Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-09-01 / 9. szám

6 ATOMERŐMŰ Beszéljünk róla A partnerkapcsolat A szerelemről egy időben di\;il volt írni, beszélni. Manapság mint­ha háttérbe szorult volna a téma. Pedig bármilyen nehéz is az élet, szerelem volt, van és lesz. - Hogy mikor kezdődik? A pár iránti vágy a serdülőkorban jelenik meg először. Ez az igény hozza létre a kamaszkori együttjárá­­sokat, csakhogy ezek a nemi vágyat általában nem elégítik ki. Ezért van az, hogy ebben a korban a szexuális vágyak inkább csak a képzelgésben öltenek testet. A párkapcsolat utáni vágy az ifjú­korban a legelevenebb. A nemi vágy és a pár utáni vágyódás rend­szerint már szorosan összefonódik, s nem elégíti ki sem az esetleges al­kalmi szexuális kapcsolat nélküli jó barátság egy másnem üvel (a fiata­lok között oly gyakran emlegetett, fiú és lány közötti barátság). A magányosságukat gyorsan Védett és fokozottan védett növényeink megszüntetni akaró felnőttekkel gyakran előfordul, hogy igyekeznek hamar eljutni az „ágyig”, töreked­nek minél előbb meghitt kapcsola­tot létrehozni. A szexuális együttlét azonban a kívánt összehangolódást legtöbbször nem hozza meg. De visszatérve magához a fiatalkori szerelemhez, azt gondolom, hogy a fiatalok között is akad csak szexen alapuló partnerkapcsolat, mégis leg­többjük számára a szexhez a szere­lem is hozzátartozik.- És vajon az érdekelteknek mi­lyen nehézségekkel kell szembe­nézniük ezzel kapcsolatban? Egy 16 éves diáklány szerint, szü­lei állandóan szimatolnak, tiltanak, szeretnék megóvni a vissza nem fordítható, életét helytelen irány­ban terelő bajoktól. Nem a diáksze­relem édes bódulatától kívánják tá­vol tartani, hanem az esetleges nemkívánt következménytől ret­tegnek. 24 lány: „Az első együttléttől ter­hes lettem. Fiúmmal jelentéktelen apróságon összevesztünk, s ő azon­nal otthagyott. Szörnyű idők követ­keztek, különösen az éjszakáim vol­tak elviselhetetlenek. Merőben új korszak kezdődött, miután meg­szüntették terhességemet. Nem­csak a fiúból, hanem az egész férfi­nemből, első elkeseredésemben pedig az egész emberiségből kiáb­rándultam. Feleslegesnek tartot­tam magamat, az öngyilkossággal foglalkoztam. A mélypont néhány napig tartott, aztán rádöbbentem, hogy a keservességeket ki lehet bír­ni, a nehézségeket le kell győzni.”- Létezik-e úgynevezett nagybe­tűs szerelem? 25 éves férfi: „Nem is tudom iga­zán, hisz a szerelmes ember a felle­gekben jár, a házasság realitás. A mindennapi közös öröm és talán közös gond megértő átélése a csalá­­d i boldogság záloga. Az viszont biz­tos, hogy bármennyire kívánatos is valakivel a szexuális kapcsolat, ha teljesen kielégítő is mindkét fél szá­mára, ez önmagában még nem sze­relem.” Tisztelt olvasóink talán mégis, ta­lán ha elvétve is, én hiszem, hogy lé­tezik az a mindent elsöprő igazi nagy szerelem. p p Sajnos még ma is gyakran találkozhatunk olyanokkal, akik hitetlenséggel vegyes csodálkozással veszik tudo­másul, hogy az erdők, mezők, mocsarak, vízpartok, vadregé­nyes sziklák egyes megkapóan szép, vagy kevésbé feltűnő nö­vényét természetvédelmi tör­vények védik. Leszakításuk, kertbe telepítésük, élőhelyeik megkárosítása törvénybe üt­köző cselekedet. Minden növény(állat)faj egyedi tulajdonságok hordo­zója. Az evolúció során kiala­kult genetikai kód a faj kihalá­sával megismételhetetlenné válik. A ma még csak szépsé­géért kedvelt virág holnap életmentő orvosság alapanya­gává válhat. A jelentéktelen­nek ható, megtűrt pázsitfű a holnap ellenálló gabonafajtá­jának kialakításában játszhat döntő szerepet. Hazánk vadon élő edényes flórájának (harasztok nyitva- és zárvatermők törzse) közel egyötöde - 396 faj (kisfajcso­port, illetve alfaj) - védett, eb­ből 31 fokozott védettséget él­vez. Moháink közül a ritka, veszélyeztetett tőzegmoha nemzetség - 19 faj - kapott vé­delmet. Mi indokolja ezt a vi­szonylag magas számot? A Kárpát-medence - elhe­lyezkedése folytán - több idő­járási hatás ütközőterülete. Nyugatról kiegyenlítettebb, csapadékos atlantikus hatás érvényesük Dél-délnyugat fe­lől szubmediterrán, míg Ke­let-északkeletről kontinentá­lis tényezők befolyásolják ha­zánk időjárását. Magas hegy­ségeink nincsenek, közelsé­gük azonban nyugaton épp­úgy, mint az ország északkele­ti részén érezteti hatását. A Dunántúli-középhegység és a Duna-Tisza közi homokvidék - sajátos felszíni és klimatikus viszonyaik miatt - több ende­mikus (bennszülött) faj kiala­kulásának kedvezett. Mind­ezen körülmények összessége változatos növénytakaró ki­alakulását segítette elő. Rég­múlt idők tanújaként, szélső­séges élőhelyeken több relik­­tum (maradvány) növényfaj maradhatott fenn mind a mai napig, sőt rokonsági körüktől elszakadva kialakulhattak úgynevezett reliktum-ende­­mizmusok is. Ezek flóránk legértékesebb tagjai. Napjainkban egyre több színvonalas kiadvány, elő­adás, film, újságcikk igyekszik megismertetni velünk a ter­mészet megannyi szépségét, csodáját. A fákat, virágokat éppúgy nemzeti kincsként kellene kezelnünk, mint kul­turális vívmányainkat, emlé­keinket. Ehhez - még nap­jainkban is - több törvényho­zó, gazdálkodó, oktatási intéz­mény gyökeres szemléletvál­tozására lenne szükség. A ma felelősséggel gondolkodó em­ber előtt nem lehet kétséges, hogy az emberiség jövőjének egyik záloga a környezet - és ezen belül a természet - óvá­sa, megbecsülése. FARKAS SÁNDOR Egészséges élet­mód az övé Megkerestem Volf Ernőt, a kerékpáros esemény főszerve­zőjét. Aki valamilyen formában sportol, ismeri Ernőt. Aki nem, annak elmondom, hogy Ernő a paksi tömeg- és szabadidősport motorja. Kevés olyan esemény van, melynek szervezésében, lebonyolításában ne venne részt. Sportember. Elsősorban kerékpározik és fut. De az is sportteljesítmény, mikor meg­mozgat jó néhány állóvizet egy ilyen esemény kapcsán és sok embert a rendezvényeken. Er­nő elmondta, nagyon jó a Paksi Nagydíj visszhangja. A ver­senyzők, a klubok dicsérik a kezdeményezést, a szervezést. A biztosító rendőrök nagyra ér­tékelik a versenyzők fegyelme­zettségét. A motoros rendőrök mesélték, hogy nagyon jól szó­rakoztak. Megemlítette, hogy a bírálatokat is szívesen fogad­ták, pl. frissítők problémáját, utak kiválasztását, elsősegély­ellátást, stb. Ezek a rutintalan­ságból fakadtak, legközelebb már nem fordulnak elő. Felvetettem a propaganda szegénységét. Igen, így volt - mondta. Mentségére szolgál­jon, bár időben megküldték a tájékoztatást az országos lapok­nak, de még a Turista Magazin - amelyben külön kerékpáros rovat van - sem volt hajlandó közölni. Ez eredendően a Bu­­dapestcentrikusság miatt van. Ha egy peremkerületi intéz­mény szervez egy sétát pl. a Hüvösvölgybe, az megjelenik a Népsportban, sőt a Képújság­ban is. Vidéken történhet akár­mi, legföljebb apró betűkkel és hátul közük az olvasóval. Jövő­re másképp csinálják - mondta Ernő. Több nyelven készítenek anyagot, melyet a hazai szpon­zorokon, valamint a külföldi kerékpáros egyesületeken ke­resztül igyekeznek amatőr bi­cikliseket Paksra hívni. Hagyo­mányt akarnak teremteni. Min­den év augusztusának utolsó hétvégéjén megrendezik a ta­lálkozót. Ha összejön a dolog, kibővítik más kerékpáros ren­dezvényekkel is. Ernő reméli, hogy a verseny pár év múlva lesz olyan rangos az amatőrök között, mint a Ge­­menc-kupa az igazolt verseny­zőknél. Elmondta még, hogy köszö­nettel tartozik a paksi rend­őröknek -, akik egy emberként, önzetlenül álltak az ügy mellé, felmérhetetlen segítséget nyújtva a lebonyolításban - to­vábbá a megyei közlekedésbiz­tonsági tanácsnak, a Vöröske­resztnek, a hőgyészi VISZ-nek, akik támogatták a rendezvényt, és természetesen az olasz csa­patnak, akik a díjak nagy részét felajánlották. Mi résztvevők pedig megkö­szönjük Ernőnek és lelkes csa­patának ezt a kitűnő kezdemé­nyezést, az igazán jó szórako­zást. Jövőre, augusztus végén feltétlenül ott leszünk. NAGY ISTVÁN A múlt századi születési anya­könyveket lapozgatva gyakran talál­kozunk az újszülött adatai között ezzel a megjegyzéssel: törvényte­len. A Paksrajellemző négy felekezet - katolikus, evangélikus, reformá­tus és zsidó - anyakönyvei közül a református egyházközség születési és halálozási anyakönyveit nem csak átlapoztam, hanem fel is dol­goztam egy demográfiai tanulmány keretében. Ez alapján tudom, hogy az egyházközségben 1861 és 1900 között 2111 gyermek született, és eb­ből 163 fö törvénytelen volt, ez a születések 7,72%-a. Mi lehet erre a magyarázat? Ebben az időszakban Paks mező­városi rangot visel, népes kereske­dői, kisiparosi és gazdálkodó csalá­dok lakják. Ezen családok szinte mindegyikében vannak cselédek, akik a környék településeiről - Si­­montomyától Kecskeméten át, Er­délyig -jöttek a városba munkát vál­lalni. Az anyakönyvi bejegyzések adatai szerint ezekből a cselédlá­nyokból lettek a lányanyák. Megdöbbentő a törvénytelen gyermekek halálozási statisztikája, ugyanis 52,76%-uk meghal, mielőtt betöltené a 13. életévét. Ennél még megdöbbentőbb a következő adat: az elhalálozott gyermekek 80,23%-a nem éli meg az egyéves korhatárt. továbbá 10,46%-uk meghal, mielőtt betöltené a 7. életévét. Vagyis 90,69°/o-a nem éli meg a 7. életévét. Miért emeltem ki ezeket az ada­tokat a feledés homályából? (Mel­lesleg ez a jelenség az 1940-es évek elejéig nyomon követhető.) Azért, mert egyre hangosabb a vi­ta az abortusz kérdésében, és ismét mások akarnak dönteni a nők he­lyett. Mondom: ismét, mert egyszer már döntöttek a női egyenjogúság­ról - a nőket meg sem kérdezve - amikora nőket felültették a Hoffer­­traktorokra, majd á városi építkezé­seknél maltert hordhattak, ám a fér­fiaknál jóval kevesebb bérért. Ideje lenne rábízni a nőre, hogy akar-e szülni, vagy nem. A kormánynak egy feladata len­ne: olyan életszínvonalat biztosíta­ni, amilyenben nem okoz nehézsé­get 2-3 gyermek felnevelése. A politikusoknak tömegbázisra lenne szükségük, az embereket a hasukon és zsebükön keresztül le­het a legjobban megfogni, ám ezt a lehetőséget nem kívánják kihasz­nálni. A könnyebbik utat választják: a leikükön keresztül próbálják a tö­meget megfogni. Szemforgatás ez, hiszen ezzel járulnak hozzá, hogy ismételten magas legyen a „tör­vénytelen” gyermekek elhalálozási száma.- BM -„Törvénytelen” Vállalkozók Dunakömlődön Faipari üzem a főút mellett Hónapok óta szorgos munká­nak lehetett tanúja az arra utazó. Munkagépek túrták a földet, em­berek tisztogatták a félkész vas­szerkezeteket, és persze ahogy ez ilyenkor lenni szokott, az embe­rekben felébredt a kíváncsiság, vajon mi épül itt? A kezdeti cse­kély információimra alapozva „A lakosság szolgálatában” címet szerettem volna adni írásomnak, de ez csak közvetve igaz. Hogy miért, erről kérdezzük az egyik tu­lajdonost a Forst Kft.-nél, Forster Györgyöt.- Magamról annyit, hogy 46 éves vagyok, és nagyon agilis, egy ilyen vállalkozás pont nekem va­ló. Na persze amit eddig itt elké­szítettünk arra egyedül nem let­tem volna képes, a terheket két fi­véremmel osztom meg, mind anyagi, mind pedig erkölcsi vo­natkozásban.- Honnan jött az ötlet, hogy egy ilyen jellegű vállalkozásba kezdjen a család?- Ausztriában voltunk egy sítú­rán két testvéremmel, ahol lehe­tőségünk nyílt - alkalmi vételben - venni egy gattert, ez a faipar egyik nélkülözhetetlen alapgépe. Hát ezt a gattert olyan olcsón kí­nálták, és olyan jó állapotban volt, hogy nem volt szívünk otthagyni. Ez így elmondva nem hosszú, de nekünk rengeteg időnk elment addig, amíg végre hazakerült. Utána ráértünk azon gondolkoz­ni, hogy mit kezdjünk ezzel a 3 millió értékű géppel. Kisüzemi termelés szóba se jöhetett, na nem azért mert mi olyan nagy ka­liberűnek tartjuk magunkat, ha­nem mert egy gépet bűn nem 100 százalékig kihasználni.- Köztudott, hogy nálunk még mindig nem egy leányálom kezdő vállalkozónak lenni, adminiszt­ratív és pénzügyi akadályokat kell legyőzniük, hogy volt ez a Forst Kft.-nél.- Nekünk talán az a szeren­csénk, hogy hárman vagyunk és ezek a terhek egyenlő mértékben megoszlottak. Mindhárman elad­tuk az autónkat és minden egyéb anyagi erőforrásunkat ide kon­centráltuk. Megvettünk a Paksi ÁG-tól egy területet, ennek a nagysága egy hektár. Megkezdődött a terepren­dezés, hogy a terület alkalmassá váljon építésre, és a cégbíróságon bejegyeztettük a Forst Kft.-t. Azóta már felépítettük azt a 620 négyzetméteres üzemcsarnokot, amelyben hamarosan megindít­hatjuk a termelést. Áll már Sl a 61 teherbírású daru is, amelyet a Paksi Építőipari Szövetkezettől vettünk meg siralmas állapotban. Ráment majd 100 liter rozsdama­rónk, több száz liter festék, a lé­nyegesebb pontokon megerősí­tettük, és így már van egy jó da­runk is. A bejáratnál áll egy faépü­let, ha kész lesz teljesen, az lesz az irodánk. Az eddigi számításaink szerint 4-5 millió forintot fektet­tünk ebbe a vállalkozásba, de szá­munkra ez az összeg semmikép­pen nem kidobott pénz. Először is, ha beindul a termelés, ez az üzem velünk együtt hét ember­nek biztosít munkahelyet, má­sodsorban pedig a magunk urai vagyunk. Abban az esetben, ha nem úgy jönnének össze a dol­gaink ahogy terveztük, az sem baj, mert nem szorít bennünket sem­miféle kölcsön.- Mi lesz a vállalkozás induló profilja, és milyen terveik van­nak a jövőre vonatkozóan ?- A termelés remélhetőleg pár hét múlva beindulhat, úgyhogy ez már a célegyenes. Kezdetben rönkfát dolgozunk fel deszkaáru­nak, lécnek, de tárgyalásokat foly­tatunk egy német vállalkozóval nyílászárók gyártásáról, ami ter­mészetesen egy újabb csarnok fel­építését tenné szükségessé. A né­met vállalkozó korszerű gépeket hozna az apportba, valamint kor­szerű technológiát. Mi pedig a munkaerőt, valamint az épületet biztosítanánk, de addig még hosz­­szú az út.- További sikeres munkát kí­vánok. p. péter

Next

/
Thumbnails
Contents