Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-12-01 / 12. szám
XIII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA 1990. DECEMBER Az 1990. évi operatív terv háromnegyedévi értékelése . A vállalat az év első kilenc hónapjában 9890 GWh villamos energiát fejlesztett. Ez 6,2%-kal alacsonyabb az éves vállalati belső előirányzat időarányos részénél. A megtermelt villamos energia 361 GWh-val alacsonyabb a tavalyi év hasonló időszaki menynyiségénél is. A termelési szint értékelésénél figyelembe kell azonban venni, hogy a belső terv a tavalyi kiemelkedő teljesítmény extrapolálásával, és további feszítésével készült. így nem meglepő, hogy a kilenc hónapban megtermelt, és ez alapján évesen várható 13 700 GWh meghaladja mind a tröszti tervben szereplő értéket, mind 440 MW-s blokkok tavalyi átlagos nemzetközi teljesítmény-kihasználási tényezője alapján számított értéket. Az értékesített hő mennyisége az előirányzatnak megfelelően alakult. A vállalat az értékelt időszakban a nukleáris biztonságra vonatkozó előírások maximális betartásával, a hatósági korlátok nagyságrendekkel történő alulteljesítésével működött. A karbantartási ütemtervnek megfelelően végrehajtásra került mind a négy blokk főjavítása. Ennek kilenchavi költsége meghaladta az 1 milliárd forintot. A belső tervben szereplő 144 napos időtartam váratlan munkák szükségszerű közbeiktatása miatt 25 nappal meghosszabbodott. Ez az időtartamtúllépés a termeléselmaradás leglényegesebb magyarázó tényezője. A vállalati beruházás éves keretösszege 230 M Ft, amelynek döntő része már szerződéssel lekötésre került. A 2x1000 MW-os bővítéssel kapcsolatban a szerződések lezárásra kerültek. A nagyberuházás pénzügyi lezárása előkészítéseként megtörténtek a szükséges ÁFI-ERBE egyeztetések és az aktiválandó tételek leltározása. A bővítésre vonatkozó külföldi ajánlatok értékelése, feldolgozása folyamatosan történik. A bővítés időbeni csúszása miatt a beruházási igazgatóság megkezdte az üzleti típusú, önfenntartó működésre való felkészülést. A vállalat kilenchavi átlag létszáma 3888 fő, ami 22 fős csökkenést mutat a tavalyi átlaghoz képest. Bérköltségként 900 M Ft került kifizetésre, melyből a túlóra-felhasználás 33 M Ft. A túlórák száma a tavalyihoz képest harmadával csökkent. A bérekre vonatkozóan a vállalat év elején a tröszttől 16% adómentes bérfejlesztési lehetőséget kapott és még 8%-ot, amennyiben forrását kigazdálkodjuk. Ennek fedezetét költségcsökkentéssel megteremtettük. Éves szinten a vállalati hatékonysági mutató alakulásától függően további 7% bértömegnövelésre nyílik lehetőség, aminek fedezetét a termelés elmaradását ellensúlyozó gazdasági intézkedéssel (költségcsökkentés, kamatbevétel stb.) teremtettük meg. így összesen a szétosztható bérköltségünk a tavalyit legalább 31%-kal fogja meghaladni. A szociális ellátás szintjét az üzemi étkezés területén javítottuk meg, a többi szinten megőriztük. Az étkezésnél bevezetésre került az a la carte rendszer, és 40 Ft/fő/napra emelkedett a vállalati támogatás. Ezek hatására az étkezőlétszám több mint a duplájára emelkedett. Az I-IX. hónapban vállalati szinten összesen 12 642 M Ft bevétel képződött. A villamos energia üzletágnál bevételelmaradás jelentkezik a termeléskiesés miatt. Az egyéb tevékenységnél a beruházási igazgatóság elmaradását kivéve a bevételek terv szerint alakulnak. A különféle bevételek között háromnegyedévi szinten 66 M Ft kamatbevétel jelenik meg a szabad pénzeszközök betétként való hasznosításából. Ez csökkenti a termeléskiesésből adódó bevételelmaradást. Az összes ráfordítás 12 008 M Ft volt. Ez elmarad a tervezettől egyrészt a bértömegfejlesztés fedezetét szolgáló költségcsökkentések miatt, másrészt azért mert az iparági gyakorlatnak megfelelően az év második felében a költségek nagyobb része jelenik meg. Eves szinten csökkentett keretek összességében várhatóan a terv szerint alakulnak. A költséggazdálkodási rendszer folyamatosan ad információkat a gazdálkodóknak és a vállalatvezetésnek, így szükség esetén módot ad a beavatkozásra. Például az egyéb anyagköltségeknél a Bopp Rauter szelepek beépítése miatt 50 M Ft-os túllépés jelentkezik, amit az idegen fenntartás további csökkentése és a számítógéplízing halasztása kompenzál. A háromnegyedévi eredmény 634 M Ft. Ez éves szinten - a tőkejáradék-korrekció ÁFI-nál történő elismertethetőségétől Függően 700-900 M Ft-ra várható. Ez az eredmény biztosítja a hatékonysági mutatónak a korábbiakban jelzett kedvező alakulását, és az előzőt meghaladó nyereségrészesedés fizetését. MOLNÁR LÁSZLÓ Szakmai találkozó I)r. Fehér IsHán megnyitójában a nyilvános tudomány os ülés jelentőségét méltatta Dr. Fehér István a Központi Fizikai Kutatóintézet sugárvédelmi főosztályának vezetője nyitotta meg és vezette le azt a nyilvános tudományos ülést, melyet november végén rendeztek a paksi Munkás Művelődési Központban „A paksi atomerőmű radioaktívanyag kibocsátásának és környezetének üzemi és hatósági sugárvédelmi ellenőrzése 1983. és 1987.” címmel. Dr. Köteles György az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézet h. főigazgató főorvosa, dr. Kiss Béla a FM osztályvezetője a hatóság és dr. Germán Endre a PAV laborvezetője, az üzemeltető részéről tartott előadást az atomerőmű és környezete kapcsolatáról. Az üzemi és a hatósági környezeti sugárvédelmi ellenőrző hálózat egymástól függetlenül, de sok vonatkozásban együttműködve - s természetesen eltérő mértékben - ellenőrzi.- a légköri és a vízi kibocsátást a szellőzőkéményekben, illetve a kifolyó csatornákban;- a levegő, a talaj és a természetes növénytakaró (pl. a fű) radioaktív szennyezettségét a környezetben;- a Duna-víz és a dunai eredetű minták (iszap, hal, stb.) aktivitását;- az üzemi területen lévő talajvízfigyelő kutak vizének radioaktív szennyezettségét;- a környezeti dózisszintet; (Folytatás a 2. oldalon.) . Kellemes Ünnepeket ' és Eredményekben Gazdag Boldog Új Evet Kívánunk! * y á 'Szerkesztőség ** • t * í . * * Pakson járt Teller Ede Teller Ede Budapesten született 1908. január 15-én. Korán eldöntötte, hogy kivételes tehetségét a természettudománynak szenteli. Matematikai, kémiai stúdiumok után végül is fizikussá képezte magát, kutatási területe az atomfizika lett. A kezdődő zsidóüldözések miatt 1936-ban elhagyta hazáját, e_gy meghívás alapján az Egyesült Államokban telepedett le. A neutron 1934-ben, a maghasadás 1936-ban történt felfedezését követően figyelme az atomenergia felszabadítására irányult, részt vett a Manhattan-tervben, ami az atombomba kifejlesztésére irányult. Különös gyorsaságra serkentette az Oppenheimer által vezetett tudóscsoportot az a tény, hogy tudták, a hitleri Németország is dolgozik a „csodafegyver” kifejlesztésén. Az emberiség érdekében meg kellett előzniük a náci birodalmat. Amikor az atombomba elkészült, a tudóscsoport véleménye megoszlott. Voltak, akik a bevetése mellett álltak ki, voltak akik írásban kérték az elnököt, hogy ne alkalmazza a bombát. Teller Ede egyik csoporthoz sem csatlakozott, akkor véleménye szerint, a döntés a politikusok felelőssége, tiltakozni egyébként sem a bomba, hanem a háború ellen kellene. Ma már sajnálja, hogy nem tiltakozott a bomba bevetése ellen. A II. világháború befejeződése után a korábbi szövetségesek viszonya megromlott, reális lehetőségnek tűnt az USA és a Szovjetunió közti háború kirobbanása. A Szovjetunió először kifejlesztette és fel is robbantotta saját atombombáját, majd hírek érkeztek az Egyesült Államokba, hogy egy sokkal hatékonyabb bomba kifejlesztésén dolgoznak a szovjet tudósok. Viták után, de az amerikai elnök is elrendelte a hidrogénbomba elkészítésével kapcsolatos kutatásokat. Teller Ede ebben a munkában vezető szerepet játszott. Pakson egy tévéinteijú keretében elmondta, hogy a tudós munkáját a szükségletek és a lehetőségek determinálják. A 40-es 50-es években a nagy hatású bombák előállítására volt igény, a'bombák, ill. szállítóeszközök elhárításához a technika még nem volt elég fejlett. A számítástechnika és az elektronika fejlődése lehetővé tette olyan elhárítórendszer kifejlesztését, ami eleve értelmetlenné teszi a támadófegyverek alkalmazását. Jobb a pajzs, mint a kard - írta egyik könyve címében. Teller Ede december 1-jén érkezett Magyarországra a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Magyar Nukleáris Társaság meghívására. December 2-án a PAV meghívására Paksra látogatott. Kérdései három témakör köré voltak csoportosíthatók:- Hogyan működik a hermetikus tér, ill. a lokalizációs torony?- Hogyan vizsgáljuk a reaktortartály neutronsugárzás hatására történő ridegedését, milyen adataink vannak és hogyan értelmezzük azokát?- Milyen a reaktoroperátorok szakmai tudása, hogyan tájékozódnak a reaktorban lejátszódó fizikai folyamatokról, hogyan készülnek fel váratlan eseményekre? A rövid látogatás nem tette lehetővé, hogy mindenről kellő részletességgel tájékozódhasson, ezért elfogadta meghívásunkat és 1991 januátjában valószínűleg több napra Paksra fog jönni. Látogatása végén Teller Ede az újságírók kérdéseire válaszolt. Többek közt elmondta, hogy meggyőződött a személyzet alapos tudásáról, a biztonság iránti elkötelezettségéről. Az atomerőművek jövőjéről szólva kifejtette nézetét, hogy nagyon sokáig a maghasadás lesz a magenergia felszabadításának eszköze, mert a fúzió még nagyon sokáig igen drága megoldás lesz. Hasadóanyag évszázadokra elég van, az ellenkező hírek megalapozatlanok. Rámutatott arra is, hogy az atomerőművek már ma is igen biztonságosak, de a biztonság tovább növelhető. A fejlesztés iránya szerinte az inherens (belső) biztonságú reaktorok olyan alkalmazása, melyben az operátorok szerepe minimális, vagy teljesen nulla. Beszélt arról is, hogy sok ember fél az atomerőművektől. Az atomerőművekre szükség van, a félelem ellen a jobb megismeréssel, ill. jó magyarázatokkal lehet küzdeni. Idézte Könyves Kálmán híres mondását: „boszorkányokról - akik nincsenek - több szó ne essék!”. Szerinte a magyarok akkor a világ élvonalába tartoztak, ma már mindenki mosolyog azokon, akik valamikor féltek a boszorkányoktól. Reméli, a magyarok az elsők közt lesznek, akik az atomerőművektől való félelmet leküzdik, mert 100-200 év múlva valószínűleg ezen a félelmen fognak az akkori emberek mosolyogni. December 3-án az Akadémia közgyűlésén Teller Ede átvette a tiszteleti tagságáról szóló oklevelet, találkozott több politikussal, köztük Antall Józseffel. Köszönjük látogatását és váijuk januárban. RÓSA GÉZA * A tudós professzor atomerőműben tett látogatásának néhány pillanatát örökítettük meg a 3. oldalon. A felvételeket GOIT VALD KÁROLY készítette László-Kovács Gyula: és békét hirdet a népeknek odakint lobog az este mint lobogott Gilboa mezején a: összesereglett emberek arcán a magasra tartott fáklyák lángja! s a holdnyira fáradt szemekben tócsányi félelem ült s a testűket borító durva szövetbe belekapott a kürtök szárnyán érkező sástengeri szél -odakint lobog az este s a lámpák fénykörében ezüstszikrák kavarognak s a befagyott tócsákra csillagokat rajzol a december fahéj és süli kenyér illatával pompázatos a Föld s a Hold az ezüstnyoszolyából fiikelt álomba csókolja a fenyőágakon gubbasztó cinkékel s a kövek között botorkáló pásztorokat csillagos subába öltözteti odakint lobog az este! s ök lehorgasztott fejjel bandukolnak övük szegecsekkel kivert s a hosszú fokos a farkasok koponyáját beszakitó elárvult testüknek támasz mint támasz a néma ének s a hangtalanul mozgó száj mint a sóhaj a felhők tengerébe merült ég felé s Bartók imája amit karácsony tájékán suttogott a szegények katedrálisában mint a könyörgés és a zokogás amely a tűz körül ülök arcára égeti a könnyekei és csak a harangszó a harangszó töri meg a pókhálós csendet
