Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-03-01 / 3. szám

ATOMERŐMŰ 5 A háború füstje Az Országos Béketanács a „Mozgalom a Globális Parlamentért” kezdeményezéssel 1991. február 9-én „Az Öböl-háború és a békeesélyek és remények" címmel tudományos tanácskozást rendezett. A tanácskozás időszakában már folyt a háború, azonban még a szárazföldi offenzíva nem kezdődött el. A ta­nácskozáson elhangzott előadásokból kiragadva Pálvölgyi Tamás, tudományos munkatárs, Központi Légkörfi­zikai Intézet: Az Öböl-háború légköri környezetszennyezése című előadásából idézek, mivel az akkor elhang­zottak a napokban valósággá váltak, „mert 570 olajkút égő füstje veszélyezteti környezetünket.” W. P. öböl-habom kitörésévé! Irak újabb, az eddigi háborúk során nem ismert veszéllyel ismertette mega v ilagot: az ökológiai követ­kezmény ekkel. Az Öböl-haboru ökológiai következmé­nyei közül csak egyet emelnék ki: milyen következmenyekkel járná, ha Szaddám Húszéin beváltana a fenyegetéseit, s az alaaknazott kuvaiti olajkutakat tölrobban­­tana ’ Az ego olaj olyan füst- és koromfelhőt eredmény ezne, amelynek hatásai becsülhe­tők, am következményei beláthatatlanok. Azokat a folyamatokat, amelyeket egy fel­épülő korom- es füstfelhő okoz, ökológiai szempontból v iszonylagjól ismerjük. Az el­múlt evekben két olyan tudományos vizs­galatra került sor, amely hasonló kérdések­kel foglalkozott: az egyik a nagy erdőtüzek­re. a másik pedig a „nukleáris-télre" vonat­kozol!. Mindkét vizsgalati irány jól megv ila­­gnja az Öböl-haboru légköri környezel­­szennyezesenek folyamatait es következ­­menyeit. Az elegő olajból szármázó nagy on apró részecskék bekerülnek a légtérbe, s ott gya­korlatilag atlatszatlan felhőt alkotnak (ez­alatt a felhő alatt teljes sötétség van). Mind­ez aktív meteorologiai. illetve mikrofizikai folyamatokat indít el: intenzív csapadék­­hullasjönne leire (a hirosimai alombomba­­rohbantas után heves záport tapasztaltak, sót Drezda bombázását követően is). Az olaj ken-, illetve nitrogéntartalma miatt az eges során ken-dioxid és nitrogén-oxidok keletkeznek, és ezek a levegőben lévő víz­zel kölcsön halasba lepve savas esőt ered­ményeznek. A felhőben a koromrészecskék koncentrációja a szelek fele egyre ritkul, s itt más folyamatok: fotokémiai szmog ke­letkezik (a szennyezöanyagok, elsősorban a nitrogén-oxidok a Nap ultraibolya sugárzá­sának hatasara kepezik ezt a szmogot). A felhő terjedeset illetően az 1950. jú­niusi kanadai erdőtűz után észlelt füstfelhö kiterjedéséből vonhatunk le következteté­seket. \ viszonylag kis kiterjedésű égő er­dőterület nagy kiterjedésű, különböző kon­centrációkkal jellemezhető füstfelhőket ho­zott letre. Az 1. ábrán látható vonalak, a tipi­kus trajektoriak azt mutatják, hogyha az uralkodó széliránynak megfelelően a megfi­gyelő „ráülne" egy koromszemcére. akkor milyen pályát futna be. A 2. ábrán számítógépes szimuláció mu­tatja be. milyen következmenyekkel járna, ha meggy ulladna a több millió tonnás olaj­menny iség. Az ábrán a háromdimenziós kép a lüstcsova telepítését mutatja, a benne lévő izovonalak a koncentrációkat repre­zentálják. Lathato, hogy a felhő az égő tar­tomány körzetétől eltekintve ket-három ki­lometer magasságban kezdődik (tehát nem erne le a tengerszintig) alatta egy viszonylag tiszta zóna alakulna ki. Mérete nem haladja meg az 500-1000 kilométeres értéket. En­nek oka, hogy a koromrészecskék sajat tö­megüknél fogva „kihullanak"; ezeknek a koromszemcséknek a légköri tartózkodási ideje 15-25 napra tehető, ezáltal messzebb­re nagy valószínűséggel nem tudnak eljut­ni. A környezeti ártalmak tehát regionális jellegűek lesznek, globális következme­­nyekre nem kell számítani. \ nagy térségü folyamatok kérdéséről csak feltételezések vannak. Ez attól függ, hogy a felhő milyen magasságba kerül fel (amennyiben a tíz kilométert meghaladó ré­tegekbe - a sztratoszférába - kerül fel ez a füst, akkor képes lenne az egész Földet na­gyon vékony, csak műszerekkel érzékelhe­tő vastagsággal bevonni, amely globális ha­tásokhoz is vezethetne.) A kuvaiti olajkutak felrobbantása tehat nem tekinthető Szaddám Húszéin csoda­­fegyverének, a füstfelhö arra is v isszaszáll. aki ezt kibocsátja. 2. ábra: A füst csóva feltételezett háromdimenziós képe Hamarosan eredmény­hirdetés Az Energetikai Szakképzési Intézet 1991/92. tanévre felvett tanulóinak összetétele Szil Létszám Fiú Lant kollégista „. Pals környéki PAV-os 1 bejáró szülök gyereke All. szamitasteclt. 16 14 1 $ 3 5 4 Energetikai gépész ■ 17 17-$ 4 5 4 Műszerész r 15 ] 3 Villamos 16 16-<) > 1 1 Karbantartó 15 15-4 b 5 5 Titkárnő 3«-30 <) 10 11 Összesen: 111 11 34 44 36 31 20 Tűzoltási kísérlet INSTANT habbal A tavaly áprilisban meghirdetett Környezetvédelmi diákpályázatra már­cius 5-ig 33 pályamű érkezett be. A pá­lyamunkákat bírálóbizottság értékeli Marx György egyetemi tanár vezetésé­vel. A kiemelten jó pályamunkákat fűzet formájában kiadják és megküldik a kö­zépiskolásoknak. A három legjobb pá­lyaművet díjazzák. Az első díjat elnyert diákokat szaktanárukkal együtt egy hétre az atomerőmű vendégül látja. S:őcs István vegyészmérnök - feltaláló - nevét az ország vala­mennyi tűzvédelmi szakembere ismeri. Az IMPULZUS tűzoltás­sal hívta magára a figyelmet. Erről későbbi számunkban bővebben adunk tájékoztatást. Most csak annyit, hogy 14 liter víz felhaszná­lásával oltottak el egy lakástüzet, ahol a berendezést még benzin­nel is leöntözték. Üzemünkben végzett kísérletnél egy kábelköteg tüzét 7,5 liter vízzel oltotta el, pe­dig a köteg belsejébe 2 db flakon­ba benzint is tettünk. Egy kísérleti olajkút tüzét 20 kg oltóporral egyetlen lövéssel oltotta el. Most az INSTANT habbalol­­tással jelentkezett. Meghívtuk egy oltási kísérlet lefolytatására. A te­repet előkészítettük. Három mé­ter átmérőjű tepsibe benzint és olajat öntöttünk. A közepébe gép­­járműkerék-gumiköpenyeket tet­tünk és azt is benzinnel öntöztük meg. Á feltaláló a szokott egyszerű­séggel előbb egy horganyzott ved­ret félig töltött benzinnel és meg­gyújtotta. Addig hagyta égni, amíg a vödör is fölforrósodott. Ekkor fél literre való habot öntött az égő tűzre. A lángolás néhány másodperc alatt megszűnt. A benzingőz nem tudta áttörni a ha­bot. Amikor félrekotortuk, a ben­zin belobbant, de a habtakaró azonnal összezárt és elaludt a láng. Ezután a nagy tálca követke­zett. Hatalmas láng és füst jelezte a benzin és gumi égését. A 10 kg­­os habbaloitóval egy perc sem kel­lett az oltáshoz. A habtakaró fö­lött lángcsóvát vittünk el, de visszalobbanás nem történt. A korábbi években is voltak habbaloltó készülékek, de renge­teg hátrányuk miatt lassan eltűn­tek. Ez a találmány viszont újat je­lent a tűzoltás történetében. Az új megoldás alapja: egy tartályba C02 gázzal 14 bar nyomáson hab­képző anyagot tartanak. Ez az anyag egy fúvókán át a szabadba jutva rendkívül jó tulajdonságú habot ad. Az INSTANT habrend­szert tulajdonképpen energiatáro­lónak is nevezhetjük. A tűzveszé­lyes folyadékot tároló tartályba alul, az üzemi vezetéken nyomják a folyadékba a habképző anyagot. Leküzdve a folyadék hidrosztati­kus nyomását, 1 percen belül a fo­lyadék tetejére jut. Ott habot ké­pezve eloltja a tüzet. Ebből látha­tó, hogy beépített rendszerként is használható. Csupán egy nyo­másálló tartály kell a habképző anyag tárolására, melyet össze­kapcsolnak az üzemi vezetékkel egy szelep közbeiktatásával. El­hagyhatók a hagyományos - oltó­központ, nyomásfokozó, habsu­­gárcső - berendezések. Tehát jelentős megtakarítás ér­hető el és egyben az oltásbizton­ság növekszik. A karbantartása is egyszerű. Hordozható és gördíthető ké­szülékekben már kapható. Alkal­mas szilárd anyagok, gépkocsitü­­zek oltására is. Folyamatban van a villamos vezetőképesség vizsgála­ta. Minden remény megvan arra, hogy itt is kedvező lesz az ered­mény. Ebben az esetben kábeltü­­zek oltására is alkalmazható. Ol­csóbb, mint a halonnaloltó és ezek a készülékek kiválthatók ez­zel. Erőművünkben mind a beépí­tett, mind a hordozható készülé­kek iránt érdeklődés van az érin­tett szakemberek körében. CSÖGLEI ISTVÁN Megkérhtm... ...Virág, Lászlonétól, - a Paksi Atomerőmű Vállalat területén lé­vő étterem - üzletvezetőjétől, hogy a vállalati dolgozók közül - miután 1991. február 1-jétől meg­szűnt az étkezési bonrendszer - hányán járnak ebédelni?- Ez év első két hónapjában 800-840 fö volt az étkezői létszá­munk. Tavalyi évben többször elér­tük - „csúcsidőszakbana havon­kénti 2000főt is. Sajnos, a pénzbeli hozzájárulás, illetve a pénzbeli kifi­zetést követően a dolgozói étkezői létszámunk jelentősen csökkent. A másik ok minden valószínűséggel az árak 10%-os emelése. Ennek el­lenére továbbra is a minőség meg­tartására, javítására, valamint a választási lehetőség biztosítására törekszünk. Biztató jelként értékel­jük, hogy március hónapban étke­zői létszámemelkedés mutatkozott. Remélhetőleg ez a szám még nőni .fog■/ Frast Antal, tengelici tsz, keres­kedelmi ágazatvezető: A tavalyi év­ben az erőmű területén működő négy büfében az összforgalmúnk 34 millió forint volt. Az idei évben a bonos rendszer megszűnésével a forgalmunk eddig 6%-os csökke­nést mutatott. A forgalom csök­kenéséhez hozzájárult az év elejei 23-30%-os áremelés is. A négy büfé közül az oktatási épületben lévő büfénél volt a legnagyobb forgalomcsökkenés. Ilyen kedve­zőtlen évkezdés után - annak elle­nére, hogy az éves tervünk 32 mil­lió forint - meg leszünk elégedve, ha elérjük a 30 millió forint forgal­mat. Megjegyzés: Minden családnak egyre nagyobb összeget kell - kö­telező jelleggel - havonként kifi­zetnie. Egyre többen kénytelenek lemondani a munkahelyi étkezés­ről. Egyben „mellőzni” - még ak­kor is, ha szükséges - a lábbeli, ru­házat vásárlását. Mindezek az életszínvonal érezhető és látható jelei. M. J. ...„Apu, anyu, ”... Bárhol vagyunk - akár utcán, akár munkahelyen - ha sziréna han­got hallunk, kutató tekintettel figyelünk. Magunktól vagy egymástól önkéntelenül megkérdezzük, hogy mi történt? Baleset vagy rosszul­­lét? Mindenképpen egy szorongó félelem, pillanatnyi kellemetlen ér­zés keletkezik az emberekben. A Paksi Atomerőmű Vállalat eredményei, a blokkok teljesítmé­nyei - naponkénti bontásban is - közismertek valamennyiünk előtt. Az éves baleseti statisztikai kimutatások már kevésbé ismer­tek. A termelési eredmények alap­ján nagy általánosságban senki sem gondol arra, hogy a munkain­tenzitással vagy a munkafegye­lemmel baj van. Ennek ellenére munkavégzés során előfordul, hogy baleset történik. Vállalatunk baleseti helyzetala­kulásáról, okairól érdeklődtem a biztonságtechnikai osztály cso­portvezetőjétől, Éber Jósze/töl és Herbák Vince munkavédelmi elő­adótól. É. J.: 1990. évben 40 esetben történt baleset vállalatunknál. Eb­ből 33 üzemi. 7 esetben közúti - munkába jövet, menet - baleset volt. Kiesett táppénzes napok szá­ma: 1164. Balesetek száma összehasonlít­va - 1000 főre vetítve - országos átlag: 26 fö. Tolna megyében: 23 fő, vállalatunknál évek óta 10-15 fő között mozog a balesetet szen­vedett dolgozók száma. Tröszti szinten: pozitív értelemben II. he­lyen vagyunk. Az elmúlt év baleseteit részle­tesebben elemezve a következő­ket állapítottuk meg: A „legveszé­lyesebb nap” a kedd. Ezen a na­pon 11 baleset történt, hétfőn 8, szerdán 5, a többi megoszlik csü­törtök, péntek, szombat és vasár­napi napokra. Súlyosnak mondott balesetünk nem volt. A legtöbb balesetet a szakmunkások szen­vedték (22 eset). A baleset fajtája szerint, esés miatt 7 baleset, rossz mozdulat miatt 6 baleset, 6 bal­eset pedig tárgyak esése következ­tében vagy tárgyak közé való be­­szorulás miatt következett be. Az elmúlt évben - orvosi vizsgálat során - 8 dolgozónál állapítottak meg halláskárosodást. Vállalatunk 1990-ben védőesz­közökre, védőruhákra, egyéb biz­tonságot szolgáló felszerelésekre, műszaki eszközökre 61,8 millió forintot fizetett ki. Nyugodt lel­kiismerettel elmondható, hogy ilyen vonatkozásban a tárgyi felté­tel mindenkor biztosított. A baj csak az, hogy ellenőrzésünk során többször tapasztaljuk, hogy a vé­dőeszközöket egyáltalán nem használják, vagy nem a rendelte­tésének megfelelően viselik. Saj­nos az a tapasztalatunk, hogy a dolgozók az egyéni védőeszközö­ket hátrányosnak tekintik, ami a munkavégzésben akadályozza őket. Csupán arról van szó, hogy nem szokták meg a viselését. Pél­daként kívánom megemlíteni, hogy a korábbi években mindig találkoztunk fejsérüléses baleset­tel. Miután kötelező lett a munka­védelmi sisak használata, a fejsé­rüléses balesetek megszűntek. Nem az a célunk, hogy büntes­sünk. Végső megoldásként alkal­mazzuk. Munkavédelmi szabály­talanságért 11 esetben alkalmaz­tunk - 300-500 Ft közötti összeg­ben - pénzbüntetést. Mindenki előtt ismeretes, hogyha baleset történt - elsődle­ges érdeke a dolgozónak is - azt jelenteni kell a biztonságtechni­kai osztálynak. Az érvényben lévő rendelet értelmében minden bal­esetet 72 órán belül ki kell vizsgál­nunk. Aki nem jelenti be a balese­tet, az munkavédelmi szabálysér­tést követ el. (17/1968. Korm. szá­mú rendelet.) Természetesen a főtevékenysé­günk nem a baleset kivizsgálása. A megelőzésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Arra törekedni, hogy olyan helyzetet teremtsünk - közösen az adott munkaterület vezetőivel, -hogy a balesetet előidéző hiányosságo­kat megszüntessék. Ezt a célt szolgálják a rendszeresen megtar­tott szemlék is. A blokkok, gépek technológiai állapota rendben van. Nincs olyan berendezés, amit le kellene állítani, mert bal­esetveszélyesek. A szemlék során tapasztaltakról - főleg a blokkok visszaindulásakor - egy pár észre­vételt tennék. A saját munka meg­becsülésénél látom a gondot. Mi­re is mondom én ezt? Munkavég­zéskor pl.: csavarlazító spray használata, miután már nem kell, „leesik”, ott marad a földön, vagy fűrészeléskor, a felhasználásra ke­rülő cső kézben marad, a „mara­dék” - sokszor akár 1-2 méteres szál - ott „felejtődik” a földön. A példákat lehetne még sorolni. Eb­ből adódik a rendetlenség, mert restek vagyunk a hulladéktárolóig elvinni a hulladékot, vagy ma­gunkkal vinni a még használható anyagokat. Mindezek balesetet idézhetnek elő. Nem beszélve a takarékosságról. Sajnos nap mint nap szándékos rongálással is talál­kozunk. Helyiségek felírásai, jel­zések betűinek leszedése: véle­ményem szerint csupán unatko­zásképpen vagy szórakozásból te­szik. A jelzések, tájékoztatók fon­tosságáról azt hiszem nem kell különösen beszélnem. H. V.: Mindig nagyon megvisel egy* ember balesete, ha vizsgálom a körülményeket, pedig közel 30 éve ezen a területen dolgozom. Nemcsak az abszolút állapotot szoktam figyelembe venni, ha­nem általában figyelembe veszem az ember akkori - balesetkor - pszichológiai állapotát, családi körülményeit, fáradtságát. Hét végén mennyit dolgozott, miért dolgozott? Mennyire áll fenn a vállalat vagy a személy felelőssé­ge? Egyértelmű, hogy a dolgozó nem akar balesetet szenvedni. A vállalat nem vétkes. Akkor az okot kell megtalálni. Valami olyan oka van, ill. volt ami a fi­gyelmét elvette („memória” za­var). Kimondottan a dolgozó köny­­nyelműsége, figyelmetlensége miatt következett be a baleset. Sajnos egyre több olyan esettel ta­lálkoztam, amikor a baleset oka a fáradtság! Az emberek túl vannak hajszolva! (túlóra, otthoni mun­ka, pluszmunkavállalás stb.). Kirí­vó olyan baleset, ami kimondot­tan a dolgozók vagy a vezetők ha­nyagsága, mulasztása, szabályta­lansága miatt merült volna fel, nem volt! Bizonyítják ezt a bal­eseti jegyzőkönyvek, ahol, abban a rovatban, hogy hasonló balese­tek megelőzésére a következő in­tézkedéseket tesszük; általában az a bejegyzés kerül, hogy külön intézkedésre nincs szükség. Pozi­tívumként kell megemlíteni, hogy egy adott baleset kapcsán, illetve azt követően a vizsgálatunk során a vezetőktől a maximális segítsé­get - a valódi ok feltárásához -megkapjuk. A munkánk, tevé­kenységünk során arra törek­szünk munkatársaimmal együtt, hogy a dolgozók olyan egészsége­sen távozzanak - munkaidő után - haza, mint ahogyan bejöttek dolgozni, hogy másnap újból fel tudják venni a munkát. Ezt reklá­mozta a pár évvel ezelőtt kinyom­tatott munkavédelmi plakát, ame­lyen egy kislány integet, apu. anyu, hazavárunk. Munkátok során volt-e munka­helyi balesetetek? É. J.: 1957-től dolgozom, 14 éves koromban szénbányában kezdtem el dolgozni. Munkahelyi balesetem nem volt, de munkaidő után oldalkocsis motorral men­tem hazafelé és menet közben ar­ra lettem figyelmes, hogy valami folyik a lábamra, lenéztem és ak­kor láttam, hogy a pvc-cső elre­pedt és folyik a benzin. Annyira elvonta a figyelmemet a műszaki hiba, hogy belehajtottam az árok­ba és felborultam. Eltörött a ka­rom. Akkor még ez nem számí­tott kQzúti balesetnek, illetve nem szerepelt a vállalati statisztikában. H. V.: 1956-ban szintén én is a bányában kezdtem dolgozni. Ne­kem bányaomlás következtében a jobb kezem megsérült. Ma már csak a sérülés nyomai látszanak, utólagos következmények sze­rencsére nem maradtak hátra. Mit is lehetne befejezésül mon­dani. További balesetmentes mun­kavégzést kívánok valamennyiük­nek. Köszönöm a beszélgetést. M. J. I. al>ra: \/ I‘>50.,júniusi kanadai inlcilii/ során t s/k ll liisllVIho

Next

/
Thumbnails
Contents