Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
ATOMERŐMŰ 3 Hírek az MVMT-ről Információk az MVMT-átalakítás előkészületeiről Az MVMT Átalakulási Tanács 1991. szeptember 9-ig már három ülést tartott, ahol az átalakulást előkészítő bizottságok anyagai kerültek napirendre:- A társasági rendszer kialakításával foglalkozó munkabizottság beteijesztette javaslatát a létrehozandó vállalati szintű részvénytársaságokra vonatkozóan. A javaslat szerint 6 áramszolgáltató és 8 erőművi részvénytársaságot hoznak majd létre. Az áramszolgáltató vállalatok mindegyike részvénytársasággá alakul, területi átcsoportosításokra nem kerül sor. Az erőművállalatok területén viszont indokoltnak tartották, hogy a területi elven, a tüzelőanyag azonosságán és a jövőkép alapján néhány erőművállalat összevonására tegyenek javaslatot. Az elkészült erőmű-összevonási koncepció alapján az MVMT vezérigazgatója kezdeményezi a Borsodi Hőerőmű Vállalatnak a Tiszai Hőerőmű Vállalatba történő beolvasztását, az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat és a Tatabányai Hőerőmű Vállalat összevonásával a Vértesvidéki Hőerőmű Vállalat, valamint az Ajkai Hőerőmű Vállalat és a November 7. Hőerőmű Vállalat összevonásával a Bakonyvidéki Hőerőmű Vállalat létrehozását. A vállalat-összevonásokat 1991. november 1-jei határidővel, még a társasággá alakulás előtt kívánják végrehajtani. Szeptember 12-én e tárgyban az érintett vállalatok vezetőit tájékoztatták és Schwardy Miklós, a TEV vezérigazgatója, Bércy Pálné, az AHV igazgatója, továbbá Harasta Sándor, a THV igazgatója vezérigazgatói biztosként megbízást kapott az összevonások előkészítésére.- Az egyedi vállalatok átalakítását előkészítő bizottság javaslata alapján az MVMT vezérigazgatója kezdeményezi a VITÉV Vállalat megszüntetését és állóeszközeinek értékesítését, ugyanakkor Scheiber Zoltánt, a VITÉV igazgatóját 1991. szeptember 16-i hatállyal munkaköréből felmentette. A vállalat élére vezérigazgatói biztosként Szili Ferenc MVMT-főosztályvezetőt bízták meg a vállalat megszüntetésével kapcsolatos teendők lebonyolítására.- A konszern központi funkcióit és szervezetét kidolgozó munkabizottságjavaslata alapján a későbbiekben kerül sor a konszernközpont belső szervezeti struktúrájának kialakítására. * A magyar villamosenergia-rendszer UCPTE-hez való csatlakozása A kormány energiapolitikájának és az MVMT hosszú távú elképzeléseinek fontos része a nyugat-európai UCPTE villamosenergia-rendszeregyesüléshez való csatlakozásunk. 1990-ben az MVMT írásban bejelentette előzetes csatlakozási szándékát. Az Európai Beruházási Bank kölcsönének felhasználásával készítendő megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére nemzetközi tendert írtak ki, amelyet az osztrák VERBUNDPLAN tervezőintézet nyert el. A tanulmány kidolgozásába magyar szakembereket is bevonnak. Jelenleg az első fázis készítése folyik, amelynek október közepére kell készen lennie. A teljes tanulmány elkészítési határideje a jövő év eleje. * Megbeszélés a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) képviselőivel Az IEA szakértői delegációja 1991. június 25.-július 4. között tartózkodott Magyarországon és a kapott tájékoztatás alapján augusztusban elkészítette jelentésének első tervezetét „Energiapolitika Magyarországon” címmel. Az IEA működési szabályainak megfelelően a jelentést - véglegesítés előtt - egyeztetni kell az érdekelt intézményekkel, vállalatokkal. Ezen egyeztető tárgyalásokra került sor 1991. szeptember 18-20. között, Budapesten. Az MVMT véleményét, a jelentéstervezetben szükségesnek ítélt változtatásokat dr. Járosi Márton vezérigazgató-helyettes ismertette az IEA képviselőivel. A tájékoztatás átfogta a villamosenergia-import gazdálkodásnak, a széntüzelésű erőművek tüzelőanyag-ellátásának a problémakörét, valamint kiterjedt az MVMT szervezeti és tulajdonosi rendjének áttekintéséért tett és tervezett intézkedések ismertetésére. * Az MVMT kommunikációs tevékenysége A Magyar Villamos Művek Tröszt tájékoztatási feladatainak, sajtókapcsolatainak, reklám- és propagandatevékenységének egységes irányításához szükséges szervezeti keretek megteremtése céljából PR (Public Relations) Iroda jött létre. Az iroda fő feladata a szervezeten belüli és kívüli kommunikáció, de tevékenységi körébe tartozik az MVMT Közleményeinek, valamint más sajtótermékeinek gondozása és kiadása is. Az iroda működése során szoros kapcsolatot fog fenntartani a vállalatokkal. * Változások az MVMT FB-ben Dr. Hajzl József vezérigazgatói és dr. Járosi Márton általános és fejlesztési vezérigazgató-helyettesi kinevezése következtében az IKM az MVMT Felügyelő Bizottságba helyettük Laki Árpádot és Résch Pált javasolta. Ugyanakkor másik változást is kezdeményezett az IKM, Wortmann György helyett Künsztler Bélát kérte fel. Elnök: 1. Dr. Büki Gergely, egyetemi tanár, dékánhelyettes, Budapesti Műszaki Egyetem Hő- és Rendszertechnikai Intézet Tagok: 2. Dr. Fáy Gyula, Magyar Hitel Bank, ny. vezérigazgató-helyettes 3. Laki Árpád, ny. közgazdász DRT-HUNGARY 4. Nagy Zoltán, gépészmérnök, az ERBE ny. főmérnöke 5. Linder István, oki. gépészmérnök, a TRANSELEKTRO kereskedelmi igazgatója, főosztályvezető 6. Dobozi György, gépészmérnök, az Energiagazdálkodási Intézet főosztályvezetője 7. Résch Pál, villamosmérnök, az MVMT ny. igazgatóhelyettese 8. Dr. Erdősi Pál, gépészmérnök. Ipargazdasági Intézet, ny. tanácsadó 9. Dr. Szatmáry Zoltán, fizikus, a KFKI főigazgató-helyettese 10. Dr. Laborczi András, ny. jogtanácsos 11. Künsztler Béla, az IKM energiapolitikai főosztályvezető-helyettese 12. A tröszt érdekképviseleti szervezeteinek képviselője: dr. Szegő Andrea Személyi hírek Dr. Halzl József vezérigazgató úr megállapodott a nevezettekkel, hogy kérésükre Bércy Pálnét, az Ajkai Hőerőmű Vállalat igazgatói munkaköréből 1991. november 1-jei hatállyal, Pónya Józsefet, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatói munkaköréből 1991. december 1- jei hatállyal nyugállományba vonulásukra való tekintettel; * Harasta Sándort, a Tatabányai Hőerőmű Vállalat igazgatói munkaköréből 1991. december 1-jei hatállyal, dr. Pataky Gézát, a Budapesti Hőerőmű Vállalat vezérigazgatói munkaköréből 1991. december 1- jei hatállyal, korengedményes nyugdíjaztatásukra való tekintettel felmenti. Néhány jellemző adat hazánk környezeti állapotáról Részlet a Norvég Környezetvédelmi Szimpózium megnyitóján, szeptember 26-án Budapesten, dr. Pomázi István osztályvezető' (Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium) részéről elhangzott előadásból Az ország területének több mint 11%-án a levegő súlyosan szennyezett, itt él a népesség közel 45%-a. A légszennyezésből eredő károk évente a becslések szerint 15-20 milliárd forint között vannak. Nagyvárosainkban és a fő közlekedési utak mentén elhelyezkedő településeken a levegő minősége sokszor kritikus értékeket ér el. Ennek okai elsősorban az elavult gépkocsiállományra (9-10 éves átlagéletkor), a kétütemű gépkocsik magas arányára, a magas kén- és ólomtartalmú üzemanyagok használatára vezethetők viszsza. Súlyos probléma a talajvizek általános elszennyezése, amelyért elsősorban a mezőgazdaságban helytelenül alkalmazott műtrágya és növényvédő szer, másodsorban pedig a kommunális és ipari szennyvizek nem kielégítő tisztítása a felelős. Az ország legfontosabb természeti erőforrásának, a termőföldnek a degradációja is jelentős a helytelen agrotechnika és az ökológiai adottságokat figyelmen kívül hagyó termelés következtében. A víz- és a szélerózió mellett számottevő gondot jelent a talajok savasodása és szikesedése. Jelentős gond a veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása, a kommunális hulladékok megfelelő elhelyezése. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a környezet állapota gátolja a gazdaság fejlődését, csökkenti az ország nemzetközi versenyképességét. A központosított gazdaság lebomlása, a piacgazdaságba való átmenet kezdeti lépéseivel járó konfliktusok, a keleti piacok sokkszerű összeomlása (60%-kal csökkent), az átalakulást kísérő szociális problémák (szegénység, munkanélküliség) kezelésének kényszere nem kedveznek a hosszú távú stratégiai gondolkodásnak. A magyar környezetpolitika formálóinak az átmenet nehézségei közepette súlyos kihívásokkal kell szembenéznie.- Csökkenő bruttó hazai termék (1990-ben 5,5%) és ipari termelés (15-20%) mellett forrásokat kell teremteni a felhalmozódott szennyezések felszámolására és a környezettel harmonikus gazdaságszerkezet kialakítására.- Történelmi esély van a környezeti aspektusok integrálására a gazdasági szerkezetváltás folyamatába, ugyanakkor nyomasztó adósságállomány (1 főre itt a legmagasabb a kelet-európai régióban).- A napi szociális gondok mellett nincs erős társadalmi nyomás a környezetvédelem érdekében.- A tulajdonviszonyok átrendeződésével, a privatizációval összefüggő környezeti problémák rendezése, a környezeti felelősség tisztázása.- Közép- és hosszú távú alkalmazkodás kialakítása az Európai Közösségek 1992 után kialakuló egységes piacának környezeti követelményeihez, amely közvetlenül hatással van a magyar gazdaság versenyképességére. A magyar kormány rövid- és középtávú környezetvédelmi intézkedési tervében megfogalmazza a legfontosabb tennivalókat az elkövetkező három-négy évre. Általában a fő irány a környezeti aspektusok integrálása a gazdasági szerkezetváltás és tulajdonosváltás folyamatába. Ennek első lépéseként meg kell teremteni a környezetvédelem világos jogi és közgazdasági szabályozórendszerét. Ennek érdekében új környezetvédelmi törvényre van szükség (az előzőt 1976-ban alkották és elavult), amely lefekteti az állam, a piac és a civil társadalom felelősségét és feladatait. Az új környezetvédelmi törvény ez év végén kerül a parlament elé. Ezzel egyidejűleg törekedni kell arra, hogy a környezeti aspektusok szerves elemként épüljenek be az átalakítással összefüggő gazdasági törvénykezési folyamatokba (privatizációs törvény, földtörvény, koncessziós törvény stb.). A privatizációs folyamat térnyerése, a külföldi tőke bevonása, a vegyes vállalatok szaporodása sürgőssé teszi a környezeti auditing (meghallgatás - a szerk.) és a környezeti hatásvizsgálat bevezetését. A döntéshozatali folyamatokban jogi kereteket kell teremteni arra, hogy a társadalom közvetlenül vehessen részt a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. Biztosítani kell a környezetre vonatkozó információkhoz való szabad hozzájutást. A környezetvédelem közgazdasági szabályozórendszerének megfogalmazásában piaci ösztönzők alkalmazását tartjuk követendő útnak, „a szennyező fizet elv” következetes betartásával. A kormány előbb említett rövid- és középtávú környezetvédelmi intézkedési terve a következő alapokon nyugszik: a fontosság vagy sürgősség, a megelőzés elve, a területiség elve, a partnerség elve, a szennyező fizet elve, kooperatív nemzetközi összefogás elve. A legfontosabb prioritások? Az emberi egészség védelme, a természeti és épített környezet értékeinek megőrzése. A súlyosan szennyezett régiók környezeti problémáinak csökkentése, összefüggésben a gazdasági szerkezetátalakítással és a szociális problémák kezelésével. Elsőbbséget kell élveznie azon környezetvédelmi feladatok végrehajtásának, amelyek elmaradása közvetlenül a lakosság egészségi állapotát veszélyeztetik, akadályozzák a gazdasági átalakulást, a piacgazdaság kiépítését, a külföldi tőke befogadását és az idegenforgalom fejlődését. Az ország környezeti problémáinak zöme olyan, hogy megoldásukhoz sürgősen hozzá kell kezdeni, de eredményre sok esetben csak közép- és hosszabb távon lehet számítani. A következő évek legsürgetőbb feladatai az alábbiakban összegezhetők:- A környezeti stratégia és a kormányzati döntések megalapozásához alapvető jelentőségű az országos monitoringrendszer kiépítése, minőségi fejlesztése, továbbá egységes ágazatközi információs rendszer felállítása.- A közlekedés által okozott légszennyezés mértékét a nagyvárosokban és az agglomerációs térségekben 30-40%-kal csökkenteni kell (az ólmon kívül más nehézfémekre és az illékony szerves vegyületekre vonatkozóan is).- A vizek védelme terén elsődleges feladat a szennyezések csökkentése a nagytavak (Balaton, Velencei-tó és ivóvíztározók) vízgyűjtőin, a felszíni és felszín alatti vízbázisok hatásterületein.- A hulladékgazdálkodásban minél szélesebb körben alkalmazni kell a szelektív hulladékgyűjtést és növelni kell a hulladék-újrahasznosítás arányát. Az ipari termelés szerkezetének és technológiájának megváltoztatásával ösztönözni kell az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjedését.- A magyar mezőgazdaság fejlesztésében a minőségi követelményeket kell hangsúlyozni, ösztönözve a jó mezőgazdasági gyakorlat (GAP)” elterjedését, a szerves mezőgazdaság (biogazdálkodás) fejlődését. Az ismertetett problémák megoldására, a feladatok elvégzésére természetesen Magyarország nem rendelkezik elegendő forrással. Ezért különös érdek fűződik ahhoz, hogy megteremtsük a környezetvédelmi fejlesztésekben és beruházásokban a külföldi és hazai vállalkozók érdekeltségét. A környezetminőség érzékelhető javítása, a környezettel harmonikus gazdasági szerkezet kialakítása elképzelhetetlen a környezet védelmét szolgáló ipar (ökoipar) és üzleti élet nélkül. Magyarországon örvendetesen növekszik a vegyes vállalatok száma, ez idáig több mint nyolcezret jegyeztek be, nagyrészük (40-50%) kereskedelmi tevékenységet folytat. Remélhetőleg a vegyes vállalatok száma a környezetvédelmi berendezések gyártásában és a technológiatranszferben is növekedni fog a következő években és hosszabb távon jövedelmező üzletek születnek. Pályázati közlemények Dr. Halzl József vezérigazgató úr pályázatot írt ki:- Az Ajkai Hőerőmű Vállalat és az Inotai Hőerőmű Vállalat öszszevonásával létrejövő Bakonyvidéki Hőerőmű Vállalat igazgatói munkakörére. A pályázat beadási határideje: 1991. október 7. A munkakör betöltésének várható időpontja: 1991. november 1. • - A Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatói munkakörére. A pályázat beadási határideje: 1991. október 18. A munkakör betöltésének várható időpontja: 1991. december 1.- A Budapesti Hőerőmű Vállalat vezérigazgatói munkakörére. A pályázat beadási határideje: 1991. október 18. A munkakör betöltésének várható időpontja: 1991. december 1.- A Tatabányai Hőerőmű Vállalat és az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat összevonásával létrejövő Vértesvidéki Hőerőmű Vállalat igazgatói munkakörére. A pályázat beadási határideje: 1991. október 18. A munkakör betöltésének várható időpontja: 1991. december 1.- A Tröszt Központ közönségszolgálati (Public realitions) irodavezetői munkakör betöltésére. A pályázat beadási határideje: 1991. október 30. A munkakör betöltésének várható időpontja: 1991. december 1. A pályázati kiírások átvehetők az MVMT személyzeti és oktatási főosztályán Juhászáé Bártfai Ildikónál. Kongresszus - kitüntetés-átadással Trampus Péter a Technika Házában előadást tart Manapság ritka esemény, hogy egy kongresszuson a szakma nagy személyiségének kitüntetést adjanak át. Ez történt a X. Anyagvizsgáló Kongresszuson, amelyet Budapesten a Technika Házában tartottak október 7—11-ig. Dr. Réti Pál nyugalmazott professzornak, 80. születésnapja alkalmából, a roncsolásmentes anyagvizsgálat területén végzett több évtizedes munkásságáért, elismerő és köszönő szavak kíséretében Terplán Zénó professzor adta át a Gillemot Lászlóról elnevezett kitüntetést. Ez a szép mozzanat és az a történelmi visszatekintés, amellyel az anyagvizsgálók közössége munkáját és szervezetekbe tömörülését értékelték, bevezetése volt annak a kongresszusnak, amelyen külföldi és magyar előadók ismertették az anyagvizsgálat területén elért eredményeket és a tapasztalatokat, vázolva a fejlődés irányát is. Kiemelkedően színvonalas volt a szakma előtt is ismert Nichols, R. W. professzor (Egyesült Királyság) előadása az atomerőművek nyomástartó berendezései állapotellenőrzéseiről. „Napjainkban az atomerőművet üzemeltetők közössége egy rendkívüli kihívással áll szemben” - mondta dr. Trampus Péter, az anyagvizsgálati osztály vezetője előadásában. „Mindenekelőtt biztosítani kell a meglevő reaktorok biztonságos és megbízható üzemét, amivel a jövő reaktorainak alapját is megteremtik.” Az atomerőművek esetében elsőrendű fontosságú a biztonság és a megbízhatóság. Ezt elsősorban egy esetleges nukleáris baleset várható következményei indokolják, de természetesen nem elhanyagolható az a gazdasági kihatás sem, ami a nagyértékű berendezés termeléskiesésével együtt jár. Ismeretes, hogy a világban eddig bekövetkezett három nagy reaktorbaleset (Windscale, 1957, Three Mile Island 1978, Csernobil 1986) operátori mulasztás eredménye is volt. Ez a tény alátámasztja az emberi tényező, a mérnöki-fizikusi munka jelentőségét az atomerőmű üzemeltetésében és ennek megfelelően fontos feladatokat jelöl ki ezen a téren. Trampus dr. az atomerőmű biztonsága biztosításának egy objektívebb tényezőjével, a főberendezések anyagvizsgálatával foglalkozott. Vetített képes előadásában bemutatta az atomerőművi anyagvizsgálati tevékenység sajátosságait, az anyagvizsgálattal szemben támasztott követelményeket, a vizsgálatok eredményeit. A roncsolásmentes anyagvizsgálati eljárások széles skáláját alkalmazzuk. Az atomerőművi sajátosságok (sugárszint, a berendezések megközelíthetősége, a rendelkezésre álló idő rövidsége) adta korlátozások miatt, az eljárások alkalmazása távirányítású manipulátorok segítségével történik. A vizsgálatok megbízhatósága iránti fokozott igény miatt sajátos követelményrendszert írnak elő - jól követhető volt az az előadásban - a személyzettel, az adatgyűjtéssel, a kiértékeléssel és az adattárolással szemben. Az eddigi 24 reaktorév alatt elvégzett vizsgálatok eredményei alapján a paksi atomerőmű főberendezéseinek állapota kielégíti az érvényes hatósági előírásokat. Szöveg és fotó: (L)
