Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-07-01 / 7. szám

ATOMERŐMŰ T 7 Kiállítottuk magunkat Rendezik a termet Bűnös a vadkender Röviden a szénanátháról, amit tudni kell 1991. június 4-6-ig a Beru­házási Igazgatóság műszaki kiállítás-szemináriumon vett részt Kijevben, mint kiállító. A rendezvényt a nálunk is is­mert KOTEP tervezőintézet és az ERŐTERV szervezte hét magyar vállalat részére, hogy a fellendülésben lévő ukrán-magyar gazdasági kap­csolatokat ápolandó és fejlesz­tendő, az ukrán energiaipar számára megmutassuk, mi­lyen tapasztalatokkal, illetve elképzelésekkel, módszerek­kel, eszközökkel rendelke­zünk energiaipari létesítmé­nyek rekonstrukciója terén. A kiállítási konzorciumot alkotó vállalatok az ERŐTERV, az ERBE, a Dunamenti Mgtsz (közismert néven a polystopo­­sok), a VERTESZ, a 22. ÁÉV., az ÁPR. 4. ASZLV., és a PAV Bér. lg. voltak. Az utazásra a Bér. lg. autóbusza állt rendel­kezésre, amelyben a kiállítási paravánok és alkatrészei, a reklámanyagok, a számítás­­technikai berendezések, kiállí­tási tárgyak, a 14 képviselő és a megfelelő mennyiségű hideg élelem mellett egy tűt sem le­hetett volna leejteni. A várat­lan kalandok sora a határon kezdődött, ahol a vám szak­emberei természetesen 'a leg­kevesebb elképzeléssel sem rendelkeztek, hogy egy ilyen tartalmú autóbuszt hogyan kell átengedni. Murphy törvé­nye szerint a probléma olyan nagy volt, hogy magától meg­oldódott, így 4 óra várakozás után élvezhettük a Záhony- Kijev autópálya szó szerint megrázó élményeit. 15 órás igénybevételi próba után megérkeztünk Ukrajna fővá­rosába, annak állítólag 2. leg­jobb szállodájába. A mindenki által aggódva várt első napot a kiállítás összeszerelése töltöt­te ki. Az ilyenfajta tevékeny­ségben való jártasságunk tel­jes hiánya ellenére estére ösz­­szeállt a mű. Ha ezt nem csi­náljuk végig, sosem tudjuk meg, hogy milyen ügyesek va­gyunk egy miniatűr BNV kivi­telezésében. Rajtunk kívül a házigazdák is elcsodálkoztak a kiállítás esztétikai színvona­lán, amely azért elsősorban vállalati grafikusunk tevé­kenységének köszönhető. Kedden beindult az éles üzem és 3 napon keresztül előadá­sokkal, bemutatókkal, tájé­koztatókkal ámíthattuk el az Ukrajna szinte mindenféle vállalatától odasereglett és odaseregeltetett szakembere­ket, akiktől időnként záporoz­tak a valóban komoly, illetve néha a heveny érdeklődést színlelő kérdések. Komoly szándékú megegyezésre, üz­letkötésre persze nem került sor, amihez persze nem is fűz­hettünk különösebb reményt, de azért volt néhány céltuda­tos érdeklődő, akikkel a ké­sőbbiekben ígéretes kapcso­latra lehet számítni. Déli étkeztetésünket a házi­gazdák a tervezőintézet helyi diétás éttermében biztosítot­ták általában 3 rubelért, estén­ként pedig a viszonylag jól el­látott szállodai éttermekben pótolhattuk a napi kalória­veszteségünket. Az esti leve­zető sétákon és shoppingolá­­sokon kívül egy szervezett vá­rosnézésen is részt vehettünk egy, az Intourist által biztosí­tott tájjellegű autóbuszon, amelyet városképrontás vádja miatt a kijevi főutcára nem en­gedtek be, de az egyéb terüle­teken megtekinthettük a szov­jet monumentalizmus néhány nagyszerű példányát. A 3 napos kiállítás során rendezvényünket az ukrán energetikai minisztérium kép­viselői, illetve az egyik helyi lap újságírója is kitüntették lá­togatásukkal. A 3. napot a kiál­lítás villámgyors lebontásával, illetve a házigazdákkal való sommázással zártuk. Közösen megállapítottuk, hogy a sze­minárium sikeresnek bizo­nyult és nyugtáztuk, hogy kí­vánatos lenne több ilyen kiál­lítás megrendezése Ukrajna más nagyvárosaiban. Péntek hajnali 2-kor elhagy­tuk a meleg otthont adó szál­lodát és az autóbusz által pro­dukálható legnagyobb sebes­séggel vettük az autósztrádá­ba beépített tankcsapdákat. A szovjet határon felemelő 6 órai várakozás után fél óra alatt átjutottunk, ezután a ma­gyar vámot az előbbiekhez ké­pest akadálytalanul letudtuk. Hazai földre érve azonnal fellendítettük a legközelebbi büfés kávé-, sör- és melegétel­­forgalmát, majd pezsgősdu­­gók sűrű pukkantása mellett, a hosszan tartó buszozás után hazaértünk. Szép volt, jó volt. W. GY. Az építkezés megindulása óta nem kis gondot okozott egészség­­ügyi szolgálatunk számára a sze­zonálisan jelentkező nagyszámú szénanáthás megbetegedés. A betegség, természetét ille­tően virágpor allergia és a tünete­ket az allergen pollen megjelenése okozza az adott növény virágzása idején. A területünkön főleg a vad­kender okoz panaszokat - virág­záskor - augusztus elejétől októ­ber közepéig nagyszámú beteg keresi fel rendelőnket. A nyilván­tartott, kivizsgált betegek száma, több mint 250 fő. A betegség diag­nózisa és ellátása nem szokvá­nyos feladat, mivel mind a szük­séges diagnósztikumok, mind a gyógyszerek csak külföldről sze­rezhetők be és a korábbi években ez meglehetős nehézségeket oko­zott. Az elmúlt évek során szolgá­latunknak sikerült kialakítani azo­kat a szakmai kapcsolatokat, me­lyek segítségével a probléma kéz­­bentartható volt. Első ilyen lépést a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tüdő Klinikájával tör­tént együttműködés megkötése GYOMOK Az ország számos településéről Paksra érkező és itt letelepedő emberek eddig még nem ismert gyomnövénnyel, a vaddohánnyal itt találkoztak először. A selyem­­kóró, vagy selyemfű néven ismert gyom a legtöbb megyében isme­retlen. Pakson és környékén - Csámpa, Biritó - már 1945 előtt is volt vaddohány, ám igazán csak 1945 után kezdett elterjedni. Egyes vélekedések szerint azért, mert a Baranyai-tanyán kí­sérleti telepet létesítettek. Bara­nyai Rezső, a Hangya Szövetkezet exportosztályának ügyvezető igazgatója kísérletezett a vaddo­hánnyal. Segítséget kapott a Sze­gedi Kendergyár akkori igazgató­jától, Somorjaitól, aki olyan gépet szerkesztett, amely leválasztotta a vaddohány magját a pehelyről. Ezek a kísérletezések az 50-es­­évek elején folytak, amikorra be­fuccsolt a gyapot - a fehér arany - hazánkban való meghonosítása. A gyapot után a vaddohánnyal va­ló kísérletek is csődöt mondtak, mert a többholdas táblán ter­mesztett gyom csak sínylődött, hiába kapálták, mondja Benke Jó­zsef bácsi, aki akkor mint gazdasá­gi cseléd tevékenykedett a Bara­nyai-tanyán. Benke József elmondása sze­rint Budapestre szállították a vad­dohány pelyheit, és a rendőrség­nek készítettek belőle védőmellé­nyeket. A kísérlet szerint egy jelentette. Segítségükkel az el­múlt években kampányszerűen bőrteszt vizsgálatokat végeztünk. Ennek alapján lehetett tisztázni, milyen pollenre érzékeny a beteg. • A legközelebbi ilyen vizsgálat no­vemberben lesz esedékes. Új be­tegek, illetve azok, akik a vizsgála­tot még nem végeztették el, ké­rem figyeljék majd a hirdetésün­ket. Egyébként ezeket a szűrése­ket minden évben továbbra is ter­vezzük megismételni. Fontos további lépés az erőmű környékén található allergén növé­nyek felmérése, illetve a levegőben található pollenek időszakos meg­jelenésének vizsgálata volt. Ezeket a vizsgálatokat az ELTE Botanikai Kertjének és a Növény­rendszertani Intézet munkatársai végezték. Több mint 20 allergén növényféleséget derítettek fel, ezek fő tömegét a vadkender jelenti. A pollenvizsgálatok során már feb­ruár végétől megfigyelhetők vol­tak az éger és mogyoró pollenjei, mint allergének. A vadkender pollenek augusztus 10 körül jelent­keznek, de még október végén is ki­mutathatók voltak. ilyen mellény a vízen súlyának 45- szörösét is megtartotta. Mivel a kísérleti táblákban csak szenve­dett a vaddohány, így a túlzott el­terjedésének nem ez az igazi oka, hanem elsősorban a laza talaj, másodsorban pedig az egyre na­gyobb parlagon hagyott terület. Megfigyelték azt is, hogy az 1970-es évek közepén még csak Paks D-i részén volt honos a gyom, ám az 1980-as évek közepé­re már megjelent a város É-i ré­szén is. Pakson sok az allergiás be­teg, különösen a nem itt születet­tek között. A gyerekek és felnőt­tek zöme a vadkenderre allergiás, ezt mutatták ki a vizsgálatok alkal­mával. Azért ezt, mert a vaddo-Javaslatukra az elmúlt két év­ben a virágzás előtt kaszáltattuk az erőmű környékét. Ez idén is megtörtént. Fontos feladat az is, hogy a par­lagon maradt területek minél na­gyobb mértékben újra rekultivál­­va legyenek. A gyógyszerellátás során talán az idei évről mondható el, hogy fennakadás nélküli lesz. A külföl­di gyógyszerek forgalmazásának körülményeit egyszerűsítették, így a helyi patikánk is forgalmaz­hatja azokat. A cikk írása idején a gyógyszer­­tár készletei a következők: Zaditen: 50 csomag, további 150 doboz be­szerzése folyamatban. Rhinokort orrspray: 150 adag, rendelői kész­letünk további 80 adag. Ultracortenol szemcsepp: 100 doboz beszerzése folyamatban. Új gyógyszer a Talcum, melyből ki­próbálásra kisebb készlet szintén rendelkezésre áll. A gyógyszertár július 29-augusz­­tus 9-ig zárva lesz, de a szükséges gyógyszereket a rendelőben a bete­gek megkaphatják. DR. ÓTÓS MIKLÓS hányra ki sem kísérletezték, hi­szen magam is tapasztaltam: a bu­dapesti szakorvos előtt is ismeret­len volt a vaddohány. Úgy tűnik, Pakson és környékén a vadken­dertől sokkal veszélyesebb lett a vaddohány. Elég kitekinteni az erőműbe menet a busz ablakából - a D-i bejáró után - szinte csak vaddohányt lát az ember az út jobb oldalán. Mi lehet a teendő? Rendszeresen kellene kaszálni még a parlagon hagyott területe­ket is, valamint olyan kutatást vé­gezni a vaddohánnyal, mint a vad­­kenderrel (lásd dr. Ótós Miklós cikke - a szerk.), és kimutatni az allergiát okozó képességét, meg­keresni az ellenanyagát. - er -Bódi László a Vállalkozási Iroda alkalmazottja tájékoztató előadást tart Kijevben may 1 june july aug sept oct WEEDS AMBROSIA Allergén tulajdonságú gyomok (AR-üröm, LR-csalán, RL-lórom, PL-útifii, CH-iibatop + disznóparéj, AMB-vadkender) Terjed a vaddohány

Next

/
Thumbnails
Contents