Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
ATOMERŐMŰ 3 Héra Kronosz lánya, Zeusz felesége, a görög mitológiában az anyaistenség kultuszának megtestesítője. Önálló és hatalmas istennő. Egyik legfőbb feladata a családi tűzhely, a családi otthon melegének megteremtése és fenntartása A HÉRA közcélú karitatív célalapítványt magánszemélyek csoportja kezdeményezte az energetikai stratégia kidolgozásakor, és az első adományozók is az energetikai szakbizottsági tagok voltak. Nemes cél és nemes tett. Ez 1991 tavaszán történt. Célokról, feladatokról, módszerekről és eszközökről kérdezzük Bacsó Nándor oki. villamosmérnököt, a HÉRA Alapítvány ügyvezető titkárát.- Változott-e az alapítvány célja az eltelt másfél év alatt?- Nem. Kezdeti ésjelenlegi célkitűzése is az az alapítványnak, hogy azokat az állampolgárokat, akik az energiaárak növekedése miatt súlyos helyzetbe kerülnek, segéllyel támogassuk. Ők a nagycsaládosok, nyugdíjasok, pályakezdők, csökkent munkaképességűek, mozgáskorlátozottak...- A támogatottak körét ismetjük. De kik a támogatók?- Magánszemélyek ez ideig 1 millió 850 ezer forintot fizettek be az alapítvány számlájára, a befizetett összeg 200 Ft-tól 85000 Ft-ig terjedt. A cégek több mint 40 millió Ft támogatást nyújtottak. Ha szabad sportnyelven mondani, úgy a MVM Rt., a MÓL Rt. és a PA Rt. az „aranyfokozatú” támogatóink, de érkezett pénz 10 ezer márka összegben a Siemens AG-tól is. A befolyt pénzt a Postabank kezeli. Befizetést bianco csekken is lehet teljesíteni a Postabank és Takarékpénztár 219-98636/021-18134 HÉRA Alapítvány számlaszámra. Megjegyzem, jogilag lenne rá lehetőség, hogy a pénzt vállalkozásokba fektessük, de kuratóriumunk úgy döntött, hogy az adományozók pénzét nem kockáztathatjuk. A banki elhelyezésben a lehető legnagyobb kamatra törekszünk a tartósan lekötött alaptőkével, a negyedéves állománnyal és a forgótőkével. Az arányok helyes kialakítása nagyon fontos.- Tudomásom szerint az alapítványban az elnök pl. képvisel, de nem határozhat. A határozat joga a már említett kuratóriumé. Személy szerint kik a kuratórium tagjai?- Az elnöke dr. Halzl József, az MVM Rt. vezérigazgatója, titkára Dobozi György (Energiagazdálkodási Rt.).(Az ügyvezető titkári feladatokat pedig én látom el alkalmazottként.) Tagjai még dr. Bőd Péter Ákos, a MNB elnöke, dr. Pálos Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, dr. Pulai Miklós, a Népjóléti Minisztérium államtitkár-helyettese és Vas József, a Vértesi Erőmű Rt. vezérigazgatója.- Kérem,- beszéljen a pályázati rendszerről és eddigi eredményeikről!- Az alapítvány bejegyzésétől kezdve az alapítótól függetlenül és politikamentesen dolgozik. A HÉRA egyéni kérelmekkel közvetlenül nem foglalkozik. Az önkormányzatok a működő speciális hálózatuk által derítik fel és tartják nyilván a rászorultakat és ebbe - hiszen őnáluk van az „adóslista” - bevonják a területileg illetékes energiaszolgáltató cégeket is. A rászorultak javára az önkormányzatok pályázatot nyújtanak be, melyről a kuratórium dönt. Az első, mondhatnám kísérleti pályázati eseményre ez év júniusában került sor. A Vértesi Erőmű Rt. szervezésében, az ÉDÁSZ Rt. segítségével 400 ezer forint támogatást tudtunk nyújtani 80 állampolgárnak, illetve családnak, akiket az önkormányzat szociális és egészségügyi osztálya szervezett meg. Javaslatukra egységesen ötezer forint támogatást ítélt meg a kuratórium. További 100 ezer forint értékben energiatakarékos fényforrásokat osztanak szét, amelyet kedvezményes áron kaptunk a General Electric TUNGSRAM Rt. adományaként. Két tapasztalatot szűrtünk le, részben a beérkezett hálálkodó levelekből, részben a tartozások áttekintésével: volt, hogy támogatásunk a fennálló energiaár-tartozás töredékére volt csak elég, míg egyes esetekben a rászoruló másfél évi számláját fedezte! Természetesen utóbbi esetben a fogyasztó bizonyára hagyományos fűtési móddal rendelkezik, és aligha van elektromos háztartási gépparkja...- Hallhatnánk a legközelebbi feladatokról?- A második pályázat nyertese, melyet a kuratórium a közelmúltban döntött el, Pécs Város Önkormányzata. Az általuk nyújtott fűtéstámogatást a HÉRA Alapítvány 20%-kal, azaz 3 millió forinttal növelte meg a rászorultak megsegítése érdekében.- Az önkormányzati listán felsorolt rászorulók a segélyt postai úton kapják kézhez?- Nem. Ez az energiaszámláknak az önkormányzat által indokoltnak ítélt mértékben való kifizetésével nyer teljesítést. A támogatás más, de közel sem lebecsülendő módja az, hogy energiatakarékos háztartási eszközöket juttatunk ingyenes vagy kedvezményes áron a rászorulóknak és ingyenes szaktanácsadást biztosítunk a takarékos energiafelhasználás céljából.- Köszönöm a tájékoztatást Lenne esetleg kérése olvasóinkhoz?- Kérek mindenkit, lehetőségeihez mérten támogassa karitatív alapítványunkat. Készséggel állunk felvilágosítással minden érdeklődő rendelkezésére a Budapest, I., Iskola u. 13. sz. alatti irodánkban vagy telefonon, a 202-7853-as számon.- Takács -Goethe: PROMÉTHEUSZ Borítsd be égboltod, Zeusz, hagyd nékem a Földet 6 felhők ködével s mit nem te emeltél, a kalyibámat s játssz, mint a bogáncsot és azt a tűzaknát, döntő buta gyerkőc melyre irigykedsz, tölggyel, hegyorommal. hagyd nékem a lángot. De hagyd meg a jussom, Kosztolányi Dezső fordítása Ezt én nem tehetem... Az önigazoló viselkedésmódok tárháza szinte kimeríthetetlen. Néhányról már volt szó, most folytassuk a sort. A következő viselkedési formák hátterében egyazon érzés, a bűntudat áll. Nemcsak a többiekről van meg a véleményűnk, hanem saját magunkról is. Többé-kevésbé ismerjük saját képességeinket, alapvető motívumainkat, érdeklődésünket és értékeinket. Adott helyzetben ennek megfelelően várunk el ilyen vagy olyan viselkedést magunktól. Viselkedésünk viszonyítási pontjai tehát az énképünkben gyökereznek. Ha nem az önmagunkról alkotott elvárásainknak megfelelően cselekszünk, ezt lelkiismereti konfliktusként éljük meg, és belép egy igen hatékony, de annál kínzóbb szabályozó működés, a lelkiismeret-furdalás. A lelkiismeret-fúrdalás, a bűntudat gyötrelmes érzés: nincs kínzóbb annál, mikor valakinek az önmagába vetett hite inog meg, átéli érzései, ítéletei következetlenségét vagy teljesítménye elégtelenségét. A lelkiisme ret-furdalás az énkép és a viselkedés közötti meg nem felelés feszültsége. Hárítási módok Talán nem meglepő senki számára sem az a megállapítás, hogy az emberek jóval kevesebbszer élnek át lelkiismeret-furdalást, mint ahányszor tetteik az énképükkel összeütközésbe kerülnek. A lelki élet számos módot ismer az énkép és a viselkedés közötti feszültség megszüntetésére. A pszichológiai szakirodalom ezeket elhárító mechanizmusoknak nevezi. Céljuk ugyanis veszélyelhárítás: akkor lépnek működésbe, amikor az énképünk, önbecsülésünk forog veszélyben. Működés közben nagyon nehéz „elkapni” ezeket: a legtöbbször egyáltalán nem tudatosak. Mindannyian használjuk őket. Gyógyító emlékezet Az elhárító mechanizmusok tulajdonképpen az önbecsapás praktikái. Eredendő, legnyersebb formája az elfojtás, az összes többi ebből indul ki, ennek valamilyen változata. Az elfojtás részleges felejtést jelent: azokat a dolgokat, amelyekhez szégyen, szorongás, megalázottsági érzés vagy bűntudat tapad, egyszerűen elfelejtjük. Felejtés sorsára juthat mindaz, amire még rágondolni is kínos, mert ellentétben all a belső értékrendszerünk által elfogadható viselkedésmódokkal. A felejtéssel mintegy kizáijuk tudatos világunkból mindazt, ami önbecsülésünket megzavarná vagy lelkiállapotunkat szorongással nehezítené. Ezáltal lehetővé válik, hogy szégyenteljes viselkedésünket látszólag elfelejtsük, megvalósíthatatlannak ítélt vágyainkról ne vegyünk tudomást. Természetesen mindez, amit így elfelejtünk vagy nemlétezőnek nyilvánítunk, nem szűnik meg létezni és hatni. Gyakori ezeknek a tartalmaknak a felbukkanása elszólásokban, tévcselekvésekben, álmokban, rosszabb esetben a neurózisban. Az elfojtást nehéz működés közben megfogni, mert nem tudatos. Talán könnyebb elképzelni, ha egy elfojtáshoz nagyon hasonló működést veszünk példának, ami viszont tudatosabb kontroll alatt áll. Ez az ún. gondolatstop. Ha valami nagyon kínos gondolat merül fel bennünk, akkor általában megálljt parancsolunk ennek a gondolatnak, megpróbáljuk elhessegetni magunktól, arra kényszerítjük magunkat, hogy másra gondoljunk, belekezdünk valami más tevékenységbe stb. Az elfojtás hasonlóan működik, csak nem kell hozzá akarat, tudatos erőfeszítés. Nem igaz! A kellemetlen tudattartalmak nemlétezőnek nyilvánítása nemcsak az erkölcsileg kifogásolt vágyakra vagy viselkedésre vonatkozhat. Tipikus, hogy az anyák nem akaiják elhinni és elfogadni, ha a gyermekük nem ép. Ez ajelenség az eltagadás. Az eltagadás is többnyire a bűntudatban gyökerezik. A személyiség nem tudatos részeiben magukat is felelősnek érzik gyermekük fogyatékosságáért: nem óv-' ták, nem gondozták, nem szerették gyereküket eléggé. Savanyú a szóló' Ésszerűvé tételnek (racionalizációnak) nevezik az önigazolásnak azt a módját, amikor hibánkat nem tagadjuk ugyan, de jó okot találunk magunk mentségére. Erről az önigazolási formáról az előző cikkben már volt szó. A racionalizálással „megmagyarázzuk a bizonyítványunkat”, értelmesen, látszólag logikus érveket találva megokoljuk a meghiúsult, elérhetetlen vagy kudarccal járó helyzeteket. Mottóját az aesopusi mese kínálja: a róka a vágyott, de elérhetetlen szőlő láttán így szól: „Még nem érett, nem akarok savanyú szőlőt enni”. A Karinthy diákja módjára történő magyarázkodással elvesszük a dolgok valódi jelentőségét, mert egy intellektuális álarc kerül a valós események és szándékok fölé. Csak néhány példát említsünk. Pl. a gyerek felbosszantott, méregből elpáholtuk, de megmagyarázzuk: a verés az ő érdekében történt, mert e büntetéstől megjavul. Lustaságunknak, rossz munkánknak a körülmények, a hiányos felszerelés, az idegesítő főnök az „oka”. A félj a hűtlenségét felesége hátrányos tulajdonságainak felerősítésével és a szerető harmadik előnyeinek eltúlzásával könnyen igazolhatja - holott az igazi ok általában más. A racionalizáció lényege tehát a nem tudatos indokokból táplálkozó ideológiagyártás. Úgy látom, ahogy akarom Máskor úgy próbáljuk önbecsülésünket megmenteni, hogy a számunkra kínos, nehezen elfogadható indulatainkat vagy vágyainkat a másikba „látjuk bele”, mintegy rávetítjük. Éz a kivetítés vagy projekció. Nézzünk néhány példát a legártatlanabbtól a legsúlyosabb felé haladva. Pl. valaki az új ruháját kényelmetlennek és feltűnőnek találja. Kimegy az utcára, és úgy érzi, hogy mindenki őt nézi. Valójában saját belső kínos érzését vetíti rá az utcán látott emberek arcára. Pl. valaki nem vallja be magának, hogy egy régi, bensőséges kapcsolat miatta romlott el, nehogy csorba essen az önbecsülésén. Ehelyett a másik minden szavából, mozdulatából azt próbálja „kiolvasni”, hogy a másik unta meg őt, hidegült el tőle. Pedig valójában fordítva történt. Pl. a klimax utáni nők lelki kórképeiben (félreértés ne essék: itt már betegekről van szó) gyakori az a téves eszme, amely szerint a férfiak állandóan szerelmi ajánlatokkal üldözik őket. Holott ezeket az „ajánlatokat” csupán ők látják bele a környezetükben élő férfiak viselkedésébe. A háttérben az attól való félelem áll, hogy már elvesztették vonzerejüket. A téves eszme viszont bebizonyítja számukra, hogy erről szó sincs, sőt... Visszalépés Az egyéni fejlődésmenetben való visszacsúszás (regresszió) gyakori elhárítási mód. Ekkor az egyén kínzó élményei hatására egy korábbi életkori szakaszárá jellemző viselkedésmódra tér viszsza. Pl. amikor a nagyobbik testvér kisbabás pózokat vesz fel (kívánja, hogy megetessék, babusgassák), a testvérféltékenység kínzó érzését oldja fel ezzel a csecsemőkorba történő visszacsúszással. A gyermeknek az első iskolai nap mindig nagy megterhelés. Ennek hatására egészen kora gyerekkori viselkedésmódokat mutathat: sír, szopja az ujját (pedig már régen leszokott róla), belekapaszkodik a tanítójába stb. A fiatalasszony, aki nem jön ki a főijével, visszatér a szülői ház biztonságába. A férfi, aki elvesztette az állását, az italban keres vigasztalást. A lelki betegségek is regresszív megnyilvánulásoknak tekinthetők: a betegszerep feloldoz a felelősségvállalás alól, sőt még segítséget, támogatást, sajnálatot is kivált a környezetből. Kicsi a bors, de erős A kiegyenlítés (kompenzáció) is az önértékelési egyensúly megvalósításáért történik. Ekkor a fizikai vagy szellemi képességek terén átélt, vélt vagy tényleges hiányosságokat fokozott erőfeszítéssel egyenlítjük ki. Ez a kiegyenlítés nagyon sokszor túllő a célon és a vélt eredményekkel ellentétes következményekhez vezet. Pl. a félős, gyenge gyermekből erőszakos verekedő, a társas helyzetben szorongóból erőszakos zsarnok, a kistermetűből hatalmaskodó ember válhat. Rosszból jót A reakcióképzés kissé eltúlozva gonoszságot leplező jóság. Ide illik a keserű mondás: „Erényeink többnyire csak álcázott bűnök”. Pl. egy anya nem szereti igazán a gyermekét (tehernek, érvényesülése, kényelme akadályozójának érzi), de ezt az érzést képtelen magának bevallani. Ezért mindent elkövet, hogy saját magának és környezetének bebizonyítsa, hogy ő jó anya: erején felül dolgozik érte, a kelleténél jobban ellátja, kiszolgálja, elkényezteti. Gyakori jelenség az elvált szülők túlajándékozott gyereke, aki mindent megkap az őszinte szereteten kívül; a gyermekkel szemben bűntudatos szülő így próbálja elrejteni, eltemetni a benne lévő kínzó feszültségeket. Hasonló reakcióképzést mutathatnak sérült gyermekek szülei is, akik nem tudatosan bűnösségérzést rejtegetnek, esetleg azért, mert nem tudnak a gyermekben - ahogyan illenék és ahogyan szülőképüknek is megfelelne - örömöt találni. Folytathatnánk a sort, hiszen rendkívül sok elhárító mechanizmus létezik. Közös lényegük, hogy rejtve tartják a viselkedés valódi okait. Viselkedésünk valódi mozgatórugói sok esetben elfogadhatatlanok önmagunk számára, s a velük való szembenézés meghaladná tűrőképességünket. Általában ekkor lép működésbe egy elhárító mechanizmus, amelynek segítségével a valós okok eltemetődnek, s helyükbe sokkal elfogadhatóbb okok kerülnek. De csak látszatra. Valójában továbbra is az eltemetett okok mozgatják a viselkedést. Az önbecsülésnek ára van: ezentúl valós szándékainkról legfeljebb ha kerülőúton szerezhetünk tudomást. A felsorolt énvédő technikák a szorongás és veszélyérzet csökkentésének, a pozitív énkép fenntartásának fontos eszközei. Hozzá kell tenni azonban, hogy ezek másodlagos eszközök: általában csak akkor kerülnek „bevetésre”, amikor más, hasznosabb megoldásmódok nem hatékonyak. Minél kisebb az egyén teherbíró-képessége, annál többször és annál többet használ belőlük. Az egyéni és családi konfliktusok, zsákutcák hátterében igen gyakran az énvédő mechanizmusok túlságosan rendszeres használata áll. Ezek az egyensúlyteremtő módok - mint ahogy a példák mutatják - egymagukban is elegendőek a feszültségcsökkentésre. Azonban igen sokszor még össze is kapcsolódnak egymással. Bonyolult megoldási módok alakulnak így ki, melyeket a pszichológusok játszmáknak neveznek, de valójában a játékhoz semmi közük. Ezekről szólunk a lap következő számában. CSUHA SÁNDOR pszichológus, pszichológiai laboratórium Elhunyt Lórik Péter Lőrik Péter radioanalitikusként került a paksi atomerőműhöz, 1982. december 16-án. A munkástanács első vezetője, később vezetőségének a tagja volt. Áz elmúlt évben, de különösen az utóbbi hónapokban a munkástanács tagjaként megszállottan, egyéni eszközökkel harcolt az atomerőmű szervezetének átalakításáért, a teljes rendszerváltozásért. Éhségsztrájkot kezdett, annak ellenére, hogy a dolgozók nagy többsége ezzel a módszerrel nem értett egyet. A vezérigazgatóval történt tárgyalása után az éhségsztrájkot abbahagyta. A megpróbáltatásokat az egyébként is beteg szervezete nem sokáig bírta. 1992. október 27-én, 48 éves korában a szekszárdi kórházban elhunyt. Utolsó földi útjára a budapesti Megyeri úti temetőben sokan elkísérték. Energetikai szakemberek és vállalatok támogatása azoknak, akiket az energiaárak emelkedése legjobban sújt HÉRA ALAPÍTVÁNY
