Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
2 ATOMERŐMŰ Sajtótájékoztatóról 1992. március 24-én sajtótájékoztató keretében ismertették vezetőink az 1991. évi eredményeinket és az atomerőmű életében bekövetkezett változásokat. Dr. Petz Ernő vezérigazgató tájékoztatójából megismerhették az újságírók a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság megalakulásának menetét, működési mechanizmusát és a vagyoni helyzetét. A kétszintű részvénytársasági formában a felső és alsó szint kapcsolatának új és lényeges eleme, hogy a korábbi kézi vezérlés megszűnt, helyébe a szerződéses kapcsolatok léptek. A paksi atomerőmű vállalat részvénytársasággá alakult és az alapító okirat szerint az rt. a vállalat általános jogutódja lett: felelős a jogelőd minden kötelezettségéért, s megilleti annak minden jogosítványa. Az átalakulás folyamatában egy pillanatra sem szabad figyelmen kívül hagyni a nukleáris biztonság garantálását, a magas szintű rendelkezésre állást, a gazdaságos üzemeltetést és minden erővel biztosítani kell a dolgozók szociális ellátásának legalább a jelenlegi szinten tartását. Megnyugtató a helyzet a kiégett fűtőelem visszaszállítását és a friss üzemanyag-kazetták beszerzését illetően. Az orosz TYEHSNAB exporttal a közelmúltban szerződést írtak alá, a kiégett fűtőelemeket áprilisban már újrafeldolgozásra visszaszállítják. Emellett felkészülnek a kiégett fűtőelem átmeneti tárolására is, illetve foglalkoznak a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésével. Jó „egészségi” állapotban van az atomerőmű, az elmúlt évben 13 726 GWh villamos energiát termelt, amely a hazai fogyasztás 37,1%-át, a hazai villamosenergiatermelés 46,3%-át biztosította a legolcsóbb 1,40 Ft/kWh önköltséggel. Fontos momentuma a szervezeti változás folyamatának, hogy az rt. átvilágítja az erőmű minden területét: a foglalkoztatást, a szakemberképzést, az üzemeltetést, a biztonságot, a nemzetközi kapcsolatokat. Egy jól működő struktúrával szeretnének megfelelni a nemzetgazdaságban kijelölt feladataikra. A sajtótájékoztatón Simon Péter üzemviteli igazgató, dr. Rómaky József nukleáris főmérnök és Rosa Géza, a tájékoztatási iroda vezetője ismertette az üzemviteli, a sugárvédelmi és tájékoztatáspolitikái helyzetünket illetve a jelen lévő vezetők az újságírók kérdéseire válaszoltak. Fábián „Tudtam, hogyha én jót akarok, akkor...” Azok az emberek, akik a tv-képernyőn keresztül figyelemmel kísérik a hazai eseményeket, az országgyűlési tudósításokat, legtöbb esetben arra a következtetésre jutnak, hogy még igen nehéz helyzetben vagyunk. Küzdenünk kell a fennmaradásért, tanulva a múlt hibáiból olyan törvényeket kell alkotnunk, hogy azok a demokratikus elvek alapján működőképessé tudják tenni az ország gazdasági szerkezetét Annak ellenére, hogy a „honatyák” sokszor személyeskedésig fajuló vitákat sem kerülik el, érzik, érezniük kell a felelősséget Az állampolgárok, a közterheket közvetlenül viselő nép „kívülállóként” szemléli az eseményeket Sokszor egyetértve, talán még több alkalommal nem egyetértve, felháborodva szidja a törvényalkotókat a választott országgyűlési képviselőket A nagyfokú közömbösség ellenére többen vállalkoznak arra, hogy kérdéseket tegyenek fel azoknak, akik a törvényalkotásban részt vesznek, abban a reményben, hogy az ország javát fogja szolgálni. Ezen indíttatással kerestem erre a lehetőséget Szerencsére rövid időn belül alkalmam nyűt arra, hogy' Figler Jánossal, körzetünk országgyűlési képviselőjével találkozzam, és a környezetemben beszédtémaként „közszájon” forgó kérdéseket továbbítsam számára. *- Beszélgetésünk kezdetén arra kérem a képviselő urat, hogy szíveskedjen az eddigi tevékenységéről tájékoztatni.- Amikor képviselőnek mcgvá-' lasztottak, akkor kimondottan nem volt kitűzött célom, hogy ezt vagy azt tűzön és vízen keresztülviszem. Hiszen először meg kellett ismernem a körzetemet, és ismernem a parlamenti játékszabályokat, az ország lfehetőségét. Nyilván ezeknek a függvényében lehetett vagy lehetne egy közös célon belül egy képviselőnek egyéni célja. Tulajdonképpen most kezd kirajzolódni előttem egy olyan cél, amiben ha eljön az ideje, lépni tudok, illetve szeretnék lépni. Ez pedig az, hogy amikor az alaperőművek kérdése szóba jön, akkor én nagyon szeretném, hogyha az alaperőmű atomerőmű lenne. És nagyon szeretném, hogy Pakson épülne ez a bizonyos 2 db 1000-es blokk. Sajnos még nincs „terítéken” sem az országgyűlésben, sem a kulisszák mögött ez az elvi döntés. De hogyha lesz, akkor én minden követ meg szeretnék mozgatni képviselői hatáskörömön belül, hogy Paks kapja meg a fejlesztést. Annál az egyszerű indoknál fogva, hogy az itteni embereknek legyen munkaalkalom.- Képviselői munkássága alatt sikertelenségben vagy csalódásban volt-e része?- Az elmúlt időszakban értek csa- • lódások. Ezek főképp politikai természetűek voltak. Az országunkban óriási összefonódások vannak. A kft-kbe vitt milliárdok úsztak el, aminek a kormányunk nem tudott utánanyúlni. Igazán ez volt a legnagyobb kudarc számomra. Országunknak kettős élete van, két szinten folyik az élet. A gazdasági sík, ami belátható és mérhető. Van fölötte vagy mögötte egy etikai horizont, egy etikai sík, ami legalább olyan fontos, mint a gazdasági sík. Ebben nyilván jobban otthon érzem magam mint lelkész. Tudom, hogy az embereknek az egyik nyomorúsága az anyagi szűkösség. Úgy tűnik, hogy az emberek igazságérzetét csúfolták meg, mert a beígért dolgokat nem valósították meg. Magam részéről mindent megtettem, hogy a kitűzött programot gyakorlatban is végrehajtsák.- Jelenleg milyen gondokkal küzdenek?- Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy az országunk egyáltalán talpon maradjon. Illetve ki tudja használni azokat a lehetőségeket, amiketasorsfelkínál. Napokkal ezelőtt kezembe került egy gazdasági könyv. A grafikonok leszálló ágait meglátva összeszorult a szívem, hogy különféle mutatók meredeken zuhannak alá. Reméljük, hogy ez csak egy parabolafúggvény, aminek majd nemsokára a mélypontjára jutunk, és utána már kezdődik a függvénynek a felszálló ága. Sok jel van arra nézve, hogy az országban megindul a felszálló, fejlődő szakasz is. Most, hogy társult tagok lettünk a Közös Piaccal, újabb lehetőségeink nyílnak. A COCOM- listát feloldották. A fejlettebb technológiát hozhatják be a vegyes vállalataink nyugati partnerei. Az átrendeződő Európában újjáépítjük a keleti piacot. Biztos vagyok benne, hogy a Magyarországon régóta várt fejlődés meg fog, kezdődni. Csak odáig bírjuk ki. Úgy vagyok vele, mint egy elsüllyedt hajó matróza, aki már csak a hajónak a kéményét látja és ködön át a partot is. Körülötte cápák vannak. És azt hajtogatja, ha még egy mérföldet úszom, akkor talán túlélem a hajótörést. Egy mérföldnyi távolságra van tőlünk a túlélés. Egy-másfél év távolságra van. Társadalmi robbanás nélkül ki kell bírni. Ne jegyen tömegdemonstráció, ne folyjon vér! Az embereknek biztosítani kell azt, hogy a mindennapi kenyere és a kenyérre való meglegyen! Meggyőződésem, hogy egyre többen fogják érezni, hogy már kezd az ország felfelé emelkedni.- Milyen konkrét segítséget tudnak vagy tudnának adnia körzetében tévő állampolgárok?- Azt, ha megtisztelnek az állampolgárok a bizalmukkal, ha eljönnek hozzám a problémáikkal. Tudom, hogy mindenkinek a saját problémája a saját egyedi baja. A sok egyéni bajból összeáll egy kép, a körzetem képe. Természetesen ha tudok, ha van rá lehetőségem, akkor segítek. Ha nem tudok, akkor is a sok ügyből meg lehet állapítani, hogy hol a baj. Ezekre a bajokra mindenkor meg kell találni a gyógyírt!- Mi a véleménye a megyénkben is egyre növekvő munkanélküliségről?- Tolna megye - a megyék között - elég „előkelő” helyet foglal el. Bár korántsem olyan rémes, mint az ország északkeleti részében vagy az alföldi megyékben. Tagadhatatlan, hogy Tolna megyében is nagy a munkanélküliség. A Duna menti településeket nem annyira sújtja, mint a tőle távol eső részeket. Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy a kormánynak alanyi jogon biztosítani kell minden állampolgár részére a kötelező létminimumot, hogy az emberi méltóságát ne kelljen feladnia ahhoz, hogy megéljen. Szociális hálóval a süllyedő embereket kötelességünk fenntartani. Óriási aszociálisfeszültség. Sajnosa munkanélküliség növekedésével továbbra is számolnunk kell. Még mindig sok az olyan üzem, vállalat, ami veszteséges. Ez olyan, mint egy el nem kötött seb, egy verőér. Vérzik az ország! A veszteséges vállalatokat meg kell szüntetni, helyettük versenyképes részvénytársaságokat kell létrehozni. Ehhez a kormányunk - lehetőség szerint - minden segítséget megad.- Milyen híreket vagy információkat kapott az utóbbi időben a paksi atomerőműveI kapcsolatosan ?- Atomerőművel kapcsolatban nem kaptam semmiféle különös híreket. A zöldek egy időben támadást indítottak a hazai atomerőmű ellen. Az országos sajtóból ismert, hogy indítottak egy hecckampányt. Nyilvánvaló, hogy az atomerőművet mindig olyan misztikusság övezte. Az atomerőmű a mai kor boszorkánykonyhája. Különösen azért is, mert nagy létszámú fegyveres őrökkel őrzik. Az emberek kíváncsiságát felcsigázzák. Akármilyen aspektusból nézzük, ha atomerőműről van szó, az emberek mindig odafigyelnek a dolgokra. A csernobili baleset után a paksi atomerőművet is megpróbálták befeketíteni. Én ezt újságírói felelőtlenségnek tartom. Szerencsére a józan vélemények felszínre kerültek. Azóta több alkalommal - a Paksi Atomerőmű Vállalat vezetőségének kezdeményezésére - nemzetközi atomerőmű szakbizottságok a mi erőművünknél átfogó ellenőrzést végeztek. Minden alkalommal pozitív eredménnyel zárult a több héten át tartó ellenőrző vizsgálat. A paksi 4 blokk - az eddigi eredményei alapján - a világ összes atomerőművi blokkokjai között az „élmezőnyben” van. Az erőmű biztonságosan üzemel, nincs ok aggodalomra, nyugodtak lehetünk, nem kell félnünk.- Képviselői munkája mellett, hogy tud időt szakítani Dunaszentgyörgy község református híveinek meghallgatására, ügyek intézésére, a papi hivatásának gyakorlására?- A Dunaszentgyörgyi Református Egyház lelkipásztora is vagyok. A püspök úrtól két segítséget kaptam. Egy segédlelkészt és egy hittanárnőt. Ők, amikor távol vagyok, akkor mindennemű egyházi munkát, hitóktatást, egyházi szertartást elvégeznek. Nem estem ki az egyházi közegből. Nyugodtan mehetek el hazulról - akár hetekre is -, mert tudom, hogy a két segítőm megbízható, készséges, hűséges és alkalmas társam." Az is igaz, hogy a gyülekezetem egy része hűtlenségnek vette, hogy én képviselő lettem. Nem tudták megérteni, hogy egy ügyet lehet szolgálni másképpen is, és máshol is. Ezek a szemrehányó hangok halkulnak, mert belátják azt, hogy a református egyháznak nem vált kárára, hogy református lelkész van a parlamentben. Én úgy gondolom, hogy egy népet és egy egyházat nemcsak egy szűk helyen lehet képviselni, hanem az ország szívében, a parlamentben is lehet munkálkodni a jó ügy érdekében. A magam szempontjából ebből sohasem volt problémám. Én tudtam, hogyha én jót akarok, akkor annak bármilyen szinten és formában jónak kell lennie. Amikor elindultam ezen az úton, tudtam, hogy nem könynyű feladatra vállalkoztam. Mégis vállaltam, és továbbra is vállalom, mindaddig, ameddig a Választóim bíznak bennem, mindaddig, amíg az erőm engedi. Úgy érzem, hogy becsülettel végig tudok menni a választott úton, eleget téve a vállalt kötelezettségemnek.- Mindehhez kívánunk sok sikert és erőt. Köszönöm a beszélgetést. Majoros János Még nem tisztázott a törésvonal léte Földrengésbiztos (lesz)-e a paksi atomerőmű? Földrengés. A Föld számos vidékén e szó egyet jelent a pusztulással, földig rombolt házak sokaságával, szerencsétlenül járt emberek jajszavával. A lexikon objektív, érzelmek nélkül így határozza meg e jelenséget. „A földkéreg alól, bizonyos mélységből kiinduló, a felszínre ható változó erejű megrázkódtatás. Általában a kéreg egyensúlyának hirtelen bekövetkezőfelborulása váltja ki, jó! lokalizálható fészke 700 km-nél kisebb mélységben helyezkedik el. A leginkább földrengésveszélyes területek törési övékkel esnek egybe, itt a legerősebbek a köpeny és a kéreg közötti mechanikai feszültségek. ’’ „...A földrengéskárok súlyossága a népsűrűségtől és az építkezési szabványok biztonságától is függ. ” Szerencsére nekünk itt a Kárpát-medencében kissé egzotikusak a távoli nagy földrengések, hála ezért honfoglaló őseinknek. Teljesen azért persze nem vagyunk védve a rengések következményeitől. Annál is inkább, mivel az elmúlt 90 évben hazánkban 165 különböző erősségű földrengést regisztráltak. Ez tehát az országos helyzet, de hogyan fest ez a probléma itt Pakson, egy működő atomerőmű közelében? Számos, teljesen jogos kérdést vet fel, vajon hogyan viselkedne egy esetleges földrengés során az erőmű, s egyáltalán milyen „esélyünk,, van egy Paks közeli rengésre? Eléggé különleges téma ez, viszonylag kevés tapasztalattal rendelkezünk, sokan talán hajlamosak azt hinni, hogy nem is létezik földrengésveszély. Keveset is beszélünk róla, bár ettől még valós probléma marad. Ezt a meglévő Jótékony” ködöt szeretnénk feloszlatni a jelenlegi helyzet bemutatásával. Beszélgetőpartnerem, dr. Katona Tamás, műszaki-tudományos főmérnök segítségével. Az ő vezetésével már évek óta folyik a kutatómunka a paksi atomerőmű földrengésbiztonságával kapcsolatban. A kezdet: nincs szükség fóldrengésbiztos építésre- Annak idején a kezdeteknél, az erőmű tervezésekor gondoltak-e az esetleges földrengésveszélyre, végeztek-e erre vonatkozó számításokat?- Amikor az erőmű telephelyét kiválasztották elsősorban műszaki, gazdasági szempontokat vettek figyelembe. Olyan racionális szempontok szerint, - hogy pl. legyen hűtővíz, jó megközelíthetőség, Budapesthez ne legyen közel. Külső környezeti hatásokat nem nagyon vettek figyelembe, mert nem is volt akkor a Szovjetunióban különösebben szigorú előírásrendszer ebben a témában. Természetesen azért vizsgálták a telephely földrengéskockázatát. A történelmi adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy erre a környékre az MSK-64 skála (ez egy Európában elfogadott, használatos rendszer, Medvegyev-Sponheuer-Karnik dolgozta ki) szerinti 5-ös intenzitású földrengést kell figyelembe venni. Ez egyben azt is jelentette, hogy az akkori szovjet szabványok szerint 5-ös intenzitásra semmiféle különleges méretezést nem kellett végezni.- Egy pillanat, ne haragudj, hogy félbeszakítalak. Az általad említett MSK-64 skála valószínűleg sokunk számára kevésbé ismert. Azt szeretném kérdezni, hogy ez összevethető-e a köztudatban inkább meglévő Richter-skálával?- Nem. A Richter-skála felszabaduló energiamennyiséget méri, míg az MSK intenzitásskála az adott területre vonatkozó káresetet határozza meg, hogy milyen kár várható. Tehát egy rengés lehet mondjuk valahol a Richter-készülék szerint valamilyen erősségű, de nagyon sok mindentől függ, hogy mekkora károkat okoz a felszabaduló energia. Szóval, Sár van összefüggés a két rendszer között, de eléggé tág határok között. Tehát visszatérve az előző kérdéshez, a tervezéskor nem történt különleges méretezés földrengésre, mert az egyéb üzemi terhekből eredő termelések lényegesen nagyobbak, mint prognosztizált kis intenzitású földrengésből adódható dinamikus hatás. így tehát a szovjet fél nem járt el gondatlanul a tervezésnél. 1977-ben volt Bulgáriában egy földrengés, amely erősen megrázta Kozlodujt. Ekkor történt egy erőteljes fordulat a szovjet földrengésbiztonsági szabályozásban. Egyik napról a másikra gyökeresen megszigorították az előírásokat, s ezt azonnal itt Pakson is érvényesíteni akarták. Felülvizsgálták az addigi besorolást és úgy nyilatkoztak, a paksi telephely MSK-64 szerint 8-as kategória. Ez az óriási változás azt jelentette volna, hogy a már épülő erőművet földrengésbiztossá kell tenni. Ezt az akkori gazdasági vezetés nem látta indokoltnak és mindent elkövettek, hogy bizonyítsák, miszerint a korábban már elfogadott 5- ös besorolás a helytálló. Annál is inkább, mert a megkérdezett magyar szakemberek is azt tartották korrektnek. Végül is némi vita után döntött úgy a magyar vezetés, - a történelmi adatok figyelembevételével -, hogy a paksi atomerőmű építésénél az MSK szerinti 5-ös intenzitásfokot kell figyelembe venni. Szigorodó normák - új stratégia- Tehát elkészült az egyes kiépítés, majdfolytatódott a beruházás további két blokkal. Közben azért eltelt jó pár év. Ez idő alatt változtak-e az előírások, a biztonsági filozófia a földrengésbiztonság szempontjából?- Amikor a bővítés elkezdődött, sokkal fejlettebb technikával, szigorúbb normák szerint, nagyon-nagyon széles körű vizsgálat indult e témában. Ennek első eredményei - egy jelentés formájában -1986 decemberében láttak napvilágot. Ebben a szovjetek álláspontja, hogy a telephelyre 7-es intenzitás a jellemző. Közben felvetődött egy eddig még nem jelentkező hipotézis, miszerint az erőmű alatt egy törésvonal húzódik. Két év munka után a szovjet szakértők e lehetőséget már nem tartották valószínűnek, viszont a velük párhuzamosan kutató magyar szakértők e törésvonal meglétére „esküdtek”. Sőt, az ő jelentésükben 8-as intenzitásúnak ítélték a paksi telephelyet. Idáig jutottunk 1990. végére.- Tehát az az MSK-8, amelyet „lealkudtunk”MSK-5- re a szovjetekkel szemben, az most ismét MSK-8 a magyarszakemberek véleménye szerint. Ráadásként „kaptunk” egy törésvonalat, egy újabb veszélyforrást. Gondolom, mindezek komoly kérdéseket vetettek fel. Hogyan tovább?- Az erőművek tervezésének nem igazán az a fokmérője, hogy a Richter-skála szerint ennyi vagy annyi magnitúdójú, vagy az MSK szerinti milyen intenzitású földrengést kell kiállnia. Amire ténylegesen tervezni kell, az a szabad talajszinten mérhető várható gyorsulás. A szovjet és a magyar szakértők kezdetben - dacára a törésvonallal kapcsolatos nézetkülönbségnek - közel azonos gyorsulási számot jelöltek meg, 0,15 g körüli értéket. Végre volt egy közös pont, így elhatároztuk, hogy erre a maximális vízszintes gyorsulási értékre tesszük alkalmassá az erőművet. Korai volt az örömünk. Mert a magyar szakértők - hivatkozva a törésvonal hipotézisére - megadtak egy „vastag” tűrést, így közel 0,3 g-ra módosítottak. Ennek hatására egy új stratégiát dolgoztunk ki, melynek lényege: úgy kell a blokkokat biztonságossá tenni, hogy minél kevesebb berendezést kelljen extra módon megerősíteni. Egy üzemelő erőműre ugyanis lehetetlen óriási rekonstrukciós programot készíteni. Átgondoltuk, melyek azok a legfontosabb rendszerek, amelyek szükségesek a reaktor biztonságos leállításához, a felbórozáshoz, lehűtéshez s a későbbi hőelvezetéshez. E műveletek elvégzéséhez szükséges technológiát és az épületek legkritikusabb részeit vizsgáltuk ezután. Itt elsősorban nem arról van szó, hogy az épületek nem károsodhatnak, hanem arról, hogy az ezekben lévő technológiáknak működőképeseknek kell maradniuk. Idesoroljuk még a segédépületet is, hiszen az itt tárolt radioaktív hulladékok nem kerülhetnek ki a szabadba. Mikor fóldrengésbiztos egy erőmű?- Itt említetté! valamit, amire szeretnék visszatérni néhány gondolat erejéig. Jó lenne, ha pontositanánk, mit is jelent az, hogy földrengésbiztonság?- A földrengésbiztonság a következőt jelenti: egyrészt, létezik egy olyan csúcsesemény, amelyet maximális méretezési földrengésnek nevezünk. Ez az a földrengés, amelynél az erőmű nukleáris biztonsága még szavatolt. Ez az itteni telephelyen 10"4/év (10 000 évenként) gyakorisággal feltételezhető maximális földrengés, amelyet a történelmi feljegyzések és a geológiai és szeizmológiai viszonyok igazolnak. A másik az úgynevezett tervezési földrengés, amely alatt és után az erőmű zavartalanul üzemel vagy leáll, de újból üzembe helyezhető. Ilyen ese:, ménnyel 10"2/év (100 évenként) gyakorisággal számolunk. A legújabb kutatások szerint a biztonságot meghatározó néhány esemény valószínűsége a következő: bekövetkezés gyakorisága (1/év) nagy csőtörés 10"5 kis csőtörés 10"3 max. méretezési földrengés 10"4 Végül is összefoglalva, az erőmű földrengésbiztos akkor, ha a max. méretezési földrengés esetén a reaktor leállítható, tartósan szubkritikus állapotban tartható, lehűthető és biztosítható a tartós hőelvitel, valamint a radioaktív közeget tartalmazó terek, térfogatok nem sérülnek.
