Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
2 ATOMERŐMŰ Közbenső kiégett fűtőelem-tároló A korábban e témában írt cikkek révén megismerhették a tároló létesítés-előkészítés előzményeit, az eddigi munkákat és az egyik konténeres tároló főbb jellemzőit. A mostani alkalommal a hét ajánlattevő cég közül újabb kettő műszaki megoldásait, jellemzőit ismertetem. Az egyik cég a jólismert finn IVO INTERNA TIONAL LTD. E cég az egyedüli, mely nedves tárolóra tett ajánlatot. Ezen tárolási mód lényegében megegyezik a PAV-nál is alkalmazott és ismert belső üzemanyagtarolasi, -pihentetesi móddal. A taroló külön épületben helyezkedik el és két tárolómedencét tartalmaz, melyek együttes kapacitása 5200 üzemanyag-kazetta. Minthogy ez a nedves tárolási mód a pihentetőmedencével egyező konstrukciójú, és a finnek mind a loviisai, mind az olkiluotoi telephelyen ilyen tárolót építettek, üzemeltetnek, ez a megoldás rendelkezik a legtöbb tapasztalattal. (Az ábrán a loviisai tároló látható.) A kétségkívül meglévő előnyök mellett meg kell azonban említeni, hogy az IVÓ ajánlott megoldása igen nagy kezdeti beruházási költséget igényel és az üzemeltetés során aktív üzemviteli rendszerekre van szükség, ami hosszabb tárolási idő esetén mindenképpen elgondolkoztató. Az IVÓ ajánlatának egyik lényeges eleme, hogy a tervezéstől a megvalósításig magyar tervezőket, kivitelezőket foglalkoztatna, természetesen az IVÓ felügyelete, minőségi ellenőrzése mellett. A másik ismertetésre kerülő megoldás a GEC-ALSTHOM cég moduláris aknás száraz tárolója. E cég mintegy 80 000 főt foglalkoztató - az ipar minden területén versenyképes - angol-francia vegyes vállalat. A moduláris aknás száraz tárolási mód - a „száraz” mivolta ellenére is - a legjobban az előbb megismert IVO-megoldásra hasonlít. A fűtőelemkötegeket lezárt függőleges szenacelcsövekben helyezik el, meglehetősen sok művelet közepette. A hűtés - egy kémény által biztosított - természetes huzathatás révén történik. A levegő a csövek között áramlik, nem érintkezve közvetlen az üzemanyagkötegekkel. A cső belső tere nitrogénnel van feltöltve, így korrózióval számolni - hosszabb tárolás esetén - sem kell. A tároló alapmodulja 450 üzemanyagköteg befogadására alkalmas. Az első modullal meg kell építeni a fogadóépületet és a kiszolgálóhelyiségeket. A további bővítések újabb 450 férőhelyes modulok hozzáépítésével valósíthatók meg. A leírtak követhetők a mellékelt szemléletes metszeti ábrán. SZABÓ BENJAMIN GEC-ALSTHOM moduláris aknás száraz tárolója Az életművészek végveszélye (Folytatás az 1. oldalról.) No most ha kialakulnak a szervezetek, és világossá válnak a posztok, amelyeket mint mondtam, csak pályázati rendszer útján lehet betölteni. Ide tartozik még, hogy ezzel nem mi leszünk az első fecskék. Más iparvállalatoknál már átélik ezt, például a Vértes Hőerőmű Vállalatnál épp most csinálják. Az utóbbinál a legmagasabb szintű posztokat így töltötték be, és február húszadikáig, a csoportvezetői szintekkel bezárólag, több mint kétszáz vezető állást töltetnek be. Lám máshol előbbre tartanak, radikálisabbak egy kicsit, de én szeretnék e tekintetben megfontoltabb lenni. Úgy érzem, nálunk egy alaposabb előkészítés után szabad ezt végrehajtani. ♦ A Vértes HV kapcsán elhangzott a pályázati szint határa, a kérdés nálunk is - milyen szintekre lesz kiírva a pályázat, igazgatótól a csoportvezetőig? Az álláspontom ebben nem merev. Úgy gondolom, alapvetően osztályvezető szintig kell ezt megoldanunk. De ha lesznek már új osztályvezetők, s bármelyik közülük úgy dönt, hogy a területén, csoportvezető szintig ő is végig kívánja vinni, akkor azt én támogatni fogom. Tulajdonképpen á pályáztatás vállalati szintű nagyságrendjét kell átgondolni. Ez tömérdek kiírást jelent. Viszont korrektül elbírálni nagy munka és felelősségteljes feladat. ♦ Ehhez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy egy átszervezés nyolc-tíz évet jelent a vállalat életében, s ez megérne némi fáradtságot, több türelmet. Az alacsonyabb szintek pályáztatása is, azért lenne megnyugtatóbb számunkra, mert a munkaidőnk nagyrészét épp a közvetlen vezetőinktől - többségünk fogalmaz így - „szenvedjük” el. És még a pályázatról... Tudvalévő, hogy tröszti szinten létrehoztak egy villamosenergia-ipari menedzser adatbankot. Az ott nyilvántartottak közül is pályázhatnak? De tulajdonképp kik pályázhatnak?- A kérdéssel nem először találkozom. Döntően belső pályázati rendszerre gondoltam. Elég sok, jól képzett diplomásunk van, számuk eléri a hétszázat. Ez óriási szellemi kapacitás, hiszem, hogy találunk közöttük alkalmasakat. A válasz érzem nem kielégítő, így a külső pályázatokhoz csak annyit, hogy elvileg nem zárnám ki ennek a lehetőségét... Mire gondolok? Például arra, hogy vannak olyan személyek, akik régen vagy mostanában távoztak el a vállalattól - az ok most mellékes. Tíz-tizenöt évet dolgoztak itt a vállalatnál, megtanulták a mesterséget, mi több(!), kiváló szakemberek voltak, és lehet, hogy épp az új vezetők fogják őket megkeresni egy pályázati ajánlattal. Nos egy-két kivételes esetben én úgy érzem, nem szabad elzárkóznunk, de tömegesen nem tudom elképzelni a külső pályáztatást, semmiképpen. A kérdés második feléhez még csak annyit - én őszintén szeretném, ha a jelenlegi vezetők is pályáznának. Szeretném ha vállalnák a megmérettetést. Azt hiszem ez tisztességes, korrekt dolog lenne. Tulajdonképpen mindenki számára elfogadott, legitim vezetés alakulna ki, amely megnyugtató módon alakítaná a dolgozók körében a kedélyeket. Ez természetesen egy átalakulási folyamat kritikus fázisát zárhatná le, s ha ezt becsülettel megtesszük, akkor elmondhatjuk, hogy átalakultunk. Érzem és tapasztalom, hogy a dolgozók várakozással tekintenek a szervezeti módosítás felé, ezért nem mindegy, hogyan rendezzük le. Az atomerőműben nyugodt, kiegyensúlyozott, mitöbb stabil állapotnak kell bekövetkeznie. ♦ A pályázatok leadásának van-e valami körvonalazott határideje?- Ez ügyben most a legfontosabb, hogy egy vállalat szervezetfejlesztési csúcsbizottság létrejöjjön. Mertem remélni, hogy már a január hetedikéi vállalatvezetői értekezleten ebben megtudunk állapodni, de sajnos a körülmények nem úgy alakultak. Ennek ellenére szeretném, ha a bizottság hamarosan létrejönne, amely menedzselné a feladattal kapcsolatos összes tennivalót, például feltételek rögzítése, határidők kitűzése, beérkezett művek elbírálása stb. Remélem, olyan alapos pályázati kiírás, illetve mozgósító felhívás születik, amely egyértelmű tájékoztatást fog nyújtani. ♦ A vezetői pályázatok bírálóbizottságának összetételéről ha beszélne. A munkavállalók részéről lesz-e tagja a bizottságnak? Én valójában a pályázati rendszerkomolyságáról szeretnék egyfajta bizonyosságot, mert itt történt meg nem rég az az eset, hogy a BTO vezetői állását, az öt pályázó mellett egy olyan hatodik személy nyerte el, akinek pályázata a kitűzött határidőig nem érkezett be és tudomásom szerint sem tűzvédelmi, s?m munkavédelmi irányú szakképesítése nincsen.- Több oldala van ennek a kérdésnek. Járjuk körbe. Azt hiszem érdemes. Egyrészt, az elképzelések szerint, a szervezetfejlesztési bizottságba a nagy igazgatóságok két-két főt delegálnának, míg a kisebbek egyetegyet. Az Atomerőmű Érdekvédelmi Szövetség szervezésében a dolgozók ugyanennyi főt. Az, hogy kik, és milyenek lesznek majd a bizottság tagjai? Nem tudom, hisz részben önök fogják majd megválasztani. Másrészt, a vezetői pályázati rendszerről... Az egyik dolog az, hogy a kiírásnak és az elbírálásnak nagyon tisztának, korrektnek kell lennie. Nem szabad, hogy formális legyen. Formális pályáztatás alatt azt értem, amikor az áldemokráciát játszuk el. Tudniillik van már jelöltünk és az ő alkatára, végzettségére, adottságára írjuk ki a pályázatot. Ez nem igazi pályázat. Ilyet nem szeretnék és nem is fogunk csinálni. Azt akarom, hogy itt tényleg szabad verseny legyen, s az alkalmasabb, ajobb győzzön. Tudom nem egyszerű eldönteni, ki a jobb. Esetenként, fej-fej melletti küzdelemben nagyon nehéz. Azt is tudom, hogy lehet tévedni, lehet rosszul dönteni. Csak etikátlanul nem szabad eredményt kihozni. E két esetet bűn összekeverni. A másik dolog, a pályázattal kapcsolatban, az Ön példájához visszatérve. A pályázat bírálóbizottsága nem dönt. Ilyennel nincs felruházva. Döntési jogköre a PAV elsőszámú vezetőjének van. A bizottság csak javaslatot fog adni, de ettől a vezérigazgató dönthet másképp, ami lehet helyes, vagy helytelen... Ebből kiindulva, nem minden esetben jogos az a bírálat, hogy helytelen volt a döntés a pályázaton kívüli személy kinevezése esetén. Lehet, hogy a pályázók közül egyik sem jelentett volna igazi megoldást. Ugye, elvileg ez elképzelhető. Magyarán, nem feltétlenül pályázónak kell elnyernie a kiírt beosztást. Lehet, hogy a pályázók közül egyik sem üti meg a mércét, valamilyen fontos követelmény tekintetében. Ekkor a vezető dönthet egy újabb pályázati forduló mellett, vagy egy pályázaton kívüli személyt nevez ki. Megjegyzem, hogy ilyen esetben csak korrekt céllal dönthet a vezető. Tehát nem kell az ilyen esetek mögött, feltétlenül rossz szándékot, etikátlanságot látni. Az ön által említett konkrét példát nem ismerem, nincs róla információm. Nos, csak elvileg szerettem volna ezt a kérdést tisztázni. ♦ A továbbiakban mit nyilatkozott a vezérigazgató úr? Az majd a következő számból derül ki. (Folytatjuk.) g. szabó pál
