Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
1 ATOMERŐMŰ Milyen erőművet építsünk 1. A döntés nehézségei (II.) A szimulátoroskonferenciáról A rendezvény főszervezői, balról jobbra: Kiss István, Borbély Sándor, Bakai László és Dercze László (Folytatás az 1. oldalról.) Minden eddigi baleset között a csernobili volt a legnagyobb, s talán egyben a lehető legnagyobb is. Környezeti hatása nagyságrendekkel túllépte a többi baleset hatását. A tragédia következményeinek vizsgálata még sok évig el fog tartani. Az elmúlt öt év során elvégzett széles körű vizsgálatok eredményei alapján a szovjet és nyugati szakértők helyzetértékelése az egészségügyi kihatásokról összefoglalva lapunk 5. oldalán olvasható Csernobil 5 éve: a következmények felmérése címmel. A következmények zöme mára már a nagy tévedés veszélye nélkül felmérhető. Ezek egyéb súlyos ipari balesetekkel összehasonlítva nem túl nagyok, és nem állnak arányban a világon jelentkező atomenergiaellenes hangulat növekedéssel. A baleset a szakembereket is megrázta és arra késztette, hogy hasonló eset kizárása érdekében ismét átgondolják a biztonságot szavatoló intézkedések kérdéskörét. Az eddigi tapasztalatok és további vizsgálatok alapján szükség szerint módosítják és kiegészítik az eddigi műszaki megoldásokat nemcsak az új tervekben, de a már működő erőművekben is. Előtérbelcerültek a minél több inherens biztonsági elemet tartalmazó és passzív működésű megoldások. Egymás után kerülnek le a tervezőasztalokról az új atomerőmű-generáció tervei és lépnek az ismertetés és engedélyeztetés fázisába. Mindez történik annak ellenére, hogy a csernobili baleset szoros összefüggésben volt az RBMK-1000 típusú reaktorok fizikaijellemzőivel, ezért nagyrészt ehhez a típushoz kapcsolható. Az ilyen típusú reaktorok építését leállították a Szovjetunióban (a világon máshol hasonló típus nem működik) a még üzemelőket pedig rendkívüli intézkedések mellett működtetik. A nukleáris létesítmények, - köztük az atomerőművek - tagadhatatlanul veszélyes üzemek, de egyáltalán nem egyedüliek a számos más veszélyforrás mellett, amelyek kockázatát sok esetben a valós kockázati érték figyelmen kívül hagyásával szinte aggodalom nélkül vállaljuk modern szükségleteink és kényelmünk kielégítése érdekében. Ezzel kapcsolatban már sok szemléletes összehasonlítás jelent meg különböző kiadványokban. Most itt közreadjuk az 1976-86. közötti időszak különösen súlyos következményekkel járó ipari baleseteinek felsorolását a GE. Nuclear Energy Nuclear Power Quick Reference 5. száma alapján. A másik jelentős problémakör, amire feltétlenül ki kell térni az atomenergia békés célú hasznosításának áttekintése során, az az atomenergetikai iparban keletkező radioaktív anyagok és hulladékok biztonságos kezelésének és tárolásának megoldása. A széles körben elterjedt nézetekkel és félelmekkel ellentétben ma már léteznek az ehhez szükséges megfelelő technológiák és kidolgoztak néhány lehetséges módszert a végleges tárolásra. Nemcsak a radioaktív hulladékok veszélyesek. Az iparban keletkezik sok más veszélyes hulladék is. A radioaktív hulladék egyik sajátossága, hogy lényegesen kevesebb keletkezik belőle más ipari hulladékokhoz képest, mivel a kis mennyiségű urániumban lévő nagy energiakészletet használjuk fel. (Azonos teljesítményű atomerőmű és széntüzelésű erőmű összehasonlítása esetén pl. megközelítőleg négy nagyságrend - 10 000-szeres - a különbség.) A másik jellemző az a gondosság, amellyel kezelik és elzárják az élővilágtól. A nukleáris energetika négy évtizede alatt mindig nagy biztonsággal kezelték a hulladékokat, rendkívüli események nem voltak. Az atomenergia különböző felhasználásai során keletkező hulladék mennyisége olyan kevés, hogy a sűrített elhelyezés jól és elfogadható költséggel megoldható. A nagy aktivitású hulladékokat üvegbe ágyazzák, a kis és közepes aktivitásúakat tömörítik és bitumenbe, vagy betonba öntik. Ezután a megkötött hulladékot még további védő fémburkolattal látják el. Az így előkészített hulladékot stabil, jól záró kőzetekben a fold mélyén lehet veszélytelenül tárolni. A radioaktív hulladék tárolásánál a kitűzött cél az, hogy az egyszer lezárt tárolók további ellenőrzésére és karbantartására ne legyen szükség. A radioaktivitás természetéből adódóan a radioaktív hulladékok lassan átváltoznak közönséges, többnyire veszélytelen hulladékká, ellentétben sok más veszélyes ipari hulladékkal, amelyek az idő múltával sem veszítenek ártalmasságukból. A viszonylag nagyobb mennyiségű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok sugárzása mintegy 300 év alatt a befogadó kőzet sugárzási szintjére csökken. A keletkező hulladék kb. huszadrészét teszi ki a nagy aktivitású hulladék. Ennek sugárzása 500 év után már nem jelentős, 3000 év után pedig nem haladja meg a természetes uránércét. Ebből következik, hogy a tárolókat mintegy 500-1000 év karbantartás nélküli fennmaradásra kell tervezni. (Folytatjuk) (Folytatás az 1. oldalról.) A konferencia lebonyolításáról kérésünkre a rendezvény főszervezői közül Kiss István és Borbély Sándor gépészmérnökök tájékoztatnak az eseményekről. A konferencia előadásainak részletes ismertetése igen terjedelmes lenne, ezért ehelyett csak egy-egy érdekesebb előadást, illetve több hasonló előadás tartalmát említjük meg. Az előadások teljes anyaga IAEA Specialists’ Meeting on „Training Simulators for Safe Operation in Nuclear Power Plants” címmel megtalálható a PAV könyvtárában. Az előadások színvonala jól tükrözte az egyes országok szimulátoros múltját, illetve az adott ország gazdasági fejlettségét. A fejlett országokra az a jellemző, hogy igen nagy teljesítményű számítógépeket használnak, így lehetőségük van a kifinomult, részletes modellek használatára. Ezzel szemben a kevésbé fejlett országok - elsősorban az anyagi gondok miatt - csak kis kapacitású gépekkel rendelkeznek és a modellek a rendelkezésre álló gépi kapacitásokhoz igazodnak. Világszerte az egyik figyelemre méltó, érdekes törekvés, hogy a teljes körű részletes szimulátorok mellett megjelennek az úgynevezett funkcionális részszimulátorok. Ezeknek többféle típusa is létezik. Az egyik német előadás, olyan funkcionális részszimulátort mutatott be, amely valós blokkvezénylői' pultokkal, panelekkel rendelkezett, de a szimuláció teijedelme, és ennek megfelelően a vezénylői felület csak egy részterületre terjedt ki. Az egyik francia előadás, olyan gőzfejlesztő csőtöréses üzemzavari szituációk vizsgálatára alkalmas funkcionális részszimulátort mutatott be, amely nem rendelkezik valós vezénylői elemekkel. Grafikus képernyőn jelennek meg a vezénylői információk és a kezelőszervek (pl. a kapcsolók), valamint az üzemzavarok, illetve egyéb funkciók. Ezek közül a kiválasztás és működtetés egérrel történik. A funkcionális részszimulátoroknak ez a változata az általános előnyökön túl (olcsóbb, könnyebben kezelhető, áttekinthetőbb, mint a teljes körű részletes szimulátor) azzal az előnnyel is rendelkezik, hogy igen kis helyet foglal el, (egy asztalon elfér) bárhova elszállítható. Kezelése olyan egyszerű, hogy a blokkvezénylői személyzet instruktor nélkül önállóan használhatja. Ez a szimulátor alkalmas arra, hogy egy tématerületet - nevezetesen különböző üzemzavarokkal kiegészített gőzfejlesztő csőtöréses üzemzavari szituációkat - a személyzet önállóan, minden részletre kiterjedően, nagyon hatékonyan elsajátítson. A további szimulátorfajták, amelyek a jövőben várhatóan nagyobb teret kapnak, az úgynevezett kompakt szimulátorok, illetve az engineering szimulátorok. Mindkettő közös jellemzője, hogy a szimuláció terjedelme teljes körűnek nevezhető, nagy teljesítményű számítógépeket és részletes, kifinomult modelleket használnak fel, de vezénylői pultokat, paneleket egyáltalán nem, vagy csak igen leegyszerűsített módon tartalmaznak. Az előbbi típusú szimulátorokat elsősorban oktatási célokra, míg az utóbbiakat általában kutatási, tervezési célokra használják. Több előadás foglalkozott a szimulátoron folyó képzésekkel, a szimulátoros gyakorlatok ellenőrzésével, azok kiértékelésével, a kiértékelések módszereivel. Ezek közül figyelemre méltó volt az az előadás, amelyik kiemelte az instruktorok szerepét, hangsúlyozta, hogy a legjobb szimulátor is csak egy oktatási „segédeszköz”, a legjobb szimulációs programok sem helyettesíthetik a jól felkészült, igen jó szakmai és pedagógiai képességű instruktorokat. Az egész előadás arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőművi szakemberképzésnek EMBER központúnak kell lennie. Tehát nagy figyelmet kell fordítani az instruktorokra, illetve a szimulátoros képzésben részt vevő erőművi operatív személyzetre. Annál is inkább érdemel ez nagyobb figyelmet, mert sok esetben a képzés pedagógiai vonatkozásai nem járnak külön anyagi kiadásokkal. A hatékony képzés nem minden esetben követel drága technikai eszközöket. Hasonlóan több előadás foglalkozott a meglévő, hosszabb-rövidebb ideje üzemelő szimulátorok fejlesztésével, hűségének fokozásával. Valamennyi előadás hangsúlyozta ezen tevékenység fontosságát. Minden szimulátorüzemeltetőnek feladata kell legyen, hogy a valós blokkokon végrehajtott módosítások mielőbb jelenjenek meg a szimulátoron is. A gyakorlatokon feltárt hibák, hiányosságok mielőbb kerüljenek javításra, pótlásra. Egyes előadók hangsúlyozták az instruktort rendszerek fejlesztésének szükségességét. Egy jó instruktort rendszer lehetővé teszi, hogy a gyakorlatok alatt az instruktor a figyelmét nagyobb részben fordíthatja az operátorokra, illetve azok tevékenységére. Ez azért lehetséges, mert az instruktori rendszer kezelése nagyon egyszerű és egy-egy beavatkozás csak rövid időt igényel. Ezek a rendszerek már a szimulátoros gyakorlatok kiértékeléséhez több-kevesebb objektív segédeszközöket és módszereket is nyújtanak. Szimulátoros bemutató A konferencián megrendezett szimulátoros bemutatót az tette lehetővé, hogy az erőművi szimulátoros területen használt nagy teljesítményű számítógépek hordozhatóvá váltak. (Méretük és súlyuk kicsi, így nem okoz különösebb gondot akár a kontinensek közötti szállításuk sem.) A konferencián az alábbi szimulátorokat, illetve fejlesztőeszközöket mutatták be:- Szovjet megrendelésre a KFKI által készített kompakt szimulátor. Ennek a szimulátornak a főbb jellemzői: ❖ a képernyőkön kívül tartalmaz egy egyszerűsített vezénylői panelt is, ❖ a blokkszámítógépi funciók is szimuláltak.- Az 1300 MW-os francia blokkokhoz kifejlesztett, gőzfejlesztő csőtöréses üzemzavari szituációk szimulálására alkalmas funkcionális részszimulátor. Ennek a szimulátornak a főbb jellemzői: ❖ a vezénylői információk megjelenítésére csak két darab grafikus képernyő szolgál, ❖ igen részletes zónamodellek és kétfázisú csővezetékhálózatszámító modellel rendelkezik, ❖ két darab nagy teljesítményű PC körül az egyik a szimulációs programokat oldja meg, míg a másik a gyönyörű grafikus ábrákat „varázsolja” a képernyőire, ❖ valós idejű szimulációt tesz lehetővé, ❖ egyszerre egy, kettő, illetve három csőtörést vizsgálhat, minden szóba jöhető kiegészítő üzemzavarral, pl. tápvízszivattyú meghibásodással, feszültségkieséssel stb.- ARTIST fantázianevű program, amelyet UNIX operációs rendszeren „C” nyelven, és „XWindow” környezetben írtak, illetve futtatnak. Azon túl, hogy ez az eszköz egyben elláthatja egy teljes körű szimulátor instruktori rendszerének valamennyi funkcióját, hatékonyan alkalmazható a szimulátor programrendszerének fejlesztése során. A bemutatott eszköz egyik része annak a hét elemből felépülő szoftverrendszernek, amelyet a csehszlovák temelini erőművi képzési rendszerhez, szimulátorhoz a csehszlovák fél megvásárolt, pontosabban egy USACsehszlovák kooperációban létesülő képzési rendszerről, szimulátorról van szó.- IBM PC/AT 386-os gépen megvalósított, WER-100 MW- os erőművekre kidolgozott szovjet funkcionális részszimulátor. A PAV szimulátorközpontjának bemutatása A konferencia rendezői egy külön napot szántak a PAV szimulátorközpontjának megtekintésére. Ez valójában azért igényelt egy egész napot, mert ebbe bele kell érteni az utazásra és az étkezésre szánt időt is. A konferencia résztvevői ténylegesen két és fél órát töltöttek az erőmű területén. Ez idő alatt bemutattuk: a teljes körű, részletes szimulátort, az alapelvi szimulátort, az önálló fejlesztésű tartalékvezénylői szimulátoros képzési lehetőségeinket, az erőműről, illetve az oktatási központról készült videofelvételeket. A látogatók közelebbről is megismerkedhettek a PAV szimulátorközpontjában folyó képzési és a szimulátoros gyakorlatokat kiértékelő tevékenységgel, mert egy bemutató foglalkozást végigkövethettek. Részletesen ismertettük a szimulátoros képzési programjainkat, azok tartalmát, összeállításuk szempontjait és módjait. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nyitotta meg a norvég környezetvédelmi szimpóziumot. A legsürgetőbb leendők közé tartozik - mondta többek között-egy korszerű, az európai környezetvédelmi jogrendszerrel konform környezetvédelmi törvény kidolgozása. Ez várhatóan ez év végére befejeződik. Emellett nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a magyar gazdaság és társadalom működését szabályozó alaptörvényekbe adekvát módon integrálódjanak a környezeti aspektusok. A magyar környezetvédelemről olvashatunk a harmadik oldalon. Elhangzott előadások témakörei:- a szimulátorokkal kapcsolatos általános ismertetés,- a szimulátoron végzett gyakorlatok értékelése, a résztvevők vizsgáztatása,- a kiképző, illetve szimulátorközpontok gyakorlati tapasztalatai,- szimulátoros képzési programok tervezése és gyakorlata,- a személyi számítógépes szimuláció és ezek használata a tréningek során,- szimulátor szoftverek,- szimulátorok létesítése és a meglévők fejlesztése. Az 1991. évi főjavítások végrehajtása A főjavításokat 1991-ben az eredmények, problémák összetettsége jellemezte. A különböző karbantartó szervezetek a kijelölt feladatokat - a felmerülő jelentősebb problémák ellenére - megfelelő minőségben végrehajtották. A főjavítások sorrendje:- 4. blokk 03.22.-04.28. 37 nap-1. blokk 05.02.-07.15. teljes zónaátrakás, 74 nap-3. blokk 07.16.-08.29. 45 nap- 2. blokk 08.18.-09.21.34 nap. A fontosabb tevékenységek: 1. blokk - kijelölt dízel gépegységek 10 éves főjavítása- a kijelölt FET-ekhez grafittömítés beépítése- a reaktor teljes anyagvizsgálata- biztonsági hűtővíztartály megerősítése- turbina kisnyomású részek cseréje- GF-ek örvényáramos vizsgálata (1. GF-nél 1 db cső dugózása). 2. blokk - MOVATS-program keretében elvégzett mérések (szelepszárterhelés, nyitási-zárási idő, áramfelvétel)- VELAN-csere KSB típusúra (térfogatkompenzátor befecskendező szelepei)- GF-ek örvényáramos vizsgálata (4. GF-nél 8 db cső dugózása)- RX07 tartály cseréje- 3. turbina alsó átömlővezetékébe könyökszeparátor beépítése- 4. turbina NNY-rész revíziója, rekonstrukciója- 1 db szeparátor cseréje a 4. turbinánál- INTERSIGM A-szelepek cseréje a táptartálynál, az 5 bar-os és 7 bar-os gőzrendszernél. 3. blokk - SIPPING-vizsgálat a reaktor kazettáinak inhermetikusság ellenőrzésére (3 db kazettát találtak, melyeket cserélni kellett)- GF-ek örvényáramos vizsgálata- 5. turbina KNY részeinél az endoszkópozás során feltárt hibák javítása- 6. turbina NNY részének revíziója, a forgórész javítása külső vállalatnál- szeparátorok csöveinek cseréje falvékonyodás miatt- biztonsági hűtővíztartály-megerősítés- INTERSIGMA-szelepek beépítése a táptartálynál, az 5 bar-os és 7 bar-os gőzrendszernél. 4. blokk - GF hőátadó csövek mosatási programja (okta-decil-amilát-os kezelés meghatározott hőmérsékleten- GF-ek örvényáramos vizsgálata- endoszkópos vizsgálat a 7. turbina nagynyomású (NNY) és kisnyomású (KNY) részein- endoszkópos vizsgálat a 8. turbina NNY részén- könyökszeparátor beépítése a 8. turbina alsó átömlővezetékébe- biztonsági hűtővíztartály-megerősítés (02VXVW12)- B & R biztonsági szelepek beépítése- RL08 mérőperemek cseréje. Az összes blokkon elvégeztük a kijelölt rendszerek ill. berendezések anyagvizsgálatait, szerkezeti vizsgálatait, nyomáspróbáit. Jelentős munkaként jelentkezett a csőtartózások megfelelő minőségű javítása ill. előkészítése a hatósági ellenőrzésre. A főjavítások összidőtartama 190 nap volt a tervezett 165 nappal szemben. A csúszások a következő problémák miatt keletkeztek: 1. blokk -jelentős késést okozott a turbina karbantartásában a KNY-részek rekonstrukciója során jelentkező méret-, ill. helyzethibák kiküszöbölése- a csővezetéki vizsgálatok (szerkezeti vizsgálat, nyomáspróba) elhúzódása- a 1OYA0OP1O5 mérés előtti hollander tömörtelensége miatti ÜVI. működés 3. blokk - a visszaindulás alatt az „Y” dízel főtengelyének törése miatt felfüggesztettük a visszaindulási programot, a GANZ-nál történő javítás után lehetett újból megkezdeni a blokkindítást 4. blokk - a visszaindulás alatt le kellett hűteni a blokkot a 4. GF primer kollektor Ni gyűrűjének sérülése miatt, a Ni gyűrű cseréje után lehetett megkezdeni a felfutást ismételten. A fenti nehézségek az 1. és 3. blokkon okoztak jelentős csúszást a programhoz képest, azonban ezeket a lehetőségekhez mérten megfelelő minőségben oldottuk meg a felelős karbantartó csoportok révén. A felmerült hibák tapasztalatai alapján foglalkoztunk a karbantartó csoportok rendelkezésre állása, a hibaelhárítás megszervezése és általában a munkaszervezés hatékonysága fejlesztésével. M indent összevetve elmondható, hogy ajelentős mértékű csúszások ellenére a blokkok karbantartását megfelelő minőségben hajtottuk végre a biztonságos üzemeltetés és a rendelkezésre állás szempontjából. ZSOLDOS FERENC
