Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-08-01 / 8. szám

r- 4 ATOMERŐMŰ A sugárhatás egészségi kockázata (III., befejező rész) Nézzük ezután a 3. fő kérdést, mekkora veszélyt je­lent atomerőmű közelében élni? A probléma az elmúlt évek során jelentkezett, miután olyan tanulmányok jelentek meg, melyek az atomerőművek környékén élőknél magasabb rákhalálozást észleltek. Elsőként az USA-beli Pilgrin erőmű környékén található 22 település statisztikai adatait vizsgálták. A szerzők megállapították, hogy a 100 ezer főre normálisan előforduló 2-3 leukémiával szemben az előfordulás a duplája volt az 1978-83 időszak kö­zött. A hírre az USA nemzeti rákintézete felméré­seket végzett más atomerőművek környékén, de nem talált eltérést a rákhalálozásban. A Pilgrin erőmű vizsgálatainak adatait egyesek módszertani szempontok alapján kétségbe vonják, de figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az erő­műnek a 70-es években magasak voltak a radio­­nuklid-kibocsátási eredményei. Az USA legrosz­­szabb erőműveként tartották nyilván. Azóta a ki­bocsátási értékeket kb. V20-ára csökkentették. Mó­dosították a környezeti szabványokat is. Kiterjedt vizsgálatokat végeztek Angliában is. A Hinkley Point mellett működő erőmű 12,5 km-es sugarú körzetében 19 leukémiás ill. non-Hodgkin kóros beteget észleltek 1959 és 86 között. Ez az érték ma­gasabb a megyei és országos átlagnál is. A 19 be­tegből 14 megbetegedését 1959 és 1974 között re­gisztrálták. Ugyancsak az angliai Sellafield környé­kén is, ahol a leukémiák mellett a non-Hodgkin lymphomák is emelkedtek. Mindezen vizsgálatokat anélkül, hogy a jogosult­ságukat kétségbe vonnánk, csak számos tényező figyelembevételével szabad értékelni. Egyik probléma, hogy a természetes háttérsu­gárzás magasabb, mint az erőművek környékének plusz sugárterhelése (Pakson ez az érték 0,2-0,3 mikro Sv/év). A sellafieldi vizsgálat kapcsán felmerült annak gyanúja is, hogy az erőmű a tengervíz radioaktivi­tását emelve a tengeri halakat, kagylókat fogyasz­tóknál, ill. a tengervízben fiirdőzőknél nagyobb su­gárterhelést okoz, mely hozzájámlhat a magasabb mortalitáshoz. A szerzők ezt egy külön tanul­mányban vizsgálták és kizárták a lehetőséget. Érdekes vizsgálatokat végeztek a vírusok hatásá­ra vonatkozóan is. Legalább egy vírusról bizonyí­tott, hogy leukémiát okozhat. Feltételezik, hogy az atomerőmű-építés során a nagy területről érkező munkások az építkezés előtti viszonylag zártabb környezetbe behurcolják a vírust és a kevésbé el­lenállók kapják meg a betegséget. Alátámasztani látszik a teóriát az is, hogy emelkedett leukémiás mortalitást észleltek olyan nagy építkezések után is, ahol nagytömegű idegen fordult meg. A számos bizonytalanság ellenére a szakértők egyetértenek abban, ezt a kérdést még további nagy lélekszámú vizsgálattal tisztázni szükséges, abból a célból is, hogy a viszonylag kis létszámú adatokból adódó statisztikai eltérések ne okozza­nak értelmezési problémákat. Ilyen körülmények között fontosnak tartottuk, hogy szolgálatunk is képes legyen hasonló jellegű vizsgálatok végzésére. így a táppénzes eseteinket számítógépen rögzítjük. Jelenleg az elmúlt négy év adatai vannak gépen. Az ebből készített ráksta­tisztikánk alatta van az országos átlagnak. Termé­szetesen ebből még messzemenő következtetése­ket nem szabad levonni. Ezenkívül előrehaladott tárgyalások vannak fo­lyamatban, hogy az angliai módszertani elvekkel megegyező módon a későbbiekben lakossági vizs­gálatokat végezzünk. Végül pedig az OSSKI-val közösen cytogeneti­­kai vizsgálatokat folytatunk tavaly óta. Úgy gondolom, a tudomány jelenlegi állapota alapján el kell fogadni, hogy a nukleáris erőművek lakossági és munkahelyi rizikója alatta van, ill. nem magasabb egyéb ipari tevékenységeknél, ezt a véleményt azonban folyamatos kritikai szemlé­let kell hogy jellemezze, mely nemcsak ajót ismeri el, de időben jelzi azt is, ha valahol problémát ész­lel. DR. ÓTÓS MIKLÓS Ember és gép Látogatás a pszichológiai laboratóriumban Szolidan elegáns környezet, ügyes gépek, barátságos pszicho­lógus. Dr. Horváth Imre három éve van a vállalatnál, előtte kuta­tóintézetben dolgozott. Minden kérdés és kényszer nél­kül mondja, hogy szeret itt lenni, mert érdekes, izgalmas a munká­ja. Megtalálható benne az ergonó­mia, a szociológia, a diagnosztika, pszichológia stb. Akit felvesznek a vállalathoz, azt a „lélekbúvárok” is megvizs­gálják, jövendő munkakörének megfelelő mélységben, annak el­döntésére, hogy alkalmas-e a fel­adatra. Bizonyos munkakörökben évente kell részt venni a pszicho­lógiai vizsgálaton. Előfordul, hogy az orvos küldi hozzájuk azt a dolgozót, akinek tünetei lelki, emberi problémákra is utalnak. A pszichológus csak arra tud fe­lelni, amire a kérdés vonatkozik, de nem vállalhatja fel a döntést, a konfliktusok megoldását. A veze­tői döntéseket a vezetőnek kell meghoznia, a konfliktusokat a kollektíváknak kell feloldaniuk. A pszichológus az, aki segíteni tud abban, hogy a problémát megold­juk, a konfliktust feloldjuk mi ma­gunk. Az erőmű speciális helyzeté­nek is sok összetevője van. Hor­váth doktor, ismerkedve a terep­pel, ahol él és dolgozik, a hét munkanapjain arra is rájött, hogy itt az ember és gép kapcsolatán, a mindenütt jelen lévő munkahelyi konfliktusokon, a családi gondo­kon'kívül van még egy kérdéskör, aminek a feldolgozása akár nem­­zedéknyi időt is igénybe vehet. Paks falu volt, s nagyon hirtelen vált várossá, ráadásul itt van egy olyan erőmű, ami ugyan nem szennyezi a környezetet, de po­tenciális veszélyforrás. Jelentősen eltér egymástól az ország különböző pontjáról, de főként Budapestről ide telepedők értékrendje, mint a korábbi falu­siaké. Idő és türelem kell a kétféle értékrend összehangolásához. Hihetetlenül nagy értékű be­rendezések vannak egy-egy em­berre bízva egyes munkakörök­ben, nem könnyű ezt a felelőssé­get elviselni. * A gépektől mindig féltem, mert objektívek, viszonyulni pedig va­lamihez csak szubjektiven lehet, így aztán az ember vagy tulajdon­ságokkal ruházza fel a gépet, vagy pedig idegen marad számára. Amikor kipróbáltam a pontok­ból álló masinát, ami azt méri, hogy milyen gyorsan és milyen pontosan képes dönteni az em­ber, győzni akartam. Ez persze nem lehetséges, mert a gép türel­mes és objektív. Annyi a feladat, hogy a két felvillanó lámpát úgy lehet eloltani, ha a derékszög csú­csára eső lámpát nyomjuk meg. A felvillanások persze esetlegesek. Nem lehet kapkodni, meg kell várni, amíg tényleg felvillan, és aztán megállapítani, hol a derék­szög csúcsa és gyorsan dönteni. Az első körben mélyen az át­lagteljesítmény alatt maradtam, ami feldühített. Másodszor már jobb volt az eredmény - lám, a ta­nulási folyamat, az önfegyelem, a koncentrálókészség és mi még? - úgy látszik, javítja a teljesítményt. De hát a szubjektív döntések, hogy szerintem legközelebb hol kellene felvillannia, már megint lerontották a teljesítményemet. A másik szerkezet, ahol színes lámpák villannak és mély, illetve magas hang szólal meg, mindig azt a gombot kell megérinteni, ami felvillant, illetve megszólalt. Ennél a tesztnél az a legrosz­­szabb - legalábbis bizonyos mun­kakörökben, ha az embernek na­gyon szórt a teljesítménye - mint az enyém volt -, mert váltakoztak benne a gyors és a jó döntések a lassúval, a helyes a tévessel. Belső magyarázat persze akadt, neveze­tesen, hogy a zöld nem elég zöld, közel áll a sárgához, csakhogy iga­zán sosem tévesztettem össze őket, mert a sárga helyett sosem nyomtam zöldet, csak a zöld he­lyett sárgát. Úgy látszik, a gyors és pontos döntésekre nem vagyok alkalmas. * Ezek a gépek persze csak a ké­pességeket vizsgálják, nem pedig a személyiséget, és azt is csak la­boratóriumi körülmények között, ítéletmondásra tehát nem alkal­masak, csak az ember megismeré­sének egy szeletéhez nyújtanak segítséget. A személyiségtesztek persze sokkal izgalmasabbak, mert azt is megmutatják, ha valaki jobbnak akarja mutatni - vagy legalábbis másnak - magát, mint amilyen. Vannak dolgok, amik viszont csak a személyes beszélgetés so­rán derülnek ki. *- Hogyan tudja megvédeni a pszichológus a rábízott embert?- Könnyen. A szakmánk etikai kódexe le is van írva, abban pon­tosan benne van minden. A pszi­­> chológusnak csak az a dolga, hogy a feltett kérdésre válaszoljon, mégpedig úgy, hogy az adott hely­zetben a legjobb eredményt le­hessen elérni. E perctől kezdve ar­ra a munkahelyi vezetőre is vo­natkozik a titoktartása. Úgy lá­tom, hogy a vállalatnál megvan a rangja a munkánknak, ha szükség van rá, igénylik a segítségünket. A pszichológusnak nem dolga a döntés, azt nem is vállalhatja át más helyett, a segítségnyújtásig teljed a „hatáskörünk”.- Honnan tudja a pszichológus, hogy jó munkát végzett?- Amikor azt tapasztalom a be­szélgetés során, hogy a páciens­nek van bátorsága szembenézni önmagával, problémáival, felvál­lalja azokat. Közben megoldáso­kat keres, amelyeket megbeszéli velem és ezt együtt keressük to­vább, abból a célból, hogy a legvé­gén „kormányosa” legyen önma­gának. * Sokat beszélgettünk, minden­féléket kérdeztem, a jegyzet alap­ján bizonnyal precízebb írást is ki lehetett volna hozni az anyagból, de az általános beszélgetés lett volna a lélektan egyes kérdéseiről, ráadásul nem a riportalany, ha­nem a laikus színvonalán. így in­kább saját benyomásaimat, a megmaradt információmorzsákat igyekeztem összeszedni, abból a célból, hogy eloszlassak egy félel­met, előítéletet, szorongást, amit nemcsak ott és nemcsak akkor ta­pasztaltam. Sokan lennének kí­váncsiak önmagukra. Szeretnék egy, vagy több problémájukat megbeszélni szakemberrel is, de visszatartja őket egy előítélettel kombinált félelem. Ha valaki pszichológushoz fordul, az jobb esetben beteg, rosszabb esetben „bolond”, akivel jobb óvatosnak lenni. Ha csak néhány embert sikerült ezzel a látogatással meggyőzni ar­ról, hogy szembenézni önma­gunkkal és problémáinkkal az már fél megoldás, szakember se­gítségét kérni pedig a másik fele lehet annak, hogy meg is oldjuk azt - akkor már érdemes volt. Ihárosi * (Régi, évekkel ezelőtti adóssá­gunkat szeretnénk törleszteni ezzel az írással. A pszichológiai labor be­mutatásával még mindig tartozunk. A közeljövőben visszatérünk rá. - A szerk.) m m Üzemi gyakorlatról Második éve tart a VIFO közre­működésével kialakított kapcso­lat az ESZI villamos szak és a sü­­kösdi „Villamosgép Javító Kft.” együttműködése. Ennek kereté­ben a III. D tanulói a nyári üzemi gyakorlatból 1-1 hetet a kft. villa­­mosgép-javító műhelyeiben, illet­ve - pld. Tiszalökön - helyszíni szerelésen vesznek részt. A kft. nagyságára és műszaki színvonalára jellemző, hogy kb. 100 fős létszámmal dolgozik és már 200 MW-os generátorok fel­újítására is kap megbízást ver­senytárgyaláson, megelőzve nagyhírű cégeket. Diákjaink foglalkoztatásának feltételei: ingyenes szállás és ebéd, 5 napos munkahétre mini­mum 1000 Ft munkadíj, kiemel­kedő munkavégzés esetén plusz­jutalom kerül kifizetésre. Szakmai szempontból tanu­lóink számára rendkívül hasznos az itt eltöltött idő, mivel olyan szerelési technológiával ismer­kednek meg, melyre az erőmű műhelyei nincsenek berendez­kedve. Az itteni munkalégkörre jel­lemző, hogy a fiúk gyakran a mun­kaidő lejárta után is bentmaradnak a szakemberekkel együtt dolgozni. Kölcsönös előnyként jelentke­zik, hogy a kft. a munkaerő-után­pótlást a végzős tanulóink közül kívánja biztosítani, és ez a jelenle­gi elhelyezkedési lehetőségek mellett számunkra is kedvező. Külön kiemelném, hogy a kft. je­lentős összegű támogatást nyújt a villamos képzés feltételeinek javí­tására azzal, hogy a szakképzési hozzájárulást iskolánknak utalja át. Az ESZI részéről bízunk ben­ne, hogy ezt a jó kapcsolatot - ta­nulóink érdekében - hosszabb tá­von is sikerül fenntartani. ÁGY

Next

/
Thumbnails
Contents