Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-09-01 / 9. szám

2 ATOMERŐMŰ Rósa Géza Mi is az a reprocesszálás? Magyarul újrafeldolgozás. Az atomerőművekben keletkező kiégett üzemanyag-kazettákkal ma két dolgot szoktak csinálni. 1. Hosszabb ideig átmeneti tárolást biztosítanak részükre, miközben nyitva hagyják a végső elteme­tés, ill. az újrafeldolgozás lehetőségét is. 2. Rövid átmeneti tárolás után újra feldolgozzák őket Az a szakmai vita, hogy a végső eltemetés, vagy a reprocesszálás-e a jobb megoldás, nem dőlt el, hisz a válasz országonként is különböző lehet, de az idő is szükségessé teheti egy-egy elképzelés újraértéke­lését A reprocesszálás első módszere egyértelműen katonai célokat szolgált. A II. világháború alatt ugyanis kétféle atombombát dolgoztak ki. Az egyik nagymértékben dúsított U-235-tel működött a má­sik gyakorlatilag tiszta (ún. weapon grade =fegyvertisztaságü) Pu-239-cel. A Pu (plutónium) a ter­mészetben nem fordul elő, U-238 neutronabszorpciója után az U-239 radioaktív bomlása Np-239, m^jd Pu-239 megjelenéséhez vezet Az atombomba gyártásához szükséges plutóniumot tehát U-238 besugárzása után kémiailag lehetett elválasztani az urántól. Ez volt az első reprocesszálás. Az U-238 besugárzása 2-3 hónapig tartott Az atomerőművekben több évig használt üzemanyagban már nem fegyvertisztaságű plutónium ke­letkezik. A Pu-239-cel ugyanis több minden történhet a reaktorban.- mivel maga is kiváló hasadási tulajdonságokkal rendelkezik, részt vesz az energiatermelésben;- neutronabszorpcióval átalakul Pu-240-né, esetleg újabb neutronbefogással magasabb tömegszá­mú plutóniumizotóppá alakul. A keletkezés mellett tehát fogy is, a kezdeti gyors szaporodás lelassul, növekvő arányban megjele­nik a Pu-240. Ezt mutatja az 1. ábra. reaktorban töltött évek Könnyűvizes reaktor üzemanyagában keletkező Pu-239 és Pu-240 mennyisége az aktív zónában töltött idő függvényében Az atomerőművek több évig használt üzemanyagelemeinek reprocesszálása már nem katonai célo­kat szolgál. Akkor mi szól mégis mellette? 1. A kibányászott urán hatékonyabb felhasználása. A kiégett üzemanyag U-235 koncentrációja a nyomottvizes reaktorok esetében magasabb, mint a természetes 0,7%, 1% körüli érték. Ha az U-238- ból keletkezett Pu is visszaforgatható, a felhasználás hatékonysága nagymértékben javul, csökken a dúsítási munkaigény. 2. A reprocesszálás sokkal biztonságosabb végleges tárolást tesz lehetővé. A hasadóképes anyagok visszakerülnek a reaktorba, az elkülönített egyéb radioaktív anyagok megfelelő kondicionálással jól előkészíthetők a végső tárolásra. Hogyan használható fel a reprocesszálás során elkülönített plutónium üzemanyaggyártásra? Kezdetben, az ötvenes-hatvanas években általános volt a vélemény, hogy ezt a plutóniummennyi­séget az ún. gyors tenyészreaktorokban fogják felhasználni. Ez a program azonban a tervezettnél sokkal lassabban haladt, így előtérbe került az ún. MOX (mixed oxide = kevert oxid) üzemanyag gyártá­sa nyomottvizes reaktorok részére. E gyártás során felhasználható az urán izotópdúsítás során vissza­maradó szegényített urán is, a hiányzó U-235-öt jól helyettesíti a plutónium izotópkeverékben lévő ha­sadóképes Pu-239 és Pu-241.'MOX üzemanyagú kazettákat már gyártanak és használnak közön­séges nyomottvizes reaktorokban. Az alábbi két ábra egy 900 MW-os francia nyomottvizes reaktorral működő atomerőmű újratöltését mutatja MOX üzemanyag nélkül, ill. MOX üzemanyag felhasználá-MOX = üzemanyag nélkül Mi szól a reprocesszálás ellen? 1. A reprocesszál ássál előállított üzemanyagkazetta ma még többe kerül, mint a bányászott uránból előállított 2. Reprocesszáló mű építése csak ott indokolt, ahol sok (több tucat) atomerőművi blokk működik. A kisebb országok így csak nemzetközi együttműködésben reprocesszáltathatják kiégett üzcmanv agu­kat. Ez stabil, harmonikus együttműködés esetén járható út, de bizalmatlan légkörben alig vagy egyáltalán nem. 3. ábra KIÉGETT KAZETTÁK (-égköri\^< kibocsát Oldás. szírés f Kilépő tolyad Hasadási termékek elválasztása gU/Pii ~| elválasztás eUenőrzítt kibocsátások (PbiténtoiA VaGTEKMEKEK osztályozás közepes aktivitású ------------*-----------­Burkolat darabok ) "" /hasadásK —►( termék *►­\oldaty üvegbe ágyazás r A buHadíkek famttkító feldofcozéM hulladékok V______________________/ A reprocesszálás folyamatábrája Felhasznált irodalom 1. Ian Hore-Lacy and Ron Hubery: Nuclear electricity An Australian perspective Australian Mining Industry Council 1989 2. The nuclear fuel cycle back end. A Cogema View Monkey Press, RCS 312381895 3. Csőm Gyula: Atomenergia-rendszerek nukleáris üzemanyagciklusának továbbfejlesztési lehe­tőségei Akadémiai Kiadó 1988. 4. Szatmáry Zoltán Ki tud atombombát gyártani? Elet és Tudomány 1991. 28. sz. Irta: dr. Petz Ernő gépészmérnök, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója Az atomenergia jövője hazánkban Aki az energetikában, az energiapoli­tikában elszakad a józan realitásoktól, az menthetetlenül tévútra téved. Az energiapolitikai döntések előkészítése során a gazdasági, ökológiai és politikai szempontokat egyaránt és megfelelő hangsúlyozással kell figyelembe venni. Amennyiben az arányok egészségtele­nül eltolódnának, például szereptévesz­tés útján a politika túlságosan előtérbe kerül, akkor szükségszerűen rossz dön­tés születik az egész nemzet kárára. Az energiapolitikában a rossz döntések vi­szont alig, vagy csak nagyon nehezen korrigálhatok. Ezért az energiapolitikai döntéseket igen nagy körületekintéssel kell előkészíteni, azokat csak alapos mű­szaki-gazdasági elemzés, ökológiai vizs­gálat alapján szabad meghozni, amely során ki kell zárni mindenfajta manipu­lációt, a lobbyk érvényesülését és a szubjektivitást. Olyan energiapolitikát kell megvalósítani, amely a legjobban szolgálja a nemzet érdekeit és figyelem­be veszi a nemzetközi normákat. Ezeket a kereteket figyelembe véve, vajon hogyan ítélhető meg az atom­­energetika jövője Magyarországon? Kis ország vagyunk. Közepesen fej­lett energiafogyasztással, nagy energia­­igényességű iparral, kevés energiahor­dozóval, vegyes (szén, szénhidrogén, atom) összetételű, korszerűnek távolról sem mondható erőművekkel, csökke­nő, de még mindig jelentős környezet­szennyezéssel. Az atomenergetika közeli jövőjéről csak abban az esetben beszélhetünk egyáltalán, ha alaperőmű építésére ke­rül sor, de az atomerőmű melletti dön­tést alapvetően az is befolyásolja majd, hogy mikor lesz szükség a soron követ­kező alaperőmű üzembe lépésére. Ezért ez a kérdés semmiképpen sem ke­rülhető meg. Az energiaigények várható alakulása Az átalakulóban lévő magyar gazda­ság viliamosenergia-igénye a hagyomá­nyos módszerekkel nem prognosztizál­ható, minthogy e módszerek determi-' nisztikus ipar- és társadalomfejlődési szakaszokra érvényesek. Arra meg egyáltalán nincs tapasztalat és modell, hogy egy jellegzetesen szocialista ipar átalakulása miképpen megy végbe. A la­kossági villamosenergia-fogyasztás ala­kulása viszonylag kis hibával becsülhe­tő, az ipari viszont nem. Ehhez első lé­pésben az ipar fejlődését és annak ener­giaigényessége szerinti várható összeté­telét kellene ismernünk. Mindenesetre az energiaigény jövőbeni alakulása két jól elkülönített folyamat eredőjeként fog kialakulni: Az egyik a gazdaságtalanul termelő, korszerűtlen gyárak, üzemek rohamos leépülése és ezzel párhuzamosan ezek villamosenergia-fogyasztásának meg­szűnése, illetve jelentős mértékű csök­kenése. En nem hiszek a szerkezetátala­kításban. Az ebbe a kategóriába tartozó gyárakat, üzemeket nem lehet átalakíta­ni, ezeket meg kell szüntetni. E folyamat már elindult, aminek kö­vetkeztében 1990-ben 2,8%-kal, 1991- ben 6,4%-kal csökkent a villamosener­gia-fogyasztás, annak ellenére, hogy a lakossági fogyasztás kismértékben nö­vekedett. Még távolról sem tartunk e fo­lyamat végén. A másik - ettől majdnem független - folyamat egy teljesen új ipar kialakulása, amelynek alapja a külföldi tőke beáram­lása, minthogy hazai tőke alig áll rendel­kezésre. így ennek a folyamatnak az időbeli alakulása döntően attól függ majd, hogy mennyire tudunk a tőke beáramlásához kedvező feltételeket te­remteni. A szükséges szakképzettség és foga­dókészség - úgy vélem rendelkezésre áll. Napjainkban - például két autógyá­rat kivéve - inkább csak a kis- és közepes vállalkozások területén tapasztalunk mozgást, és sajnos kevésbé a termelő szférában. Ezért ezek hatása a villamos­­energia-fogyasztásban ma alig érzékel­hető, így néhány évig csak enyhén emelkedő új villamosenergia-igényre számíthatunk. A vázolt két folyamat eredőjeként egy kezdetben viszonylag gyorsan csök­kenő, majd a mélypontot elérve egy las­sú (exponenciális jellegű) emelkedő vil­­lamosenergia-igény görbe prognoszti­zálható, amely később (egy inflexiós pont után) egy újabb lassuló görbébe si­mul. E folyamatokat alapos vizsgálatnak kellene alávetni, felkutatva azokat a leg­fontosabb belső és külső tényezőket, amelyek e folyamatok időbeli alakulását befolyásolják. Szubjektív megítélésem alapján az említett eredő görbe mély­pontja csak néhány éven belül és az 1988. évi eddigi maximális villamos­energia-fogyasztás esetleg az ezredfor­duló táján, de inkább utána fog kialakul­ni. így addig alaperőmű üzem behelye­zésére semmiképpen sincs szükség. Amennyiben az import villamosener­­gia-mennyiség tovább csökken, illetve korszerűtlen erőműveink selejtezésre kerülnek, azokat nem alaperőmű épí­téssel kell pótolni, ugyanis ezekkel a ka­pacitásokkal szemben alapvető követel­mény a menetrendtartó, tehát a változó teljesítményű üzemmód. Jelenlegi erő­műrendszerünk a paksi atomerőmű mellett több alaperőművi kapacitást nem bír el, ugyanis a nyári hétvégi leállí­tások és visszaterhelések már így is je­lentős problémát okoznak (különösen, ha Pakson 4 blokk üzemel!). Ugyanis valamely erőműrendszer esetében a fo­gyasztói igények rugalmas követése szempontjából kiemelten fontos az erő­műpark optimális összetétele (manőve­rező képessége), ami nem hagyható fi­gyelmen kívül. Nemzetközi tendenciák Mielőtt a hazai helyzetképet áttekin­tenénk, célszerű számba venni a nem­zetközi helyzetet és annak várható ala­kulását is. Az atomerőművek építése te­rületén is megfigyelhető a társadalmi folyamatokra érvényes lengéses válto­zás. A hetvenes évekre jellemző erőtel­jes fejlődést a nyolcvanas években a re­cessziós időszak követte. A környezet­védelmi mozgalmak erősödése és az ipari fejlődés ütemének megváltozása következtében az atomerőmű építési programok lelassultak, sőt üzemelő atomerőműveket is leállítottak (pl.: Olaszország). Ennek ellenére az atom­­energetika ma már jelentős szerepet tölt be, különösen az iparilag legfejlettebb országok villamosenergia-termelésé­­ben, sőt egyes országokban (pl.: Fran­ciaország) dominánssá vált. Kialakultak a kielégítő biztonsággal rendelkező reaktortípusok. Elvitathatatlan, hogy az emberiség energiaellátásában az atom­­energetika reális és megkérdőjelezhe­tetlen alternatívává vált. A fejlődésnek ebben a szakaszában következett be Csernobil, az atomener­getika eddig egyetlen, súlyos balesete, amely személyes megítélésem szerint nem volt szükségszerű. Az atomener­getikával foglalkozó felelős nemzetközi intézményeket, kormányokat, tudóso­kat, cégeket és konstruktőreiket ez a sú­lyos esemény arra késztette, hogy felül­vizsgálják az atomreaktorokkal kapcso­latos biztonsági filozófiát, mind a mű­ködési elvek, biztonsági és védelmi in­tézkedések, mind pedig az emberi té­nyezők szempontjából; az eredmény egy világméretű eszmecsere, közös gondolkodás, amelynek nyomán jelen­tős fejlesztési tevékenység indult meg. Többek között e felelős hozzáállás és cselekvés következtében az atomener­gia ellenes mozgalmak lecsendesedtek, szélsőséges megnyilvánulásaik gyakor­latilag megszűntek. A kormányok, a ha­tóságok és önkormányzatok az engedé­lyezési eljárások jelentős módosítása és szigorúsítása révén kívánják biztosítani az újabb erőművek építéséhez a lakos­sági konszenzust. Számtalan jelzés azt igazolja, hogy már a közeli jövőben is lassan és fokozatosan újabb atomerő­mű-építési programok fognak kibonta­kozni a különböző országokban, ame­lyeknek legfontosabb ismertető jelei az új típusú, nagy biztonságú atomreakto­rok lesznek, ideértve a hozzájuk kapcso­lódó biztonsági rendszereket. E reakto­rok fejlesztése folyamatban van, utalok például a francia- német közös fejlesz­tésű nyomottvizes reaktortípusra. Rövi­den összefoglalva: úgy vélem, hogy az atomenergetika túljutott jelenlegi hul­lámvölgyének mélypontján. A technika fejlődésének egyik legizgalmasabb sajá­tossága, hogy az olykor kemény és ne­héz kihívásokra is választ ad. Hazai helyzetkép Az atomenergetika hazai jövője úgy vázolható fel, ha a bevezetőben említett (gazdasági, ökológiai, politikai) szem­pontok alapján gondoljuk végig az alap­­erőmű-építési alternatívákat. Reális al­ternatívaként a hazai külszíni fejtésű lig­nitvagyonra épülő szénerőmű vagy az import atomerőmű jöhet szóba. Gazdasági szempontok Az atomerőművekre alapvetően jel­lemző, hogy beruházási költségeik vi­szonylag nagyok, üzemanyagköltségeik pedig alacsonyak. Eredőként a termelt villamos energia egységköltsége (1 kWh önköltsége) akár lényegesen is alacso­nyabb lehet, mint a szén- vagy olajerő­művekben termelt villamos energiáé. Az atomerőművek alaptechnológiája (különösen a nyomottvizes és a forróvi­zes reaktorokkal rendelkező atomerő­műveknél) egyszerű, könnyen átlátható és ellenőrizhető. A beruházási költsé­geket a sugárvédelem és a biztonsági, il­letve kapcsolódó segédrendszerek nö­velik meg, amelyek többszörös redun­danciával épülnek ki. A biztonsági filo­zófia fejlődésével és a szigorú követel­mények, engedélyezési eljárások követ­keztében a beruházási költségek továb­bi növekedésére számíthatunk. Az üzemanyagköltségekben jelentős változás egyelőre nem várható, ki­egyensúlyozott, túltermelésre képes, kí­nálati piac alakult ki. Az atomerőmű­építés megélénkülése természetesen majd valamelyest növelni fogja az ára­kat. A paksi atomerőmű üzemanyagel­látása Oroszországból hosszú távon és megnyugtatóan biztosítható, ám szük­ség esetén másfél, két éven belül akár nyugati relációban is megoldható a szál­lítás. Következésképpen ennyi időre elegendő tartalék üzemanyagkazettát kell beszerezni. A termelt villamos energia egységköltségét alapvetően be­folyásolja az erőmű üzemmódja, azaz az évenként termelt villamos energia mennyisége. A beruházási költségekből, eredő 1 kWh-ra eső állandó költségrész annál kisebb, minél több villamos ener­giát termel a szóban forgó erőmű. A ter-Radioaktív hulladékos ügyeink Szorítóból! Következik a második menet... Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter asszony 1990.1.18-án kelt levelében elutasí­totta a PAV a Minisztertanács Hiva­talához benyújtott felülvizsgálati kérelmét. Ezzel lezárult a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló telephely-engedélyezési eljárásának ezen szakasza. Mi történt azóta? Ezt próbálom röviden, szinte jegyzőkönyvsze­­rűen összefoglalni. 1992. január A PA Rt. a szaktudományok kép­viselőinek javaslatára a Fazekasbo­­da-mórágyi gránitalapú röghegysé­get és a tőle É-ÉK-re elhelyezkedő Szekszárdi dombságot tekinti a to­vábbiakban a vizsgálandó régiónak. A PA Rt. levélben keresi meg a ré­gióban potenciálisan szóba jöhető 20 település önkormányzatát, melyben tájékoztatást ad a jelen helyzetről és egyben kéri a települé­sek ezzel kapcsolatos véleményét. Február 11. A PA Rt. az előzetes hatósági és lakossági engedélyek beszerzését követően hozzákezd 250 m3 ra­dioaktív hulladéknak a püskökszilá­­gyi telephelyre történő elszállításá­hoz. Február 28. Az Országos Atomenergia Bi­zottság kihelyezett ülést tart Pak­son, melyen elhangzik dr. Petz Er­nő előteijesztése „A Paksi Atom­erőmű Részvénytársaságnál kelet­kező kis- és közepes aktivitású hul­ladékok kezelésének és elhelyezé­sének kérdései”-ről. Az OAB határozata szerint az atomerőművi radioaktív hulladé­kok végleges elhelyezésének meg­oldására tárcaközi célprojektet kell kidolgozni. Ennek érdekében meg­bízta az Országos Atomenergia Hi­vatalt, és felkérte az Ipari és Keres­kedelmi Minisztériumot, az MVM Rt.-t valamint a PA Rt.-t, hogy együttesen dolgozzák ki a tender kiírásának feltételeit, és nyújtsák azt be az OMFB-hez, hogy ennek alap­ján a tenderek 1992. október 30-tól meghirdethetek legyenek. Március 31. Megalakul a tárcaközi célprojek­tet előkészítő bizottság az OAB, IKM, MVM, Rt., NM és PA Rt. képviselőiből. Március végéig öt község írásban megadta hozzájárulását a kutatófú­rások elvégzéséhez. Április 1. Az előzetes telephelykutatáshoz hozzájárulásukat adó önkormány­zatok vezetőit levélben értesítette a PA Rt. a kezdődő projektről. Április 3. A Nukleáris Biztonsági Felügye­let értesíti a PA Rt.-ot, hogy állam­­igazgatási eljárást indított a radioak­tív hulladékokkal kapcsolatos, úgy­mond „tisztázatlan helyzet” rende­zésére. Május 28. Az OAB Műszaki Tudományos Tanácsa megtárgyalta és támogató­­lag jóváhagyta az atomerőmű ra­dioaktív hulladékok kezelésének és végleges elhelyezésének megoldá­sára irányuló célprojekt létrehozá­sára kidolgozott javaslatot. Június 2. A PA Rt. megrendeli az ERŐ­­TERV-től egy komplex stratégia ki­dolgozását. Ez egy olyan, több alter­natívát felvázoló komplex radioak­tív hulladékkezelési és elhelyezési stratégia, mely foglalkozik az atom­erőmű teljes üzemélettartama alatt keletkezett kis- és közepes aktivitá­sú hulladékkal, a fűtőelemciklus le­zárásához kapcsolódó hulladékkér­désekkel, ill. az atomerőművi blok­kok leszerelésének hulladékaival. Június 25. A PA Rt. saját finanszírozásban megrendeli az ERÖTERV-től a ko­rábban megjelölt két földrajzi táj­egység - Fazekasboda-Mórágy, ill. Szekszárdi dombság - kistérségi vizsgálatát. Ezen terület több ön­­kormányzata előzetesen pozitív be­fogadókészséget jelzett. Július 6-17. Az IKM meghívására hazánkba érkezik egy amerikai és egy angol szakember az atomerőművi ra­dioaktív hulladékok végső elhelye­zésével kapcsolatos szakértői fel­adatok ellátására. Augusztus A Mecseki Ércbányászati Válla­lat pályázat útján 6,5 millió Ft-ci kap a mecseki mélytároló telep helykutatás eddigi információinak feldolgozására, és a javasolt mélysé­gi tároló alkalmasságának előzetes értékelésére. Az OMFB mecenatúrapályázat keretében 1,2 millió Ft-ot hagy jóvá a radioaktív hulladékok tartós táro­lóhelyének kialakítására geológiai­­lag alkalmatlan hazai területek or­szágos felmérésére és részletes ku­tatásra, ígéretes területek kijelölé­sére. A PA Rt. és az ERŐTERV mun­katársai elkezdik a célprojekt mana­gement szervezet működési sza­bályzatának kidolgozását. Jelenleg itt tartunk. A további lé­nyegifeßemenyekrö! a következő szá­mainkban is tájékoztatást adunk. Ormai Péter r

Next

/
Thumbnails
Contents