Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-07-01 / 7. szám

1991. JULIUS XIV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA I. blokk második műszaki felülvizsgálata A blokkok főjavítási, átrakási ideje alatt rendre sorra veszik a berendezéseket és alkatrészeiket, kis-, közepes-és nagyjavításokat, méréseket, el­lenőrzéseket végeznek el rajtuk. Az alábbi írás a reaktortartály vizsgálatának egy fázisáról szól. A Paksi Atomerőmű reaktortartályainak állapotmegítélésé­hez feltétlen fel kell deríteni a szerkezetben lévő esetleges anyagfolytonossági hiányok helyét és méretét. Az anyag állapo­tát és az igénybevétel nagyságát ismerve, törésmechanikai szá­mításokkal minősíteni lehet a tartály állapotát. A tartály anyagában lévő anyagfolytonossági hiányok helyét roncsolásmentes módszerekkel állapítjuk meg. Jelenleg a vizs­gálatokat évente az USZK 213 tip. ultrahangos szovjet berende­zéssel végezzük. Bár a gépkönyvben leírt előírások szerinti vizs­gálatok elvégzésére alkalmas, nem képes pontos, reprodukálha­tó, analizáló jellegű vizsgálati eredményeket szolgáltatni. Az USZK ultrahangos technológia teijedelmébe nem tartozik a leg­fontosabb terület, a plattírozás és az az alatti zóna ellenőrzése. Ezért 1987-ben, az első időszakos ellenőrzés alkalmával, a tar­tályt megvizsgáltattuk a gyártóművel (Skoda Energetikai Gép­gyár), akik a vizsgálathoz a TRC-REAKTORTEST berendezést használták. Alapvető különbség a két vizsgálórendszer között, hogy a TRC a tartály belső, plattírozott felülete felől vizsgál, eb­ből következően -csak négyévente, a teljes kirakás ideje alatt le­het az ellenőrzést elvégezni. 1987-ben az első vizsgálat során regisztráltak több plattírozás alatti indikációt, továbbá a hegesztési varratokban is néhány sa­lakzárványnak azonosítható reflexiót. A regisztrátumok megen­­gedhetőségéről a Skoda főkonstruktőr képviselője, előzetes ana­lízis alapján, nyilatkozatot tett. Ezen számítások nemcsak a nyo­máspróba, hanem az üzemzavari tranziensek igénybevételét is figyelembe vették. Az analízis eredménye azt mutatta, hogy a tartály falában lévő anyagfolytonossági hiányok nem befolyásol­ják a reaktor üzemét. A vizsgálati eredmények és a nyilatkozatok alapján a Nukleáris Biztonságtechnikai Felügyelet engedélyezte a tartály további üzemelését. 1991-ben a második TRC-s vizsgálat során sikerült repro­dukálni a korábbi reflexiókat. Méretük az elmúlt négy év alatt nem változott, tehát a tartály idén is megfelelt a további üze­meltetésre. TRC a nagy átrakás idejéből kb. kettő hetet vesz igénybe, és ez az időigény az átrakás ún. kritikus vonalán helyezkedik el. Amennyiben sikerülne egy korszerű, megbízható berendezéssel helyettesíteni a belső vizsgálatot, akkor az átrakás ideje ennyivel csökkenthető lenne. A PAV ezért indította el 1989-ben az USZK 213 korszerűsítését. A kitűzött cél az volt, hogy az USZK mani­pulátorát felhasználva, új ultrahangos és vezérlőegységeket al­kalmazva, a tartály külső felületéről tudjuk elvégezni az ultra­hangos vizsgálatot a nemzetközi gyakorlatban megszokott és el­várt színvonalon. Partnerekre találtunk külföldön és belföldön egyaránt. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a TECNATOM spanyol cég, valamint a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főisko­la, az ÉVIG Mérnök-Vállalkozó Kft. és az ERŐKAR magyar vál­lalkozók segítségével az idén megkezdjük egy korszerű, külső ultrahangos vizsgálóberendezés üzembe helyezését. A fejlesztő munkánk végeredményeként azt várjuk, hogy a tartályok vizsgálatát évente tudjuk elvégezni, és a mérési ered-' ményeink pontosak, reprodukálhatóak lesznek. Végül, de nem utolsósorban az átrakások ideje is csökkenthető lenne. PALÁSTI JÓZSEF AGVO Mi közérthetően tájékoztatunk (Balról jobbra) Rósa Géza, Lenkei István, Balogi Jenő és dr. Virágh Elemér a sajtótájékoztatón Korábban hírt adtunk arról, hogy a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála (INES) hasz­nálatát június 1-től az atom­erőműnek alkalmaznia kell oly módon, hogy az ezután bekövetkezett üzemzavarokat és baleseteket, közös néven eseményeket be kell sorolni a ’ skálalépcső valamelyikébe és azt a 0 szintű esemény-kivéte­lével, 1-7-ig - rövid indokolás­sal a nagyközönséggel ismer­tetni kell. Június 27-én a vállalat szak­emberei sajtótájékoztatón is­mertették a skála alkalmazá-A Petőfi Népe tudósítója sát, valamint szóltak az eddig megtörtént események, utóla­gos besorolásáról. A sajtótájé­koztatón részt vevő újságírók kérdéseiből is nyilvánvalóvá vált, hogy ezután még jobban és még többen fogják kritizál­ni munkánkat. Hiszen amit eddig csak pár ember tudott, az most már széles körben is­mertté válik. A tájékoztatón megtudhat­tuk, hogy az atomerőmű 25 reaktoréve alatt 380 esemény történt, ezt utólag folyamato­san besorolják. A legmagasabb fokozatot, 3-ast 2 db, 2-est 9 db kapott. Sok volt az 1-es, de legtöbb 0 szintű minősítés. Lesz-e háborús emlékmű Pakson? Beszélgetés Bor Imrével, Paks város polgármesterével a 3. olda­lon. Nem elég a hit és a remény 5. oldal. r Erdemes-e ma Pakson vállalkozásba kezdeni? 5. oldal. Az első hét az F2-nél 2. oldal. A kanadai atomfűtőműről Tóth János kolléga lapunk idei januári számában részletes tájé­koztatást adott á Geyser-rendsze­­rű atomfűtőműről, amelyet a Svájci Nemzeti Kutató Intézet és az amerikai Generál Atomic fej­lesztett ki. Június elején Szekszárdon és nálunk a kanadaiak jártak, azt vizsgálták, hogy a részükről kifej­lesztett atomfűtőművet milyen feltételekkel lehetne Szekszárdon telepíteni. Az említett cikk folytatásaként a javasolt atomfűtőművet röviden ismertetjük. A 10 MW hőteljesítményű atomfűtőművet a Kanadai Atom­energia Rt. (AECL) fejlesztette ki. Eddig csak egy 2 MW hőteljesít­ményű bemutató reaktort építet­tek meg, amely - kísérleti céllal, laboratóriumi körülmények kö­zött - 1987. 7. 15-től üzemel. Az atomfűtőmű vázlata az ábrán lát­ható. Az atomfűtőmű medence típusú, légköri nyomáson üzeme­lő rendszer, a medence vize mo­derátorként és hőszállító közeg­ként egyaránt szolgál. A medencében természetes cirkuláció van, az aktív zónában felmelegedett víz a csatornában felfelé áramlik és csővezetékeken a medencében elhelyezett primer fűtési hőcserélőkbe jut. Az itt fel­melegedett víz a reaktoron kívül elhelyezett szekunder fűtési hő­cserélőben hűl le. A kanadai vendégek szerint az atomfűtőművet alapterhelésen üzemeltetnék, s a 10 MW teljesít­ményt 30 MW csúcshőigényű hő­szolgáltató rendszerbe célszerű beépíteni. Az atomfűtőműben minden lé­nyeges folyamatot automatizál­tak, lehetővé téve, hogy a rend­szer hosszabb időn át kezelősze­mélyzet nélkül üzemeltethető le­gyen. A vendégek vállalatunkhoz egyrészt azért jöttek, hogy az atomfötőműröl tá­jékoztassanak, másrészt véleményt cse­réljünk az atomfitőmü társadalmi elfo­gadtatásáról, megvalósítása esetén a személyzet kiképzéséről, karbantartá­sokról és a keletkezett nukleáris hulla-. dékok tárolásáról. - G -SLOWPOKE atomfütőmű

Next

/
Thumbnails
Contents