Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
6 ATOMERŐMŰ Galambos László-Reguly Zoltán (MVM Rt.) A magyar VER UCPTE-rendszerhez történő csatlakozása Jelenlegi helyzet A magyar villamosenergiarendszer (VER) a két nagy európai rendszeregyesülés, az UCPTE VERE (a nyugat-európai országok villamosenergia-rendszereinek egyesülése) és a CDU VERE (a volt KGST-országok villamosenergia-rendszereinek egyesülése) határán helyezkedik el, és a CDU VERE-vel jár párhuzamosan. Ez a párhuzamos üzem a CDU egyesülés tagországaival a Szovjetunióból vásárolt import villamos energia átvételére és a CDU tagországaival való kölcsönös kisegítésére jött létre (1. és 2. ábra). így a magyar VER-re, mintegy történelmi örökségként, három alapvető probléma volt jellemző:- erős hálózati kapcsolatok a volt KGST-országokkal, gyengébb hálózati kapcsolatok az UCPTE VERE-országokkal,- nagy importhányad és egyoldalú importfüggőség (amely az utóbbi időben a fogyasztói teljesítményigények csökkenése és a lengyel villamosenergia-rendszerből vásárolt villamos energia révén jelentősen enyhült),- az ellátás minősége nem felel meg maradéktalanul az európai normáknak (hálózati frekvencia). A jelenlegi politikai és gazdasági helyzet a volt Szovjetunióban, ebből eredően az energetikai létesítmények bizonytalan tulajdonlása, az erőműparkuk villamosteljesítmény-viszonyai, a hosszú távú energiaszállítási egyezmények új viszonyok közötti bizonytalan garanciaértéke szükségessé teszik ezen egyoldalú kapcsolat felülvizsgálatát. Ez a szomszédos cseh, szlovák és lengyel villamosenergia-rendszerekkel és az UCPTE VERE rendszerrel való kapcsolatunk kiszélesítésének igényét vetette fel. Az UCPTE- vel való együttműködésünk jelenleg csak sziget- vagy irányüzemben és alacsony teljesítményszinten (osztrák relációban 150-200 MW, jugoszláv viszonylatban 200 MW) valósítható meg (2. ábra). Az osztrák rendszerkapcsolatunk a Győr-Bécs 400 kV-os távvezeték és a bécsi egyenáramú betét megépítésével 1993. év elejétől (próbaüzemben) mintegy 600 MW-ra bővül. E teljesítménynek kb. egyharmada a nagymarosi osztrák beruházások terheinek villamos energiával történő törlesztésére szolgál, a fennmaradó kétharmad részt pedig az osztrák fél saját céljaira kívánja igénybe venni (pl. Ukrajnából villamosenergia-import). Az egyoldalú nemzetközi öszszeköttetésekből, az importfüggőségből és minőségi hiányosságból adódó problémáikat az UCPTE-vel való szorosabb együttműködés kiépítése oldja meg. Meg kell azonban jegyezni, hogy a jelenlegi UCPTE-országokból való tartós import vásárlása közeltávban valószínűleg nem gazdaságos. Az UCPTE-csatlakozásból a magyar rendszer számára adódó előnyök gazdasági szempontból nehezen számszerűsíthetők, ezért ez elsősorban stratégiai döntés. A csatlakozásból az UCPTE- országoknak is származik előnyük: a magyar hálózaton keresztül javul az UCPTE-országok (Ausztria-Jugoszlávia) közötti rendszerkapcsolat: a jó minőségű villamosenergia-ellátás a térségbe települő nyugati tőke számára kedvező. A csatlakozás feltételei Az MVM Rt. jogelődje 1990 nyarán bejelentette az UCPTE és a SUDEL (amely az UCPTE-nek Ausztriát, Olaszországot, Jugoszláviát és Görögországot tartalmazó csoportosulása) felé előzetes csatlakozási szándékát. Az UCPTE gyakorlata szerint a csatlakozást illetően a szomszédos UCPTE-országok az illetékesek. Ennek megfelelően felvettük a kapcsolatot az osztrák (ÖVG) és jugoszláv (JUGEL) villamosenergia-rendszerek képviselőivel, és 1990. decemberben egy osztrákjugoszláv-magyar háromoldalú megállapodásban rögzítettük azokat a feltételeket, amelyeket az UCPTE-csatlakozásunkhoz teljesítenünk kell. Ezek a feltételek a következők.- Hosszú távon biztosítani kell a hazai villamosenergia-rendszer energia-és teljesítménymérlegének egyensúlyát. (A mindenkori teljesítményigényeknek megfelelő hazai erőművi kapacitásokon felül a kellő garanciával rendelkező import is hozzájárulhat a mérleg egyensúlyához.)- Villamosenergia-rendszerünkben a teljesítményfrekvencia-szabályozás gyakorlatát az UCPTE ajánlásainak és irányelveinek megfelelően kell kialakítani. (A kölcsönös üzemzavari kisegítés két fokozatú - másodperces, ill. perces sebességű - automatizálásához megfelelő szabályozók, elegendő primer- és szekunderteljesítménytartalék biztosítása.)- Az UCPTE-vel való szinkron együttműködéshez kellő átviteli kapacitással bíró, az egyszeres üzemzavari (n-1) biztonsági elvnek megfelelő távvezetéki kapcsolatrendszert kell kiépíteni, megfelelő automatikákkal és védelmekkel, valamint a szükséges irányítási és hírközlési jelátviteli berendezésekkel.A fenti feltételek kielégítésére vonatkozóan részletes megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. Az elkészült megvalósíthatósági tanulmányt a szomszédos UCPTE-országok fogadják el. Ennek alapján Ausztria és Jugoszlávia villamosenergia-rendszereinek képviselői döntenek és vállalnak felelősséget a magyar villamosenergia-rendszer UCPTE- hez történő csatlakozásával kapcsolatosan. A teljes jogú UCPTE- tagságunk (végleges szinkronüzem) előtt egy bizonyos időszakon keresztül (próbaüzem) a magyar VER-nek tényleges szinkronüzemben bizonyítania kell, hogy a fenti feltételeket be tudja tartani. Megvalósíthatósági tanulmány Az UCPTE-csatlakozásunkat vizsgáló megvalósíthatósági tanulmányra, amely finanszírozása az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott hitelből történt, 1991. januárban nemzetközi tendert hirdettünk meg. A tendert az osztrák VERBUND PLAN nyerte, aki a német Lahmayer alvállalkozó bevonásával 1992. év közepéig elkészítette a tanulmányt. A tanulmány végső fázisának (zárójelentés) zsűrijén a szomszédos UCPTE-országok villamosenergia-rendszereinek (ÖVG, JUGEL) képviselői vezérigazgatói szinten is jelen voltak. A zsűri határozata szerint, a vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a magyar villamosenergia-rendszer műszakilag alkalmas az UCPTE-hez történő csatlakozásra - akár egyedül, akár a szomszédos cseh, szlovák és lengyel energiarendszerekkel együtt (3/a és 3/b ábra) - a tanulmányban részletezett műszaki feltételek szerint, mely feltételek lényegében az osztrák-jugoszláv- magyar aláírt megállapodásban rögzítettek. A szomszédos cseh, szlovák és lengyel rendszerek UCPTE-hez történő csatlakozási szándékai, CENTREL létrehozása Ismeretes, hogy a szomszédos cseh, szlovák és lengyel villamosenergia-rendszerek is bejelentették az UCPTE felé előzetes csatlakozási szándékukat. Mivel az UCPTE- ben nincs kialakult gyakorlat egy régió, vagyis több ország együttes csatlakozására vonatkozóan, ezért - mint azt az UCPTE képviselőivel egyeztettük - az UCPTE-ben szokásos módon, mindegyik rendszernek önállóan kellett felvennie a kapcsolatot a szomszédos UCPTE- országok rendszereivel, és a csatlakozásról azok döntenek. Ennek során mindegyik rendszernek különkülön megvalósíthatósági tanulmányt kell készítenie a csatlakozására. A munkák koordinálására 1991. decemberben a négy (cseh, szlovák, lengyel, magyar) villamosenergia-társaság vezérigazgatója létrehozott egy bizottságot. Megegyezés történt abban, hogy mindegyik fél folyamatosan információkat ad a többi fél számára a csatlakozásra vonatkozó vizsgálatainak állásáról, valamint adatokat ad a saját hálózatáról a csatlakozással kapcsolatos vizsgálatok elvégzéséhez. A négyoldalú munkabizottságon belül „ad hoc” bizottság vizsgálja a teljesítményfrekvencia-szabályozás kérdéseit. Ez utóbbi kérdés négyoldalú vizsgálata azért különösen sürgető és fontos, mivel az érintett országok UCPTE- csatlakozása előtt kell előkészíteni egy olyan üzemállapotot, amikor a cseh, szlovák, lengyel és magyar villamosenergia-rendszerek hoznak létre egy autonom kooperációt és párhuzamos üzemet az ukrán rendszertől elszakadva, de az UCPTE-vel még nem párhuzamosan járva (4. ábra). Erre az üzemállapotra - rövidebb vagy hosszabb időtartamra - akkor van szükség, ha a volt szovjet rendszer nem tudja biztosítani a megfelelő minőséget vagy üzemzavaros. Ebben az üzemállapotban a primer és szekunder teljesítményfrekvenciaszabályozást az érintett országoknak kell tudni végezni. A szabályozásra vonatkozóan a partnerek közös együttműködési próbát is terveznek. E négyoldalú együttműködés az említett és több más munkabizottság formájában folyik. Az együttműködés intézmény szintjére való emelése 1992. október 11-én megtörtént, amikor is a négy villamos társaság vezérigazgatója létrehozta e társaságok regionális csoportosulását CENTREL néven. Összefoglalás Az elmondottak szerint a magyar villamosenergia-rendszer képviselői - a megalapozó vizsgálatok alapján - kezdeményezték a magyar villamosenergia-rendszer UCPTE- rendszerrel való párhuzamos üzemének megvalósítását. Ennek során - a volt szocialista országok között elsőként - tárgyalásokat kezdtünk az illetékes UCPTE-országok villamosenergia-rendszereinek képviselőivel, megállapodtunk a csatlakozás feltételeiről, és részletes megvalósíthatósági tanulmány készült, amelyet a szomszédos UCPTE-országok képviselői elfogadtak. Eszerint a magyar villamosenergia-rendszer műszakilag alkalmas az UCPTE-hez történő csatlakozásra, akár egyedül, akár a szomszédos cseh, szlovák és lengyel energiarendszerekkel együtt. Mivel a szomszédos cseh és szlovák, valamint lengyel villamosenergia-rendszerek is csatlakozni kívánnak az UCPTE-hez, a csatlakozással kapcsolatos tevékenységeket közösen koordináljuk, valamint felkészülünk a négyoldalú autonom párhuzamos üzemre. A négyoldalú együttműködés intézményes formája CENTRAL néven megalakult. A magyar villamosenergia-rendszer csatlakozása az UCPTE rendszerhez 3/a. ábra A «agyar, cseh és szlovák, lengyel villa«osenergia-rendszer csatlakozása az UCPTE rendszerhez 3/b. ábra PL [ff CS, SL LEVA KAPUSAMY SLO, HRV, YU UKR ^ 750 kV x kikapcsolt vezeték — 400 kV — • 220 kV (kTI egyenáramú betét Ha] A «agyar, cseh és szlovák, lengyel villaaosenergia-rendszer négyoldalú autonó* Qzeae 4. ábra X kikapcsolt vezeték |lj] | egyenáramú betét igény szerint egyenáramú betét
