Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
2 ATOMERŐMŰ Megalakul az üzemi tanács (Folytatás az 1. oldalról) mert a hagyományos szakszervezeti érdekvédelem gyökerei itt találhatók.) Amikor a tulajdonosok a dolgozói részvétel intézményeit létrehozták, azt a munkabéke eszközeként gondolták el. Abból indultak ki, hogy mind a tulajdonosnak, mind a munkavállalónak közös érdeke a termelés zavartalansága és nyereségessége, hiszen csak a nyereség fordítható osztalékra, illetve csak abból lehet több bért fizetni stb. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a részvétel intézményeinek megszületéséhez szükség volt több éve „konszolidált" körülmények között működő gazdaságra (ez már nem a nyers kapitalizmus időszaka), egy jó! fizetett és a tulajdonossal együttműködni hajlandó munkásrétegre. Ezek a dolgozók elfogadták az érdekközösségnek fent vázolt alapgondolatait és vállalati viselkedésüknek ez volt a meghatározó motívuma. e) A további különbség az üzemi tanács és a szakszervezet között, hogy - mint a vállati részvétel minden intézménye - az üzemi tanács is csak vállalaton belüli szervezet. Nem építette ki intézményeit a vállalaton kívül. Nincsenek szakmai, ágazati, területi, illetve társadalmi szintű üzemi tanács szervek. Ez egyben azt is jelenti, hogy valamennyi vállalati problémára belül kell megoldást keresnie. Sokszor azonban a vállalati problémák nem oldhatók meg csak egy ágazat, szakma vagy egy régió keretében. Az ilyen típusú problémák megoldására az üzemi tanács nem alkalmas. Ezzel szemben a szakszervezet szerveződése vertikálisan átfogja az egész gazdaságot. Nemcsak vállalati szinten képes a dolgozók érdekeit érvényesíteni, hanem szükség esetén kiépített szervezeti rendszeren keresztül képes azt ágazati, szakmai, területi, illetve országos érdekegyeztetésre vinni. 0 Nyugat-Európában a szakszervezetek nincsenek intézményesen jelen a vállalatoknál, nincs a mi értelmezésünk szerinti alapszervezetük és vezetőségük. A szakszervezeti tagok bizalmicsoportokat alakítanak ki és területi szinten hozzák létre intézményeiket (szervezeteiket). Ebből adódóan a munkáltató vállalaton kívüli szervezetként kezeli a szakszervezeteket és üzleti megfontolásból bizonyos információkat meg is tagad tőlük (mondván, hogy rajtuk keresztül esetleg konkurens cég is információkhoz juthat). Ezzel szemben az üzemi tanácsokat belső vállalati intézményként (vállalatvezetési intézményként) kezelik. Legtöbbször a tulajdonosokkal azonos színvonalú információt biztosítanak számukra. g) Jelentős különbség még a szakszervezet (az érdekvédelem) és az üzemi tanács (részvétel) között, hogy az üzemi tanács nem rendelkezik (nem rendelkezhet) semmilyen nyomásgyakorló, kényszerítő eszközzel, amellyel véleményének nagyobb nyomatékot tudna adni. Szinte minden országban a legelsők között szabályozzák, hogy a munkáltató és a munkavállalók közötti konfliktushelyzetben (például: sztrájk esetén) az üzemi tanácsnak semleges magatartást kell tanúsítania. Ez nem azt jelenti, hogy az üzemi tanács tagjai nem vehetnek részt mint munkavállalók a sztrájkban. Részt vehetnek, de ez alatt szünetel az üzemitanács-tagi megbízatásuk. A szakszervezetek eszköztára igen széles azokra az esetekre, ha az érdekvédelem harcosabb eszközöket igényel. Fogalmazzuk meg ezek után, mit jelent az üt.-részvétel funkciója. A részvéte! azt az intézményes lehetőséget jelenti, amelynek szabályozott keretei között a munkavállalók (közvetlenül vagy szervezeteiken, küldötteiken keresztül - közvetett módon) beleszólhatnak a vállalatuk életét meghatározó döntésekbe. Ilyen részvételi intézmény az üzemi tanács, az összes dolgozót képviselő szervezet, amelynek jogszabályok, szerződések által meghatározottjogosítványai vannak. Az üzemi tanács „kényszer” intézmény, hiszen a dolgozó akár akaija, akár nem, a törvény előírja működését, és akár igényt (art rá, akár nem, a nevében, érte tevékenykedik. A vállalat vezetése szempontjából vezetési intézmény, hiszen azzal, hogy részt vesz meghatározott döntések kialakításában (ezekért a döntésekért bizonyos felelősséget is átvállal), vezetési feladatokat lát el. Kettős funkciója van. Mint vezetési intézmény az a specialitása, hogy a döntéshozatal szintjén megjeleníti az alkalmazottak véleményét, érdekeit. A vállalatot természetesen semmi nem kényszerítheti, hogy a dolgozók véleményének megfelelően döntsön (szóltunk róla, hogy az üzemi tanácsnak nincsenek kényszerítő eszközei). Mégis, ha a szükséges intézkedést úgy kívánja bevezetni, hogy az a dolgozók megértésével találkozzon, akkor döntésénél figyelembe veszi véleményüket. Ez az üzemi tanács munkavállalói érdekmegjelenítési funkciója. A vállalatvezetés meghallgatva a dolgozók véleményét, kénytelen magyarázattal szolgálni, ha mégsem ennek megfelelően dönt. A továbbiakban a vállalatvezetés azt váija az üzemi tanácstól, hogy értesse meg és fogadtassa el döntését a munkavállalókkal. Ez az üzemi tanács második fontos funkciója. Úgy gondoljuk, hogy a kettős feladatkörből egyik sem hiányozhat, hiszen akkor az üzemi tanács elveszíti értelmét. Ha nem közvetíti a vállalatvezetés számára a munkavállalók érdekeit, sem a vezetés, sem a dolgozók várakozását nem teljesíti. Ha a munkavállalóknál elveszíti hitelét, nyilván a második - a döntést elfogadtató - funkciót sem tudja teljesíteni és ezzel megszűnik a harmonikus együttműködés intézménye lenni. Ebben a helyzetben a vállalatvezetésnek külön fórumokat kell igénybe vennie a dolgozók tájékoztatására, vagy mindig csak a konfliktus kockázatával számolva hozhatja meg döntéseit. A részvétel tehát a döntéshozatalba való beleszólást jelent. Az üzemi tanács és az érdekvédelmi szervezetek kapcsolata Az eddig leírtakkal legfőbb célunk a szakszervezetek és az üzemi tanács, az érdekvédelem és a részvétel megkülönböztetése volt. Ezek után némileg ellentmondásosnak tűnhet ha a két intézmény közeledését, egymás funkcióinak nélkülözhetetlen kiegészítését igyekszünk vázolni. A közeledés lényege, hogy az üzemi tanács a részvétel gyakorlása során a munkavállalók érdekeiből indul ki, ezért természetesnek tekinthető, hogy tevékenységében érdekképviseleti elemek jelennek meg. (Különösen azokban az országokban, ahol a szakszervezetek nincsenek intézményesen a vállalaton belül.) A szakszervezetek a munkáltatókkal folytatott tárgyalásokon olyan információhoz juthatnak, amelyek alapján átlátják a munkáltató gazdasági gondjait és korlátáit. Ebből következően megváltozhat „harcos” magatartásuk és nagyobb lehet a hajlandóságuk a közös megoldás keresésére, az együttműködésre a munkáltatóval. (Minden megállapodás tulajdonképpen együtt döntés, ennek összes következményével.) Az üzemi tanács és a szakszervezet tevékenységében számos olyan terület van, amelyekben törvényszerű az együttműködés. Ez is olyan irányba hat, hogy a két intézmény tevékenysége közelít egymáshoz. Joggal mondhatjuk tehát, hogy az üzemi tanács és a szakszervezetek viszonya a munkavállalói érdekmegjelenítés és érdekérvényesítés szempontjából kulcskérdés. Gyakorlatilag ez a viszony határozza meg azt, hogy milyen üzemi tanács típus alakult ki, milyen erős jogosítványokkal rendelkezik és hogyan működik. Ugyanakkor az üzemi tanács választás sok esetben méri a szakszervezetek és a vállalaton belül működő egyéb érdekvédelmi szervezeteket (pl. munkástanács, ifjúsági szervezet stb.) munkavállalói támogatottságát és nem egy esetben ez a támogatottság biztosítjajogosítványaikat, lehetőségeiket. (Folytatás a következő számban.) MonoGram ASSET-vizsgálat a paksi atomerőműben (Folytatás az 1. oldalról.) mények újratárgyalása során kiderült, hogy túlértékeltük eseményeinket, azaz veszélyesebbnek minősítettük, mint amilyeneknek az ASSET megítélte. * A részletes adatokat mellőzve csak két lényeges momentumot említek. Az általunk legsúlyosabbnak értékelt 2 db 3-as fokozatú eseményből csak egy maradt 3-as, a másikat 1-re viszszaértékelték. Huszonöt esemény „0”-ról skálán kívüli lett. A 427 esemény vizsgálatának befejeztével a három tárgyalópartner egy-egy „emberi-hibás” eseményt vizsgált meg részletesen, melyet szintén a PA Rt. kért. Az ASSET- vizsgálat zárójegyzőkönyve a következőket tartalmazta nagyvonalakban. A berendezésekben, a dokumentációkban és az emberekben lévő „látens” hibák okozzák az eseményeket. Ezeket a hibákat az események bekövetkezte előtt fel kell fedezni. Ennek egyik fontos eszköze az üzem alatti ellenőrzések, próbák, szervizutak racionális megvalósítása. Ez a berendezésekre nézve megvalósítható. A dokumentációk naprakésszé tételében és az emberi tényezők elemzésében azonban már nem egyszerű a feladat. Az ASSET-jegyzőkönyv e két utóbbi területen lévő problémák megoldására adott számunkra javaslatokat, ill. ajánlásokat. Ezen ajánlások megvalósítása azonban nehéz feladat, nincs túlzottan nagy múltja régiónkban. Megvalósulásának záloga egy eddig még alig ismert fogalom, a „biztonsági kultúra” létrejötte lehet. * Végezetül mi az ASSET-vizsgálócsoport erőműves koordinátorának a véleménye a vizsgálatról. Magam már három atomerőmű ASSET-átvizsgálásán vettem részt a N AÜ felkérésére és ezen tapasztalatok alapján úgy ítélem meg, nagyon korrekt, nagyon precíz vizsgálat zajlott erőművünkben. Amellett, hogy számunkra sikeresen végződött, a jövőnk szempontjából nagyon értékesnek és hasznosnak ítélem. Az előkészítés szakaszának nagyon nehéz munkája után a nem kevésbé fárasztó közel kéthetes tárgyalássorozat, az ezek közben létrejött személyes kapcsolatok és tapasztalatcserék meghozták gyümölcsüket. Feladatunk a zárójegyzőkönyv ajánlásai alapján az, hogy biztonságunk növelése érdekében rövid és hosszú távú feladatainkat meghatározzuk, ill. kialakítsuk „biztonsági kultúránkat”. Remélem a 2-3 éven belül sorrakerülő ASSET utóvizsgálat a biztonság növelésére tett intézkedéseink sikerét fogják megállapítani. M. G. Amikor „a hóhért akasztják” Valószínű sokan nézték volna szívesen: milyen az, amikor a Nukleáris Biztonságtechnikai Felügyelet munkáját és működésének körülményeit nagy tapasztalattal rendelkező, profi szakemberek vizsgálják. Ilyenre került sor november 2-6. között: az Európai Gazdasági Közösség megbízásából hatfős elemző csoport vizsgálta a nukleáris biztonságtechnikai szabályozótestület működésének jogszabályai kereteit, szabályzati feltételeit és engedélyezési - felügyeleti gyakorlatát a mindennapi tevékenység részleteivel bezárólag. A delegációban a finn hatóság részéről Heikki Reponen (a delegáció vezetője), Pekka Salminen és Ilari Aro, a spanyol hatóságtól Ignacio Perez, a belgától Y. von den Berghe, a NAÜ-től pedig Peter Addison vettek részt. Magyar részről az Országos Atomenergia Hivatal, a társhatóságok és a PA Rt. illetékes vezetői és munkatársai is részt vettek a delegációval folytatott konzultációkban. Az egyhetes átvilágítás során kapott részletes tájékoztatás alapján a delegáció gyorsértékelést adott az Országos Atomenergia Bizottság illetékesei számára, melyben megnyugvással állapította meg, hogy a paksi atomerőmű nemzetközileg elismert termelési eredményei mellett a nukleáris biztonságtechnikai követelmények fenntartása is jól működő, aktív hatóság kezében van. A továbbfejlődés lehetőségeinek (ha úgy tetszik: a hiányosságok felszámolásának) kérdésében a csoport véleménye általában egyezett a magyar tárgyaló partnerek álláspontjával; a nemzetközi tapasztalat figyelembevétele a feladatok súlyozásánál és a megoldási sorrend pontosításánál ad legnagyobb segítséget. Fölmerült a sugárvédelmi, az építészeti és a környezetvédelmi hatósági tevékenység jobb összehangolásának, a hatósági elemző tevékenység erősítésének, a minőségbiztosítási kézikönyv kidolgozásának szükségessége, valamint - új megközelítésként - a hatóság részvétele a biztonsági filozófiának és a biztonsági követelményeknek a közvéleménnyel és az energetikához nem kapcsolódó állami szervekkel történő elfogadtatásában. Az Országos Atomenergia Hivatal tevékenységén kívül az érintett hatóságok szakemberei, illetve vezetői adtak tájékoztatást az atomerőmű környezetvédelmi és sugáregészségügyi felügyeletéről, valamint a nukleáris katasztrófa esetén szükséges intézkedésekre történő felkészülésről. Ez a tájékoztató alátámasztotta azt a vélekedést, hogy a hatósági munka továbbfejlesztésének a jogszabályi keretek módosításával együtt kell járnia a társhatóságok kompetenciahatárai közötti fehér foltok, illetve átfedések tisztázása érdekében. A delegáció tagjai igen tartalmas konzultációt folytattak a PA Rt. felelős szakembereivel annak érdekében, hogy a felügyeleti tevékenységnek az üzemeltető szemszögéből látszó vetületét is elemezhessék. Ennek során visszaigazolódott, hogy az engedélyes számára a hatósági felügyeleti tevékenység rendszeres kapcsolattartást, általában ismert vagy várható követelmények teljesítését jelenti. Nehézségek legtöbbször ugyanott mutatkoznak, ahol az a belső átvilágítás alapján várható volt. Az elemző misszió tevékenységének részletes útijelentése az Európai Gazdasági Közösség által nyújtható segítség lehetséges területeinek megjelölésével várhatóan év végére kerül az EGK illetékes bizottságainak asztalára. Tóth András, az NBF helyi vezetője H. Keponen és csapata, amikor éppen nem érdez Ünnepi megemlékezés 1956. október 23-a eseményeiről ünnepi beszéddel és zenés irodalmi műsorral emlékezett meg Paks város lakosainak egy része a Városi Művelődési Házban. Ünnepi köszöntőt mondott dr. Halzl József, az MVM Rt. vezérigazgatója. A zenés műsorban felléptek Bencze Ilona, Koncz Gábor, Fellegi Ádám művészek és a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus. (Részletes tudósítást a Paksi Hírnök 24. számában olvashatnak.) * * * Megemlékezés a meghurcolt iparági munkatársakról Az elmúlt év októberében felhívást tett közzé dr. Halzl József vezérigazgató, amelyben kérte, hogy jelentkezzenek azok, akiket 56-os magatartásuk miatt sérelem ért és az iparágban dolgoztak. A felhívásra 191-en jelentkeztek. A megemlékezést szervező bizottság javaslata alapján 85-en kaptak meghívást a rehabilitációs megemlékezésre. Az érintettek emléklapot és szimbolikus anyagi elismerést kaptak. Képünkön dr. Halzl József vezérigazgató az ünnepségen átadja az emléklapot Tóth Gyulának, akit annak idején a Kelenföldi Erőműből hurcoltak el Recskre. Te kit javasolsz az üzemi tanácsba?
