Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-03-01 / 3. szám

ATOMERŐMŰ

5

A háború füstje

Az Országos Béketanács a „Mozgalom a Globális Parlamentért” kezdeményezéssel 1991. február 9-én „Az Öböl-háború és a békeesélyek és remények" címmel tudományos tanácskozást rendezett.

A tanácskozás időszakában már folyt a háború, azonban még a szárazföldi offenzíva nem kezdődött el. A tanácskozáson elhangzott előadásokból kiragadva Pálvölgyi Tamás, tudományos munkatárs, Központi Légkörfizikai Intézet: Az Öböl-háború légköri környezetszennyezése című előadásából idézek, mivel az akkor elhangzottak a napokban valósággá váltak, „mert 570 olajkút égő füstje veszélyezteti környezetünket.” W. P.

öböl-habom kitörésévé! Irak újabb, az eddigi háborúk során nem ismert veszéllyel ismertette mega v ilagot: az ökológiai következmény ekkel.

Az Öböl-haboru ökológiai következményei közül csak egyet emelnék ki: milyen következmenyekkel járná, ha Szaddám Húszéin beváltana a fenyegetéseit, s az alaaknazott kuvaiti olajkutakat tölrobbantana ’

Az ego olaj olyan füst- és koromfelhőt eredmény ezne, amelynek hatásai becsülhetők, am következményei beláthatatlanok. Azokat a folyamatokat, amelyeket egy felépülő korom- es füstfelhő okoz, ökológiai szempontból v iszonylagjól ismerjük. Az elmúlt evekben két olyan tudományos vizsgalatra került sor, amely hasonló kérdésekkel foglalkozott: az egyik a nagy erdőtüzekre. a másik pedig a „nukleáris-télre" vonatkozol!. Mindkét vizsgalati irány jól megv ilagnja az Öböl-haboru légköri környezelszennyezesenek folyamatait es következmenyeit.

Az elegő olajból szármázó nagy on apró részecskék bekerülnek a légtérbe, s ott gyakorlatilag atlatszatlan felhőt alkotnak (ezalatt a felhő alatt teljes sötétség van). Mindez aktív meteorologiai. illetve mikrofizikai folyamatokat indít el: intenzív csapadékhullasjönne leire (a hirosimai alombombarohbantas után heves záport tapasztaltak, sót Drezda bombázását követően is). Az olaj ken-, illetve nitrogéntartalma miatt az eges során ken-dioxid és nitrogén-oxidok keletkeznek, és ezek a levegőben lévő vízzel kölcsön halasba lepve savas esőt eredményeznek. A felhőben a koromrészecskék koncentrációja a szelek fele egyre ritkul, s itt más folyamatok: fotokémiai szmog keletkezik (a szennyezöanyagok, elsősorban a nitrogén-oxidok a Nap ultraibolya sugárzásának hatasara kepezik ezt a szmogot).

A felhő terjedeset illetően az 1950. júniusi kanadai erdőtűz után észlelt füstfelhö kiterjedéséből vonhatunk le következtetéseket. \ viszonylag kis kiterjedésű égő erdőterület nagy kiterjedésű, különböző koncentrációkkal jellemezhető füstfelhőket hozott letre. Az 1. ábrán látható vonalak, a tipikus trajektoriak azt mutatják, hogyha az uralkodó széliránynak megfelelően a megfigyelő „ráülne" egy koromszemcére. akkor milyen pályát futna be.

A 2. ábrán számítógépes szimuláció mutatja be. milyen következmenyekkel járna, ha meggy ulladna a több millió tonnás olajmenny iség. Az ábrán a háromdimenziós kép a lüstcsova telepítését mutatja, a benne lévő izovonalak a koncentrációkat reprezentálják. Lathato, hogy a felhő az égő tartomány körzetétől eltekintve ket-három kilometer magasságban kezdődik (tehát nem

erne le a tengerszintig) alatta egy viszonylag tiszta zóna alakulna ki. Mérete nem haladja meg az 500-1000 kilométeres értéket. Ennek oka, hogy a koromrészecskék sajat tömegüknél fogva „kihullanak"; ezeknek a koromszemcséknek a légköri tartózkodási ideje 15-25 napra tehető, ezáltal messzebbre nagy valószínűséggel nem tudnak eljutni. A környezeti ártalmak tehát regionális jellegűek lesznek, globális következmenyekre nem kell számítani.

\ nagy térségü folyamatok kérdéséről

csak feltételezések vannak. Ez attól függ, hogy a felhő milyen magasságba kerül fel (amennyiben a tíz kilométert meghaladó rétegekbe - a sztratoszférába - kerül fel ez a füst, akkor képes lenne az egész Földet nagyon vékony, csak műszerekkel érzékelhető vastagsággal bevonni, amely globális hatásokhoz is vezethetne.)

A kuvaiti olajkutak felrobbantása tehat nem tekinthető Szaddám Húszéin csodafegyverének, a füstfelhö arra is v isszaszáll. aki ezt kibocsátja.

2. ábra: A füst csóva feltételezett háromdimenziós képe

Hamarosan

eredményhirdetés

Az Energetikai Szakképzési Intézet 1991/92. tanévre felvett tanulóinak összetétele

Szil

Létszám

Fiú

Lant

kollégista

„. Pals környéki PAV-os 1 bejáró szülök gyereke

All. szamitasteclt.

16

14

1

$

3 5 4

Energetikai gépész

■ 17

17-$

4 5 4

Műszerész

r

15

]

3

Villamos

16

16-<)

> 1 1

Karbantartó

15

15-4

b 5 5

Titkárnő

3«-30

<)

10 11

Összesen:

111

11

34

44

36 31 20

Tűzoltási kísérlet INSTANT habbal

A tavaly áprilisban meghirdetett Környezetvédelmi diákpályázatra március 5-ig 33 pályamű érkezett be. A pályamunkákat bírálóbizottság értékeli Marx György egyetemi tanár vezetésével.

A kiemelten jó pályamunkákat fűzet formájában kiadják és megküldik a középiskolásoknak. A három legjobb pályaművet díjazzák. Az első díjat elnyert diákokat szaktanárukkal együtt egy hétre az atomerőmű vendégül látja.

S:őcs István vegyészmérnök - feltaláló - nevét az ország valamennyi tűzvédelmi szakembere ismeri. Az IMPULZUS tűzoltással hívta magára a figyelmet. Erről későbbi számunkban bővebben adunk tájékoztatást. Most csak annyit, hogy 14 liter víz felhasználásával oltottak el egy lakástüzet, ahol a berendezést még benzinnel is leöntözték. Üzemünkben végzett kísérletnél egy kábelköteg tüzét 7,5 liter vízzel oltotta el, pedig a köteg belsejébe 2 db flakonba benzint is tettünk. Egy kísérleti olajkút tüzét 20 kg oltóporral egyetlen lövéssel oltotta el.

Most az INSTANT habbaloltással jelentkezett. Meghívtuk egy oltási kísérlet lefolytatására. A terepet előkészítettük. Három méter átmérőjű tepsibe benzint és olajat öntöttünk. A közepébe gépjárműkerék-gumiköpenyeket tettünk és azt is benzinnel öntöztük meg.

Á feltaláló a szokott egyszerűséggel előbb egy horganyzott vedret félig töltött benzinnel és meggyújtotta. Addig hagyta égni, amíg a vödör is fölforrósodott. Ekkor fél literre való habot öntött az égő tűzre. A lángolás néhány másodperc alatt megszűnt. A benzingőz nem tudta áttörni a habot. Amikor félrekotortuk, a benzin belobbant, de a habtakaró azonnal összezárt és elaludt a láng.

Ezután a nagy tálca következett. Hatalmas láng és füst jelezte a benzin és gumi égését. A 10 kgos habbaloitóval egy perc sem kellett az oltáshoz. A habtakaró fölött lángcsóvát vittünk el, de visszalobbanás nem történt.

A korábbi években is voltak habbaloltó készülékek, de rengeteg hátrányuk miatt lassan eltűntek. Ez a találmány viszont újat jelent a tűzoltás történetében. Az új megoldás alapja: egy tartályba C02 gázzal 14 bar nyomáson habképző anyagot tartanak. Ez az anyag egy fúvókán át a szabadba jutva rendkívül jó tulajdonságú habot ad. Az INSTANT habrendszert tulajdonképpen energiatárolónak is nevezhetjük. A tűzveszélyes folyadékot tároló tartályba alul, az üzemi vezetéken nyomják a folyadékba a habképző anyagot. Leküzdve a folyadék hidrosztatikus nyomását, 1 percen belül a folyadék tetejére jut. Ott habot képezve eloltja a tüzet. Ebből látható, hogy beépített rendszerként is használható. Csupán egy nyomásálló tartály kell a habképző anyag tárolására, melyet összekapcsolnak az üzemi vezetékkel egy szelep közbeiktatásával. Elhagyhatók a hagyományos - oltóközpont, nyomásfokozó, habsugárcső - berendezések.

Tehát jelentős megtakarítás érhető el és egyben az oltásbiztonság növekszik. A karbantartása is egyszerű.

Hordozható és gördíthető készülékekben már kapható. Alkalmas szilárd anyagok, gépkocsitüzek oltására is. Folyamatban van a villamos vezetőképesség vizsgálata. Minden remény megvan arra, hogy itt is kedvező lesz az eredmény. Ebben az esetben kábeltüzek oltására is alkalmazható. Olcsóbb, mint a halonnaloltó és ezek a készülékek kiválthatók ezzel.

Erőművünkben mind a beépített, mind a hordozható készülékek iránt érdeklődés van az érintett szakemberek körében.

CSÖGLEI ISTVÁN

Megkérhtm...

...Virág, Lászlonétól, - a Paksi Atomerőmű Vállalat területén lévő étterem - üzletvezetőjétől, hogy a vállalati dolgozók közül - miután 1991. február 1-jétől megszűnt az étkezési bonrendszer - hányán járnak ebédelni?- Ez év első két hónapjában 800-840 fö volt az étkezői létszámunk. Tavalyi évben többször elértük - „csúcsidőszakbana havonkénti 2000főt is. Sajnos, a pénzbeli hozzájárulás, illetve a pénzbeli kifizetést követően a dolgozói étkezői létszámunk jelentősen csökkent. A másik ok minden valószínűséggel az árak 10%-os emelése. Ennek ellenére továbbra is a minőség megtartására, javítására, valamint a választási lehetőség biztosítására törekszünk. Biztató jelként értékeljük, hogy március hónapban étkezői létszámemelkedés mutatkozott. Remélhetőleg ez a szám még nőni .fog■/

Frast Antal, tengelici tsz, kereskedelmi ágazatvezető: A tavalyi évben az erőmű területén működő négy büfében az összforgalmúnk 34 millió forint volt. Az idei évben a bonos rendszer megszűnésével a forgalmunk eddig 6%-os csökkenést mutatott. A forgalom csökkenéséhez hozzájárult az év elejei 23-30%-os áremelés is. A négy büfé közül az oktatási épületben lévő büfénél volt a legnagyobb forgalomcsökkenés. Ilyen kedvezőtlen évkezdés után - annak ellenére, hogy az éves tervünk 32 millió forint - meg leszünk elégedve, ha elérjük a 30 millió forint forgalmat.

Megjegyzés: Minden családnak egyre nagyobb összeget kell - kötelező jelleggel - havonként kifizetnie. Egyre többen kénytelenek lemondani a munkahelyi étkezésről. Egyben „mellőzni” - még akkor is, ha szükséges - a lábbeli, ruházat vásárlását. Mindezek az életszínvonal érezhető és látható jelei. M. J.

...„Apu, anyu, ”...

Bárhol vagyunk - akár utcán, akár munkahelyen - ha sziréna hangot hallunk, kutató tekintettel figyelünk. Magunktól vagy egymástól önkéntelenül megkérdezzük, hogy mi történt? Baleset vagy rosszullét? Mindenképpen egy szorongó félelem, pillanatnyi kellemetlen érzés keletkezik az emberekben.

A Paksi Atomerőmű Vállalat eredményei, a blokkok teljesítményei - naponkénti bontásban is - közismertek valamennyiünk előtt. Az éves baleseti statisztikai kimutatások már kevésbé ismertek.

A termelési eredmények alapján nagy általánosságban senki sem gondol arra, hogy a munkaintenzitással vagy a munkafegyelemmel baj van. Ennek ellenére munkavégzés során előfordul, hogy baleset történik.

Vállalatunk baleseti helyzetalakulásáról, okairól érdeklődtem a biztonságtechnikai osztály csoportvezetőjétől, Éber Jósze/töl és Herbák Vince munkavédelmi előadótól.

É. J.: 1990. évben 40 esetben történt baleset vállalatunknál. Ebből 33 üzemi. 7 esetben közúti - munkába jövet, menet - baleset volt. Kiesett táppénzes napok száma: 1164.

Balesetek száma összehasonlítva - 1000 főre vetítve - országos átlag: 26 fö. Tolna megyében: 23 fő, vállalatunknál évek óta 10-15 fő között mozog a balesetet szenvedett dolgozók száma. Tröszti szinten: pozitív értelemben II. helyen vagyunk.

Az elmúlt év baleseteit részletesebben elemezve a következőket állapítottuk meg: A „legveszélyesebb nap” a kedd. Ezen a napon 11 baleset történt, hétfőn 8, szerdán 5, a többi megoszlik csütörtök, péntek, szombat és vasárnapi napokra. Súlyosnak mondott balesetünk nem volt. A legtöbb

balesetet a szakmunkások szenvedték (22 eset). A baleset fajtája szerint, esés miatt 7 baleset, rossz mozdulat miatt 6 baleset, 6 baleset pedig tárgyak esése következtében vagy tárgyak közé való beszorulás miatt következett be. Az elmúlt évben - orvosi vizsgálat során - 8 dolgozónál állapítottak meg halláskárosodást.

Vállalatunk 1990-ben védőeszközökre, védőruhákra, egyéb biztonságot szolgáló felszerelésekre, műszaki eszközökre 61,8 millió forintot fizetett ki. Nyugodt lelkiismerettel elmondható, hogy ilyen vonatkozásban a tárgyi feltétel mindenkor biztosított. A baj csak az, hogy ellenőrzésünk során többször tapasztaljuk, hogy a védőeszközöket egyáltalán nem használják, vagy nem a rendeltetésének megfelelően viselik. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a dolgozók az egyéni védőeszközöket hátrányosnak tekintik, ami a munkavégzésben akadályozza őket. Csupán arról van szó, hogy nem szokták meg a viselését. Példaként kívánom megemlíteni, hogy a korábbi években mindig találkoztunk fejsérüléses balesettel. Miután kötelező lett a munkavédelmi sisak használata, a fejsérüléses balesetek megszűntek. Nem az a célunk, hogy büntessünk. Végső megoldásként alkalmazzuk. Munkavédelmi szabálytalanságért 11 esetben alkalmaztunk - 300-500 Ft közötti összegben - pénzbüntetést.

Mindenki előtt ismeretes, hogyha baleset történt - elsődleges érdeke a dolgozónak is - azt jelenteni kell a biztonságtechnikai osztálynak. Az érvényben lévő rendelet értelmében minden balesetet 72 órán belül ki kell vizsgálnunk. Aki nem jelenti be a balesetet, az munkavédelmi szabálysértést követ el. (17/1968. Korm. számú rendelet.)

Természetesen a főtevékenységünk nem a baleset kivizsgálása. A megelőzésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Arra törekedni, hogy olyan helyzetet teremtsünk - közösen az adott munkaterület vezetőivel, -hogy a balesetet előidéző hiányosságokat megszüntessék. Ezt a célt szolgálják a rendszeresen megtartott szemlék is. A blokkok, gépek technológiai állapota rendben van. Nincs olyan berendezés, amit le kellene állítani, mert balesetveszélyesek. A szemlék során tapasztaltakról - főleg a blokkok visszaindulásakor - egy pár észrevételt tennék. A saját munka megbecsülésénél látom a gondot. Mire is mondom én ezt? Munkavégzéskor pl.: csavarlazító spray használata, miután már nem kell, „leesik”, ott marad a földön, vagy fűrészeléskor, a felhasználásra kerülő cső kézben marad, a „maradék” - sokszor akár 1-2 méteres szál - ott „felejtődik” a földön. A példákat lehetne még sorolni. Ebből adódik a rendetlenség, mert restek vagyunk a hulladéktárolóig elvinni a hulladékot, vagy magunkkal vinni a még használható anyagokat. Mindezek balesetet idézhetnek elő. Nem beszélve a takarékosságról. Sajnos nap mint nap szándékos rongálással is találkozunk. Helyiségek felírásai, jelzések betűinek leszedése: véleményem szerint csupán unatkozásképpen vagy szórakozásból teszik. A jelzések, tájékoztatók fontosságáról azt hiszem nem kell különösen beszélnem.

H. V.: Mindig nagyon megvisel egy* ember balesete, ha vizsgálom a körülményeket, pedig közel 30 éve ezen a területen dolgozom. Nemcsak az abszolút állapotot

szoktam figyelembe venni, hanem általában figyelembe veszem az ember akkori - balesetkor - pszichológiai állapotát, családi körülményeit, fáradtságát. Hét végén mennyit dolgozott, miért dolgozott? Mennyire áll fenn a vállalat vagy a személy felelőssége? Egyértelmű, hogy a dolgozó nem akar balesetet szenvedni. A vállalat nem vétkes. Akkor az okot kell megtalálni. Valami olyan oka van, ill. volt ami a figyelmét elvette („memória” zavar). Kimondottan a dolgozó könynyelműsége, figyelmetlensége miatt következett be a baleset. Sajnos egyre több olyan esettel találkoztam, amikor a baleset oka a fáradtság! Az emberek túl vannak hajszolva! (túlóra, otthoni munka, pluszmunkavállalás stb.). Kirívó olyan baleset, ami kimondottan a dolgozók vagy a vezetők hanyagsága, mulasztása, szabálytalansága miatt merült volna fel, nem volt! Bizonyítják ezt a baleseti jegyzőkönyvek, ahol, abban a rovatban, hogy hasonló balesetek megelőzésére a következő intézkedéseket tesszük; általában az a bejegyzés kerül, hogy külön intézkedésre nincs szükség. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy egy adott baleset kapcsán, illetve azt követően a vizsgálatunk során a vezetőktől a maximális segítséget - a valódi ok feltárásához -megkapjuk. A munkánk, tevékenységünk során arra törekszünk munkatársaimmal együtt, hogy a dolgozók olyan egészségesen távozzanak - munkaidő után - haza, mint ahogyan bejöttek dolgozni, hogy másnap újból fel tudják venni a munkát. Ezt reklámozta a pár évvel ezelőtt kinyomtatott munkavédelmi plakát, amelyen egy kislány integet, apu. anyu, hazavárunk.

Munkátok során volt-e munkahelyi balesetetek?

É. J.: 1957-től dolgozom, 14 éves koromban szénbányában kezdtem el dolgozni. Munkahelyi balesetem nem volt, de munkaidő után oldalkocsis motorral mentem hazafelé és menet közben arra lettem figyelmes, hogy valami folyik a lábamra, lenéztem és akkor láttam, hogy a pvc-cső elrepedt és folyik a benzin. Annyira elvonta a figyelmemet a műszaki hiba, hogy belehajtottam az árokba és felborultam. Eltörött a karom. Akkor még ez nem számított kQzúti balesetnek, illetve nem szerepelt a vállalati statisztikában.

H. V.: 1956-ban szintén én is a bányában kezdtem dolgozni. Nekem bányaomlás következtében a jobb kezem megsérült. Ma már csak a sérülés nyomai látszanak, utólagos következmények szerencsére nem maradtak hátra.

Mit is lehetne befejezésül mondani. További balesetmentes munkavégzést kívánok valamennyiüknek.

Köszönöm a beszélgetést.

M. J.

I. al>ra: \/ I‘>50.,júniusi kanadai inlcilii/ során t s/k ll liisllVIho