Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
ATOMERŐMŰ 3 Telepítik a robbanótöltetet Az amerikaiak bíznak blokkjainkban- Tehát az épületek részben károsodhatnak. De vajon reálisan, a mai tudásunk alapján szavatolható-e, hogy a paksi atomerőmű „állva marad” egy esetleges max. méretezési földrengés hatására ?- Az erőmű épületeit földrengés okozta dinamikus hatásokra nem tervezték. Ennek ellenére különösen a főépületnek számos kedvező szilárdsági dinamikai jellemzője van. (Homogén sík alaplemez, nagy merevségű dobozstruktúra stb.) Az 1987 óta végzett előtanulmányok azt mutatják, hogy a főépület és a biztonsági szempontokból fontos főberendezések, csővezetékek jelentős szilárdsági tartalékokkal rendelkeznek. Ezt igazolja az USA kormányának megrendelésére készült elemzés is, amely szerint az ilyen típusú blokkok szeizmikus határterhelhetősége kb. 0,3 g körül van. A reálisan elérhető egyedüli cél az lehet, hogy az erőművet biztonságossá tegyük a max. méretezési földrengés esetére, úgy, hogy a földrengésbiztonság megvalósításához szükséges rendszerek, berendezések számát minimalizáljuk. Amennyiben a lehűtésre, felbórozásra és a tartós hűtésre a „normál” technológiát alkalmaznánk, a megerősítésre szoruló berendezések, csővezetékek nagy száma miatt - ésszerű határok között - megvalósíthatatlan lenne a földrengésbiztonság. Blokkleállás, lehűtés - merőben új módszerrel- Úgy vélem ez érthető okfejtés. Viszont ezt elfogadva akkor egy teljesen új biztonságvédelmi rendszert kell kidolgozni, elkészíteni földrengés esetére?- Kell egy, a reaktor leállítását generáló rendszer, amely „nézi” a talaj gyorsulását egy alaplemezen és parancsot ad a reaktorvédelemnek a leállításra. Ezzel egy új ÜV-1 jel képződne. Az idei karbantartások alkalmával - egyelőre jelzés értékűen - a vezénylőkbe is beépítésre kerülnek. Az automatikus üzemmód bekötése csak az idei év tapasztalatai alapján történik majd. A biztonsági követelmények szerint olyan rendszert kell telepíteni minden blokkra, amely védelmi működést vált ki, ha a főépület jellemző pontjain mért gyorsulásjelek egy meghatározott értéket meghaladnak. E küszöbérték jóval kisebb, mint a max. méretezési földrengés okozta szabadfelszíni gyorsulásérték és kisebb a tervezési földrengés értékénél is. A földrengésvédelmi rendszernek csatomaszám, szavazási logika, redundancia és megbízhatóság tekintetében illeszkednie kell a már meglévő blokkvédelemhez. A rendszert a svájci SIG S A cég szállította, 1991-ben telepítettük a blokkokra. A tervek szerint a 3/2 elv alapján képződő ÜV-1 jel leállítja a reaktort, impulzus megy a turbinák leállítására és ezzel egy időben indulnak a dízelgenerátorok és a FUALIP (földrengés utáni automatikus lépcsőzetes indítási program). A védelmi működések lefutása után a blokkok egy meleg, stabil állapotba kerülnek. A felbórozást és a lehűlés okozta hőhordozó térfogatcsökkenés kompenzálását az operátor végzi a nagynyomású ZÜHR szivattyúkkal. A lehűtés első szakaszát a gőzfejlesztők biztonsági szelepeinek nyitásával, a primerköri nyomás csökkentését pedig a buborékoltató tartályba való lefúvatással végzik. A második szakaszban kell majd üzembe venni a kisnyomású ZÜHR szivattyúkat és a későbbi zónahűtést is ezekkel hajtják végre. Megremegett a főépület- Eddig jobbára elméleti utakon jártunk, a kutatók hipotéziseit vizsgáltuk. Viszont a közelmúltban többször is rengett a Föld az erőmű környékén, hiszen robbantásos kísérleteket végeztek. Hogyan állnak ezek a munkálatok, hoztak-e már eredményt?- Lényegében három évvel ezelőtt kezdték a vizsgálatokat. A számítások mellett, velük párhuzamosan végeztünk épületdinamikai vizsgálatokat is. Ezeknek nagy visszhangjuk volt, mivel robbantásos geijesztésekkel dolgoztunk. A kijelölt, fontosabb épületek egyes pontjain gyorsulást érzékelőket helyeztünk el, s az épülettől 2-4 km távolságban kb. 20 m mély fúrólyukakba egyenként 50 kg robbanószert helyeztünk. Egyszerre 300-500 kg töltetet robbantottunk fel, amelyek műszeresen nagyon jól érzékelhető rezgéseket okoztak. Pillanatnyilag olyan tömegű vizsgálati anyag áll rendelkezésünkre, amelynek megfelelő feldolgozásához még legalább egy évre van szükségünk. Itt is szeretném megjegyezni, hogy rendkívül hálásak vagyunk a környék lakosságának, hogy elvégezhettük itt ezeket a vizsgálatokat, hozzáállásukkal, türelmükkel segítették munkánkat.- Beszélgetésünk korábbi szakaszában említetted, a magyar szakértők valószínűsítik, hogy a paksi telephely alatt egy törésvonal húzódik a mélyben. Gondolom távolról sem mindegy, hogy e feltételezés igazolódik vagy sem, hiszen a további munkálatokat nagyban befolyásolhatja az eredmény. Mikorra várható e témában a végső tisztázás?- A korábban elvégzett kutatások nem bizonyultak elegendőnek a végérvényes ítéletre, ezért az Országos Atomenergia Bizottság elnöke egy bizottságot hozott létre, amely 1992. decemberére alakítja ki szakvéleményét. A jövőt illetően valóban sok függ a bizottság véleményétől, de azért nem teljesen zsákbamacska az. Számunkra biztató, hogy a lényegesen gyengébb kozloduji erőmű pl. már többször is átélt kisebb vagy nagyobb földrengéseket, mint 0,3 g gyorsulású. A mi számításaink is azt támasztják alá, hogy az épület sok mindent kibír minden beavatkozás nélkül is. Végeztünk számításokat 0,15 g-re, minden további nélkül kibírta, végeztünk 0,28 g-re, a teherhordó szerkezet ennek is ellenállt, csak az acélszerkezeteknél adódtak problémák. De a reaktorcsarnoknak és a turbinagépháznak - amelyeket ez érint - nincs különösebb biztonsági funkciójuk. A csehek végeztek számításokat pl. a primerköri csővezetékre, s egyes vezetékek minden beavatkozás nélkül 0,3 g-nél nagyobb gyorsulást is kibírnak. Pl. a térfogatkompenzátort a hurokkal összekötő egyik ága 0,48 g-t, a másik 0,2 gt viselt el. Tehát azt lehet mondani, olyan nagyon nagy aggályunk nincs a decemberi „ítélethozatallal” kapcsolatban. Léteznek-e független szakértők?- Tamás, végezetül még egy gondolat a decemberi döntéshez, a szakértői bizottsághoz. Manapság - elég csak Bős-Nagymarost vagy Ófalut említenem - az emberek eléggé szkeptikusak a Jüggetlen ” szakértőkkel. Véleményed szerint e bizottság mennyire áll független szakértőkből?- Ebben az országban azt hiszem senki sem független szakértő. Az biztos, hogy ezek az emberek nem lesznek hajlandók a paksi atomerőmű „szája íze szerint”, saját meggyőződésük ellenére nyilatkozni. Ebben biztosak lehetünk. Az már, hogy a saját véleményük a szakmán belül hol áll, mennyi a kompromisszumkészségük, az már nehezebb ügy. Viszont nagy felelősséggel jár a döntésük. Azok az emberek vannak ebben a bizottságban, akik Ófalu vitájában az akkori PAV-val szemben álltak. Az a szakmai kör akkor ellenzéki pozícióból érvelt. Ma ők viselik a teljes szakmai felelősséget a döntéssel kapcsolatban. Nem tehetik meg azt, hogy pusztán esetleges ellenszenv miatt döntsenek. Az én véleményem az, hogy a bizottság tagjai, ha szeretik a paksi atomerőművet, ha nem, nagyon-nagyon kínosan fognak ügyelni a tárgyilagosságra.- Köszönöm a beszélgetést, s remélem szolgáltunk néhány érdekes, eddig még kevéssé köztudott információval e minden bizonnyal sokakat érdeklő, és hát mindannyiunkat érintő témában. Medgyesy A bérbizottság azt a célt tűzte maga elé, hogy megalkotja az új bértarifa-rendszer modelljét, s ennek megvalósítására alternatívákat dolgoz ki. Az egyik alternatíva az lesz, hogy a jelenlegi bérrendszer hogyan fejleszthető tovább egészséges korrekciókkal. A bizottság a tevékenysége során egy reprezentatív mintavétel útján, kérdőívek segítségével megkérdezte a munkavállalókat a épületben a 112. számú szobát kapta meg. A munkavégzésünk során az első feladatunk a jelenlegi bérrendszermegismerése. Ennek kapcsán folyamatban van egy közbenső bizottsági állásfoglalás kialakítása. Ezek után a felső vezetés valamint az érdekképviseleti szövetség megbízottjának véleményét is kikérjük az állásfoglalásunkkal kapcsolatban. Mint ismeretes, a részvénytársaság vezetése az alkalmazottak köréből választott és a vezetés által delegált tagokból bérbizottságot állított fel. A bizottság 1992. január 30-án megalakult. A tagok Tímár Gézát választották meg elnöknek. A titkári teendők ellátására Kővári Istvánná kapott vezérigazgatói megbízást. A bérbizottság eddig végzett munkájáról, jövőbeli feladatairól kérdeztük őket. A bérbizottság célját és feladatát a vezérigazgató az alakuló ülésen határozta meg - kezdte válaszát az elnök. A bérbizottság célja: - az új gazdaságirányítási és jogi rendszernek megfelelve a szervezeti és egyéni teljesítmény növelése érdekében a gyakorlatban megvalósítható világos, áttekinthető, nem bonyolult, kevés bérelemet tartalmazó, teljesítményorientált, létszámmal való hatékony gazdálkodásra ösztönző bérezési rendszeriek) kidolgozása. 1992. február 10-én volt a megalakulásunkat követő első ülésünk, melyen a bizottság megtárgyalta és jóváhagyta működési rendjét és munkatervét. Ugyanezen az ülésen választottuk meg az albizottságok vezetőit és tagjait. Négy albizottság működik:- Koordinációs és javaslattevő albizottság, vezetője: Sztrida Ferenc;- Információs albizottság, vezetője: Kajsza Árpád;- Munkakörök besorolását elemző albizottság, vezetője: dr. Horváth Imre; Ösztönzési hatásokat elemző albizottság, vezetője: Molnár Sándor. A titkár és az elnök nem tagja egyik albizottságnak sem, azonban valamennyi albizottsági ülésen részt vesznek. A bérbizottság munkájának ellátásához a 101/c Félidőben a bérbizottság munkájáról bértarifarendszer bevezetése mikor várható? A bevezetése, úgy gondolom - válaszol Tímár Géza - 1993-tól kezdődhet meg, és valószínűleg több évig is elhúzódik. A bizottság tagjai többségében nem szakemberek, ők kapnak-e szakmai támogatást? A személyzeti és szociális igazgatóság felajánlotta szakmai támogatását, az érdekvédelmi szövetség is felajánlotta segítségét. Részletes kigyűjtéseket, táblázatokat kapunk a jelenlegi bérrendszerre vonatkozóan, megkaptuk a vonatkozó jogszabályokat is. r A munkavállalók részéről a bizottság munkájával kapcsolatban milyen ? árakozással tekint. Sokan segítik munkánkat, sokan érdeklődnek munkánk felől. A bérbizottság nagyon komoly és felelősségteljes munkát végez, melyet mindenki a saját munkakörének ellátása mellett igyekszik elvégezni. Egyet még szeretnék hangsúlyozni, nem volt feladatunk az 1992. évi bérfejlesztéssel való foglalkozás. Ezúton is szeretnénk megköszönni valamennyi munkavállalónak azt a segítséget, amit eddig adtak a munkánk minél jobb ellátásához, és azt szeretnénk, ha ez a jövőben is így lenne. Igyekszünk a legjobb tudásunk és a legnagyobb tisztességünk szerint megalkotni majd az új bérrendszert - mondja befejezésül Tímár Géza és Kővári Istvánná. Köszönjük a beszélgetést. W. - T. Fotók: Wollner megnyilvánulásokat tapasztalnak Munkánkra mindenki nagy v jelenlegi és az új bérrendszerre vonatkozóan. Öt százalékban határozta meg a bizottság a reprezentatív mintavételt, ez 184 kérdőívet jelentett. A személy szerinti kiválasztás vertikálisan és horizontálisan, illetve a véletlenszerűségen alapult. A kérdőíveket név nélkül kértük kitölteni, és a portákon felállított ládákba lehetett bedobni. A kiadott kérdőívek közül 144 értékelhető érkezett vissza A kiválasztás úgy történt, hogy megnéztük a pontos létszám alapján a különböző beosztásokat, váltóműszakos, nappalos, termelésirányító, szakmunkás, betanított munszerkezet modelljének kidolgozására, másik kisebb szervezeti egységre, a bérszerkezet egyes elemeire vonatkozó modellek kidolgozásával áll kapcsolatban. A pályázatokon kívül ötleteket is vártunk a munkavállalóktól. Összesen 12 pályázat, jatfhslat, ötlet érkezett be - mondja a titkár: Kővári Istvánná - március 18-ig. Az eredményhirdetésre június 25-én kerül sor. A negyedik tevékenységünk új, a jelenlegitől eltérő (egy vagy két) bértarifa rendszer kialakítása. Ennek a munkának természetesen még nagyon a kezdetén vagyunk. A cél az, hogy alapbércentrikus, lehetőleg kevés bérelemet tartalmazó bértarifarendszer modelljét alakítsuk ki, amely mindenki számára világos és áttekinthető legyen. A munkavégzésünket segíti, hogy szaktanácsadóként külső céget is bekapcsoltunk, amely ebben a témában egy speciális cég. Május végéig szeretnénk ajelenlegi és az új bérrendszerre vonatkozó alternatívákat összeállítani. Ezt követően széles körű munkahelyi ismertetéseket kívánunk szervezni és lebonyolítani, melynek célja a jó és hasznos észrevételek összegyűjtése és ezek alapján a végeredmény kialakítása. A bérbizottság által összeállított kás, segédmunkás hány főt jelent ez igazgatóságonként, főbb szervezeti egységenként. A kijelölt százalékos arányok alapján véletlenszerűen történt a konkrét név szerinti kiválasztás. A legnagyobb arányt a szakmunkás kategória tölti ki, összesen 87 kérdőívet kaptak. A vezetők közül öten kapták meg a kérdőívet. Hány kérdést tartalmazott a kérdőív? Összesen 12 fö kérdéscsoport volt, de a kérdések összetettek voltak. Egy kérdéscsoporton belül több alkérdés volt, így összesen kb. 50 kérdésre kellett választ adni. Az öszszesítés eredményéről a későbbiekben részletes tájékoztatást fogunk adni. A bérbizottság harmadik tevékenysége, hogy pályázatot írtunk ki két kategóriában. Az egyik az erőmű egészére, vagy egy-egy nagyobb szervezeti egységére alkalmazható korszerű bérezési rendszer és bér-
