Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
ATOMERŐMŰ 5 TJtijelentés Az AT&T-nél 1991. szeptember 23-1991. szeptember 27. között tartott referencia látogatásról Csernobil 5 éve: A következmények felmérése A Paksi Atomerőmű Vállalat generáció váltásra készül a számítástechnikai és kommunikációs rendszerében. Ezen komplex program megvalósítására a KFKI is pályázik, így lehetőséget biztosítottak számítástechnikai szakemberek és egy fő hírközlős referencia látogatására az AT&T londoni oktatási központjában az általuk ajánlott rendszerek gyakorlati felhasználásáról. Az AT&T az észak-amerikai kontinens legrégebbi és legnagyobb távközléstechnikai óriása. 1881-ben Bell alapította. Jelenleg 23 társaság, kb. 1 millió alkalmazottja van. 1993-ra teljes európai irodahálózatot akarnak kiépíteni. (Most vették meg az NCR-t) Az előadások témái a következők voltak: AT&T Systimax Premises Distribution Systems (PDS). Ez az AT&T 1982-ben kifejlesztett stukturált kábelezési rendszere repülőterek számára (hang és adatátvitel zajos, kemény körzetekben). A követelmény volt a rugalmasság és a bővíthetőség Amerikában általánosan elterjedt, de Európában is egyre többen alkalmazzák. Tervezéseiknél figyelembe veszik a későbbi fejlesztéseket, a telefon és számítástechnikai alkalmazásokat, valamint az optimális sodrott érpár, koax, fénykábel felhasználását Feladata: telefon, adatfeldolgozó berendezések, PC-k, PBX-ek, LAN-ok csatlakoztatása. Ezekhez speciális csatlakozásokat gyártanak. Hat alrendszerre osztható: helyi csatlakozások (work location), emeletek vízszintes kiépítése (horizontal), felszálló hálózatok (riser), csatlakozó berendezések (equipment), területi kiépítések, (campus) átkötések, dokumentálások (administration). A PDS lényege az univerzális 8 pines csatlakozó (2 érpár digitális, 1 érpár analóg 1 érpár tápfesz), 4-1800 érpáras rézkábelek, 62,5/125 fénykábel valamint az áttekinthető kis helyigényű kábelrendezők. A rendszer tervezését is elkészítik, kivitelezésre 5 éves garanciát adnak. Az előadó egy erőműves pályázatukat ismertette, valamint szemléltette annak megvalósulását. (A pályázat 60 millió font nagyságrendű volt, amelynek a kábelezési költség a 10%-a.) Az előadáson többszörösen ki lett emelve az egységes híradástechnikai és számítógépes rendszerek kábelhálózatának szükségessége, az előrelátó, bővítési lehetőségekkel számoló hálózat kiépítés, átláthatóság a könnyű változtatási lehetőség kis helyigény, valamint a dokumentálás. A hardware gyártók ezért a piacon a termékeiket ezen rendszerhez is illesztik. AT&T Definity Communication System. A Definity a System 75 központ továbbfejlesztett változata. Jelenleg kb. 25 000 rendszer van installálva. Támogatja a Systamax PDS rendszert. Főbb jellemzői: Unix software, szimmetrikus két processzoros rendszer, általános portok, 2400 vonal maximális kiépítés, DCS (elosztott központok egyesítése), ISDN kompatibilitás, komplex digitális beszéd, szöveg adat, képátvitel, kettős tápegységek. Az előadás bemutatóval egybekötött ISDN szolgáltatások és végkészülékek ismertetésével fejeződött be. A bemutatón kiemelték az Audix hanginformáció és postarendszert. (300 láda, 800 Mbyte kb. 75 óra digitális hangüzenet tárolás.) System menagement programmal az operátori programozást ismertették. Szünetben bemutatták a video konferencia termüket. Érzékeltették a 128 KByte-s és a 2 MByte-s videoátvitel különbségét egy Atlantából vissza forgatott vonalon. Látogatás a CNN kereskedelmi központban. A CNN az öböl-háborúban hívta fel * magára a figyelmet híreinek frissességével, információ gazdagságával. A világ minden nagy városában saját információs központtal rendelkezik. A világsiker kivívásának műszaki alapját az AT&T tárolt program vezérlésű telefonközpontjai és hálózati elemei is biztosítják. Ók az egyik legnagyobb referencia felhasználók. Itt érzékeltették az információ értékét, fontosságát, előnyeit. Központjukat 800 vonal, 1 bejövő vonalkezelő terminál, kb. 300 digitális végkészülék jellemzi. A központ karbantartása az Atlantai központból történik (DCS). Itt látható volt ahogy a Systimax PDS-rendszer hogy egységesíti a telekommunikációt és a számítástechnikát. Számítástechnikai előadások. Az UNIX általános elterjedése révén a számítástechnikában is vezető szerepre, valamint a több mint 150 féle UNIX-ok egyesítésére törekszenek. Az AT&T 25 éves tapasztalattal rendelkezik, ebből 15 éves házi használat. Távközlési hálózati szolgáltatásra tervezték, majd csak ezután alkalmazták a számítógépes rendszerekben. Előnyei: Streams (hardware eszközök illesztése az op. rendszerhez), 16 bites karakterhasználat, SQL lekérdezési nyelv. Termékeik három részre oszthatók: Stargroup (hálózati), Starlan (hardware), Starwan (nagy távolságú) rendszer. Termékeik közül kiemelték a StarServert - 4-CPU SMP (simm. multiproc) 106 Mips, Unix 4,0 - a multi bridge-t, a teljes információ védelmet nyújtó SmartHUB- ot. A tanulmányút jelentősen hozzájárult a szakemberek látókörének bővüléséhez. A fejlett technológia megismerésén túl megbarátkoztak egy újfajta szemlélettel, melynek alapja a gyors információ értékének felismerése, a hatékonyság és a beruházások védelme. RÁBAI ANDRÁS híradástechnikai üzemmérnök (Idézet a „NUCLEUS” című folyóirat 1991.2. számából, szeptemberi számunk folytatásaként.) „A baleset által érintett lakosság számára a legnagyobb veszélyt a pszichikai terhelés és stressz jelent. Sajnos az, hogy a lakosság az indokolatlanul elhallgatott információk miatt nem hisz az orvosi szakértőknek, gátolja a szennyezett területek lakosságának hatásos egészségügyi védelmét és a szociálpszichológiai feltételek javítását. A csernobili probléma objektív elemzését politikai, gazdasági, sőt etnikai tényezők befolyásolják. A tömegtájékoztatásban közismerten megalapozatlan, olykor hamis anyagok jelennek meg. Ez tömeges szociális aggályokat eredményez. Reális becslések szerint a csernobili baleset következményei viszonylag kicsinyek. A Bjelorusz Közegészségügyi Minisztérium és tudósok jelentése szerint 1989-ig bezárólag sem a gyermekhalandóságban, sem a születési rendellenességek számában, sem az egész népesség halálozási és megbetegedési rátájában nem találtak kedvezőtlen irányú változásokat. A gyermekkori halálozás az erősen szennyezett Gomel körzetben az 1985. évi 16,3 ezrelékről 1988-ban 12,3 ezrelékre esett vissza. Ezzel szemben ugyanezek a források arról számolnak be, hogy duplájára-négyszeresére nőtt a magas vérnyomás, az idegrendszeri panaszok, a gyomorfekély és a légzőszervi bántalmak gyakorisága. Csaknem bizonyos, hogy ezek a betegségek nem lehetnek a radioaktív szennyezéstől eredő sugárzás közvetlen következményei, noha a helyi lakosság és a helyi orvosok zöme úgy véli. 500 mSv dózisig a besugárzás legsúlyosabb következménye a rákkeletkezés valószínűségének növekedése. Ennek a megnövekedett gyakoriságnak a kimutatásához még a közvetlen Csernobil körüli területek lakossága esetén is 80 éves alapos megfigyelésre és elemzésre van szükség. A kis dózisok kutatása epidemiológiai úton sohasem kimutatható, ezért e téren tág tere van a spekulációnak. Sokszor nehéz frappánsan megcáfolni az ionizáló sugárzások veszélyét eltúlzó cikkeket. Ellentétben a média által festett képpel, a sugárbiológusok és orvosok tudományos közössége egyetért abban, hogy az egyéni kockázat a csernobili körzeten kívül mindenütt elhanyagolható. Ha azonban ezeket az elhanyagolhatóan kis, becsült kockázatokat megszorozzuk Európa teljes lakosságával, néhány ezer többlet rákos elhalálozást prognosztizálhatunk. Ezeket a számokat azonban a sokkal nagyobb természetes és orvosi eredetű háttérsugárzási értékekkel kell összevetni, ahol a hasonló konzervatív becslések évenkénti több tízezer rákelhalálozást jelentenének.” Szociális és gazdasági megrázkódtatás 2. Nyugati szakértők véleménye (W. Burkant, N. E. A. Crompton - Paul Scherrer Intézt, Svájc - jelentése alapján) Reális becslések szerint a csernobili baleset következményei viszonylag kicsinyek. Ezzel szemben az érintett szovjet köztársaságokban rendkívül jelentős szociális és gazdasági következményekkel kell számolni. A Bjelorusz Közegészségügyi Minisztérium és tudósok jelentése szerint 1989-ig bezárólag sem a gyermekhalandóságban, sem a születési rendellenességek számában, sem az egész népesség halálozási és megbetegedési rátájában nem találtak kedvezőtlen irányú változásokat. A gyermekkori halálozás az erősen szennyezett Gomel körzetben az 1985. évi 16,3 ezrelékről 12,3 ezrelékre esett vissza. Ezzel szemben, ugyanezek a források arról számolnak be, hogy duplájára-négyszeresére nőtt a magas vérnyomás, az idegrendszeri panaszok, a gyomor-fekély és a légzőszervi bántalmak gyakorisága. Csaknem bizonyos, hogy ezek a betegségek nem lehetnek a radioaktív szennyezéstől eredő sugárzás közvetlen következményei, noha a helyi lakosság és a helyi orvosok zöme úgy véli. 500 mSv dózisig a besugárzás legsúlyosabb következménye a rák keletkezés valószínűségének növekedése. Ennek a megnövekedett gyakoriságnak a kimutatásához még a közvetlen CsemobU körüli területek lakossága esetén is 80 éves alapos megfigyelésre és elemzésre van szükség. A csernobili körzeten kívüli kockázat elhanyagolható A kis dózisok kutatása epidemiológiai úton soha sem kimutatható, ezért e téren tág tere van a spekulációnak. Sokszor nehéz frappánsan megcáfolni az ionizáló sugárzások veszélyét eltúlzó cikkeket. Ellentétben a média által festett képpel, a sugárbiológusok és orvosok tudományos közössége egyetért abban, hogy az egyéni kockázat a csernobili körzeten kívül mindenütt elhanyagolható. Ha azonban ezeket az elhanyagolhatóan kis, becsült kockázatokat megszorozzuk Európa teljes lakosságával, néhány ezer többlet rákos elhalálozást prognosztizálhatunk. Ezeket a számokat azonban a sokkal nagyobb természetes és orvosi eredetű háttérsugárzási értékekkel kell összevetni, ahol a hasonló konzervatív becslések évenkénti több tízezer rák elhalálozást jelentenének. Áttelepítések A balesetet követő egy éven belül a talaj szennyezettsége miatt 186 településről 116 ezer lakost evakuáltak. 1989 tavaszán 14 települést újra evakuáltak. Bjelorusziában és Ukrajnában 1990-ben több, mint 50000 embert telepítettek át. Á további bejelentett kilakoltatások 200000 embert érintettek. Tervezik: tankötelezettség 5 éves kortól Fotó: KATONA ISTVÁN Pályázat A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság pályázatot hirdet a közeljövőben, az atomerőmű megerősített védelmére alakuló speciális szolgálati feladatokat ellátó rendőri csoport fantázianevére. A pályázaton részt vehet bárki, aki magyar állampolgárságú. A pályázat elfogadásának feltételei:-1991. október 30-án 24 óráig kell beérkeznie a Tolna Megyei Rendőr-fökapitányság címére (7100 Szekszárd, Mészáros L. u. 19-21.),- jeligével ellátva kell beküldeni (az egyik boríték tartalmazza a pályázó jeligéjét és a javasolt fantázianevet, a másik boríték tartalmazza a pályázó nevét, állandó lakhelyét, születési adatait, valamint a jeligét), - a borítékra kérjük ráírni: NÉVPÁLYÁZAT. A beérkezett pályázatokat 1991. november 15-ig egy, a sajtó, a PAV és az MRFK képviselőiből álló bizottság bírálja el. A pályázat első helyezettjének az országos rendőrfőkapitány 20 000 Ft, a második helyezettnek a PAV vezérigazgatója 15 000 Ft, a harmadik helyezettnek a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője 10000 Ft jutalmat ajánlott fel. Az eredményhirdetés 1991. november 30-ig történik meg. Mozgó laboratóriumok találkozója Pakson A mozgó laboratóriumok bemutatása A környezet sugárvédelmi ellenőrzésének általánosan használt módszerei a következők:- A radioaktív anyagok kibocsátásának méréséből a terjedést meghatározó paraméterek ismeretében valamilyen számítási modell segítségével a környezeti sugárterhelés becslése.- A környezeti minták gyűjtése és vizsgálata az erre a célra szolgáló laboratóriumban.- Helyszíni mérések, vizsgálatok végzése hordozható berendezésekkel, illetve mozgó laboratóriumokkal.- Telepített távmérő rendszerek segítségével a környezeti sugárzás, illetve a radioaktív koncentráció figyelése. Ezen módszerek egyike sem teszi feleslegessé a másikat, sőt, éppen együttesen képesek egy nukleáris létesítmény - pl. atomerőmű - környezet ellenőrzését megnyugtatóan lefedni. Ahhoz pedig, hogy egy-egy terület felkészültségét minősíthessük, igen hasznos segítséget nyújt a nemzetközi öszszehasonlítás - pl. nemzetközi összemérési programokban való részvétel. Ilyen nemzetközi találkozóra került sor a mozgó laboratóriumok vonatkozásában Pakson, 1991. szeptember 16-20-a között. A találkozó szakmai szervezői a KFKI sugárvédelmi főosztályának munkatársai voltak, a házigazda szerepét a PAV környezetellenőrző laboratóriumának dolgozói látták el. A találkozón öszszesen 6 ország, 9 laboratóriumából mintegy 25 szakember, illetve 8 mozgó laboratórium vett részt. A találkozó első napján, a Paks panzió konferenciatermében a résztvevők ismertették mozgó laboratóriumaik felszereltségét és felkészültségét, illetve a helyszíni vizsgálatokkal kapcsolatos koncepciójukat. A következő napon az erőmű sportpályáján helyszíni bemutatóra, majd egy sugárforrás dózisterében történő összemérésre került sor. A szakmai programot további két helyszíni mérés, erőmű és laboratóriumlátogatás egészítette ki, végül konzultáció keretében a mérési eredmények és a tapasztalatok összegzése zárta be. A találkozó több, számunkra is fontos tanulsága közül egyet emelnék ki. A nagy értékű, komplett vizsgálatokat elvégezni képes mozgó laboratóriumokkal kapcsolatban megerősödött az a vélemény, hogy azok tevékenysége egy nukleáris baleset bekövetkeztekor a baleset első fázisának - a radioaktív anyagok kiszabadulásának - befejeződése után jelentős, legyen szó akár a balesetet szenvedett létesítmény közelében, akár attól nagyobb távolságban végzendő feltérképezésről. A baleset „kibontakozásakor” - amikor is még tart(hat) a radioaktív anyagok kiszabadulása, és esetleg erősen változnak a meteorológiai körülmények - az elsődleges szerepet az egyszerű, azonnal eredményt szolgáltató hordozható dózismérők és szennyezettségmérők játszanak. Hatékony információnyújtáshoz azonban megfelelő számú (minimum 5-10) mérőegység, kiképzett és rendszeresen gyakorlatoztatott személyzet, valamint hírközlő berendezéssel felszerelt gépkocsi szükséges. Természetesen mindezeknek az ellenőrzendő létesítmény közelében kell készenlétben állniuk. Továbbá, ott, ahol jól felszerelt kömyezetellenőrző laboratórium is működik, hasonlóképpen fontos a környezeti közegek gyors, baleseti mintázásának és a minták laboratóriumba való szállításának megszervezése. A találkozóról a PAV videostúdiója 60 perces felvételsorozatot készített. Az érdekesebb részekből mintegy 10 perces összeállítást a városi kábeltelevízió várhatóan a közeljövőben bemutat, remélve, hogy a hasznos információkon túl, derűs perceket is szerez a nézőknek. DR. GERMÁN ENDRE laborvezető A környezeti sugárzási szint mérése hordozható dózistefjesitménymérö berendezésekkel
