Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-09-01 / 9. szám

ATOMERŐMŰ

7

XI. Atom-kupa ökölvívóverseny

A legjobb paksi: Szabó Lóri

Pónya József adja át a díjat Szabó Lórántnak

köszönöm ked\es közönség a biztatást és a tapsol - mondja a döntő után Petrovics

...Mármint az ökölvívás szempontjából. Viszont az augusztusi szám költői kérdésére - miszerint Bognár vagy Kalocsai - a válasz: sajnos egyik sem. Ettől függetlenül, kis túlzással, majdnem házi döntővel ért véget az augusztus huszonkilencedikétől szeptember elsejéig tartó nemzetközi ökölvívóverseny, amely hagyományait illetően (nívós) Atomkupa néven szívódott be e sportág nemzetközi életébe.

Bár ez alkalommal, a tervezetthez képest, kevesebb nyelven kellett a technikai értekezleten tolmácsolni, no de ez cseppet sem kisebbíti a győztes csapat érdemeit. Tudniillik, mint az Balzsay Károly tájékoztatójából is kiderült, tizenegy nemzet kapott a versenykiírásból, s ebből csak négy volt jelen. így a szorítóba lépett csapatok: olasz válogatott, litván válogatott, litvániai Kaunas, románjából a temesvári BC és a kolozsvári Cluj Napoca, a hazai mezőnyből a Tatabányai BSC, Borsodi BSE, Újpesti TE, Vasas SC, Tájfun BC, Pécsi VSK, Kecskeméti SC, Petőfibányai BSE, Kiskunfélegyházi Honvéd SE, Nyíregyházi Kick BC valamint a Paksi SE... De ha még precízebb akarok lenni; ez összesen hetvenegy versenyzőt jelent.- A nemzetközi eseményen ha mindennap nem is, de a döntőn jelen voltam, ahol akarva-akaratlan megtiszteltetésben részesültem, minthogy a PSE (egykori) híressége, Erős Lajos profi ökölvívó mellett ültem, így szakkomentálással egybekötve szemlélhettem a szorítóban történteket.

A negyvennyolc kilogrammos súlycsoportban nem sok gond volt, hamar végeztek. Történt ugyanis, hogy Lakatos Pál (Vasas SC) egy szál egymaga, nem akadt ellenfele e széles világban. így a kezdés után nem sokkal, ő vehette át elsőnek elsőként a legnemesebb érmet.

Tulajdonképp ötvenegy kilogrammban sem volt időt ölőbb a helyzet, mindössze hárman indultak... No de döntőről lévén szó, így Kovács István (Vasas SE) - Isaszegi Róbert (Borsodi BSE) következett. Szegény Róbert, megint rossz napot fogott ki. Pedig, a valaha több sikert megélt versenyzőt úgy tiszteltem, tisztelem, mint például Magyar Istvánt. Nem titkolom, e sport nem áll hozzám oly közel,, de minden sportágban vannak személyiségek, akik kivívták maguknak az elismerést. Szememben ilyen Isaszegi Róbert. De ilyen lett döntőbeni ellenfele, a junior és felnőtt Európa-bajnok, háromszoros magyar bajnok Kovács István is, aki ezennel, szinte leiskolázta Isaszegit,.

Ötvennégy kilogrammban Barta Zsolt a Vasas SC versenyzője tette ugyanezt Chelaru Gábriellel, a koíozsváriak kitűnőségével. Milyen fura a sors iróniája! Épp a sportszerű kolozsvári fiút - aki az előző nap „engedte” az olasz Salvucciot idő után mérlegelni - őt nem kímélte most senki, egyhangú pontozással kapott ki.

Az ötvenhét kilogrammos súlycsoporttal végre paksi versenyző következett. Milyen jó volt, ekkor

még állt Bognár László zászlaja! Versenyzőnk óvatosan kezdett az olasz Quitadamo Luigi ellen, majd kiegyenlített percek következtek... A pontozóbírók szerint nem, mert végül 3:2 arányban az olasz fiút látták jobbnak.

Sebaj! Az ünnepi eredményhirdetés közepette már minden paksi a hatvan kilogrammosok súlycsoportjában melegítő Petrovics Jánosra tekingetett. Te mit tippelsz? - kérdeztem kissé szorongva Erős Lajost. Ő látnoki módon legyintve annyit mondott - Jani olyan szépen menetelt, hogy Király Attila (Borsodi BSE) már nem jelenthet semmi gondot. Igaza lett, mert a második menettől Petrovicsot fölénye, magabiztossága mindvégig vezette.

Kisváltósúlyban a Szili Zoltánt (PSE) verő Szűcs László (Borsodi BSE) következett, aki ha nehezen, de a litván Povilas fölött is győzedelmeskedett. Az ünnepi eredményhirdetés után szünet következett, amelyben megható dolog történt. Két közismert paksi ökölvívótól, Ledneczky Antaltól és Nagy Istvántól búcsúzott ünnepélyes hangulatban a szakosztály, a szaktekintélyek és a hazai szurkolók, akiknek emlékükben van még (s lesz) a két sportoló babérokat termő harca.

Ledneczky Antal és Nagy István tulajdonképp az első „pofontól” az utolsóig a PSE-nél volt, s gyarapították szorgalmasan az OB-n és különböző versenyeken a szakosztály pontjait... De sajnos ennyi a karrier és az öröm, ha az egészség megkopik, mert ebből eredően kellett a „ringből kiszállni”. A hálát és köszönetét szimbolizáló tárgyjutalmakat Hlavati József szakosztályelnök, Papp Gyula szakosztályvezető és Lazók Albert technikai vezető adta át... De nem lehetett sokáig érzelgősködni, mert e percek múltak, s közben jöttek a még harcolók.

Hatvanhét kilogramm. Szakmai berkekben ez a váltósúly - s ha igen, akkor az a PSE-s Szabó Lóránt! Az ASE sportcsarnokban a hangulat megint emelkedett. Nagy meccs lesz - mondta a szomszédom. Erős Lajos. Az ellenfél a kiskunfélegyházi Mizsei György, akiről Rimóczi (PSE) nem túl hízelgőt tudna mondani. Tudniillik Róbert, Mizsei „által” lett harmadik... De közben a szorítóban elkeseredett küzdelem folyt, s a találkozó vége előtt egy perccel... az a rengető jobbkezes - igen, talán az volt a pecsét Lóránt első helyezésére.

Nem volt még vége az örömnek, következett a hetvenegy kilogrammos súlycsoport, benne reménységünk Forgács Sándor, a tavalyi kupagyőztes. Ellenfele a Vasas SC színeiben öklöző Kozák András, aki Erős Lajos véleménye szerint, aránylag könnyedén jutott el a döntőig. De láttad volna az elődöntőben, mennyit dolgozott a kaunasi fiúval a Sanyi. Remélem az a győzelem bizalmat adott neki - mondta szimpátiával Lajos. Mi tagadás, Sándor most sem remegett.

Amolyan „adok-kapok” képe volt a mérkőzésnek, de a paksi versenyző magabiztossága, irányító szerepe mindvégig érzett.

Nagyon jó és szép mérkőzés volt - summázta a látottakat a közönség.

Hetvenöt kilogrammban a tavalyi kupagyőztes, a litván Kestutis lépett szorítóba, így ezentúl már nem is volt olyan örömteli dolga ellenfelének, a paksi Szakály Sándornak. Bár, a többnyire hátráló paksi versenyző a vége felé támadásra váltott, de számomra úgy tűnt, el is fáradt. Ha a Forgács Sándorék találkozójáról pozitív jelzőkben beszéltünk, akkor ezt a nyolcvanegy kilogrammosok súlycsoportjában, Kiss Zoltán (PSE), és Béres Zoltán (Vasas SC) összecsapásáról negatívban tehetjük. A dulakodással, fejeléssel tarkított mérkőzésből még egy perc volt, amikor Béres kétségbeesve nézett az órára: sok van-e még hátra? A rossz példa ragadós, így a közmondás. De valójában ugyanez történt a nehézsúlyúak csoportjában. A kecskeméti Kovács többször övön alul ütött, s a szenvedő pécsi Beck egy alkalommal össze is csuklott.

Még a félnehézsúlyúak eredményhirdetése tartott, de már Hart Péter (a paksi közönség kedvence) pofozta magát, így „hangolódott”. Ellenfele a litván Juskevicius Gitár, nem akárki... Nos, a szupernehézsúlyúak szólítására felállva tombolt a közönség. És milyen a népszerűség átka. Péterre úgy tűnt bénítólag hatott. Támadó litván, pontatlanul ütő paksi, de a közönség nem ezt akarta. Péter levegőkékítő ütései zúgtak, s a közönség minduntalan hajszolása hallatszott. Egy perc huszonöt másodperc volt, amikora litván fiúnak eleredet a vére. Vége! Nincs tovább - harsogta felállva Erős Lajos... Csak épp a bírók nem hallották. A találkozó vége előtt huszonöt másodperccel a hangulat a tetőfokára hágott, egy tiszta ütés következtében a litván versenyző megrogyott. És láss csodát közönség, mi a litván versenyzőtől arányban jobbnak láttuk - döntöttek emígyen a bírák. A nagyérdemű méltatlankodott...- Mintahogy az előző számban is említettem már, nekünk áz OB mellett az Atom-kupa a főversenyünk. A szereplésünkről ...? A csapat arany, az egyéni három arany, négy ezüst és három bron/ önmagáért beszél. Tizennégy versenyzőnkből hét(!) versenyző volt döntős. Úgy gondolom, ezzel mindenki elégedett lehet.- Talán ha egyénenként értékelné a versenyzőket.- Nos kezdem a pehelysúllyal. Juhász András a vb-bronzérmes Quitadamóval kezdett, amolyan „áldozatként”. András bár jó mérkőzést vívott, de be kell látnunk, az olasz fiúra még veszélytelen. Ó még fiatal ehhez a mezőnyhöz. Kalocsai Zoli eredménytelensége számomra nem meglepetés, mert a makacs láza miatt az utolsó pillanatig kétséges volt az indulása. Ő természetesen mindenáron indulni akart. így utólag látom, nem lett volna szabad engednem. Bognár László lépésről lépésre, egyre szebben dolgozott. Jól harcolt a döntőben is, taktikáját tudta érvényesíteni. Radu György harcosságában már többször gyönyörködhettünk. A közönség bizonyára

A XI. Nemzetközi Atom-kupa ökölvívó verseny egyéni végeredménye:

48 kg: 1. Lakatos Pál (Vasas SC).

51 kg: 1. Kovács István (Vasas SC), 2. Isaszegi Róbert (Borsodi BSE), 3. Melis Antonelle (Olaszország).

54 kg: 1. Barta Zsolt (Vasas SC), 2. Chelaru Gabriel (Cluj Napoca), 3. Misiunas Linas (Kaunas), Consoili Salvuccio (Olaszország).

57 kg: 1. Quitadamo Luigi (Olaszország), 2. Bognár László (Paksi SE), 3. Radu György (Paksi SE), Fehér Attila (Újpesti TE).

60 kg: 1. Petrovics János (Paksi SE), 2. Király Attila (Borsodi BSE), 3. Izotovas Valerijas (Litvánia), Rosu Adrian (Temesvári BC).

63,5 kg: 1. Szűcs László (Borsodi BSE), 2. Sarafudinovics Povilas (Litvánia), 3. Szili Zoltán (Paksi SE), Kocsis Zsolt (Kiskunfélegyházi Honvéd SE).

67 kg: 1. Szabó Lóránt (Paksi SE), 2. Mizsei György (Kiskunfélegyházi Honvéd SE, 3. Grad Vasile (Temesvári BC), Rimóczi Róbert (Paksi SE).

71 kg: 1. Forgács Sándor (Paksi SE), 2. Kozák András (Vasas SC), 3. Balevnaitis Status (Kaunas), Farkas László (Borsodi BSE).

75 kg: 1. Dziadaravicius Kestutis (Litvánia), 2. Szakály Sándor (Paksi SE), 3. Lakatos János (Borsodi BSE), Lakata György (Nyíregyházi KBC).

81 kg: 1. Béres Zoltán (Vasas SC), 2. Kiss Zoltán (Paksi SE), 2. Russo Tomasso (Olaszország), Ignátz Géza (Újpesti TE).

91 kg: 1. Kovács László (Kecskeméti SC), 2. Beck Jenő (Pécsi VSK), 3. Moldovan Florin (Temesvári BC).

+91 kg: 1. Juskevicius Gitár (Litvánia), 2. Hart Péter (Paksi SE), 3. Porubjánszky Béla (Borsodi BSE), Spinelli Francesco (Olaszország).

A csapatverseny végeredménye: 1. Paksi SE 30 pont, 2. Vasas SC 23 pont, 3. Borsodi BSE 14 pont.

A verseny támogatói által felajánlott kíilönd(jak: a legtechnikásabb versenyző Kovács István (Vasas SC), a legharcosabb versenyző Petrovics János (Paksi SE), a legeredményesebb paksi versenyző Szabó Lóránt, fair play-díj Chelaru Gabriel (Cluj Napoca), a legeredményesebb edző Balzsay Károly (Paksi SE), a legeredményesebb csapatvezető Lazók Albert (Paksi SE), a legeredményesebb külföldi csapat Litván válogatott.

A több napig tartó „ökölcsapásos” esemény után arra kértem Balzsay Károly vezető edzőt, hogy a paksiak szempontjából értékelje a látottakat.

(mégjobban) megkedvelte, elvégre egyéniben ő is dobogós lett.

Sztan Mihály a selejtezőben példaszerűen bokszolt a temesvári Nomeika ellen, de a középdöntőben az olasz fiú fölött ő sem tudott győzedelmeskedni.

Könnyűsúlyban Illés Pisti szintén kifogta. Vele a litváni Izotovas volt könyörtelen. Az utóbbi versenyzőnek is, csak még Petrovics János hiányzott... De el kell ismemi, hogy a litváni fiú személyében, Jani nagy nevű versenyzőtgyőzött le. Én úgy érzem, összteljesítménye alapján a különdijat megérdemelte.

Kisváltósúlyban Szili Zoltán az, aki a közönség szimpátiáját néha elveszíti. Nos, neki ez a stílusa. Koránál fogva nehéz már ezen változtatni. Ettől függetlenül ő mindenkivel nagy és jó mérkőzést tud vívni, még olyan klasszis öklözővei is, mint a borsodi Szűcs Laci.

Váltósúlyban Szabó Lóránt versenyformája a szakvezetést is elismerésre méltatta. Egyik ellenfele, a temesvári Vasile ott volt a malmöi EB-n, ahol dicséretesen szerepelt. Lóri itt az elődöntőben küzdö.tt meg vele, s mint tudjuk legyőzte. Ez nagy „skalp” a fiúnk számára.

Rimóczi Róbert az első pillanattól az utolsóig egyformán akart, s végül dobogós lett. Sajnos a kiskunfélegyházi Mizsei ellen nem tudta a sikert kivívni, de teljesítményével maximálisan elégedett vagyok még így is.

Nagyváltósúlyban Forgács Sándor. Őszintén örülök visszatérésének. Fokozatosan nőtt fel a feladatokhoz, mérkőzéseit lépésről lépésre hozta. Bár Sanyi még nem az az igazi éles és kemény, mint régi önmaga. Munkáján látszik a kihagyás, a súlyát is nehezen tudta hozni. Egyéni első helye mindenképp dicséretes.

Középsúly, Szakály Sándor... Nos bevallom őszintén, itt taktikáztunk. Kezdetben úgy akartuk, hogy Sanyi egy csoporttal lejjebb induljon. Később „ráéreztünk”, hogy ez a csoport nem olyan népes, könynyebb mezőny. Nem panaszkodhattunk, még a sorsolás is kedvezett. Azt, hogy a litván Kestutist

nem tudta legyőzni? Elvégre a litván fiú a tavalyi kupagyőztes. Már azt is eredménynek tartom, hogy Sanyi partiba tudott maradni. Remélem ez önbizalmat „csepegtet” a leikébe.

Félnehézsúlyban Kiss Zoltán még fiatal és éretlen. Tulajdonképp a magyar mezőny legfiatalabb tagja volt, a tizenkilenc évével. Döntőbeni ellenfele a Vasas színeiben öklöző Béres rutinos, érett versenyző, nem csoda tehát, hogy így alakult. Zoli két hónapja került még ide, ez volt az első itthoni nagy versenye. Izgult, s nyomasztotta a bizonyítás is. Második lett. Dicséretes igyekezet, fog ez mégjobban is menni.

Amit taktikai okokból „elvettünk” a középsúlynál, azt becsületből „visszaadtuk” a szupemehézsúlynál. Hart Pétert eredetileg a nehézsúlyban akartuk nevezni, de úgy ítéltük meg, hogy ez a csoport jobban illik neki. Most számára a keményebb versenyeztetés a cél, mert a vb-re nem lehet csak úgy „besunynyogni”. Itt tíz kilóval nehezebb, tőle erősebb ellenfelekkel lett megversenyeztetve. Az én szememben tulajdonképp a litván Gitárt is megverte... Méltányolom Péter akaratát és bízom benne.

Összeségében a csapat jó volt. Ezt elismerik talán azok is, akik nem mindig szimpatizálnak velünk.- Végezetül egy pár mondatban, ha szólna a továbbiakról.- Szeptember negyedikén indulnak válogatottjaink az edzőtáborba. Alig maradunk itthon egy páran. Tulajdonképp a tábor vége felé derül majd ki, hogy ki utazik a szeptember tizenhetedikétől huszonkettedikéig tartó berlini tornára... Gondolom Petrovicsnak és Szabónak „utazási jegye” lesz a tornára. Berlin után Eger! Micsoda menetelés lesz az október kettőtől ötödikéig tartó Dobó-emlékversenyig, amelynek után „lazításul” elkezdődik a csapatbajnoki.- Az olvasók nevében is gratulálok a kupa teljesítményért és további sok sikert!

G. Szabó Pál

A fotókat készítette: Lovas László, Gottvald Károly

A csapat nevében, ím itt az Atom-kupa - így Balzsay