Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-03-01 / 3. szám

ATOMERŐMŰ 3 Miéit kellett leállni a 3-as blokknak? Mérlegen a biztonsági rendszer megbízhatósága Mint arról annak idején érte­sülhettünk, a 3. blokkot 1992. 02. 14-én, hajnalban le kellett állítani. Ez a kényszerű üzemszünet pár óra híján 9 napig tartott. Az ez alatt az idő alatt kiesett termelés kb. 100 GWh, amely az éves villa­­mosenergia-termelés kb. 0,7%-a. A blokkot 1992. 02. 23-án, vasár­nap a kora hajnali órákban vissza­kapcsolták, és azóta is rendben üzemel. Az érdeklődőben felme­rülhet a kérdés, talán valami ko­moly baj van az atomreaktorral vagy a turbinával, netán a generá­torokkal vagy a transzformátorok­kal? Megnyugtathatok mindenkit, az erőmű 3. blokkjának főberen­dezéseivel semmi probléma nincs. A biztonsági filozófia és biz­tonságos üzemmenet azonban megkíván bizonyos feltételeket, amelyeknek hiánya - még ha a fő­berendezések tökéletesen is mű­ködnek - a blokk kényszerű leállí­tását vonják maguk után. De talán nézzük időrendi sor­rendben, mi is történt 1992. 02. 13. és 1992. 02. 23. között.-02. 13. 3.45 a 30QD02 dízel­­generátort (továbbiakban DG) az aznapi regulátor és olajhűtő javí­tásra előkészítették, azaz ettől az időponttól üzemképtelennek nyilvánították.-02. 13. 4.00-15.40 között az üzemanyagadagoló szimering és az olajhűtő ház ellenőrzőnyílás tömörtelenség megszüntetése megtörtént.-02. 13. 17.00 DG-indítás, de kenőolaj nyomásprobléma miatt a DG leállítva.-02. 13. 17.53-18.27 között két kézi indítás, de az előbbi problé­ma mindkét alkalommal megis­métlődött. A DG továbbra is üzemképtelen!-Ezt követően olajszűrőcsere.-02. 13. 23.30 DG-indítás.-02. 13. 23.49 A DG-kenőolaj hőmérséklet-emelkedés miatt leállítva.- Ezután olajhűtő-légtelenítés.-02. 14. 00.30 és 00.45 között a DG beindítva, de a kenőolajrend­szer rendellenes hőmérséklet­emelkedése miatt leállítva.- Operatív döntés alapján olaj­­hűtőcsere megkezdése. És a probléma itt következett be, mert az olajhűtő cseréje hosszabb időt igényel. A biztonsági filozófia alapján, ha a reaktorblokkhoz tartozó há­rom biztonsági rendszerből (Y-X-W) egy 24 órán túl üzem­­képtelen, úgy a reaktorblokkot le kell állítani. Ez a sajnálatos hely­zet következett be a 3. bl. „X” biz­tonsági rendszeri 30QD02 DG olajhűtő cseréjére hozott operatív döntés meghozatalának pillanatá­ban. Aki eddig figyelmesen számol­ta az órák múlását, az felfedezhet­te, hogy a döntés meghozatalának perceiben éppen 24 órája állt, azaz volt üzemképtelen a 30QD02 DG. A 3. reaktorblokkal tehát semmi probléma, de egy biztonsági rend­szer üzemképtelensége miatt a blokkot le kellett állítani. Az ezt követő események így alakultak:-02.14. A 30QD02-t elszállítot­ták a Ganz Gépgyár Motor Hajtó­mű Kft. (továbbiakban GG MH Kft.) telephelyére felülvizsgálatra, és az Országos Atomenergiai Hi­vatal Nukleáris Biztonságtechni­kai Felügyelete (továbbiakban OAH NBF), valamint a Paksi Atomerőmű Rt. (továbbiakban PA Rt.) szakemberei jelenlétében szétszerelték. Megállapították, hogy az 1., 2. és 10. főcsapágyak kivételével a többi csapágyon és a főtengelyen mechanikai sérülés történt. „Miután a főtengely javítási munkái hosszú időt vennének igénybe, a 30QD02-be az úgyne­vezett „13.” azaz a későbbi tartalé­kot képező DG bevizsgált főten­gelyét és csapágyait célszerű be­szerelni, amely a GG MH Kft. te­lephelyén rendelkezésre áll” hatá­rozták el közösen a GG MH Kft. és a PA Rt. szakemberei. A GG MH Kft. a javított DG Paksra érkezését 1992. 02. 19. esti óráira ígérte. A paksi atomerőmű szakembe­reiből álló Üzemeltetést Vizsgáló Bizottság (továbbiakban ÜVB) in­tézkedéseket foganatosított, ne­hogy a probléma megismétlődjön a paksi atomerőmű 3. és 4. blokk­jain még üzemelő - a 30QD02- höz hasonló felépítésű - DG-ok­­nál. Az egyik, hogy a főjavítások al­kalmával valamennyi érintett DG-t el kell szállítani a GG MH Kft. telephelyére, és ott meg kell vizsgálni. A másik egy úgynevezett kímé­letes („lágy”) indítási program ki­dolgozása - a nem automatikus indításokra - mellyel a VIFO vil­lamos laboratóriumot bízta meg. Ennek a második intézkedés­nek a megértéséhez tudni kell a következőket:-A DG automatikusan (csak) komoly üzemzavarok alkalmával indul, ami szerencsére elég ritka. Ekkor - melegén tartott - álló helyzetéből egy megszakítás nél­küli erőteljes gyorsítási ciklusban éri el a nulla fordulatról a névle­ges fordulatszámot. Valószínűleg ebben az erőteljes gyorsítási cik­lusban áll be az időszakos olajozá­­si hiány a főtengely csapágyaknál.-Miután a DG a biztonsági rendszer része, így üzemkészsé­gét rendszeresen ellenőrizni kell. Ez DG-onként 6 hetente történik, ami azt jelenti, hogy egy DG-t egy évben kb. 9-szer indítanak el.-Ennek a kilenc indításnak azonban nem szükséges az üzem­zavari automatikus indítás „dur­va”, erőteljes gyorsítást igénylő paramétereivel lezajlania. Ezért született döntés a két ciklusú kí­méletes „lágy” indítási program kidolgozására, a nem automati­kus indítások eseteire. így nagy valószínűséggel sok­kal egyenletesebb kenést kapnak a csapágyak, és ezzel élettartamuk nagyban megnöveszik. E kis szakmai kitérő után néz­zük tovább az eseményeket.-1992. 02. 20. 1.10 A javított 30QD02 pár órai késéssel a PA Rt. telephelyére érkezett. A reggeli órákig megtörtént az alapkeretre rögzítés, és megkez­dődött a technológiai vezetékek, valamint folyamatirányítási és vil­lamos csatlakozások visszaszere­lése.-02.‘20-án a délutáni óráktól 02.21-én a délelőtti órákig folytak a DG álló- és forgógépes próbái.-02. 21. 10.45 sikeres lépcsöze-Március 1. a Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet világnapja A történelem iránt érdeklődő, ám pesszimistább beállítottságú embe­rek szokták mondani: az emberiség története - háborúk története. A hadviselés évszázadokon keresztül „csak” hadisarc formájában súj­totta a tömegeket, a csaták veszteségei elsősorban a reguláris seregekből kerültek ki. Az első világháború után, a 30-as évek közepén változott meg gyökeresen a helyzet, és fájdalmasan bebizonyosodott a II. világhá­ború alatt, amikor az emberi áldozatok zöme még a polgári lakosságból tevődött össze. Az újabb minőségi változást a technika rohamos fejlődése idézte elő, amikor megjelentek a veszélyes üzemek, szállítmányok, fel nem fogható mértékben nőtt a motorizáció. A lakosság potenciális veszélyeztetettsé­ge egyre jobban nőtt, egyre nagyobb szükség volt olyan szervezetekre, szervezett erőkre, melyek adott esetben hatékony segítséget nyújthat­nak. Ezért alakult meg 1972. március 1-jén Genfben, a Nemzetközi Pol­gári Védelmi Szervezet. Az atomerőmű üzemeltetésével párhuzamosan komoly polgári vé­delmi előírások és feladatok fogalmazódtak meg az erőmű polgári védel­mi szervezetével szemben is, melynek élén Kenyeres József törzspa­rancsnok áll, 1980. április 1-je óta. Milyen célt fogalmaztak meg a speciális önvédelmi szervezet számá­ra? K. J.: A speciális önvédelmi szervezetet 1980. augusztus 31 -i hatállyal alakítottuk meg. A szervezet létrehozásának célja az atomerőműben be­következhető üzemzavarok, béke és háborús katasztrófahelyzetek meg­előzése, elhárítása, a katasztrófák következményeinek csökkentése, és egyéb vagyon- és életmentő feladatok megoldására szerveződött az ön­védelmi szervezetünk. Vannak általános feladatok, ám igen sok a speciális feladat. Hallhat­nánk ezekről? K../.: Az önvédelmi szervezetünk általános kiképzését 1980. novem­ber 30-ig hajtottuk végre, míg a speciális szakfelkészítés határideje az erőmű hideg indításának időpontja volt. A speciális felkészítéshez a su­gárvédelmi osztálytól kaptunk igen komoly segítséget. Velük közösen vettünk részt a Tolna és Bács-Kiskun megyei erőcsoportok speciális fel­készítésén. Továbbá évenkénti gyakorisággal hajtunk végre gyakorlato­kat, melyeket a kormánybizottság irányít. Volt-e már „éles” helyzet? K. J.: Volt, mégpedig a csernobili erőműbaleset után. Ekkor aktivizál­va lett a hírközpont és a dozimetriai labor. A labor mérési adatait továb­bítottuk a Balesetelhárítási Kormánybizottság részére. Szerencsére egyéb „éles” gyakorlatunk nem volt. Kívánom, hogy ne is legyen, de azért az éberségüket ne veszítsék el.- BM -Iránytű és térkép van a kezünkben... Cserháti András a szervezetfejlesz­tési bizottság elnöke Bizonyára másoknak is feltűnt már, hogy a vállalati TÁJÉKOZ­TATÓ mellékletekkel kibővítve jelenik meg, ahol az átalakulást segítő bizottságok számolnak be munkájukról. A SZERVEZETFEJLESZTÉ­SI BIZOTTSÁG március 9-én ad­ta ki beszámolóját, február végéig végzett munkájáról. Amikor Cserháti Andrást, a bizottág elnö­két megkerestem, éppen azon munkálkodott; hogy összeállítsa e jelentést a tájékoztató számára. Kérdésemre elmondja, hogy szigorú rendje van annak, ki nyi­latkozhat és milyen formában. Pontosabban fogalmazva ez azt jelenti, hogy senkinek nincs felha­talmazása arra, hogy a többiek tudta nélkül a bizottság munkájá­ról részleteiben nyilatkozzon. Ez benne foglaltatik a bizottság mű­ködési rendjében. Megnyugtató ez a körültekin­tés, mert a mai kissé felbolydult világban nagyon könnyű hibát vé­teni, kivált ha az átalakulásnak ab­ból a szakaszából tudósítunk, ahol a munka kezdetén vannak.- Cserháti úr! Elegendő pályázat érkezett-e a szervezetfejlesztési bi­zottság felhívására?- Úgy ítélem meg, a március 10- ig beérkezett több mint 40 pályá­zat elegendő, de azt is hangsúlyo­zom, hogy mi főleg a minőséggel és a tartalommal foglalkozunk.- Hogyan tudnak megbirkózni a szűkre szabott határidőkkel?- Nagyon nehezen. A bizottság összefoglaló jelentésének például április 6-ig kellene elkészülnie, de nem kizárt, hogy lépéseket kell tenni a határidő módosításáért, mert látható, hogy nem készü­lünk el. Az új határidő így ma még bi­zonytalan. És ha már az időnél tartunk, el kell mondanunk, nem lesz könnyű az átszervezést vég­rehajtani sem. Gondolja csak végig. Atomerő­műben vagyunk, ahol pár nap vá­laszt el bennünket az idei karban­tartási időszaktól, és ez a munka őszig eltart. Meggondolandó, mi­kor kezdjünk hozzá egy átszerve­zéshez, hogy ne zavaijuk meg a munkálatok megszokott rendjét. Csak zárójelben jegyzem meg azt a hírt, miszerint egy szomszéd or­szág atomerőművében történt ha­sonló jellegű, de átgondolatlanul végrehajtott átszervezés azzal a következménnyel járt, hogy az át­rakások időtartama 8-10 nappal megnövekedett, valamint egyéb szervezetlenségek keletkeztek. Tehát óvatosan kell a kérdéshez nyúlni.- Kérem vázolja fel, mi fog tör­ténni azután, hogy a bizottság elké­szül első jelentésével?- Azt mindenképpen tudni kell, hogy a szervezetfejlesztési bizottságnak fejlesztési alternatí­vákat kell kidolgoznia. A döntést ezek ismeretében az rt. igazgató­sága hozza meg. Tehát, minde­nekelőtt széles körű véleményez­tetés kezdődik el, majd a bizottság visszakapja anyagát, hogy bedol­gozhassa az észrevételeket. Ez­után kerülhet sor a döntéshoza­talra, mely szentesíti a valódi át­alakítást. Az ugye már eldöntött tény, hogy pályázati rendszerben valósul meg mindez. Arról, hogy konkrétan mi lesz a sorrend, dön­tés hinyában nem beszélhetünk.- Ez utóbbi mondata igazolni látszik azt a bizonytalanságot, ami körül lengi az átalakulást. Nem za­­varja ez a bizottság munkáját?- Bizonyos dolgok zavaróan hat-Amikor a zöld hevület szaktudással is párosul Csámpapuszta lakossága ré­mülten szaladt össze, amikor a 6- os út melletti mezőn február 25- én délután, leszállt a Cousteau Alapítvány helikoptere, hogy megkezdje az erőmű környéké­nek radiometriai feltérképezését. A lakosságnak persze semmi oka nem volt a riadalomra, hiszen erre nem valami erőművi rendkí­vüli esemény miatt került sor, ha­nem a Cousteau Alapítvány és a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség Tengeri Laboratóriuma által végzett programról volt szó, amely során elkészítették a Duna alsó folyása mentén a folyómeder és környékének radiometriai tér­képét. Á helyszíni méréseket feb­ruár 24-én kezdték Budapesten, és az expedíció során eljutottak egészen a deltáig, ahol március 7- én fejezték be a programot. A mostanában nem biztonságos, volt Jugoszláviai” szakasz kivéte­lével feltérképezték a Budapesttől délre fekvő egész Duna-szakaszt, különös tekintettel az ipari köz­pontok környékére. így került sorra Paks is. A mérési metodika az volt, hogy a helikopterrel rövid idő alatt nagy területet feltérképez­tek, behatárolták a „forró ponto­kat”, majd ott a földi csoport érzé­kenyebb berendezésekkel meg­határozta a talajban levő termé­szetes és mesterséges radionukli­­dok aktivitását. Mind a földön, mind a levegőben méréstechniká­nak a gamma-spektroszkópiát vá­lasztották, ami főleg a helikopte­res méréseknél igen komoly mű­szerezettséget követelt meg. Há­rom másodpercenként vettek fel a helikopter aljára szerelt 50 liternyi NaI kristály segítségével egy spektrumot, amit a navigációs adatokkal együtt egy számítógép tárolt. A helikopter három önálló navigációs rendszerrel volt fölsze­relve. Az egyiket csak azokon a helyeken használták, ahol részle­tesebb feltérképezést végeztek, ez egy saját telepítésű antennákkal segített rádiófrekvenciás módszer volt, míg a másik kettő videotech­nikán, illetve navigációs műhold­dal való kapcsolattartáson alapult. A NaI kristállyal 128 csatornás spektrumot vettek fel, ez jó volt arra, hogy a helikopterben ülő operátor betájolja a forróbb pon­tokat és a földi csapatot odaküld­­je. A számítógépben összegyűj­tött adatokat azután az Ocsényi repülőtéren berendezett bázison értékelték ki, ahol érdekes volt látni a Csernobilből eredő Cs-137 szennyezettség Paks környéki „térképét”. . A földi csoport természetesen már a nagy felbontású, félvezető detektoros méréstechnikával volt ellátva, és a detektort percek alatt 'felállítva, rövid időn belül meg­mérték a vizsgált terület radio­­nuklidonkénti szennyezettségét. Ezeket a méréseket kiegészítik tes indítási próba (LIP 2) után a 30QD02-t üzemképesnek nyilvá­nították. A hatóság - OAH NBF -jelen­létében lebonyolított próbán megállapították, hogy a 30QD02 ismét teljes értékű biztonsági rendszer. Megkezdődhetett tehát a 3. blokk visszaindítása.-A3, blokk kezelőszemélyzete gyakorlott, gyors, de mindenkor biztonságos munkájának köszön­hetően az események nagyvona­lakban a következők voltak:-02. 21. 9.00 Primerkör felfűté­sének megkezdése.-02. 22. 17.40 A reaktor MET- en.-02. 23. 00.17 31SP generátor párhuzamos kapcsolása.-02. 23. 00.20 32SP generátor párhuzamos kapcsolása. A 3. blokk azóta is hibamente­sen üzemel. Ez volt tehát a közel 9 napos kényszerű üzemszünet története. A 30QD02 csapágyaival kap­csolatos problémát elemezve megállapították, hogy a sérülést a „durva” indítások közben idősza­kos olajozási hiány okozta. A megoldásra hozott GG MH Kft. és PA Rt. intézkedések és előírások remélhetőleg megaka­dályozzák, hogy a hiba megismét­lődjön! MonoGram nak a bizottság munkájára is - gon­doljunk az rt. „késleltetett” megala­kulására - de engem sokkal jobban aggasztanak egyéb jelenségek. Több helyről hallani például olyan kijelentéseket, melyek megkérdője­lezik szinte minden vezető legitimi­tását. Ez sértő, s ezért itt is szót eme­lek ellene és visszautasítom azzal, hogy valószínűleg az alkalmatlan vezetők a pályázaton nem futnak be. Ha viszont az igazi átalakulási hangulatról beszélünk, azt is el kell mondani, hogy óriási a várakozás minden szinten.- Cserháti úr! Köszönöm a beszél­getést, és a bizottság további munká­jához olvasóink nevében is sok sikert kívánok. ^ A riportnak itt vége van. A szer­vezetfejlesztési bizottság március 9-i tájékoztatója így fejeződik be: „A munka neheze még hátravan. Képletesen szólva - bár iránytű és térkép van a kezünkben, zseblám­pával rendelkezünk, hátizsákunk és kulacsunk tele, ismerjük a széljárást és a terepviszonyokat, még az erdő­ből nem találtunk ki. Meggyőződé­sünk, hogy sikerülni fog, amiben segít a munkavállalók, vezetők ed­dig tapasztalt bizalma és érdeklődé­­se.” Úgy legyen! Remélem kikeve­rednek az „erdőből” és kivezetnek bennünket is. Szívem szerint druk­kolok, de kötelességem emlékez­tetni mindenkit a meseképletnek arra a részletére is, hogy „az útjelző­ként elszórt kenyérmorzsát és mag­vakat az éhes madarak mindig fel­szedegették”... - topi -Felvétel: - b -a már korábban begyűjtött iszap- és talajminták gamma-spektrosz­kópiai elemzései, amit a monacói NÄÜ Tengeri Laborban végeztek el. Természetesen az egész prog­ramot filmezték is. A filmesekkel, a helikopter-karbantartókkal, és a méréseket végző személyzettel együtt a stáb 15 íőből állt. A nem csekély költségeket az Európai Fejlesztési Bank fedezte, amelyik máris élen jár a közép- és kelet­európai térség környezeti, infra­strukturális problémáinak feltárá­sában. , Talán e rövid beszámolóból is kiderült, hogy itt a „környezetvé­delem” célja nem olcsó szenzá­cióhajhászás, gyors politikai sike­rek elérése, hanem valóban az ak­tuális környezeti állapot felméré­se. Ráadásul a szándék szakmai profizmussal és nem kevés pénz­zel párosul, ami biztosítéka lehet a valóban objektív, elfogulatlan munkának és tájékoztatásnak. Én mindenesetre az ilyen zöldek mellett teszem le a garast. BARNABÁS ISTVÁN kömyezetellenőrző laboratórium

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents