Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-08-01 / 8. szám
XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA 1991. AUGUSZTUS Az atomerőműben üzemanyag sorsa A reaktorban általában három kampányt tölt el egy-egy üzemanyag-kazetta, majd az átrakógép a pihentető medencébe helyezi. A reaktor leállásakor a kazettában lévő nagy mennyiségű radioaktív anyag bomlása jelentős hőmennyiséget szabadít fel, a kazetta hőteljesítménye 100 kW nagyságrendű, hűtéséről feltétlenül gondoskodni kell. A pihentető medence vize biztosítja a kellő hűtést, valamint a szükséges sugárvédelmi árnyékolást is. A medencében töltött idő alatt a radioaktív bomlások következtében csökken a kazetták aktivitása, így hőteljesítménye is. Három év pihentetés után egy-egy kazetta hőteljesítménye már kisebb, mint 1 kW, öt év pihentetés után max. 370 W, ezek a kazetták már léghűtés mellett is szállíthatók. A PAV az illetékes szovjet külkereskedelmi szervezettel hosszú távú magánjogi szerződést kötött, melyben a szovjet partner vállalta, hogy az öt évig pihentetett kiégett üzemanyag-kazettákat átveszi és biztosítja az elszállításhoz szükséges szállítóeszközöket. Évente kiegészítő szerződésben kell az adott évre vonatkozó szállítási időpontokat és a szállítás konkrét feltételeit meghatározni. Az 1. blokkból először 1984-ben távolítottak el kiégett üzemanyag-kazettákat, így az első visszaszállításra 1989-ben került sor. Azóta 1990-ben és idén is rendben, a szerződésben foglaltaknak megfelelően, a nemzetközi és hazai előírások teljes betartása mellett történt a visszaszállítás. A Szovjetunióban zajló politikai és egyéb társadalmi folyamatok felvetik annak lehetőségét, hogy a visszaszállítást - akár átmenetileg is - szüneteltetni kell. Annak érdekében, hogy ilyen esetekben is biztosítható legyen az erőmű zavartalan üzeme, megfelelően előkészített, az illetékes hatóságok által is jóváhagyott megoldásról kell gondoskodni. Ilyen esetben több megoldási mód jöhet számításba, ezt a vállalat szakemberei a Nukleáris Biztonságtechnikai Felügyelettel közösen felmérték. Vizsgálták a külföldi bértárolást, a reprocesszálást (újrafeldolgozást), a pihentető medencék kapacitásának növelését, a végső eltemetést és a telephelyen történő átmeneti tárolást. Mérlegelve mindegyik eljárás előnyeit és hátrányait úgy látták, hogy az átmeneti (közbenső) tárolás az egyetlen igazán szóba jöhető megoldás. Az OAB úgy döntött, hogy a kérdés jelentőségére való tekintettel idén szeptemberben napirendjére tűzi ezt a megoldást, az előterjesztésre dr. Bakay Árpádot, az IKM helyettes állatitkárát kérték fel. Az előterjesztés tervezetét az OAB az érintett hatóságoknak - köztük Paks Polgármesteri Hivatalának is - megküldte. Augusztus 1-jén az érintett hatóságok szakértői Pakson tárgyalták meg az előterjesztést. A tárgyaláson vállalatunk szakemberei (Maróthy László, Buday Gábor, dr. Mikó Sándor) ismertették a szóba jöhető megoldásokat és válaszoltak a feltett kérdésekre. A tárgyalás során az alábbi főbb megállapítások születtek:- Továbbra is szorgalmazni kell a SZU-ba való visszaszállítást.- Elfogadhatónak tűnik a telephelyen való átmeneti tárolás, mint esetlegesen szükségessé váló megoldás. Ezt az atomerőmű technológiai rendszereinek bővítéseként kell megvalósítani.- Minden megvalósíthatósági tanulmány tartalmazzon önálló fejezetben környezetvédelmi értékelést.- Az átmeneti tárolás abban különbözik a végső elhelyezéstől, hogy itt végig biztosítani kell á helyszíni felügyeletet és az elszállíthatóságot.- Csak olyan megoldás jöhet szóba, melynek van referenciája és nagy tekintélyű hatóság adott rá engedélyt.- Tisztázni kell az engedélyezési eljárásban részt vevő hatóságok feladat- és jogkörét, az engedélyezés ügyrendjét.- A lakosság tájékoztatását haladéktalanul meg kell kezdeni.- Meg kell fontolni, milyen munkákat kell beindítani a végleges megoldás előkészítésére. RÓSA GÉZA Ha ráérnék zongoráznék A jó döntéshez idő kell Inteijú dr. Halzl Józseffel, a Magyar Villamosmüvek Tröszt vezérigazgatójával Izgalmas gazdasági, politikai helyzetben nevezték ki Halzl Józsefet a Magyar Villamosművek Tröszt vezérigazgatójának. Természetszerű, hogy közvetlenül a nagy átszervezések idején mindenkit érdekel - különösen azokat, akiket érint is - hogy miként alakul az ágazat és azon belül az erőművek sorsa, melyék lesznek a fejlesztés irányai, milyen személyi konzekvenciákkal járnak a változások? Az új vezérigazgató ezt megelőzően az Energiagazdálkodási Intézetnél dolgozott, tudományos és ismeretterjesztő publikációkból ismertek szakmai nézetei.- Kezdjük egy kicsit oldottabban, ne mindjárt a kemény szakmai kérdésekkel. Mit tartana fontosnak elmondani önmagáról?- Egy jól működő tudományos intézettől jöttem el harmincnégy év után, ahol humánus, demokratikus légkörben dolgozhattam, és mindig jól éreztem magam. Mégis eleget kellett tenni a nagy kihívásnak, és elvállaltam a feladatot, de nem minden feltétel nélkül, általános helyettesnek magammal hoztam dr. Járosi Márton kollégát, aki eddigi életét a villamos energia iparágban töltötte, hogy segítsen és természetesen számítok az itt dolgozók támogatására.- Ez azt jelenti, hogy nem tervezi mondjuk az összes osztályvezető leváltását?- Nem tervezem. Mire kíváncsi még?- Szakmai életrajzának utána lehet nézni. A magánember érdekli bizonnyal másokat is. Mondjuk, mit csinálna, ha volna szabadideje?- Ha volna, akkor zongoráznék, a szakmán kívül a legnagyobb örömem a zenében telik. Zenekonzervatóriumba jártam, aztán érettségi után azt mondták a szüleim, hogy a művészet bizonytalan, a műszaki pálya pedig internacionális. Nagy nehezen sikerült is elérni, hogy nem túl kedvező születési adottságaim ellenére - édesapám értelmiségi volt - 1952- ben felvettek az egyetemre.- Izgalmas lehet a szakembernek az átalakulási koncepció.- Erről mindenképpen beszéltem volna, mert éppen aktuális. Most alakult meg az Átalakulási Tanács. A tanácsban részt vesz a tröszt vezérkara, felügyelőbizottságának képviselője, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselői, az Állami Vagyonügynökség, a Pénzügyminisztérium, és még egy-két szakértő. Az átalakulás kritikus kérdéseit együtt vizsgáljuk meg. Ezt követően a fo témák kidolgozására munkabizottságok működnek, ezekben főként a mi szakembereink vesznek részt. Az Átalakulási Tanács révén biztosított a folyamatos konzultáció, ezt azért tartom fontosnak, nehogy az általunk kidolgozott javaslatok a legvégén kerüljenek elutasításra, hanem, ha az állami szerveknek van hozzászólása, azt menet közben lehessen egyeztetni. Természetesen néhány alapgondolat már most megfogalmazható. A vonatkozó kormányhatározatban is benne van, hogy a trösztö.t részvénytársaságok rendszerévé alakítjuk át, amelyben lesz egy konszernközpont, amely a társaság számára azokat a feladatokat látja el, amelyek a rendszer egységes működtetéséhez szükségesek. Az áramszolgáltató vállalatok jelenlegi ellátási körzetük megtartása mellett részvénytársaságokká alakulnak át, akárcsak az erőművek, utóbbiak esetében összevonások lehetségesek. Mindennek a célja természetesen a gazdálkodás önállósága, áttekinthetősége, és így megteremtődik az ösztönzés a gazdaságosabb működésre.- Itt végül is fő kérdés a tulajdonlás.- A gazdasági önállóság megteremti a jogi kereteit annak, hogy az állam meg akaija őrizni ebben a stratégiailag nagyon fontos iparágban a majoritást, ugyanakkor nagymértékben érdekelt abban a villamosenergia-ipar, hogy minél több külföldi tőke áramoljon be, mert olyan beruházásokra van szükség a közeli és távoli jövőben, amelyeknek a megvalósításához a hazai források nem elégségesek. Ez különböző módokon történhet meg: a konszern egészében, vagy a már meglévő áramszolgáltatók és erőművek tulajdoni hányadában, és természetesen az új létesítményeknél. Emellett adódni fog bizonyos önkormányzati tulajdon, lehetséges egy minél nagyobb önkormányzati tulajdon is, és ez nagyobbfajta azonosulást, érdekeltséget teremthet. (Folytatás a 3. oldalon.) Az Atomerőmű lakótelep egyes részein már évek óta élvezhetik az ott lakók a műholdas televízió áldásait, mára pedig az egész lakótelepre kiterjedt ez a rendszer. Várható és előrejelezhető volt, hogy előbb-utóbb az óvárosban is jelentkeznek hasonló igénnyel, de ez a PAV által használt UHF televíziós rendszerrel gyakorlatilag kivitelezhetetlen lett volna. Tudniillik, a műsor csak a stúdiószobától 1,5-2 kilométerre vehető jó minőségben. így az óváros lakói maguk láttak neki műholdas rendszerük létrehozásához elszigetelt kis csoportokban, magas költséggel. Azonban egy ekkora városnál mint Paks, az elsődleges cél, hogy majd minden lakásban vehető egységes városi televíziót hozzunk létre. Ezt a célt megvalósítandó jött létre a Kábeltévé Egyesület. (Folytatás a 3. oldalon.) meguoló Tervezeti Lesz-e Pakson egységes városi televízió? Beszélgetés Takács Miklóssal, a Kábeltévé Egyesület elnökével
