Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-10-01 / 10. szám

1 ATOMERŐMŰ Milyen erőművet építsünk 1. A döntés nehézségei (II.) A szimulátoroskonferenciáról A rendezvény főszervezői, balról jobbra: Kiss István, Borbély Sándor, Bakai László és Dercze László (Folytatás az 1. oldalról.) Minden eddigi baleset között a csernobili volt a legnagyobb, s talán egyben a lehető legnagyobb is. Kör­nyezeti hatása nagyságrendekkel túllépte a többi baleset hatását. A tragédia következményeinek vizsgálata még sok évig el fog tar­tani. Az elmúlt öt év során elvégzett széles körű vizsgálatok eredmé­nyei alapján a szovjet és nyugati szakértők helyzetértékelése az egészségügyi kihatásokról össze­foglalva lapunk 5. oldalán olvas­ható Csernobil 5 éve: a következ­mények felmérése címmel. A következmények zöme mára már a nagy tévedés veszélye nél­kül felmérhető. Ezek egyéb súlyos ipari balese­tekkel összehasonlítva nem túl nagyok, és nem állnak arányban a világon jelentkező atomenergia­ellenes hangulat növekedéssel. A baleset a szakembereket is megrázta és arra késztette, hogy hasonló eset kizárása érdekében ismét átgondolják a biztonságot szavatoló intézkedések kérdéskö­rét. Az eddigi tapasztalatok és to­vábbi vizsgálatok alapján szükség szerint módosítják és kiegészítik az eddigi műszaki megoldásokat nemcsak az új tervekben, de a már működő erőművekben is. Előtérbelcerültek a minél több inherens biztonsági elemet tartal­mazó és passzív működésű meg­oldások. Egymás után kerülnek le a tervezőasztalokról az új atom­erőmű-generáció tervei és lépnek az ismertetés és engedélyeztetés fázisába. Mindez történik annak ellenére, hogy a csernobili baleset szoros összefüggésben volt az RBMK-1000 típusú reaktorok fi­zikaijellemzőivel, ezért nagyrészt ehhez a típushoz kapcsolható. Az ilyen típusú reaktorok építését leállították a Szovjetunióban (a világon máshol hasonló típus nem működik) a még üzemelőket pedig rendkívüli intézkedések mellett működtetik. A nukleáris létesítmények, - köztük az atomerőművek - tagad­hatatlanul veszélyes üzemek, de egyáltalán nem egyedüliek a szá­mos más veszélyforrás mellett, amelyek kockázatát sok esetben a valós kockázati érték figyelmen kívül hagyásával szinte aggoda­lom nélkül vállaljuk modern szükségleteink és kényelmünk kielégítése érdekében. Ezzel kapcsolatban már sok szemléletes összehasonlítás je­lent meg különböző kiadványok­ban. Most itt közreadjuk az 1976-86. közötti időszak különö­sen súlyos következményekkel já­ró ipari baleseteinek felsorolását a GE. Nuclear Energy Nuclear Po­wer Quick Reference 5. száma alapján. A másik jelentős problémakör, amire feltétlenül ki kell térni az atomenergia békés célú hasznosí­tásának áttekintése során, az az atomenergetikai iparban keletke­ző radioaktív anyagok és hulladé­kok biztonságos kezelésének és tárolásának megoldása. A széles körben elterjedt néze­tekkel és félelmekkel ellentétben ma már léteznek az ehhez szüksé­ges megfelelő technológiák és ki­dolgoztak néhány lehetséges módszert a végleges tárolásra. Nemcsak a radioaktív hulladé­kok veszélyesek. Az iparban ke­letkezik sok más veszélyes hulla­dék is. A radioaktív hulladék egyik sa­játossága, hogy lényegesen keve­sebb keletkezik belőle más ipari hulladékokhoz képest, mivel a kis mennyiségű urániumban lévő nagy energiakészletet használjuk fel. (Azonos teljesítményű atom­erőmű és széntüzelésű erőmű összehasonlítása esetén pl. meg­közelítőleg négy nagyságrend - 10 000-szeres - a különbség.) A másik jellemző az a gondos­ság, amellyel kezelik és elzárják az élővilágtól. A nukleáris energetika négy év­tizede alatt mindig nagy bizton­sággal kezelték a hulladékokat, rendkívüli események nem vol­tak. Az atomenergia különböző fel­­használásai során keletkező hul­ladék mennyisége olyan kevés, hogy a sűrített elhelyezés jól és el­fogadható költséggel megoldha­tó. A nagy aktivitású hulladékokat üvegbe ágyazzák, a kis és közepes aktivitásúakat tömörítik és bitu­menbe, vagy betonba öntik. Ez­után a megkötött hulladékot még további védő fémburkolattal lát­ják el. Az így előkészített hulladé­kot stabil, jól záró kőzetekben a fold mélyén lehet veszélytelenül tárolni. A radioaktív hulladék tárolásá­nál a kitűzött cél az, hogy az egy­szer lezárt tárolók további ellen­őrzésére és karbantartására ne le­gyen szükség. A radioaktivitás természetéből adódóan a radioak­tív hulladékok lassan átváltoznak közönséges, többnyire veszélyte­len hulladékká, ellentétben sok más veszélyes ipari hulladékkal, amelyek az idő múltával sem ve­szítenek ártalmasságukból. A viszonylag nagyobb mennyi­ségű kis és közepes aktivitású ra­dioaktív hulladékok sugárzása mintegy 300 év alatt a befogadó kőzet sugárzási szintjére csök­ken. A keletkező hulladék kb. hu­szadrészét teszi ki a nagy aktivitá­sú hulladék. Ennek sugárzása 500 év után már nem jelentős, 3000 év után pedig nem haladja meg a termé­szetes uránércét. Ebből követke­zik, hogy a tárolókat mintegy 500-1000 év karbantartás nélküli fennmaradásra kell tervezni. (Folytatjuk) (Folytatás az 1. oldalról.) A konferencia lebonyolításáról kérésünkre a rendezvény főszer­vezői közül Kiss István és Borbély Sándor gépészmérnökök tájékoz­tatnak az eseményekről. A konferencia előadásainak részletes ismertetése igen terje­delmes lenne, ezért ehelyett csak egy-egy érdekesebb előadást, il­letve több hasonló előadás tartal­mát említjük meg. Az előadások teljes anyaga IAEA Specialists’ Meeting on „Training Simulators for Safe Operation in Nuclear Po­wer Plants” címmel megtalálható a PAV könyvtárában. Az előadások színvonala jól tükrözte az egyes országok szimu­­látoros múltját, illetve az adott or­szág gazdasági fejlettségét. A fej­lett országokra az a jellemző, hogy igen nagy teljesítményű szá­mítógépeket használnak, így lehe­tőségük van a kifinomult, részle­tes modellek használatára. Ezzel szemben a kevésbé fejlett orszá­gok - elsősorban az anyagi gon­dok miatt - csak kis kapacitású gé­pekkel rendelkeznek és a model­lek a rendelkezésre álló gépi kapa­citásokhoz igazodnak. Világszerte az egyik figyelemre méltó, érdekes törekvés, hogy a teljes körű részletes szimulátorok mellett megjelennek az úgyneve­zett funkcionális részszimuláto­rok. Ezeknek többféle típusa is lé­tezik. Az egyik német előadás, olyan funkcionális részszimulá­tort mutatott be, amely valós blokkvezénylői' pultokkal, pane­lekkel rendelkezett, de a szimulá­ció teijedelme, és ennek megfele­lően a vezénylői felület csak egy részterületre terjedt ki. Az egyik francia előadás, olyan gőzfejlesz­tő csőtöréses üzemzavari szituá­ciók vizsgálatára alkalmas funk­cionális részszimulátort mutatott be, amely nem rendelkezik valós vezénylői elemekkel. Grafikus képernyőn jelennek meg a ve­zénylői információk és a kezelő­szervek (pl. a kapcsolók), vala­mint az üzemzavarok, illetve egyéb funkciók. Ezek közül a ki­választás és működtetés egérrel történik. A funkcionális részszi­mulátoroknak ez a változata az ál­talános előnyökön túl (olcsóbb, könnyebben kezelhető, áttekint­hetőbb, mint a teljes körű részle­tes szimulátor) azzal az előnnyel is rendelkezik, hogy igen kis he­lyet foglal el, (egy asztalon elfér) bárhova elszállítható. Kezelése olyan egyszerű, hogy a blokkvezénylői személyzet inst­ruktor nélkül önállóan használ­hatja. Ez a szimulátor alkalmas arra, hogy egy tématerületet - neveze­tesen különböző üzemzavarokkal kiegészített gőzfejlesztő csőtöré­ses üzemzavari szituációkat - a személyzet önállóan, minden részletre kiterjedően, nagyon ha­tékonyan elsajátítson. A további szimulátorfajták, amelyek a jövőben várhatóan na­gyobb teret kapnak, az úgyneve­zett kompakt szimulátorok, illet­ve az engineering szimulátorok. Mindkettő közös jellemzője, hogy a szimuláció terjedelme tel­jes körűnek nevezhető, nagy telje­sítményű számítógépeket és rész­letes, kifinomult modelleket használnak fel, de vezénylői pul­tokat, paneleket egyáltalán nem, vagy csak igen leegyszerűsített módon tartalmaznak. Az előbbi típusú szimulátorokat elsősorban oktatási célokra, míg az utóbbia­kat általában kutatási, tervezési célokra használják. Több előadás foglalkozott a szi­mulátoron folyó képzésekkel, a szimulátoros gyakorlatok ellenőr­zésével, azok kiértékelésével, a kiértékelések módszereivel. Ezek közül figyelemre méltó volt az az előadás, amelyik kiemelte az inst­ruktorok szerepét, hangsúlyozta, hogy a legjobb szimulátor is csak egy oktatási „segédeszköz”, a leg­jobb szimulációs programok sem helyettesíthetik a jól felkészült, igen jó szakmai és pedagógiai ké­pességű instruktorokat. Az egész előadás arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőművi szakemberkép­zésnek EMBER központúnak kell lennie. Tehát nagy figyelmet kell fordítani az instruktorokra, illetve a szimulátoros képzésben részt vevő erőművi operatív személy­zetre. Annál is inkább érdemel ez nagyobb figyelmet, mert sok eset­ben a képzés pedagógiai vonatko­zásai nem járnak külön anyagi kiadásokkal. A hatékony képzés nem minden esetben követel drá­ga technikai eszközöket. Hasonlóan több előadás foglal­kozott a meglévő, hosszabb-rövi­­debb ideje üzemelő szimulátorok fejlesztésével, hűségének fokozá­sával. Valamennyi előadás hang­súlyozta ezen tevékenység fon­tosságát. Minden szimulátorüze­meltetőnek feladata kell legyen, hogy a valós blokkokon végrehaj­tott módosítások mielőbb jelenje­nek meg a szimulátoron is. A gya­korlatokon feltárt hibák, hiányos­ságok mielőbb kerüljenek javítás­ra, pótlásra. Egyes előadók hang­súlyozták az instruktort rendsze­rek fejlesztésének szükségessé­gét. Egy jó instruktort rendszer le­hetővé teszi, hogy a gyakorlatok alatt az instruktor a figyelmét na­gyobb részben fordíthatja az ope­rátorokra, illetve azok tevékeny­ségére. Ez azért lehetséges, mert az instruktori rendszer kezelése nagyon egyszerű és egy-egy be­avatkozás csak rövid időt igényel. Ezek a rendszerek már a szimulá­toros gyakorlatok kiértékeléséhez több-kevesebb objektív segédesz­közöket és módszereket is nyújta­nak. Szimulátoros bemutató A konferencián megrendezett szimulátoros bemutatót az tette lehetővé, hogy az erőművi szimu­látoros területen használt nagy teljesítményű számítógépek hor­dozhatóvá váltak. (Méretük és sú­lyuk kicsi, így nem okoz különö­sebb gondot akár a kontinensek közötti szállításuk sem.) A konferencián az alábbi szi­mulátorokat, illetve fejlesztőesz­közöket mutatták be:- Szovjet megrendelésre a KFKI által készített kompakt szi­mulátor. Ennek a szimulátornak a főbb jellemzői: ❖ a képernyőkön kívül tartal­maz egy egyszerűsített vezénylői panelt is, ❖ a blokkszámítógépi funciók is szimuláltak.- Az 1300 MW-os francia blok­kokhoz kifejlesztett, gőzfejlesztő csőtöréses üzemzavari szituációk szimulálására alkalmas funkcio­nális részszimulátor. Ennek a szi­mulátornak a főbb jellemzői: ❖ a vezénylői információk megjelenítésére csak két darab grafikus képernyő szolgál, ❖ igen részletes zónamodellek és kétfázisú csővezetékhálózat­­számító modellel rendelkezik, ❖ két darab nagy teljesítményű PC körül az egyik a szimulációs programokat oldja meg, míg a másik a gyönyörű grafikus ábrá­kat „varázsolja” a képernyőire, ❖ valós idejű szimulációt tesz lehetővé, ❖ egyszerre egy, kettő, illetve három csőtörést vizsgálhat, min­den szóba jöhető kiegészítő üzemzavarral, pl. tápvízszivattyú meghibásodással, feszültségki­eséssel stb.- ARTIST fantázianevű prog­ram, amelyet UNIX operációs rendszeren „C” nyelven, és „X­­Window” környezetben írtak, il­letve futtatnak. Azon túl, hogy ez az eszköz egyben elláthatja egy teljes körű szimulátor instruktori rendszerének valamennyi funk­cióját, hatékonyan alkalmazható a szimulátor programrendszerének fejlesztése során. A bemutatott eszköz egyik ré­sze annak a hét elemből felépülő szoftverrendszernek, amelyet a csehszlovák temelini erőművi képzési rendszerhez, szimulátor­hoz a csehszlovák fél megvásá­rolt, pontosabban egy USA­­Csehszlovák kooperációban léte­sülő képzési rendszerről, szimulá­torról van szó.- IBM PC/AT 386-os gépen megvalósított, WER-100 MW- os erőművekre kidolgozott szov­jet funkcionális részszimulátor. A PAV szimulátor­­központjának bemutatása A konferencia rendezői egy kü­lön napot szántak a PAV szimulá­torközpontjának megtekintésére. Ez valójában azért igényelt egy egész napot, mert ebbe bele kell érteni az utazásra és az étkezésre szánt időt is. A konferencia részt­vevői ténylegesen két és fél órát töltöttek az erőmű területén. Ez idő alatt bemutattuk: a teljes körű, részletes szimulá­tort, az alapelvi szimulátort, az önálló fejlesztésű tartalékvezény­lői szimulátoros képzési lehetősé­geinket, az erőműről, illetve az oktatási központról készült videofelvéte­leket. A látogatók közelebbről is megismerkedhettek a PAV szi­mulátorközpontjában folyó kép­zési és a szimulátoros gyakorlato­kat kiértékelő tevékenységgel, mert egy bemutató foglalkozást végigkövethettek. Részletesen is­mertettük a szimulátoros képzési programjainkat, azok tartalmát, összeállításuk szempontjait és módjait. Keresztes K. Sán­dor környezetvédel­mi és területfejleszté­si miniszter nyitotta meg a norvég környe­zetvédelmi szimpó­ziumot. A legsürgetőbb leendők közé tartozik - mondta többek kö­zött-egy korszerű, az európai környezetvé­delmi jogrendszerrel konform környezet­védelmi törvény ki­dolgozása. Ez várha­tóan ez év végére be­fejeződik. Emellett nagy jelentőséget tu­lajdonítunk annak, hogy a magyar gazda­ság és társadalom működését szabályo­zó alaptörvényekbe adekvát módon in­tegrálódjanak a kör­nyezeti aspektusok. A magyar környe­zetvédelemről olvas­hatunk a harmadik oldalon. Elhangzott előadások témakörei:- a szimulátorokkal kapcsolatos általános ismertetés,- a szimulátoron végzett gyakorlatok értékelése, a résztvevők vizsgáztatása,- a kiképző, illetve szimulátorközpontok gyakorlati tapasztalatai,- szimulátoros képzési programok tervezése és gyakorlata,- a személyi számítógépes szimuláció és ezek használata a tréningek során,- szimulátor szoftverek,- szimulátorok létesítése és a meglévők fejlesztése. Az 1991. évi főjavítások végrehajtása A főjavításokat 1991-ben az eredmények, problé­mák összetettsége jellemezte. A különböző karban­tartó szervezetek a kijelölt feladatokat - a felmerülő jelentősebb problémák ellenére - megfelelő minő­ségben végrehajtották. A főjavítások sorrendje:- 4. blokk 03.22.-04.28. 37 nap-1. blokk 05.02.-07.15. teljes zónaátrakás, 74 nap-3. blokk 07.16.-08.29. 45 nap- 2. blokk 08.18.-09.21.34 nap. A fontosabb tevékenységek: 1. blokk - kijelölt dízel gépegységek 10 éves főjaví­tása- a kijelölt FET-ekhez grafittömítés beépítése- a reaktor teljes anyagvizsgálata- biztonsági hűtővíztartály megerősítése- turbina kisnyomású részek cseréje- GF-ek örvényáramos vizsgálata (1. GF-nél 1 db cső dugózása). 2. blokk - MOVATS-program keretében elvég­zett mérések (szelepszárterhelés, nyitási-zárási idő, áramfelvétel)- VELAN-csere KSB típusúra (térfogatkompen­zátor befecskendező szelepei)- GF-ek örvényáramos vizsgálata (4. GF-nél 8 db cső dugózása)- RX07 tartály cseréje- 3. turbina alsó átömlővezetékébe könyökszepa­rátor beépítése- 4. turbina NNY-rész revíziója, rekonstrukciója- 1 db szeparátor cseréje a 4. turbinánál- INTERSIGM A-szelepek cseréje a táptartálynál, az 5 bar-os és 7 bar-os gőzrendszernél. 3. blokk - SIPPING-vizsgálat a reaktor kazettái­nak inhermetikusság ellenőrzésére (3 db kazettát ta­láltak, melyeket cserélni kellett)- GF-ek örvényáramos vizsgálata- 5. turbina KNY részeinél az endoszkópozás so­rán feltárt hibák javítása- 6. turbina NNY részének revíziója, a forgórész javítása külső vállalatnál- szeparátorok csöveinek cseréje falvékonyodás miatt- biztonsági hűtővíztartály-megerősítés- INTERSIGMA-szelepek beépítése a táptartály­nál, az 5 bar-os és 7 bar-os gőzrendszernél. 4. blokk - GF hőátadó csövek mosatási programja (okta-decil-amilát-os kezelés meghatározott hőmér­sékleten- GF-ek örvényáramos vizsgálata- endoszkópos vizsgálat a 7. turbina nagynyomá­sú (NNY) és kisnyomású (KNY) részein- endoszkópos vizsgálat a 8. turbina NNY részén- könyökszeparátor beépítése a 8. turbina alsó átömlővezetékébe- biztonsági hűtővíztartály-megerősítés (02VX­­VW12)- B & R biztonsági szelepek beépítése- RL08 mérőperemek cseréje. Az összes blokkon elvégeztük a kijelölt rendsze­rek ill. berendezések anyagvizsgálatait, szerkezeti vizsgálatait, nyomáspróbáit. Jelentős munkaként je­lentkezett a csőtartózások megfelelő minőségű javí­tása ill. előkészítése a hatósági ellenőrzésre. A főjavítások összidőtartama 190 nap volt a terve­zett 165 nappal szemben. A csúszások a következő problémák miatt keletkeztek: 1. blokk -jelentős késést okozott a turbina karban­tartásában a KNY-részek rekonstrukciója során je­lentkező méret-, ill. helyzethibák kiküszöbölése- a csővezetéki vizsgálatok (szerkezeti vizsgálat, nyomáspróba) elhúzódása- a 1OYA0OP1O5 mérés előtti hollander tömörte­­lensége miatti ÜVI. működés 3. blokk - a visszaindulás alatt az „Y” dízel főten­gelyének törése miatt felfüggesztettük a visszaindu­­lási programot, a GANZ-nál történő javítás után le­hetett újból megkezdeni a blokkindítást 4. blokk - a visszaindulás alatt le kellett hűteni a blokkot a 4. GF primer kollektor Ni gyűrűjének sérü­lése miatt, a Ni gyűrű cseréje után lehetett megkez­deni a felfutást ismételten. A fenti nehézségek az 1. és 3. blokkon okoztak je­lentős csúszást a programhoz képest, azonban eze­ket a lehetőségekhez mérten megfelelő minőségben oldottuk meg a felelős karbantartó csoportok révén. A felmerült hibák tapasztalatai alapján foglalkoz­tunk a karbantartó csoportok rendelkezésre állása, a hibaelhárítás megszervezése és általában a munka­­szervezés hatékonysága fejlesztésével. M indent összevetve elmondható, hogy ajelentős mértékű csúszások ellenére a blokkok karbantartá­sát megfelelő minőségben hajtottuk végre a bizton­ságos üzemeltetés és a rendelkezésre állás szem­pontjából. ZSOLDOS FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents