Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
ATOMERŐMŰ 11 Karbantartó létszám 1982 - 1991 fö 1,600 1,400 1,200 1,000 800 600 400 200 0 ,\\\\\\ wwwmv / / / / / " / 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 j gépészeti karb. EZlfolyamatir. karb. D villamos karb. lyamatának pontosítására és a működési rendek aktualizálására. A vizsgálat sikere ellenére az aktualizált szabályzatok érvényét nem sikerült valamennyi karbantartó szervezetre kiterjeszteni, a karbantartás koordinációja nehezebbé vált. Jelentős pozitívumai voltak a vizsgálatra felkészülésnek a karbantartók szinten tartó képzésének beindítása, az állapotfüggő karbantartás alkalmazásának kiterjesztése valamint a karbantartás minőségi és biztonsági követelményeinek hangsúlyosabb érvényesítése. A főjavítási eredményekben jelentős előrelépést jelentett a berakott zóna melletti nyomáspróbák bevezetése a teljes átrakások során. Az összes főjavítási napok számában 1989 volt a csúcs és feltehetőleg elértük vagy a közelébe értünk az adottságainkhoz tartozó optimumoknak is a részleges átrakás 30, a teljes 52 napos időtartamával. Utólag megállapítható, hogy ezt az eredményt az időtartamok csökkentésére korábban hozott még pozitív hatások és a még nem jelentkező öregedési folyamat együttesen befolyásolták kedvező irányban. A következő majd a tavalyi évben is az időtartamok jelentősen nőttek a megelőző évi eredményekhez és a tervezett időtartamokhoz képest. Ennek fő okai a blokkok öregedéséből adódó váratlan meghibásodások és a nem kellően kezelt és rosszul felbecsült időszakos vizsgálatok voltak elsősorban. Az idei évben a műszaki problémák folytatódnak, de a múlt évi időtartamoknál jobb eredményt sikerült elérni. A javítás ellentmondása, hogy a részleges átrakás rekordját egy nappal sikerült megjavítani, de az eddigi leghosszabb főjavítás is ebben az évben volt. Az utóbbi két év jelentős feladata volt a finn know-how alapján kidolgozott egységes számítógépes karbantartási rendszer specifikálása, amelynek létrehozásával az információs rendszer évek óta meglévő hiányosságai feloldhatók. A múlt évben a főjavítás tervezés és irányítás francia gyakorlatú team-szervezésének próbájára került sor a szervezetek együttműködési problémáinak oldására. A kísérlet a szükséges feltételek hiányában sikertelen volt, de ebben az évben a szervezetfejlesztés végső irányába történt elmozdulás, a főjavítások központi irányítása tekintetében. A múlt év eredménye volt a karbantartás külső szervezetek általi átvilágítása a vállalat átalakulására és a külső kihívásokra történő felkészülés jegyében. Az idei év elején lezajlott sikeres WANO-vizsgálat szintén jó alkalmat adott a jövő feladatainak körvonalazására is. A közelmúlt és ajelen tapasztalatainak összegzésével a karbantartást feszítő és ajövőjét befolyásoló legfontosabb problémák a következők:- Az erőmű termelésének és rendelkezésre állásának az elért jó színvonalon tartása - a javító karbantartás ehhez tartozó alacsony szintje - a megelőző karbantartás növelésével volt lehetséges, de ez az ütem kapacitásoldalról már nem fedezhető. A főjavítások átfutási időinek csaknem tendenciózus növekedése az elhasználódás mellett abból származik, hogy a főjavítás alatti megelőző karbantartási feladatok időigénye egyre inkább szétfeszíti a korábbi időtartamokat.- A blokkok öregedéséből eredő meghibásodások száma és „fajsúlya” nő, prompt kezelésük már megoldhatatlan.- Csak a valaha elért legjobb eredményeket alapul vevő tervezési koncepciónkat meg kell változtatnunk.- A decentralizált karbantartást tervező és irányító szervezetek együttműködési nehézségei fokozódtak.- A hatósági előírásokból eredő feladatok ugrásszerűen nőttek.- A nem kellően felmért és lefedett területek (átalakítások tervezése, berendezések időszakos vizsgálatai) jelenlegi ad hoc kezelése nem elégséges. Várható tendenciák, a jövő feladatai Az elért eredmények szinten tartásához az erőmű korának előrehaladtával a korábbinál sokkal nagyobb erőfeszítések szükségeltetnek, a karbantartás jelentősége és az eredményekre gyakorolt hatása hihetetlenül megnő. A jövőre történő felkészüléshez rendelkezésre állnak azok a jelen áttekintésnél alaposabb öszszegzések, amelyek a karbantartás rendszeres értékelő és elemző tevékenységének eredményei. Ilyen részletes kiinduló anyag az a múlt év végén külső szervező cégek által készített komplex átvilágítás amelyet a karbantartás a belső problémákon kívül a vállalati átalakulást és a külső környezeti kihívásokat is figyelembe véve készíttetett. Az erőmű - ezalatt nemcsak blokkokat értve - öregedése, illetve ennek kompenzálása az elért eredmények prolongálásához a következő legfontosabb teendőket igényli a jövő stratégiájaként:- A reakciókészség és fejlődés biztosításához elsősorban továbbra is szükségünk van egy olyan vetélytársra, mint amilyen az eddigi időszakban Loviisa volt. Az összehasonlítás és az egészséges rivalizálás kényszere spontán biztosítja az ehhez elengedhetetlen önismeretet és rugalmasságot.- A decentrilizált karbantartás koordinációs nehézségeinek, a megnövekedett és korábban nem kezelt tevékenységeknek szervezeti feloldása halaszthatatlan. A folyamatban lévő átszervezés ennek kezdő lépéseit megtette a műszaki háttér, illetve az összevont termelésen belüli karbantartáskoordináció létrehozásával.- A szervezetfejlesztés további fontos feladata, hogy megoldja az atomerőmű biztonsága szempontjából fontos hatósági előírások kielégítését a munkaszervezés hatékonyságának növelése mellett. A növekvő feladatok nem kezelhetők egy korszerű számítógépes információs és irányítórendszer nélkül, ehhez a specifikált PATIS-rendszer készen áll a megvalósításra.- A karbantartás későn kezdett szinten tartó és az egyre inkább felértékelődő gyakorlati képzési lehetőségét - amelynek feltételei a lassan kiöregedő személyzet számára a felkészülés és üzembe helyezés időszakában voltak meg utoljára - sürgősen meg kell teremteni. Ennek halogatása működési zavarok fellépésének veszélyével is járhat. Az elhasználódás kompenzálása az óhatatlanul túlkarbantartást eredményező és merev megelőző karbantartási rendszer forszírozott átalakítását igényli. A közelmúltban alkalmazott statikus állapotfelmérésre alapozott karbantartás eredményei kevésnek bizonyultak ehhez, így a már bizonyított - folyamatos diagnosztizálás eredményein alapuló - állapotfuggő karbantartás kiszélesítése jelentheti a kezdeti lépéseket.- Nem hanyagolható tovább a karbantartás technológiáinak és technikai eszközeinek fejlesztése a termelési céloknak megfelelő prioritások alapján. - Végül és nem utoljára jövőnk karbantartása meg kell feleljen a külső gazdasági feltételeknek, így a külső cégek konkurenciájának különösen. Mindezeket felhasználva remélhető, hogy az eddig csaknem rendszeresen ismétlődő év végi megállapítás a karbantartás sikerességéről jövő időben is meg fogja állni a helyét: a karbantartás előzményeit, jelenét és jövőbeni terveit figyelembe véve prognosztizálható, hogy az elkövetkező évek is a karbantartás sikeres évei lesznek. Főjavítások éves összegzett időtartamai 1984 - 1992 nap 200 150 100 50 0 ü 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 □ 4. blokk El 3. blokk Ü2. blokk E§H. blokk
