Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
ATOMERŐMŰ 9 Vélemény: az atomerőmű biztonságos és környezetbarát (Az OAB üléséről) Künszler Béla (a képen bal oldalon) az atomerőmüvet érintő téma szóvivője Fontos és jelentős témák kerültek megvitatásra az Országos Atomenergia Bizottság legutóbbi ülésén, november végén. Az előterjesztések levezető elnöke Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az OAB elnöke volt. Dr. Bakay Árpád helyettes államtitkár (IKM) a paksi atomerőmű kiégett fűtőelemeinek elhelyezésével kapcsolatos feladatokról és a Mecseki Ércbányászati Vállalat működésével összefüggő környezetvédelmi és környezetrendezési feladatokról terjesztett elő vitaanyagot, míg dr. Sztanyik B. László főigazgató-főorvos (OSSKI) a paksi atomerőmű Hatósági Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének 10 éves működéséről, illetve egy országos környezeti sugárvédelmi rendszer létrehozására vonatkozó javaslatról szólt. Az ország lakosságát is érintő kérdések napirendre tűzése és állásfoglalása után, az OAB jelen lévő vezetői és képviselői sajtótájékoztatót tartottak és újságírók kérdéseire válaszoltak. Az atomerőmű nagy aktivitású kiégett fűtőelemeivel kapcsolatban ismert tény, hogy eddig az államközi szerződés értelmében azokat újrafeldolgozásra a Szovjetunióba szállíthattuk. A megváltozott politikai és társadalmi helyzet miatt a célországba, Oroszországba ma csak az önállóvá vált ukrán államon keresztül szállíthatjuk a kiégett fűtőelemeket. Az elhelyezést mindenképpen Oroszországban kell megoldani, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium stratégiája szerint - erre minden reális esély megvan. Ma is középszintű és kormányszintű egyeztetések, tárgyalások folynak. „A környezetvédelmi törvények szigorodása eredményezheti azt is, hogy a kiégett fűtöelemket még sem lehet visszaszállítani - mondta Künszler Béla főtanácsos (IKM) a sajtó képviselőinek, majd többek között kihangsúlyozta: A paksi atomerőmű folyamatos üzeme és az ellátás biztonsága érdekében a kiégett fűtőelem-tároló hazai megvalósítása érdekében engedélyezési eljárás lebonyolítását kezdeményeztük, mely eljárás lehetőséget ad arra, hogy a visszaszállítási nehézségek bekövetkezése miatt egy gyors megvalósítást tudjunk eszközölni, adott időpontra. ” A kiégett nagy aktivitású fűtőelemtároló műszaki paraméterei és a műszaki megoldásai nemzetközileg elfogadott eljárásrendszer keretében, nemzetközi szabványoknak megfelelően készülnek. Fő engedélyező az Országos Atomenergia Bizottság, mely öszszefogja az eljárásban illetékes intézeteket, intézményeket. Az atomerőmű területén jelenleg használatos tároló, a mai működést figyelembe véve 1995- re megtelik, addigra elkészülhet az új - egyébként ideiglenes, földfelszín feletti - kiégett fűtőelemtároló. A paksi atomerőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzéséről Az OAB ülését követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy „nagyobb figyelmet kell fordítani a lakosság rendszeres tájékoztatására”. Hogy erre mennyire szükség van, azt szinte naponta tapasztaljuk a pontatlan, téves, mi több ellentmondó híreket hallván, olvasván. A szakembereken és a szakújságírókon kívül nehezen boldogulnak az emberek a szívértekkel, sugárszennyezéssel, és sok újságíró „egy kalap alá veszi” a nagy aktivitású és a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat. Dr. Sztanyik B. László profeszszor tájékoztatott a 10 éve működő atomerőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzéséről és válaszolt olyan kérdésekre is, mint pl. - a radon koncentráció milyen lehet a lakásokban? - amely nem tartozott az atomerőmű működését illető témához. A sugárvédelmi ellenőrzés elsősorban magának az üzemnek a feladata, olvashatjuk a tájékoztatóban, kiegészítő ellenőrzéseket végeznek a levegő, és a víztisztaságát, a mezőgazdasági, és élelmiszertermékek minőségét, valamint a lakosság egészségi állapotát felügyelő hatóságok is. Utóbbiak, még az atomerőmű első egységének üzembe helyezése előtt koordináltan működő hatósági környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszert (HAKSER) hoztak létre az OAB kezdeményezésére és támogatásával. A rendszer számítógépes adatgyűjtő, -feldolgozó és -értékelő központját az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) működteti. Ide futnak be mind az üzemi, mind a hatósági ellenőrzések adatai. Ezek magukba foglalják a szellőző kéményeken át a légkörbe kibocsátott, valamint az erőmű meleg víz csatornája és szennyvízcsatornája útján a Dunába kiengedett, kis mennyiségű radioaktív anyag minőségének és mennyiségének a meghatározását, az erőmű környezetében uralkodó sugárzási viszonyok folyamatos ellenőrzését a levegő, felszíni vizek, talaj és talajvíz, növényzet, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek rendszeres mintavételezéssel és laboratóriumi ellenőrzéssel történő vizsgálat az erőművet övező, 30 km sugarú területen. A kibocsátás- és környezetelienőrző távmérő rendszerek korszerűek, elérik a fejlett nyugati országok hasonló rendszereinek színvonalát, s évente sok százezer adatot szolgáltatnak. Az üzemi és hatósági helyszíni mérések, mintavételezések és laboratóriumi vizsgálatok további, közel százezer adatot eredményeznek. Az adatok feldolgozása és értékelése után, az ellenőrzésben résztvevő hatóságok, ezek központi intézetei és jelentősebb laboratóriumai rendszeresen kapnak tájékoztatást a sugárzási viszonyokról. Ezenkívül, minden év elején összefoglaló jelentés készül az előző évi ellenőrzések eredményeiről, a lakosság atomerőművi eredetű járulékos sugárterhelésének a nagyságáról. Az összefoglaló jelentéseket ma már nemcsak az illetékes hazai hatóságok és egyéb országos hatáskörű szervek kapják meg, hanem - kölcsönös tájékoztatásban küldött megállapodások keretében - eljutnak a szomszédos országok illetékes szerveihez, sőt olyan nemzetközi szervezetekhez is, mint pl. a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) vagy az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az elmúlt 10 esztendő tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a paksi atomerőműből a környezetbe kikerülő légnemű vagy folyékony halmazállapotú radioaktív anyagok mennyisége rendkívül csekély, általában csak kis hányadát teszi ki az illetékes hatóságok által engedélyezett kibocsátási határértékeknek és kevesebb, mint a hasonló típusú reaktorral üzemelő atomerőművekből kibocsátott radioaktív anyagok világátlaga. Ez a mennyiség olyan csekély, hogy az esetek túlnyomó többségében csak a kibocsátás helyén, tehát a szellőző kéményben vagy a vízlevezető csatornákban mérhető, s a környezetben felhígulva már nem mutatható ki. A kibocsátási adatok alapján és az uralkodó meteorológiai viszonyok ismeretében, megfelelő terjedési modellek felhasználásával számított lakossági sugárterhelés még a legkedvezőtlenebb körülmények között is kisebb, mint az engedélyezett határérték, az átlagos sugárterhelés pedig kevesebb, mint az ennek a határértéknek az ezredrésze, illetve a természetes környezeti forrásokból származó sugárterhelés tizedrésze. Az Országos Atomenergia Bizottság megelégedéssel vette tudomásul a paksi atomerőmű biztonságos és környezetbarát működését, valamint a környezet szigorú üzemi és hatósági ellenőrzésének eredményességét. Javaslat a környezeti sugárvédelmi ellenőrzés összehangolására (Külföldi támogatás szükséges) A hazai sugárvédelmi ellenőrzési rendszerek többnyire egymástól teljesen függetlenül, saját ellenőrzési feladataiknak és programjaiknak megfelelően működnek. Ellenőrzési eredményeik szinte kizárólag csak a rendszer fenntartásáért és üzemeltetéséért felelős tárca vagy hatóság rendelkezésre állnak, néhány intézmény kivételével, amelyek kötelesek tájékoztatni az illetékes hatóságokat ellenőrzéseik eredményeiről. Szakmai körökben ismételten felmerült, hogy az ágazati rendszerek szorosabb együttműködése esetén gazdaságosabb lenne a fenntartásuk és fejlesztésük, hatékonyabb és megbízhatóbb lenne a működésük, egységesebb kép alakulna ki a hazánkban uralkodó sugárzási viszonyokról, kiküszöbölhetők lennének a felesleges vagy indokolatlan átfedések és elkerülhetők lennének a megalapozatlan vagy téves helyzetértékelések. A csernobili atomerőművi baleset óta, határozott törekvés nyilvánul meg arra, hogy a szomszédos országok megkapják egymás környezetellenőrzési eredményeit, s az illetékes nemzetközi vagy regionális szervezetek is igénylik a tájékoztatást a tagországaikban folyó környezeti sugárvédelmi ellenőrzések eredményeiről. Az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) ülése megtárgyalta és elfogadta azt a javaslatot, amelyet az érintett minisztériumok országos hatáskörű szervek és intézmények szakembereiből álló munkabizottság dolgozott ki egy összehangoltan működő, országos környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszer létrehozására, a jelenlegi ágazati rendszerek alapján és az ágazatok felelősségi körének érintetlenül hagyása mellett. Az integrált rendszer egyeztetett ellenőrzési programot hajtana végre, egységes kódrendszerrel és adatszerkezettel, számítógépes adatrögzítéssel, részben közvetlen (on-line), részben közvetett (off-line) adatátvitellel. Az eredmények az ellenőrző állomásokról az ágazati bázisintézetek útján, a koordinációs központ által kiértékelve kerülnének a központi adatbankba. A javaslat kidolgozói a koordinációs központot az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet bázisán javasolják létrehozni abból a meggondolásból kiindulva, hogy a környezet sugárvédelmi ellenőrzése mindenekelőtt az ember, a lakosság egészségének és nyugalmának a megőrzését szolgálja, s az ellenőrzésben résztvevő üzemi és hatósági rendszerek által nyert adatok kezelésében, feldolgozásában és kiértékelésében. Az országos rendszer mielőbbi létrehozásához igyekeznek, a hazai források mellett, külföldi támogatást is szerezni illetékes nemzetközi szervezetektől vagy programoktól, illetve iparilag fejlett országoktól. Kép és szöveg: - Fábián -Épülhet a kiégett kazetták átmeneti tárolója A tisztelt olvasó a korábbi lapszámokban figyelemmel kísérhette a kiégett kazetták átmeneti tárolójának kiválasztási folyamatát, megismerhette a versenyben lévő cégek ajánlatainak műszaki tartalmát, jellemzőit. A majdnem két évig tartó - szakintézetek, szakértők, hatóságok bevonásával folyó - munka végeredményeképpen 1992. szeptember 28-án a PA Rt. és a GEC— ALSTHOM cég vezetői szerződést írtak alá, mely alapján az angol cég elkészíti az engedélyezési, kivitelezései terveket. Az engedélyezési, műszaki tervkészítés - folyamatos tervszállítással - jövő év közepéig, míg a kiviteli tervkészítés, illetve a kiviteli tervekhez szükséges adatszolgáltatás 1993. végéig történik meg. Amennyiben az Oroszországba történő visszaszállításra az elkövetkező években sem kerül sor, úgy a kiégett kazetták átmeneti tárolójának első egysége 1995-re el kell, hogy készüljön, mint ez az Országos Atomenergia Bizottság november 30-ai határozatában is szerepel. Emlékeztetésképpen röviden néhány szó arról mik is a főbb jellemzői a GEC-ALSTHOM moduláris szárazcsöves tárolójának. A kiégett kazettákat egy beton tárolótér függőleges helyzetű szénacél csöveibe helyezik, ahol azokat kis túlnyomású nitrogénben tárolják, mely javítja a hőátadást, és gátolja a korróziót. A csövet oldható „védelmi” dugóval zárják le, ami biztosítja a cső hermetikusságát, valamint az átrakógép helyiségének sugárvédelmét. Az oldható ledugózás egyszerűvé teszi a beazonosítást, ellenőrzést. Bármely cső esetleges szivárgása esetén a kazetta másik csőbe helyezhető. Kazetta inhermetikusság esetén a monitorozó rendszer biztosítja a hiba lokalizálását. A hűtést a „huzathatás” következtében természetesen cirkuláció biztosítja. Szállításhoz alkalmazható lenne a jelenleg meglévő és használt konténer. A tároló három egységben építhető meg. Az első egység a fogadóépületet és három tárolómodult, a második egység 4 tárolómodult, a harmadik rész pedig további 4 tárolómodul építését jelenti. Egy-egy modulban 450 kazetta helyezhető el, ami közel az évenként keletkező kazetták számával egyenlő. A tárolólétesítmény kisajátított területen, az erőmű telephelyének déli részén kerül elhelyezésre. A szemléletesség kedvéért egy metszeti kép látható az ábrán. Néhány szóban meg kell említeni az engedélyezést is. A létesülő tároló, mint nukleáris létesítmény, szervesen kapcsolódik az atomerőműhöz, így az atomtörvény végrehajtási rendeletének megfelelően az illetékes hatóságok engedélyei birtokában - az Országos Atomenergia Bizottság engedélyezi a létesítését. Az engedélyezési dokumentáció az ún. Létesítést megelőző biztonsági jelentés. Ennek tartalmi-formai követelményeit hazai követelményrendszer hiányában - az amerikai hatósági előírások bázisán állítottuk öszsze és egyeztettük az engedélyezésben érintett hatóságokkal. Az engedélyezési dokumentációnak része a Biztonsági Elemzés és a Környezeti Hatásvizsgálat. Az engedély megszerzése körültekintő, sokrétű feladatot jelent. A folyamat során tizenegy különböző szakterületet képviselő hatóság véleményezi, hagyja jóvá a dokumentációkat. A tervezés, engedélyezés, létesítés-előkészítés munkáiról többek között e lap hasábjain is folyamatosan tájékoztatjuk a Tisztelt Olvasót. Szabó B. Üdvözlet Paksról - Dunapart - Szökőkút - Római katolikus templom - Bazársor. (Kiss G. Péter fotója.) A mérőállomás már üzemel Kalocsán GEC-ALSTHOM tároló metszeti kép
