Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-08-01 / 8. szám
2 ATOMERŐMŰ „A közelben még nem csapott le” Épületeink villámvédelme Hulladékelhelyezés Apró, de igen jelentős esemény lesz, amikor aláírásra kerül az a szerződés, amely szerint Püspökszilágyba szállíthatjuk a kis és közepes ak: tivitású szilárd radioaktív hulladékokat - tájékoztatott Maróthy László nukleáris igazgató augusztus elején az ezzel a témával kapcsolatos tárgyalás után. Új fejlemény, hogy Püspökszilágy és környéke befogadja a paksi atomerőmű alacsony aktivitású radioaktív hulladékait. A hulladékok elhelyezéséről már korábban, februárban elkezdődtek a tárgyalások, akkor még csak 100 m3-ről lehetett szó, az augusztus eleji megbeszélésen az érdekelt felek már 1000 m3 tárolásában egyeztek meg. Kérdésemre, hogy mit jelent számunkra ez a lehetőség, azt a választ kaptam, hogy ez a tárolási megoldás 4 évig, átmenetileg enyhíti hulladékelhelyezési gondjainkat és addig lesz idő újabb területek felkutatására. Fizetni utólag fogunk - a szerződésben rögzítetteknek megfelelően - az odaszállított illetve eltemetett hulladékok után. Szállítás még az idén, előreláthatóan a negyedik negyedévben lesz.- I -Fali hirdetés A vállalat területén több hirdetőtábla található, melynek használatával kapcsolatban az utóbbi évben nem volt minden rendben. Vihar egy pohár vízben - mondhatnánk. Tény, hogy ügy lett abból, hogy ki, mit, hová függeszthet) ki. Az ATISZ kezdeményezése mindenképpen örvendetes, a Tájékoztatási Iroda és az Atomerőmű Érdekvédelmi Szövetség alakítson ki egy hirdetési rendet. Augusztus első hetében megállapodtak abban, hogy a vállalat területén a három zárható üveges szekrény rendben tartását - amely az irodaépület földszintjén, az ebédlő előterében és az eü. épület I. emeletén található - az érdekvédelmi szövetség elvállalja. Az üzem egyéb helyein, a már meglévő hirdetőtáblákra lehet más közérdekű hirdetményeket kifüggeszteni. A Tájékoztatási Iroda részéről elvállalták, hogy magánjellegű hirdetések elhelyezésére a buszpályaudvaron felállíttatnak egy nyitott hirdetőtáblát. Elég olcsó A mintegy 60 ezer Budapesten és környékén működő vállalkozás címét és telefonszámát tartalmazza majd az az új telefonkönyv, amely 70 ezer példányban várhatóan decemberben kerül a boltokba. A két nyelven - angolul és magyarul megjelenő kiadvány előreláthatóan 500 forintos, illetve 10 dolláros áron lesz kapható. A villám elektromos kisülés, keletkezésének fizikája ma sem teljesen egyértelmű. Megkülönböztetünk felfelé csapó és lefelé csapó villámokat, kialakulásukat az alanti ábra szemlélteti. E folyamatok igen rövid ideig tartanak, ezért csak a kutatók filmfelvételei bizonyítják létezésüket, szabad szemmel nem észlelhetők. A légköri villamos töltések kiegyenlítődése (= a villámok) % részben felhők között, % részben pedig felhő és föld között történik. Általában valószínűbb a villámcsapás a magasabb földi tárgyak esetében, azonban az sem kizárt, hogy magas tárgy közelében alacsonyabb tárgyat ér. Magyarországon egy év alatt 15-35 zivataros nap van, 1 km2-re évi átlagban 3-5 villám csap be. Paks és környéke nem számít a villámsújtotta területek közé. Bármennyire hihetetlen, a villámcsapásnál felszabaduló energia kevesebb, mint amennyit 10 liter gázolaj tárol. Ennek oka, hogy igen rövid ideig, néhányszor 10 vagy 100 mikromásodpercig tart csupán egy villám. Káros hatások A romboló hatás a következőképpen magyarázható: a villám belsejében 20-30 000 0 C hőmérséklet uralkodik, mely minden útjába kerülő vizet gőzzé alakít. Ez a gőz feszíti szét a fákat, falakat, illetve a nem vezető anyagú tárgyakat. Az 1-100 kiloamper villámáram dinamikus hatásával kell számolni, keletkezhet 1000 N (100 kp) nagyságrendű mechanikai erő, mely éles iránytöréseknél az esőcsatornákat és rosszul kivitelezett villámhárítókat tönkreteheti. A becsapás helyén a villámhárító megolvadhat, az izzó fémrészek meggyújthatják az éghető tetőanyagokat (kátránypapír, faszerkezetek). Tüzet okozhat, ha közvetlenül vagy közvetve érintkezik a villám éghető anyagokkal. Az ún. másodlagos kisülések is okozhatnak tüzet. A villámvédelem alapelve, hogy a villám áramát (a felhő és föld között kiegyenlítődő töltéseket) a védendő objektum megkerülésével - fém vezető vezesse a földbe. Ez a vezető a villám számára lényegesen kisebb ellenállást jelent a védendő objektumnál, így azt nem károsítja. Hatékony védelemhez jó földelésre van szükség, éspedig annál jobbra, minél nagyobb a védendő épület alapterülete. A villámvédelmi ellenőrzés alkalmával a földelés jóságát műszerrel mérik. Az épületek oldalán találjuk az ún. levezetőket, szabvány írja elő ezek vastagságát, számát, faltól való távolságát stb. A védendő épület tetején vannak a felfogók, ezek fémrudak, fémhuzalok, fémpárkányok, esőcsatornák. A villámvédelmi hálózatba be kell kötni a tető közelében található fémszerkezeteket (antennák, csővezetékek, tartályok). Minden épület tervezésekor már a villámvédelmet is tervezni kell. A tervezés fő irányelveit szintén szabvány tartalmazza. Szólni kell a belső villámvédelemről. Ennek lényege, hogy az épületben belül lévő összefüggő, nagy kiterjedésű fémrendszerek (fém épületszerkezetek, csővezetékek, liftvezetősínek stb.) bekapcsolódhatnak a villámáram körébe és károsíthatják az épületet, belső berendezést. Ezért ezeket a fémszerkezeteket is fémes kapcsolatba kell hozni a villámhárító berendezéssel. Szigorúbb elbírások Jelenleg az alábbi szabványok érvényesek, melyek átdolgozás alatt vannak. Igazodunk a nyugat-európai rendszerhez. MSZ 274/1-77 Villámvédelem fogalommeghatározások MSZ 274/2-81 Épületek és egyéb létesítmények villámvédelmi-csoportosítása MSZ 274/3-81 A villámhárító berendezés műszaki követelményei MSZ 274/4-77 villámvédelmi-felülvizsgálat MSZ 09 0287-80 3-400 kV- os berendezések túlfesz. védelme A belügyminiszter 4/1980. BM számú rendeletével kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 42. §-a a villám és sztatikus felöltődés elleni védelemmel foglalkozik és előírja, hogy a villámvédelmi berendezést az adott időpontban érvényben lévő állami szabványnak megfelelően kell létesíteni és ellenőrizni. A villámvédelmi szabvány (MSZ 274) valamennyi végleges helyhez kötött berendezésre (épületre, antennára, csővezetékre, tartályra stb.) vonatkozik. A szabvány előírásai irányelvként használhatók az ideiglenes, vagy helyhez nem kötött berendezéseknél (pl. téren mozgó építőipari daruk, vízi járművek stb.). A szabványban előírt követelmények a műszaki indokok és gazdasági lehetőségek gondos mérlegelésével születnek. Ahol nagyobb kárértékkel lehet számolni, nagyobb biztonságot nyújtó, költségesebb villámhárító indokolt. A paksi atomerőmű villámvédelme, tekintettel a különleges biztonságra - az MSZ 274 szabvány szerinti előírtaknál egy fokozattal nagyobb, biztonságosabb. A villámvédelmi berendezest elkészülte után, átadás előtt ellenőrizni kell. A meglévő berendezést felül kell vizsgáltatni, amikor ennek fizikai állaga rendellenes vagy váratlan körülmény (pl. villámcsapás, tetőn végzett munka) miatt feltehetően romlott, vagy az épület villámvédelmi jellemzői vagy a környezet megváltozhat (átépítés, bővítés). Ezenkívül - mint azt az OTSZ 41. § 7. bek. előírja - időszakosan is ellenőrizni kell az épület tűzveszélyességi osztályba sorolásától függő gyakorisággal. Hidrogénüzemet 3 évente, a főépületet és olajtárolókat 6, míg az irodákat, lakóépületeket 9 évenként kell ellenőrizni. Az ellenőrzéseket a szegedi Electro-Technic Kft. végzi folyamatosan bérmunkában, a nyilvántartás, ütemezés a VIFO-VÜO feladata. A villámhárítókat a VKO javítja, tartja karban. O. F. A hidrogénüzem veszélyes, fokozott a védelem 1 A huzalok pókhálószerííen átszövik a reaktorépület tetejét
