Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-11-01 / 11. szám

ATOMERŐMŰ 5 emlékezések a PA Rt.-nél Tíz éve működik az egyes blokk - ez már történelem Építkeztünk meg a tűz ellen védekeztünk (Folytatás az előző számból.) Sajnos a kivitelezők, meg az őket irányító ERBE is megfeledkezett a tűzvédelemről pedig a jogszabály szerint külön felhívás nélkül be kell tartani az előírásokat. Több mint 10 generál- és mintegy félszáz alvállal­kozó közel tízezer ember dolgozott már ekkor. A legalapvetőbb szabá­lyokat sem tartották be. Levélben közölte mindezeket Szabó Benja­min kormánybiztos. Ennek szinte mintegy bizonyítására 1978. április 5-én kigyulladt egy baraképület, mert a hősugárzót szabálytalanul használták. A VEGYÉPSZER la­boratóriuma égett ki. A berendezés és röntgengépek károsodtak, meg az ott dolgozók ruhái, személyes tárgyai semmisültek meg. A kár mintegy egymillió forint. Ez az eset a többi kivitelezőt is felrázta. Alapos vizsgálat után megkezd­tük a rendcsinálást. Megállapítot­tuk, hogy az itt működő vállalatok­nál nincs a helyszínen tűzvédelmi előadó vagy megbízott. Nem adtak ki tűzvédelmi utasítást. A hegesz­tőknek nincs érvényes tűzvédelmi vizsgájuk. A tűzveszélyes munka­­végzési engedélyek formálisak. Nincs aki ellenőrizze ezt a munkát. A hegesztés közelében nem tartot­tak oltókészüléket. Ezek nagyon is súlyos szabálytalanságok voltak, hi­szen ekkor már mintegy ezer he­lyen hegesztettek. Az egyes blokk lokalizációs tor­nya körül volt állványozva. Kisebb fenyőerdő volt ide beépítve. Ha ez kigyullad bizony nagybaj van;. Már csak azért is mert az útvonalakat építési anyaggal, hulladékkal torla­szolták el. Általános rendetlenség uralkodott. A Paksi Tűzoltóparancsnokság - mint elsőfokú hatóság,- határozat­ban kötelezte az ERBE és az érin­tett vállalatok vezetőit a szabályta­lanságok felszámolására. Legyen a helyszínen tűzvédelmi szakember aki naponta, ha kell többször is el­lenőrzi a helyszínt és intézkedik a közvetlen tűzveszély megszünteté­sére. Már úgy tűnt, hogy rend van, amikor megérkezett a második je­lentős tűzeset. Az egyes blokk szennyezett csőakna faláról a duro­­tof festék égett le, 1980. augusztus 27:én. A kár félmillió forint. A hat­méteres szinten egy csövet vágtak el a fal mellett. Innét indult a tűz a beállványozott aknában. Ez az eset több tanulsággal is járt. Megtudtuk, hogy ez a két komponensből álló festék külön nem éghető. Összeke­verve, mázolás után ha megszárad, tökéletesen leég. Az égéskor hat-hét féle gáz kelet­kezik. Az oltást végző tűzoltók fel­vették az ún. oxigén légzőkészülé­ket, de az 1936-ban gyártott szerke­zet nem nyújtott kellő védelmet. Az embereknél fiistmérgezési tünetek jelentkeztek. A vizsgálat azt is kiderítette, hogy az ideiglenes világítás a helyiségek­ben a tűz hatására megszűnik. Az ott tartózkodó személyeknél sem­milyen világítóeszköz nem volt. A sötétben kimenekülni nem tudná­nak. Magasban történő hegesztés­kor nincs figyelőszolgálat az alacso­nyabb helyeken. Sajnálattal kellett észlelni, hogy a GYGV semmilyen intézkedést nem tett, a kiadott hatá­rozat ellenére. Újabb feladatokat határoztunk meg. Fegyelmi eljárá­sok lefolytatására tettünk javaslato­kat. A GYGV vezérigazgatóját pe­dig megbírságolta a paksi tűzoltópa­rancsnok. Kinek Isten a barátja, könnyen Udvözül Ezt tartja a közmondás. Mi úgy alakítottuk át, hogy kinek a főnök a barátja, nem szabad bántani azt. Még vissza sem érkezett a tértive­­vény a GYGV-től, máris megszó­lalt a telefon. Az országos parancs­nokság egyik osztályvezetője hí­vott. - Milyen alapon bírságoltátok meg ezt az embert? - Tudjátok ki ez? Meggyőződtetek arról, hogy a KB-nak nem tagja? - Kimaradt a KB-ből, nem hajtotta végre a hatá­rozatban előírtakat ezért bírságol­tuk meg - jelentettem. - De hát ért­sétek meg ez az ember a parancs­nokhelyettes elvtárs sakkozó barát­ja. Keressetek megoldást és töröljé­tek a bírságot. Becsületére legyen mondva, hogy - sértett önérzettel - de intéz­kedett. Erre való tekintettel - bár nem szívesén - de elegett tettünk az utasításnak. Tűzoltó egységet a helyszínre Időközben a BM TOP is bekap­csolódott ebbe a nagy munkába. Összekötőt jelöltek ki, akinek a sze­mélye ugyan gyakran változott, de mégis segítséget jelentett. Több­ször tárgyalták az itteni tűzvédelmi helyzetet vezetői értekezleten. Az országos parancsnok látogatást tett az építkezés helyszínén. Változott a korábbi szemléletük. Belátták, hogy ez az építkezés nem hasonlít­ható össze egy téesz istálló, vagy áruház munkálataival. Kissé föl­gyorsultak az események. Státust kértek a paksi tűzoltóság bővítésé­hez. Egyetértettek azzal, hogy ideiglenes jelleggel egy fecskendő tartózkodjon állandóan a helyszí­nen és a tűzoltók fölváltva járőröz­­zenek. Állítsák le a közvetlen veszé­lyes munkavégzést. Ha kell tegye­nek feljelentést. A tűzoltóságra megérkeztek a fecskendők, az újon­nan felvett embereket pedig alap­képzésben részesítették. Megte­remtődött a feltétele annak, hogy az egység kitelepüljön. Máris felvető­dött a kérdés, hova helyezzük el Őket. A vállalati tűzoltók szertára még építés alatt volt. A személyzet részére a DÉLÉP-barakk északi vé­gében lehetett helyet biztosítani. Az értékes fecskendő viszont a sza­badban maradt volna. Ezt azért sem lehetett vállalni, mert a fakkokban értékes tömlők és felszerelések vol­tak elhelyezve. A lopások pedig mindennaposak. Még a kihelyezett ionizációs füstérzékelőből is eltűnt vagy 500 darab. Tehát kellett egy ideiglenes elhelyezés. Milyen le­gyen és főleg ki építse meg? Ismét a szokásos huzavona jelentkezett. Kénytelenek voltunk határozatban határidőt adni. Már csak három nap volt vjssza, még semmi sem történt. Gondoltam nem lehet igaz, ha két értelmes emberrel leülünk beszél­getni, ne szülessen eredmény. Ba­­logi Jenőt a PAV igazgatóhelyette­sét és újhelyi Gézát az ERBE igaz­gatóhelyettesét kértem konzultál­juk meg ezt a kérdést. Jó félórás vita után megkérdezték, mi lesz ha lejár a határidő és nem épül meg? Közöl­tem, hogy akkor sajnos bírságol­nunk kell.- Remélem nem jutunk eddig el. Ugyanis nem tudom elképzelni, hogy hullámlemezből ne lehessen egy egyszerű épületet kialakítani - mondottam. Hosszabb csend lett, majd miután néhányat szippantott a pipáján - Balogi Jenő szólalt meg: - Mikor jár le a határidő? - Kedden éjfélkor - válaszoltam. - Akkor ked­den délután költözhetnek a tűzol­tók. Most meg rajtunk volt a csodál­kozás sora. Mindössze három nap állt rendelkezésre. Persze elfelejtet­tük, hogy akkor mindenütt éjjel­nappal dolgoztak az építők. Való­ban készen állt a DÉLÉP-barakk mellett egy hullámlemez épület. Ebben kezdte meg a szolgálatot a kihelyezett készenléti egység. Bi­zony éppen időben érkeztek, mert a nagy munkában sokszor keletke­zett tűzeset. Hogy nem vált nagy tűzzé, köszönhető a dolgozóknál kialakult oltási és jelzési készség­nek, meg természetesen a kihelye­zett tűzoltó egységnek. Naponta voltak kisebb tüzek Ahol egy műszakban csaknem négyezer ember dolgozik, és közel ezer helyen hegesztenek, illetőleg tűzveszélyes munkát végeznek, ott nem csoda, ha naponta meggyullad valami. Itt is így volt. A sok oktatás, vizsgáztatás és ellenőrzés azonban eredményesnek bizonyult, mert a dolgozók azonnal megszűntették az égést. Ezeket a belobbanásokat már nem is vettük nyilvántartásba, hiszen kár sem keletkezett. Viszont a lakótelepi munkásszállásokon be­következett eseteket is számon kel­lett tartani, és ez volt a többség. A kárral járó tüzek száma és az érték is mutatja, hogy a közös tevé< kenység eredményes volt. Az épít­kezés idején 1975-1982. december 31-ig 42 tüzet tartottunk számon. Ennek közel a fele a lakótelepen ke­letkezett. Hiszen az ágyban do­hányzásból 10 esetben csaptak fel a lángok. Részegen feküdtek le és ar­ra ébredtek, hogy ég alattuk az ágy. Ily módon három égési sérülés is történt. A korábban már említett két na­gyobb tüzet is beszámítva egy eset­re mintegy 31 ezer forint kár esik. Ez pedig nem jelentős. Nagyon fon­tosnak értékelhető, hogy olyan tűz­eset amely az építkezés ütemét meggátolta volna nem következett be. Ez pedig csakis a leírt együttmű­ködésnek, a megtett intézkedések helyességének tulajdonítható. Vagyis építkeztünk, meg a tűz ellen védekeztünk. így értük meg az egyes blokk fizi­kai indítását és a párhuzamos kap­csolás idejét, amikor jelenthették, hogy „az egyes blokk áramot ad az országnak”. Bizony ez már történe­lem. Reméljük a következő 10 év­ben sem kell komolyabb tűzesetről számot adni. Csőglei István ny. tűzoltó alezredes, a Tolna Megyei Tűzoltószövetség elnöke Az 1-es blokk építésének mozzanataiból.. A felvételek az atomerőmű építésének folyamatát be­mutató kiállítási anyagokból valók. A kiállítás megtekint­hető december 15-ig a Városi Művelődési Házban.

Next

/
Thumbnails
Contents