megjelenése. Újabban a harmadik megjelenése a leggyakoribb, holott korábban sok­kal kevesebb volt. Neheziti-e a válást a gyerekek megléte? B. E.: Nem! Legalábbis a felek részéről nem, mert nem gondolják végig, hogy milyen következ­ményekkel jár. Az esetek jelentős részében felelőt­lenül döntenek a felek, mert csak egy kis megértés, egy picivel több tolerancia kellene és már elkerül­hető lenne a válás. Az emberek önzőek, csak ma­gukat nézik, nem a gyereket, melynek következ­ményeként egy teljes életre megsérülnek ezek a gyerekek a szülők válása miatt. Még azt sem mond­hatom, hogy harmadrendű a gyerek, ennél is keve­sebbet számít. R. Zs.: A bontóperek talán kevesebb mint 10°/o-a az, amikor igazán komoly harc folyik a gyerekért. Ám néhány esetet leszámítva, a gyerek csak esz­köz, mert személyes bosszúból, vagy a lakás miatt kívánják a gyereket. A házasságok mely időszakára esik a legtöbb vá­lás? R. Zs.: Az én tapasztalatom szerint a legtöbb vá­lás akkor van, amikor picik a gyerekek, amikor 1-2 évesek. De ezt követi az az időszak, amikor már fel­nőttek a gyerekek, a szülők pedig azt mondják: na most aztán már elég volt. Ennek előzménye egy hosszadalmas építkezés, egy örökös kuporgatás. Miután felépült a ház, lenne egy kis szusszanásuk, fellélegezhetnének, „élhetnének”, és valahogy nem együtt, hanem egy harmadik oldalán, mert magukba már belefáradtak...- béri -(Az itt közölt írás részlet egy tanulmányból, mely „A Közvéle­mény” májusi számában jelenik meg.) v

Next

/
Thumbnails
Contents