Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
ATOMERŐMŰ 3 ~20m Fűtési rendszer Medence hűtés- Betontartály — Hideg belső medence — Acéltartály — Kondenzátor — Gőzharang — Gőzledobó vezeték — Boros vizbeadás — Tisztitó kör — Meleg belső medence — Aktiv zóna A Geyser-rendszer ebi sémája Az elmúlt egy év folyamán - amikor egyébként az atomenergetikára már Magyarországon is egyesek kétkedve tekintenek - felröppent a hír, hogy Magyarországon esetleg atomfűtőmű létesülne. Ezzel korábban a napi sajtó is foglalkozott. Mielőtt áttekintenénk, hogy is áll a dolog, nézzük meg egy kicsit részletesebben mi az az atomfíítőmű. Az atomfűtőmű - ahogy az a nevéből is kiderül - egy olyan erőmű, amely az atomerőműhöz hasonlóan nukleáris hasadóanyagból hőenergiát termel, amely azonban nem villamosenergiatermelésre, hanem teljes mértékben kommunális fűtési célokra kerül felhasználásra. A 80-as években kifejlesztett atomfűtőművek legfontosabb jellemzője a nagy biztonság, amelyet az alacsony teljesítmény és teljesítménysűrűség, alacsony üzemi paraméterek, valamint a belső tulajdonságok biztosítanak. A hűtési rendszerük teljes mértékben passzív, ami azt jelenti, hogy nincsenek forgógépek, külső energiaforrás által működtetett szelepek stb. A hűtési folyamat mind normál üzemben, mind pedig üzemzavar esetén a fizika törvényei által biztosított. Ezáltal az emberi tényező biztonságra gyakorolt negatív hatása is gyakorlatilag ki van küszöbölve. Az atomfíítőmű rövid ismertetése Az atomfűtőmű felépítését a Svájci Nemzeti Nukleáris Kutató Intézet valamint az amerikai General Atomic által kifejlesztett és 1990-ben magyarországi telepítésre megajánlott Geyser-típuson mutatjuk be. A fűtőmű vázlatos rajza a mellékelt ábrán látható. Aktív zóna A hőtermelést szolgáló fűtőelemként hagyományos nyomottvizes reaktorokban alkalmazott fűtőelemek használhatók, 8-20% dúsítású urántöltettel. A kiégés kompenzálására üzemanyagba kevert kiégő mérgeket alkalmaznak. Az aktív zóna jelentős negatív hőmérsékleti tényezővel rendelkezik, ami a kiégő mérgekkel együtt biztosítja, hogy mind az élettartam folyamán, mind pedig terhelésváltoztatások során a hűtőközegben oldott bórsav koncentrációja közel állandó maradjon. Tehát a reaktivitás szabályozása teljes mértékben a bórsavkoncentráció - mint említésre került - kismértékű változtatásával valósul meg. így a könnyűvizes energetikai reaktorokra jellemző aktív komponens, a szabályozó rúd ebben a reaktorban nem szükséges, ami növeli a passzív biztonságot. Primerkör A primerköri hűtővízrendszer nagyon egyszerű. A reaktortartály felett egy tálca helyezkedik el, amelyből egy leszálló csőrendszeren keresztül jut el a hűtővíz a reaktor alsó részébe. A hűtővíz keresztülhalad az aktív zónán, felmelegszik és a diffuzorcsöveken keresztül újra a felső tálcára kerül. A zónában történő melegítés következtében és a csökkenő hidrosztatikai nyomás miatt a hőhordozó a diffuzorban felgyorsul illetve részleges fázis-átalakuláson megy keresztül. A diffuzorban levő kétfázisú közeg alacsonyabb fajsúlya miatt valósul meg a keringtetést biztosító természetes cirkuláció. A diffuzorcsőben keletkező gőz a tálca felett kiválik a vízből, rákerül a kondenzátorra, ahol a hasznosítható hőt átadja a kondenzátor másik oldalán áramló hőhordozónak, majd lekondenzálódva visszakerül a tálcára. Az itt ismertetett primerkör egy úgynevezett harang alatt helyezkedik el, ami kompletten egy belső medencében van elhelyezve. A gőz a harang alól a víz egy részét kiszorítja, és így biztosított, hogy normál üzemben a harang alatt a medence vízszintje alacsonyabb a tálca szintjénél, így a primerkör vize el van szeparálva a medence vizétől. A kondenzátorban uralkodó nyomást és ezáltal a fűtésre menő hőhordozó hőmérsékletét az határozza meg, hogy a harang milyen mélyre van merítve a medencébe. Víz- és bórháztartás Mivel a primerköri víz és a medence vize teljesen el van különítve, biztosítani kell a primerkör állandóan feltöltött állapotát. Ezt a célt szolgálja az ábrán is látható úgynevezett tisztító kör. Ezen keresztül a medence vizének egy része szintén felfűtésre kerül az aktív zóna felett elhelyezett hőcserélőn, majd az itt keletkezett gőz a tálca felett összekeveredik a primerkörben keletkezett gőzzel, majd rákerül a kondenzátorra, ahol lekondenzálódva bekerül a primerkörbe. így a primerkör vízvesztesége pótolva van. Az esetleges vízfelesleg a tálca túlfolyóján visszakerül a medencébe. Ez a folyamat a primerköri bórsavkoncentráció lassú, de folyamatos csökkenését jelenti. Ezt a medence hideg részéből történő utánpótlással lehet kompenzálni. Ez a folyamat, a fajsúlykülönbségen és a negatív hőmérséklet-effektus elvén alapulva, önszabályozó módon, automatikusan valósul meg. Hőátadórendszer Annak érdekében, hogy a reaktor és a külvilág között meg legyen a kettős gát elve, a kondenzátorban keringő hűtővíz nem kerül közvetlenül a fűtési rendszerbe, hanem be van iktatva egy közbenső hőcserélő. Az aktív közeg kikerülése megakadályozásának egy további módja az, hogy a fűtési rendszerben a nyomás magasabb, így esetleges tömörtelenségnél a fűtési rendszer vize jut be a kondenzátorba és nem fordítva. Medence rendszer Már említésre került, hogy a primerkör egy úgynevezett belső medencében helyezkedik el. Mint láttuk, a primerkör és a belső medence között létezik egy fizikai kapcsolat a víz- és bórháztartás rendszerén keresztül. A külső medence és a belső medence közötti kapcsolat csak egy gázharangon keresztül valósul meg, és így a két medence vize sohasem keveredik. A belső medence két részre osztható: a primerkörrel érintkező része az úgynevezett meleg medence, míg a külső része a hideg medence. A medencék ilyen módon történő elhelyezése és egy megfelelő hőpajzs megakadályozzák a hőcserét a hideg és meleg rész között és így gyakorlatilag nincs hőveszteség a külvilág felé. Az a kismértékű hő, amely mégis kikerül a külső medencébe, a medence-hűtőrendszer által kerül elvezetésre. A fűtőmű üzemeltetése A primerköri bórsavkoncentráció 1,5%, ami elegendő a reaktivitástöbblet, a xenon-effektus, valamint a hideg és meleg állapot közötti hőmérséklet-effektus kompenzálására. Normál üzemmódban a terhelésváltoztatás kompenzálására azonban egy sokkal szűkebb sávú (kb. 0,1%) bórsavkoncentráció-változás is elegendő. A szerkezeti elemek méreteinek és hőátadási jellemzőinek (termohidraulikai paraméterek) megfelelő méretezése esetén a szabályozás nem igényel aktív elemeket. Amennyiben a termelt hő elvezetésében zavarok lépnek fel, megnő a nyomás a harang alatt, a keletkezett gőz a szifonon keresztül kiszökik és a tálcát elárasztja a medence vize, a reaktor leáll. Mint tudjuk, az atomreaktorokban (így az atomfűtőművekben is) a láncreakció leállása után a hőfejlődés nem szűnik meg, így ezt a maradandó hőt is el kell vezetni. A medencékben levő víz mennyisége olyan nagy, hogy hónapig tudja biztosítani az aktív zóna biztonságos hőelvezetését. A rendszer indításához (felfűtéséhez) külső hőforrást alkalmaznak. * Ezek után nézzük meg, hogy került (vagy kerülne) az atomfűtőmű Magyarországra. A fő tényező az, hogy az említett Geyser-típusnak nagyon sok magyar vonatkozása van. A koncepciót két Svájcban élő magyar származású fizikus dolgozta ki a TRIGA elnevezésű, kutatóreaktorokban már sikeresen kipróbált fűtőanyag felhasználásával. A Geyser koncepcióval alaposan megismerkedett Teller Ede, a nemrégiben Pakson is járt világhírű atomfizikus, aki a koncepciót nagyon jónak és biztonságosnak tartja. 1980 decemberében egy szintén Nyugat-Európában élő magyar származású fizikus megkereste Teller Edét, aki kifejezte készségét, hogy meszszemenően támogatná a Geyser-project magyarországi megvalósítását. Ezután 1990 áprilisában az említett fizikus közreműködésével az Energiagazdálkodási Intézet, a Központi Fizikai Kutató Intézet, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Erőterv és a Paksi Atomerőmű Vállalat szakembereinek részvételével Budapesten egy kétnapos tanácskozásra került sor, amelyen a fejlesztő magyar származású fizikusok ismertették a Geyser-atomfutőmű lényegét, a General Atomic európai kereskedelmi igazgatója pedig megtette az ajánlatát. A Magyarországon felépítendő Geyser-atomfütömű prototípus lenne 10 vagy esetleg 50 MW teljesítménnyel, ebből következően az ára viszonylag magas, de éppen a prototípusra való tekintettel, valamint Teller Ede segítő közbenjárása eredményeképpen az amerikai és svájci kormány pénzügyileg nagymértékben támogatná a magyarországi telepítésL A telepítés helyéül számba vehető helyszínek: Debrecen és Szekszárd, vagy Paks környéke. Paks környéke azért jött szóba, mert vannak nukleáris hagyományok, de valószínűleg Debrecen lesz az a hely, ahol célszerű lenne a telepítést megvalósítani a nagyobb hőigények miatt. Egyébként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem szakemberei már 1980 óta foglalkoznak atomfiűtőmű gondolatával, így ott is adott a megfelelő szakmai háttér. Végeredményben a pénzügyi forrás megléte esetén és a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után meg lehetne hozni a döntést a telepítésről, és a világkiállításra (ha egyáltalán lesz ilyen Magyarországon) elkészülne az első magyar atomfütőmű. A változó szakszervezet Ki ne ismémé berkeinkben Szigeti Józsefet, elvégreő a PAV szakszervezetének egyik delegátusa és vállalatunk legmarkánsabb szervezetének, a KÁIG üzemi szakszervezeti bizottságának titkára. A mozgalmi életben kifejtett tevékenységei, felszólalásai alapján ítélve reálisan látó, határozott, szókimondó egyén, aki mindig az igazak' és becsületesek útját járja. Emlékszem rá, az elmúlt évi novemberi szakszervezeti gyűlés után voltak akik ilyet mondtak: Szigeti Józsi! Igen, ö egyéniség. Több ilyen gondolkodású és szándékú ember kellene a PA V-nál. Személye által a KÁIG „megfogta az Isten lábát. ”- Az utolsó beszélgetésünk alkalmával Szigeti József így fogalmazott: a szakszervezeti munkában nincs leltár, nincs zárszámadás, s ebben nem lehet lezárni egy mozgalmi évet, mert ténykedésünk és harcunk folytonos. Én most mégis, ha úgy tetszik „zárszámadásra”, „leltározásra” hívom őt kérdezvén arról, hogyan látja az elmúltakat, s milyennek szeretné a mozgalom jövőjét, úgy vállalati mint igazgatósági szinten.- Hálásan köszönöm e felkínált lehetőséget és szívesen beszélek az érdekvédelmi munka eredményeiről, legfontosabb feladatairól - mondja Szigeti József. Elvégre mint az élet számtalan területén, a szakszervezeti életben is a legfontosabb a tájékoztatás, a tájékozottság. Egy mélyponton lévő társadalomban, egy átalakuló gazdaságban, egy újonnan felépülő strukturális rendben, egy fenyegetett létbizonytalanságban csak naprakészen, tájékozottan lehet jól végezni az érdekvédelmi munkát is. Az új rendszer ehhez nyújt keretet, s ezen belül megfelelő önállóságot. Általánosságban megállapítható, hogy a szakszervezet, válsága ellenére, felértékelődik. A munkavállalói érdekek egyre markánsabban jelentkeznek, bár helyenként eltérőek. Megítélésem, hogy ez a gazdaság privatizálásának eredménye. A szakszervezet olyan munkát vállalt fel, amit egy új kor szelleme kínál, például a megváltozott érdekvédelem, végkielégítés kérdése, sztrájkszabályzat, szociális védőháló stb..., és mint feladatot az erőhöz, tudáshoz mérten maximálisan lát el.- Az elmúlt évben milyen eredménnyel ténykedett a szakszervezet? - folytatja kérdő mondatával Szigeti József. Nos igyekeztünk összeszedni magunkat, komolyabban venni az érdekvédelmi munkát. Kölcsönösen más stílust alakítottunk ki az érdekvédelmi munkában, bizonyítva, hogy hat fontos munkajogi vita eredményesen zárult. Viszont maradtak olyan, mindenkire irritálóan ható kérdések, mint a bérszerkezet-módosítás, a Szigeti József - akiről sokai fogunk még hallani végkielégítés, a privatizáció, vagy mint a lakásgazdálkodás stb... Most ezekről néhány mondatban. Tavaly szeptember hetedikéi keltezésű, nem az első (!) állásfoglalásunkban világosan és egyértelműen fogalmaztuk meg az új bérrendszerre vonatkozó részletes elképzeléseinket, amelyből ez idáig nem fogant semmi. így dolgozóinkat tekintve nem csoda, hogy a bérkérdés napjaink legégetőbb problémája lett, vagy az infláció mértéke és a különböző adóterhek. Sokaknak hamarosan megélhetési gondjai lesznek. Különösen irritáló ez, amikor világszinten kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalat dolgozóiról kell ezt elmondani. Irritáló ez akkor, amikor egy vállalaton belül mára olyan polarizáció alakult ki, amelynek egyik pontját képezőknek, a szűk rétegnek gondtalan létet jelent. Mostanában naponta visszatérő téma a bérszerkezetmódosítás, mert a vállalatunknál uralkodó jövedelemkülönbség (vezető kontra beosztott) ma már elfogadhatatlan. Egy olyan bértáblázat bevezetését kéijük, amely az alacsony jövedelmű dolgozóinknak is megfelel. A bér körül kialakult feszültség az igazgatóságunkon belül is jellemző. Nekünk, azzal együtt, hogy sugárveszélyességi pótlékot kapunk, műszakozást, túlórát és ügyeletet adunk, ahhoz képest keresetünk egyáltalán nem kiemelkedő. No és itt van, a már említett sugárveszélyességi pótlék. Viszszatetsző az, hogy azok az egyének, akik ritkán, netán be sem járnak az ellenőrzött zónába, majdhogynem annyi, sőt!, vannak akik több veszélyességi pótlékot kapnak mint mi, akik naponta visszük be a „bőrünket”. A vállalati végkielégítés kapcsán egy Járatlan ösvényt” kellett bejárni. Állami végkielégítésről tudtunk, de vállalatiról nem volt elképzelésünk, s ennek ellenére mégis felvállaltuk. Szándékunk ezzel az, hogy a munkavállalóknak anyagi biztonságérzetet teremtsünk a bizonytalan foglalkoztatású gazdasági életben. A privatizációs ügyet, mint ismeretes, vállalatunk munkástanácsa vállalta fel. Én konkrétumról nem tudok beszélni, pusztán arról, hogy a szövetségi rendszeren belül működő privatizációs munkabizottságban, vállalatunk szakszervezete is (Gál Rezső, László Pál révén) képviselteti magát. Többségükben a lakásgazdálkodással kapcsolatos indulatokat országos intézkedések korbácsolták fel. Bár, jók a lakáskörülményeink, erre nincs is panasz, de különösen foglalkoztat bennünket az a jogszerű, ingatlan vásárlási lehetőség, amely bérlakások esetében is igaz. Ezért fontosnak tartjuk, hogy szakértőkkel közösen vizsgáljuk meg vállalatunknál is ennek lehetőségét, s amennyiben lehet, biztosítsák számunkra a tulajdonjog megszerzését. Ezt a szándékunkat egyébként a november húszadikán kelt feljegyzésünkben, Pónya József vezérigazgató úrnak megindokoltuk. Amiket eddig elmondtam az jellemző mind igazgatósági, mind vállalati szinten. Ezentúl szeretnék szűkebb „pátriámról”, a KÁIG üzemi szakszervezetének helyzetéről, időszerű kérdéseiről beszélni..., de majd a következő számban. G. SZABÓ PÁL Tóth János mérnök, höfi/ikus Atomfíítőmű -A ••• ff Pffi f A A jovo fűtésé?
