Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
ATOMERŐMŰ 3 A CANDU-3 után most az EDF ajánlata Képek és egyszerűsített ábrák, az ajánlotthoz hasonló, egy francia erőműről Milyen erőművet építsünk? 2. Atomerőmű-létesítési ajánlatok II. Az ajánlott CP-900-as blokkok elrendezése Az 1974-es első „olajsokk" után Franciaország energiafüggetlenségének növelése érdekében az atomenergia fokozott alkalmazásának útját választotta. E törekvés megvalósítása az ELECTRICITE DE FRANCE (EDF) - Francia Elektromos Művek nevéhez fűződik. Eredményként Franciaországban ma a villamosenergia-termelés közel 80%-át atomerőművekben állítják elő. E tekintetben a világranglista első helyére kerültek. Az EDF hasonló szerepet tölt be Franciaország villamosenergia-iparában, mint a Magyar Villamos Művek T röszt (MVMT) hazánkban. Az 1980-as évek kezdete óta az EDF Nyugat-Európa legnagyobb villamosenergia-szállítója. 1990-ben 46 milliárd kWh mennyiséget exportált. (Magyarország 1990. évi fogyasztása 37 milliárd kWh volt.) A francia nagyvállalat további fejlődésének lehetőségét Európa villamosiparának erősítésében való részvételében látja. 1989 eleje óta az EDF érdeklődést mutatott a Magyar Villamos Müvekkel való együttműködés iránt is. Az MVMT részéről ez az érdeklődés viszonzásra talált. A kialakuló együttműködés keretében 1990 első felében az EDF és az MVMT közösen egy Előmegvalósíthatósági Tanulmányt készített, amiben két, egyenként 960 MW villamos teljesítményű CP-900 típusjelű nyomott könnyűvizes (PWR) reaktorokkal működő blokk felépítésének lehetőségét vizsgálták meg. A tanulmány készítésében a Paksi Atomerőmű Vállalat szakembereinek egy csoportja is részt vett. A javasolt erőmű közvetlen referenciája a várhatóan idén, 1992-ben üzembe lépő Hongkong közelében DAYA BAY-ben épülő két blokk. A blokkok terve tartalmazza mindazokat a módosításokat, tökéletesítéseket, amit a 34 db Franciaországban működő hasonló típusú és teljesítményű egység több, mint 300 reaktorévnyi üzemi tapasztalata alapján dolgoztak ki. A javaslat paksi telephelyre a Paksi Atomerőmű bővítéseként, a már meglévő infrastruktúra kihasználásának figyelembevételével készült. Az igen elterjedt nyomott könnyűvizes technológiát, különösen a paksi erőmű kapcsán, alapjaiban széles körben ismertnek feltételezve, itt csak a blokk legjellemzőbb műszaki megoldásaira térünk ki. Amint az a blokkok elrendezését mutató ábrán látható, a két blokkot közös használatú kisegítő létesítmények épületei kötik össze. Hasonló elrendezési elv jellemzi a mai paksi blokkjainkat is. Ennek az úgynevezett ikerblokkos megoldásnak takarékossági előnye nem igényel különösebb magyarázatot. A turbinaépületek elhelyezése olyan, hogy a turbinák tengelye a reaktorépületek irányába mutasson, így a turbináról esetleg leszakadó alkatrészek nem veszélyeztetik a reaktorépületeket. A reaktor és a hűtésére szolgáló nagynyomású fővízkör berendezései egy hengeres, felül elliptikus fedéllel lezárt utófeszített vasbeton konténmentben kerülnek elhelyezésre. Ez az épület egyrészt védelmet biztosít külső hatások ellen, másrészt egy esetleges súlyos üzemzavar esetén a radioaktív anyagok környezetbejutásának utolsó hatékony gátjaként szolgál. Hermetikusságát belső felületén kialakított acéllemez burkolat biztosítja. 5,2 bar üzemzavari nyomásra méretezték. Szükséges szilárdságát a vasbetonfal belsejét behálózó csatornákba fűzött feszítőkötelek segítségével megvalósított utófeszítés hozza létre. A reaktor hűtőrendszere 3 keringtető hurokból áll. Minden hurokhoz tartozik egy-egy függőleges „U” csöves gőzfejlesztő és egy-egy keringtető szivattyú. A hurkokban elzárószerelvény nincs. A fővízkör üzemi nyomása 155 bar. A reaktor hűtőköréhez közvetlenül vagy közvetve csatlakozó üzemzavari hűtőrendszerek:- mindhárom hurok hidegágához csatlakozó egy-egy 28 m3-es hidroakkumulátor;- három, üzemzavari szerepet is betöltő pótvízszivattyúból és minden hurok hidegágához kapcsolódó befecskendező vezetékből álló nagynyomású üzemzavari hűtőrendszer;- két független ágból és szivattyúból álló kisnyomású üzemzavari hűtőrendszer;- a konténment üzemzavari hűtő- és nyomáscsökkentő sprinkler rendszere, ami szintén két független ágból és szivattyúból épül fel;- az üzemzavari tápvízrendszer, amely két villanymotor hajtású és egy egyfokozatú turbinával hajtott szivattyút tartalmaz. A reaktor szabályozó és védelmi feladatokat ellátó neutronelnyelő pálcakötegeit mozgató szerkezetek a reaktorfedélen helyezkednek el. A reaktoron belüli mérések csatornái - a paksi reaktoroktól eltérően - a tartály alján haladnak át. A reaktor urántöltetének súlya 72,4 tonna. Az üzemanyag-kazetták négyzetkeresztmetszetűek, külső lemezburkolatuk nincs. Jellegzetessége a blokkoknak, hogy a friss üzemanyag és a kiégett üzemanyag egyaránt a hermetikus konténmenten kívül elhelyezkedő iizemanyag-épületben tárolható. Átrakások során meg kell nyitni egy, a konténment átrakó medencéjét és az üzemanyag épület tárolómedencéjét összekötő vízszintes csatornát, amelyen át víz alatt történik az üzemanyag-kazetták ki- és beszállítása. A szállításhoz a kazettákat vízszintes helyzetbe kell billenteni. A blokkok nukleáris főberendezéseinek szállítója, a hatalmas gyártási tapasztalattal rendelkező FRÁMATOME cég. FRAMATOME gyártotta a Franciaországban üzemelő atomerőművek többségének nukleáris berendezéseit is. A blokkokhoz egy-egy 1000 MW teljesítményű gőzturbina tartozik. A turbina egytengelyű, többfokozatú, amely egy kétáramú nagynyomású, és három kisnyomású, szintén kétáramú házból áll. A kisnyomású forgórész kovácsolt tárcsák összehegesztésével készül. Nagy-és kisnyomású házak között két cseppleválasztó túlhevítő helyezkedik el. A túlhewtés egyfokozatú. A turbina fordulatszáma 1500 ford./perc. Ábelépő telített friss gőz nyomása 62 bar. Az üzemi tápvízrendszerben két gőzturbina-hajtású tápszivattyút alkalmaznak a francia erőművekben. A nekünk ajánlott blokkok tervében villanymotor hajtású tartalék tápszivattyú is szerepel. Villamosenergia-eladás I—Magyarországi (%) (50) Külföldi (%) (50) —1 A CP-900-as blokkokba a generátor után terheléskapcsolót építenek be, amely zárlati áramok megszakítására nem alkalmas, így csak a technológiai védelmek megszólalásakor működhet. A villamos védelmek működése esetére a transzformátortéren elhelyezett 400 kV-os megszakító szolgál. A generátor feszültsége 24 kV. A főtranszformátor három darab (24/400 kV) egyfázisú egységből áll. Egy blokk két villamos biztonsági rendszerrel rendelkezik, amelyekhez egy-egy dízelgenerátor tartozik. Kiegészítésképpen rendelkezésre áll egy mobil dízelgenerátor, amely bármelyik biztonsági rendszerhez csatlakoztatható. A blokkokon alkalmazható lehetne a hasonló típusú francia erőművek irányítástechnikai eszközkészlete, vagy a most épülő 1400 MW-os francia blokkokhoz tervezett, igen korszerű irányítórendszer egyaránt. A korszerűségi szempontok szem előtt tartása az utóbbit részesítené előnyben,' de annak egyelőre, tudomásunk szerint még nincs működő referenciája. A blokkok biztonságával kapcsolatban megemlítendő, hogy a beépített üzemzavari rendszerek és védőgátak mellett igen figyelemreméltó az az EDF birtokában lévő nagyszámú engedélyezési, üzemi, üzembiztonsági (300 reaktorévet Finanszírozás Turbina Generátor Kondenzátor hűtés Tápszivattyu' Hagyományos rész (szekunder kör) + <5J0m + 40,00m + 35,00m + 30,00m + 25,00m + 20,00m + 15,00m + 10.00m + 5,00 m +__0,00m- 5,00m- 10,00m + 50,00m Nukleáris rész (primer kör) Gőzfejlesztő Térfogat kompenzátor Szabályozó hajtások Reaktor Primerkör (3x) 290°C,155 bar Keringtető szivattyú A létesítés ütemterve meghaladó) tapasztalat, amelyet folyamatosan visszacsalolnak a tervezésbe, és az üzemeltetésbe. A tervezett blokkok üzeme során keletkező radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag végleges kezelési, tárolási kérdésére nehéz ma választ adni. Ennek a kérdésnek a megoldásában is messzemenően lehetne számítani a francia partner segítségére. A kiégett üzemanyag reprocesszálására (újra feldolgozás) Franciaországban lenne elegendő kapacitás. A reprocesszálási maradék és a többi radioaktív hulladék végleges tárolása terén pedig a jövőben igen gazdag francia tapasztalat fog rendelkezésre állni, amire szintén lehetne támaszkodnunk. A műszaki ismertetés után essék szó egy ilyen erőmű építése esetén a megvalósítás főbb feltételeiről, és az Elő-megvalósíthatósági Tanulmányban felvázolt lehetséges módjáról. A beruházás megvalósíthatóságát EDF és MVMT - két hasonló tevékenységi körű vállalat - mint vállalkozók vizsgálták. A közös javaslat szerint egy befektető társaság megalakítása lenne szükséges, amely tulajdonosként összegyűjtené a finanszírozáshoz szükséges tőkét és megépíttetné a tervezett új erőművet. Az erőmű üzemeltetése egy másik - magyar jogrendszeren alapuló - társaság (üzemeltető vállalat) feladata lehetne, amelynek munkájában fontos szerepet vállalna EDF is, rendelkezésre bocsátva a francia szakemberek minden tapasztalatát. Az erőmű biztonságát és jó teljesítményét a francia kiképzési eszközök, kutatóközpontok, laboratóriumok, speciális karbantartó eszközök, közös pótalkatrész-tartalékok, biztonsági szolgáltatások és tartalék üzemanyagkészletek garantálhatnák. A javasolt beruházáshoz szükséges pénzösszeget mintegy 9 éves időszakra kellene mozgósítani. A teljes befektetési összeg 25%-át a vállalkozó partnereknek apportként volna szükséges biztosítaniuk. Ez lenne a társaság alaptőkéje, melynek 5 l°/o-a magyar befektetők kezében lehetne. A szükséges tőke hiányzó részét kölcsönökből lehetne biztosítani, amihez a nemzetközi tőkepiac bevonása válna szükségessé. A hazai lehetőségeink figyelembevételével realizálhatónak 65-70% külföldi és 30-35% magyar befektetési arány látszott. Ez az arány kívánatossá telte, hogy a szükséges berendezések és szolgáltatások egy része megközelítőleg hasonló arányban a magyar ipartól származzon. EDF szakemberei, MVMT közreműködésével felmérték a magyar ipar részvételi lehetőségeit. A felmérés - amely a potenciális magyar vállalkozók többségének meglátogatását is magába foglalta - azt mutatta, hogy a magyar ipar megkívánt 30-35%-os részvétele valószínűleg különösebb nehézség nélkül biztosítható volna, sőt lehetőség látszott akár 40% körüli érték elérésére is. EDF a vizsgálatoknak ebbe a szakaszába még nem vonta be szokásos fő szállítóit és vállalkozóit (FRAMATOME, GEC ALSTHOM, CAMPENON BERNARD stb.), így azok véleménye a felmérés eredményében nem szerepel. Mivel az esetek többségében ezeknek a nagy francia vállalatoknak kellene a magyar vállalatok bevonását a gyakorlatban megvalósítani, konkrét megrendelések révén, úgy a tanulmány további pontosítása esetén szükséges lenne képviselőik bevonása. A finanszírozás felvázolt egyik lehetséges változata szerint a létesítéshez szükséges külföldi tőkejövedelmezőségének, valamint a külföldi kölcsönök törlesztésének biztosításához - óvatos becslések szerint - a két blokk teljes termelésének az 50%-át mintegy 25 éven át exportálni kellene a nyugat-európai villamosenergia-hálózathoz csatolt államok átlagos villamosenergia-árán. Az ehhez szükséges technikai feltételek megteremtése - ami a nyugat-európai rendszerrel megfelelő teljesítményű egyenáramú betétekkel megvalósított összeköttetés kiépítését jelenti - része a műszaki és finanszírozási terveknek. (Az egyenáramú betétekről részletes ismertető olvasható Kovács András írásában, ami lapunk 1991. évi 2. számában jelent meg.) Ezenkívül szükségesek lennének hosszú lejáratú villamos energia adásvételi szerződések is, amelyek biztosítanák a szükséges devizabevételeket. A már említett 25 éves időtartam egyben a tanulmányban feltételezett gazdasági élettartam is. A terv számításba veszi egy évenként zárolt összeg (provízió) összegyűjtését, ami fedezné az erőmű működésének végén a leszerelés költségeit. Ez azt jelenti, hogy ha 25 év után az erőmű végleges leállítására kerülne sor, úgy akkorra már biztosított lenne a befektetők részéről elvárt pozitív eredmény mellett a leszereléshez szükséges pénzösszeg rendelkezésre állása is. A valóságban azonban a javasolt erőmű képes kedvező műszaki és gazdasági feltételekkel legalább 40 évig működni. Ez a beruházás kifizetődőségét a számítottakon túl bizonyára jelentősen megnövelné. Berendezésszállítás, szolgáltatások (Folytatjuk.) PAPP SÁNDOR
