Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7. szám
ATOMERŐMŰ-a Eseménytelen napokra várva Lenkei István ügyeletes mérnök, 35 éves, 1979 óta dolgozik a PAV-nál és egyben ez az első munkahelye is. Már több éve vezeti az Üzemzavar Kivizsgáló Bizottságot, amelynek feladata az atomerőműben keletkező üzemzavarok, rendellenességek kivizsgálása, illetve javaslatok összeállítása a hasonló meghibásodások elkerülése érdekében. Véleménye szerint az üzemeltetés területén az egyik legszebb munka az üzemzavarok elemzése, értékelése, amelyekből érdekes és fontos következtetésekre lehet jutni. Az üzemzavarok, rendkívüli események vizsgálata és minősítése igazi szakmai „csemegének” számít - mondja - mivel sokat lehet belőle tanulni és állandóan sarkallja az embert, hogy továbbképezze magát. Most a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála (INES) hazai bevezetésének apropóján beszélgettünk, hiszen egy atomerőművi üzemzavar belső kivizsgálása és a lakosság korrekt tájékoztatása feltétlen összefügg egymással.- Eddig, ha bekövetkezett egy „esemény”, mi volt a feladatuk? Ha valami rendellenesség történt, kivizsgálását az Üzemzavar Kivizsgáló Bizottság végezte, amely egy állandó összetételű csapat, az erőmű legfontosabb szakterületeinek képviselőiből áll. Szükség szerint a bizottság kibővül az adott szakterületet legjobban ismerő személyekkel is. Az eseményről nagy körültekintéssel egy részletes jegyzőkönyv készült, amelyben rögzítettük többek között a kiváltó okot (vagy valószínűsíthető okot), potenciális veszély lehetőségét a személyzetre, keletkezett-e tűz, történt-e radioaktív anyag kibocsátás. Eddig az utóbbira mindig nemleges volt a válasz. Mindezeken kívül javaslatot teszünk műszaki és szervezési intézkedések megtételére a hasonló esetek elkerülése érdekében.- Van-e tudomása személyi felelősségre vonásról? Mivel á részletes jegyzőkönyveket mind megőrizzük, ezekből vissza lehet keresni, hogy az adott időszakban a bekövetkezett eseménynél ki vagy kik voltak a felelősek. Mivel ezek szakmai jegyzőkönyvek, nevet nem tartalmaznak. Azonban szükség esetén egyértelműen meghatározhatók a felelősök, és így a felelősségre vonás sem marad el (szóbeli, írásbeli figyelmeztetés, prémiumelvonás stb.). Azoknál is megtörténik a felelősségre vonás, akik ugyan közvetlenül nem hibáztathatok az üzemzavar bekövetkezéséért, de korábbi nem megfelelő munkájukkal közvetve hozzájárultak a rendkívüli helyzet kialakulásához. Nem titok, hogy osztályvezetőtől is vontak el már prémiumot hasonló okok miatt. (A tisztelt olvasó megnyugtatására meg kell jegyezni, hogy közvetlen nukleáris biztonságot veszélyeztető súlyos személyi hiba eddig még nem fordult elő - a szerk.)- Mióta foglalkozik az INES paksi alkalmazásával? Mint az Üzemzavar Kivizsgáló Bizottság vezetőjének természetesen hivatalból kellett foglalkoznom az INES bevezetésével. Ezzel a rendszerrel tavaly ősszel ismerkedtem meg, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szervezett Bécsben egy munkaértekezletet, ahol részt vettem. A delegált szakemberek kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat és az a törekvés jelentkezett, hogy a világ öszszes atomerőművében előforduló eseményeket összehasonlítható módon, egységes megítélés szerint lehessen besorolni egy általánosan elfogadott skálarendszerbe. Idehaza, házon belül én a munka szakmai részét irányítottam, oktatásokat szerveztem az üzemviteli műszakos személyzet, a karbantartás területén dolgozó műszaki személyzet részére. A szubjektív elemeket a minimálisra csökkentve új minősítési módot kellett elsajátítani. Az esemény regisztrálására külön formanyomtatvány készült a NAÜ ajánlása alapján. A minősítési eljárásrendet mind a vállalat vezetése, mind a Nukleáris Biztonságtechnikai Felügyelet egyetértőén jóváhagyta. Ha az esemény eléri az 1-es skálafokozatot vagy annál magasabb, gondoskodni kell annak széles körű bejelentéséről. Nehéz és fáradságos munka volt addig eljutni, míg minden érintett megtanulta, milyen szempontok alapján és milyen segédeszközökkel osztályozza - szöveges kiértékeléssel - a megtörtént eseményeket, hogy abból aztán egy rövid, csak a lényeget tartalmazó jelentés megszülethessen, amely a Tájékoztatási Irodán keresztül informálja az egész országot, a lakosságot. Nagy segítség számunkra a NAÜ által a témában kiadott Kézikönyv, valamint egy vezérigazgató-helyettesi utasítás is.- Az INES skála bevezetése óta változott-e a kivizsgálás folyamata? A paksi atomerőműben bekövetkezett rendkívüli eseményt a skála szerint a lehető legrövidebb idő alatt minősíteni kell és legkésőbb az üzemzavar bekövetkezése után 16 órával közzé kell tenni. A szolgálatban lévő ügyeletes mérnök és a lakáson mindenkor készenlétben lévő ügyeletes mérnök közösen döntik el az esemény skálafokozatát, melyet egyeztetnek a vállalatvezetéssel. Történetesen ha két skálabeosztás közé esik a minősítés eredménye, az „ítélet” lehet súlyosbító vagy enyhítő. Ha például emberi hiba állapítható meg, ez súlyosbító körülménynek számít, ha azonban az üzemzavar elhárítása gyorsan és optimálisan történik, akkor ez az alacsonyabb fokozat irányában befolyásolja a döntést.- Köszönöm a részletes tájékoztatást. (1) V állalkozgatunk Erdemes-e ma Pakson vállalkozásba kezdeni? Augusztustól vonják A munkanélküliek ellátását a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjából kell fizetni. Az alap 9 millió Ft-ot kapott a költségvetésből, de ez nem fedezi a munkanélküli-járulékokat, melyet júliustól folyósítanak. A munkaadóknak és a munkavállalóknak is hozzá kell járulniok ehhez. A munkaadók dolgozóik bruttó keresete után 1,5%-ot, a munkavállalók keresetük 0,5%-át fizetik be a szolidaritási alapba. Aki Magyarországon munkaviszonyt létesít, járulékfizetési kötelezettség terheli. A dolgozók félszázaléknyi járulékát az adózás előtti munkabérből számolják ki és vonják le. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapán a járulék adómentes, ami azt jelenti, hogy ez után az összeg után a dolgozóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. A befizetendő járulékot a munkaadó számítja ki, vonja le és fizeti be az adóhatósághoz, mely azt átutalja a szolidaritási alapba. A törvény tételesen felsorolja, hogy milyen bérek után nem kell járulékot fizetni. A munkavállalók félszázalékos járulékát főfoglalkozású munkaviszonyuk után kapott és a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló bruttó keresetük alapján számolják ki. Mivel a fizetési kötelezettség kizárólag a főállású munkaviszonyból származó keresetre vonatkozik, ebből következően a másodállás és a mellékfoglalkozás után nem kell fizetni. A járulékfizetési szempontjából nincs jelentősége a teljesített munkaidő hosszának. A részfoglalkozású munkaviszony után kapott munkabér is járulékköteles, ha a munkaviszony főállásnak minősül. Ha valakinek több részfoglalkozása van, akkor a munkajogi szabályoknak megfelelően el kell dönteni, hogy melyik számít főállású munkaviszonynak. Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól az a dolgozó, aki munkaviszonyát öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjának folyósítása mellett létesítette. Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól az a dolgozó is, aki bár megszerezte a nyugellátásra a jogosultságát, nem veszi azt igénybe, hanem tovább dolgozik. Az atomerőmű dolgozói fizetéséből augusztus hónapban vonják a munkánélküli-járulékot, ez a fizetési lapon külön kódon jelenik meg. A vállalat, a dolgozóik bruttó keresete után fizetendő 1,5%-ot a költségek között számolja el, mellyel sajnos év végi eredményünk (nyereségünk) csökkeni fog. Vállalatunknál a 0,5% - egy átlagos hónapot figyelembe véve - kb. 580 E Ft-ot, az 1,5% természetszerűen ennek háromszorosát - kb. 1740 E Ft-ot jelent. 5 Mozzanatok a reaktor-karbantartók munkáiból Az I-es blokk reaktor fóosztósík bontását csavarhúzógéppel végzik Kesztyűs László műszakos művezető a csavarhúzógép vezérlőpultjánál A hidraulikus munkahengert Kövesdi Attila reaktorszerelő kezeli FOTÓ: KATONA ISTVÁN Nem elég a hit és a remény Manapság arról is megítélhetünk egy települést, hogy menynyire kiterjedtek benne a vállalkozások. Nem hiszem, hogy nagyot tévednék ha azt mondom: az emberek anyagi helyzete és a vállalkozók száma között, egyenes arányosság áll fenn. Vagyis ha az emberek jó anyagi körülmények között élnek egy adott városban, akkor az a vállalkozók számára is fellendülést jelent. Kíváncsi voltam, Pakson milyen a helyzet, megkerestem Czápné Wolf Máriát, aki Pakson a vállalkozási engedélyek kiadását intézi a polgármesteri hivatalban. Elmondása alapján Paks sohasem állt rosszul vállalkozások terén, de az elmúlt két évben nagyon megugrott ez a szám, több mint duplájára nőtt. Míg 1990 hasonló időszakában durván 250-300 vállalkozó tevékenykedett, addig mára a számuk 641-re emelkedett. Közülük 400-an dolgoznak az iparban és a szolgáltatásban, 241-en pedig a kereskedelmet szolgálják. Nagyon leegyszerűsödött' az engedélyek kiadása körüli adminisztrációsmunka. 1990 előtt legalább 30 napos átfutási idővel lehetett számolni, továbbá jelentős papírmunkával, addig ma 3 nap alatt el lehet intézni, mindössze 600 Ft-ba kerül az engedély kiadása. Ez persze magával hozta azt is, hogy sokan a vállalkozásban csak a könnyű pénzszerzési lehetőséget látják, és nem számolnak azzal, hogy jelentősen rá is fizethetnek. A társadalombiztosítás és az adó ma még jelentős többletterheket ró a vállalkozókra. Talán ez is az oka annak, hogy havonta mintegy 5-6 ember adja vissza igazolványát. Persze ezt még mindig fölülmúlja a frissen kiadott igazolványok száma, hetente 7-8-an váltják ki az engedélyt. A cikk írójának véleménye. Negatívumként értékelem, hogy ma a kocsmákból lehet a legjobban megélni, és egyes vállalkozók, például azok, akik bálás termékek árusításával foglalkoznak, tisztességtelenül nagy haszonra törekednek. Természetes, hogy általánosítani nem lehet. Akik nem jól végezték számításaikat, nem a megfelelő vállalkozásba kezdtek, azoknak rá kellett döbbenjük arra, hogy az erőmű közelsége már nem biztosít garanciát vállalkozásuk sikeréhez.- PP -A Tolna Megyei Munkaügyi Központ paksi kirendeltségének vezetőjével Feil Józsefiével beszélgettem arról, vajon a Pakson lévő vállalatok tudják-e még biztosítani, illetve megtartani a környék lakóinak az eddig elért életszínvonalat? Megtudtam, hogy a vállalatok nagy része átalakult, vagy alakulófélben van, és az szükségessé tette a vállalatok működésének hatékonyabbá tételét, ami értelemszerűen együtt jár a létszámcsökkenéssel. Kevés az új állások száma, a cégeknek nincs szükségük a közvetítők munkájára és sajnos bejelentési kötelezettségük sincs. Lassan a segédmunkát is protekcióval lehet megkapni. A konzervgyár 50 fős segédmunkási állását néhány nap alatt töltötték be. Új munkahelyet jelentenek a kisvállalkozások, de számuk a munkanélküliekhez képest elenyésző. Segíteni próbálnak azzal is, hogy központi finanszírozással segítették a szakmák hirdetését a kábeltévén keresztül. A munkanélküliség enyhítésére jött létre az előnyugdíjazási rendszer, amelyet a segélyalapból fizetnek a nyugdíjkorhatár eléréséig. Célja a fiatalok megtartása a munkahelyeken. Sajnos a vállalatok szakmai gyakorlat hiányában a pályakezdőket nem szívesen foglalkoztatják. Szerencsére 1991. július 1-jétől a pályakezdőknek is jár a segély, 3 hónapos várakozási idővel, fél évig. Pakson 680 főt tartanak nyilván, ebből 549 fő már rendszeresen segélyt kap. Év végére a paksi körzetben, a munkanélküliek számának növekedése várható. Hogy mit hoz a holnap? Kinek gazdagságot, kinek munkanélküli-segélyt. - pp
