Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7. szám
2 ATOMERŐMŰ Egy érdekes adat Ausztria Dánia Belgium Olaszország Japán Magyarország összes energia MII villamosenergia > • Energiaforrásokban szegény országok Magyarország egységnyi GDP-re (gross domestic product = GDP) jutó energiafelhasználása nemzetközi összehasonlításban^ (vásárlóerő paritás alapján) Sok fórumon hallottam adatokat a Magyarországon előállított egységnyi nemzeti termékre jutó energiafelhasználásról. Amikor ezt a mutatót fejlett ipari országok hasonló mutatójához hasonlítják, gyakran 2-3-szoros, nemritkán 3-4-szeres arányt említenek. Egy vezető környezetvédelmi „szakember” 30-szoros értéket említett egy nyilvános vitában. Régóta kíváncsi voltam a valós adatra. Június 18-án az IKM-ben Bakay Árpád h. államtitkár sajtótájékoztatót tartott, ahol kiosztottak egy anyagot, amit a minisztérium állított össze és jóváhagyás után a kormány fog a parlament elé terjeszteni. Az energiapolitikai koncepcióval foglalkozó összeállítás (1991. június) végre választ ad kérdésemre. Az ábra ebből van, sajnos csak 1985-ös adatokat közöl. A helyes arány az összenergia-tartalomban 1,5-2,5, a villamosenergia-tartalomban még kisebb. RÓSA GÉZA Az első hét az F2-nél Az Atomerőmű Ifjúsági Szervezete 1991. június 6-án megtartotta 2. küldöttgyűlését, amelyen megválasztotta az elnökséget, módosította alapszabályát, elfogadta a szervezetről szóló beszámolót és a ’91 évi költségvetési tervet. Megválasztotta a pénzügyi ellenőrző bizottságot, valamint foglalkozott más egyéb, a szervezettel kapcsolatos kérdésekkel. Az ATISZ elnöke: Néber Tibor Az ATISZ elnökhelyettese: Wolf Ernő Elnökségi tagok: Nagy Éva Kovács Pál Bujtás Gyula Krasznai Iván Vajnai Attila Június 28-án nyitotta meg kapuját az új rendszer szerint működő déli F2-es porta. Felkerestem Lipovszky Gyulát, a rendészeti osztály vezetőjét, hogy tájékoztatást kérjek. Az első napokban sorban állás tapasztalható. Miért? Valóban, ennek több oka is van. A lépcsőzetes munkarend bevezetését nem tudjuk megoldani, így a PAV és a külső vállalatok munkakezdése egybeesik. Sajnos ez 2-3000 személyt is jelen* egy-egy műszaknál. Reggel' pl. 515-6IS között 1250 fő beléptetése történik. Létszámnövelő az is, hogy sokan rövid időre jönnek az erőmű területére. Időben elkészültek-e a belépők és az ideiglenes kártyák kitöltése gondot okoz-e Önöknek? Nagy részük igen. Amelyik vállalat időben leadta igényét, dolgozóik 28-án már zökkenőmentesen bejutottak munkahelyeikre. A belépők folyamatosan készülnek. Osztályunk a hét végén is dolgozott. Ismételten kérjük a vállalatokat, hogy a rövid időre érkező dolgozóiknak az adatait 3 nappal feladatuk elvégzése előtt juttassák el osztályunkra. A második kérdésére válaszolva: nem okoz gondot annak ellenére, hogy létszámhiánnyal küzdünk. Személyi állományunk 150 fő és 24 órás szolgálatban dolgozunk. Ön szerint az pj beléptetőrendszemek a régivel szemben van-e előnye, illetve mi a hátránya? Az új most még lényegesen több munkát kíván tőlünk. Időigényes a számítógépes nyilvántartása. A réginél viszont 2 helyen kapták meg a dolgozók a belépőiket, ezért az gyorsabb volt vagy annak látszott. Most a PAV-dolgozóknak nem kell leadni fényképes igazolványukat, ez számukra gyorsabb, de elvesztése pénzbüntetést von maga után. Az Fl-es porta felújítását és megnyitását követően az F2-es portánál felgyorsul a forgalom. A teherforgalomnál lévő gépkocsik torlódásának megszüntetésére milyen intézkedéseket terveznek? Remélem, hogy a lassú áthaladás magától fog megszűnni. Jelenleg komoly gondot jelent, hogy a sorban álló kocsik közül nem mindegyik a munkáját végzi. Talán rájönnek, hogy nem érdemes várakozni, s így az indokolatlan ki- és bejárkálás megszűnik. Szeretném elmondani a rendészeti osztály nevében, hogy nem akadályozni, hanem az Önök biztonságát szeretnénk óvni, illetve betartani. És ha valaki úgy érzi kérdése van, jöjjön bátran, nem szívességet teszünk, hanem kötelességünk tájékoztatni Önöket. Lipovszky úr köszönöm a beszélgetést és remélem, hogy a kapuval szemben mi is több türelmet tanúsítunk, még akkor is, ha üzemzavar miatt kevesebb átjáró működik, sőt ha előttünk csapódik, vagy éppen bennünket zár satuként össze. P. G. Nyári munkavégzés - kérdőjellel Július végén megfiatalodott az erőmű, bárhová mentem, mindenütt fiatal lányok és fiúk jókedvű csapatába botlottam. Megkezdődött a diákok számára a nyári szabadság, ám sokuknak előbb a kötelező szakmai gyakorlaton kell túl lenni. Mások (a szerencsésebbek) nyári munkát kaptak valamelyik osztályon, róluk a következő számunkban szándékozunk írni. A diákok szakmai gyakorlatát az oktatási osztály szervezi, Laurinyecz Pálné csoportvezető és Sztrida Ferertcné témafelelős nyújt részletes tájékoztatást munkájukról. Az oktatási osztály feladata a fogadás vállalati szintű koordinálása, kivéve az ESZI tanulóit. Általános alapelv: minden tanulót fogadunk kötelező nyári szakmai gyakorlatra, akikkel tanulmányi ösztöndíj szerződést kötött a vállalat. Tanulmányi ösztöndíj szerződés úgy köthető, hogy a szülő megkeresi az illető szakterület gazdasági vezetőjét, vele megegyezik, és az illető vezetőtől kér egy fogadónyilatkozatot. Miután a szóban forgó nyilatkozatot megkapta az oktatási osztály, felveszik a kapcsolatot a gyerekkel, a szüleivel és az adott oktatási intézménnyel. Az iskolák a fogadónyilatkozat alapján szerződést készítenek, melyben megfogalmazást nyernek a követelmények és a juttatások. Az iskola természetesen köteles ellenőrizni a gyakorlaton lévő diákokat, és ezt az ellenőrzést rendszeresen el is végzi. Általános szokás az üzemekben, hogy a tanulókkal végeztetik el a takarítási feladatokat. Esetünkben ettől nem kell tartani, hiszen az erőműben külön vállalatok végzik a takarítási munkákat. Szakmai gyakorlatra csak a PA V-os szülök gyermekeit fogadja az erőmű. Az idén 48 szakközépiskolás, 9 szakmunkástanuló és 18 fő egyetemi és főiskolai hallgatót fogadott az erőmű. A legnépesebb csapat a szekszárdi Rózsa Ferenc szakközépiskolából érkezett, mégpedig 21 fő, az általános gépszerelő-, lakatos- és műszerészszakmák képviseletében. Pécsről a Vegyipari Szakközépiskolából nyolcán érkeztek, de jöttek Bajáról, Sopronból, Budapestről, Esztergomból és Balatonfuredről. Kérdésemre, miszerint kapnak-e a gyerekek fizetést a négyhetes szakmai gyakorlat után, Laurinyeczné ad választ. Az érvényben lévő rendelkezések szerint 500-tól 1050 Ft-ig terjedő díjazásban kell részesíteni minden tanulót. Ám itt van egy kis szépséghiba, mert az osztályok erre nem kapnak külön keretet, ezt a jutalomkereteikből kell kigazdálkodniuk. Ez okoz némi súrlódást, de végül minden gyerek megkapja azt az összeget mely munkája alapján megilleti. Egyébként a szülőknek május elején kell a szükséges nyilatkozatokat megszerezni. Ezzel kapcsolatban az oktatási osztály minden információt megad. - B -A sugárhatás egészségi kockázata (II.) Nézzük a kisdózisok problémáját, mekkora rizikót jelent sugárveszélyes munkakörben dolgozni. A sugárveszélyes munkahelyeken dolgozók évi engedélyezett dózisterhelése 50 mSv., melyet a nemzetközi sugárvédelmi szervezet az ICRP javaslatára vezettek be hazánkban is. A dózishatás görbéből extrapolálva az UNSCEAR, mely a sugárhatások környezeti problémájával foglalkozik, a korábbi számítások alapján a kockázat mértékét l,25xl0‘2/ Sv értékben határozta meg. Ez a kisdózisok tartományára vonatkoztatva annyit jelent, ha 1 millió ember egyszeri alkalommal 100 mSv teljes testbesugárzást kap, akkor a latenciaidő után a populáció rákhalálozását 1250 fővel emeli. Ezt a rizikóértéket az ismertetett jelentés revideálni javasolja, mivel a túlélők dózisadatainak felülvizsgálata során azok alacso• nyabbnak bizonyultak. Az ismételt rizikószámítás alapján a becsült érték 4,5-7,1 XlO'VSv. között mozog az alkalmazott módszertől függően. A magasabb értékek ellenére a kisdózisok rizikójának megítélése továbbra is problematikus a következők miatt. A tiszta összehasonlítás céljából teljesen sugárzásmentes környezetben élő populációval kellene rendelkezni. Ilyen azonban nincs. A hatások kis száma miatt nagy tömegű népességet kellene hosszú időn át megfigyelni. A vizsgálatok értékelésénél számos módosító tényezőre is figyelemmel kell lenni, így arra, hogy az idősebb korosztályok rákhalálozása egyébként is magasabb. Ez főleg ott lényeges, ahol az átlag életkor a 60-70 év között van. Ezenkívül jól ismertek különböző foglalkozási carcinogén anyagok, melyek monitorizálása nem megoldott (azbeszt, benzolszármazékok, ipari szennyezések stb.). További fontos módosító szempont az egyén életvitele és táplálkozási szokásai. Végül pedig nem hagyhatók figyelmen kívül az orvosi vizsgálatok sugárterhelései sem. Ezért a megadott értékekre korrekciós faktort javasolunk használni. Mindezek alapján a dózishatás görbe lefutását a kisdózisok tartományában az egyes kutatók különféle módon értelmezik. Egyesek alapvető feltételnek tekintik, hogy a dózishatás következmény csak bizonyos küszöbérték elérése után érvényesül, mely értékig a rizikó „O”. Mások véleménye szerint a rizikó aránytalanul alacsonyabb, vagy magasabb, mint az a lineáris lefutásból következik. Mivel azok korrekt eldöntése rendkívül nehéz, ezért sokan a lineáris lefutást tartják helyénvalónak. Mindenesetre két véleményt nem árt ismertetni. Azon vizsgálatokról, melyek az emelkedett rizikót mutatták ki, kiderült, hogy metodikailag hibásak. A lineárisnál kisebb rizikó viszont új értelmezést kapott. A molekuláris biológusok szerint az atomokból kiindulva a biológiai struktúrák önszerveződő, alkotó és helyreállító képességgel rendelkeznek. Ezáltal alakulnak ki a molekulák, sejtek, szövetek, szervek, szervezetek. A rendszerek alkalmazkodási reakciók segítségével próbálják megakadályozni, hogy a károsodások függőleges irányba, magasabb szintekre átterjedjenek. Ezek az alkalmazkodási reakciók hozták létre azokat az eredeti egyensúlyi állapotokat, melyekben egymáshoz képest kiegyenlített a felbomlás és az alkotókészség. így marad a rendszer optimális mértékben funkcióképes. Legismertebb ilyen alkalmazkodási reakció az immunreakció. Felmerül a kérdés, rendelkezik-e a szervezet sejtszinten ilyen alkalmazkodási tulajdonságokkal a sugárhatás kivédésére? Tudjuk azt, hogy a sugárzás atomi szinten hat és a megkötött energia hatására az elektron elhagyja a pályáját, vagyis ionizálódik. Az elektron és az energia egy részét magával viszi úgy, hogy egy előre meg nem határozott pályán halad. Pl. 100 KV röntgenbesugárzás esetében az elektronok átlagosan 8 kV energiát vesznek fel és a biológiai szövetekben átlagosan 1 mikron hosszú utat tesznek meg. Kérdés ezután, hogy a sugárzás hatására a sejtben hány elektronpálya keletkezik. A sugárzás biológiai hatása lényegében attól függ, hogy az elnyelt energia hatására a keletkező elektronpályák száma sok, vagy kevés. Sugárfizikai alapon kiszámítható, hogy 1,0 mGy szövetdózis esetében sejtenként 1 elektronpálya keletkezik. 10 mGy esetén 10,0,1 mGy esetén pedig 10 sejtenként egy elektronpálya jön létre. A szervezetet a háttérsugárzás következtében ha napi 1,0 mGy sugárzás éri akkor mindenegyes sejtben napi egy elektronpálya keletkezik. Ha ez a dózis (1,0 mGy) egy év alatt éri a szervezetet, akkor átlagosan évente egyszer keletkezik minden sejtben elektronpálya. Ez azt jelenti, hogyha a test átlagtömegét sejtszámra átszámítjuk, (100 gr élőszövetben 10 milliárd sejt van) akkor másodpercenként 2-3 millió sejtben lép fel ionizáció. Ez a hatás védekező reakció hiányában a sejtek pusztulásával járna a háttérsugárzás, mely valójában átlagos 2,5-szerese a mondott értéknek, a szervezet pusztulásával járna. A rendszerre ható kockázatot ezek szerint az határozza meg, hogy a sejt miként reagál az ionizációra. A sugárzás hatására keletkező elektronpálya a sejtékben másodlagosan sok száz ionizációt vált ki. Az ionizálás véletlenszerűen jön létre akár vízben, fehérjemolekulában, genetikai anyagban stb. Ezek során kémiailag agresszív hasadási termékek keletkeznek és a DNA-t megtámadhatják, melynek következménye onkogén kialakulása lehet. A károsodás lehetősége azonban nemcsak a sugárzás kapcsán jöhet létre, hanem a normális anyagcserefolyamat során is. A sejtek ezekre a természetes folyamatokra felkészültek és a védelem kétféle módon történik. A DNA károsodásokat a sejt javíthatja. A rosszul javított kromoszómákat aberráció formájában felismerhetjük. Kis dózisú sugárzás hatására a javítási készség fokozódik, mely a sejt alkalmazkodási képességét mutatja. A másik lehetőség az elhárító rekació. Ennek kapcsán az agreszszív oxigén-gyököket a sejt enzimes úton méregteleníti. Ilyen enzimek a katalase, dizmutáz, oxydáz. Hasonló hatásúak az E-vitamint tartalmazó lipid membránok. Az enzimek aktivitását műszeresen mérni lehet. Egereken kísérletet végeztek, mely során olyan sugárdózissal sugarazták be őket, hogy a sejtekben 10-100 elektronpálya keletkezzen. Hatására az enzim aktivitása mintegy 4 órára eltűnt és csak a 10. óra végére normalizálódott. Ha az első sugárkezelés után 1/2 órával ismét besugarazták az állatot az enzim gyorsabban állította "helyre aktivitását. Ha a második sugárzást 4 óra után alkalmazták, akkor az enzim tevékenysége gyakorlatilag azonnal helyreállt. Mindezek alapján feltételezik, hogy az agreszszív gyökök koncentrációjának hirtelen megemelkedése a méregtelenítő enzimrendszert geijeszti és ily módon a DNA-ra gyakorolt mérgező hatást is csökkenteni tudja. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a dózishatás görbe rizikója a kisdózisok tartományában az egyenes vonal alatt van. Pesszimista elv alapján azonban az egyenes vonal alapján történő rizikóbecslés a gyakorlat számára elfogadható. (Részletek dr. Ótós Miklós főorvos Szekszárdon az orvosklubban tartott előadásából. A következő, befejező részben, arról olvashatnak, mekkora veszélytjelent atomerőmű közelében élni?)